Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP ALLAMHAZTARTAS 1992. DECEMBER 8., KEDD Módosítják a ketyi adókat Kivételes esetben jár a mentesség A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozó rend­szerének részeként — kap­csolódva a közigazgatás át­alakulásához, a gazdálko­dási /'feltételek változásá­hoz, 8 az állami támogatá­sok normatív elosztásához —, másfél éve működik az önálló helyi adózás rend­szere. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény alapvetően bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket, ugyanakkor a gya­korlati megvalósítás fel­színre hozta a rendszer működésbeli problémáit mind a szabályozás, mind pedig a végrehajtás terü­letén. A törvénytervezet adó- mentességet javasolt a költ­ségvetési szervezetek vál­lalkozási tevékenységével összefüggő jogszabály-mó­dosításokkal kapcsolat­ban. A törvényalkotók sze­rint azért kell a „feltétele­sen” adómentes adóala­nyok körébe sorolni az ön- kormányzatokat, mert a működésükhöz akkor is szé­les körű társadalmi érdek fűződik, ha netán vállal­koznak. A lakosság ellátá­sában alapvető fontosságú, hogy az adott költségveté­si szervezet a helyi igé­nyekhez alkalmazkodjon. A törvény preferálja a magánszemélyeknek az ön- kormányzat illetékességi területén végzett kommu­nális beruházásait és az. ilyen típusú beruházások céljára teljesített befizeté­seit. Míg az előbbi esetben (ha az adó évi összege ki­sebb, mint a beruházási érték), a levonási jog a kö­vetkező évre átvihető, ad­dig a kommunális célú be­fizetésnél a törvény erre nem adott lehetőséget. Ezt az ellentmondást oldja fel a törvényjavaslat, mivel egységesen biztosítja a le­vonási jogot a négy nap­tári évben esedékes helyi adóval szemben. Sajnos a jogalkotók sem értelmezték egységesen az építményadó fogalmát. Ezen a problémán segítene az új jogszabály, az épít­mények közül csak a lakás és a nem lakás céljára szol­gáló épület, épületrész szá­mít építménynek, iletve ez után kell majd adót fizet­ni A törvényjavaslat bővíti a telekadó mentességi kört az épülethez, az épületnek nem minősülő egyéb épít­ményhez, a nyomvonal jel­legű létesítményekhez tar­tozó védő területtel és az erdőművelési ágban nyil­vántartott telekkel. Ez utóbbi intézkedést a ter­mészet- és környezetvédel­mi szempontokkal indokol­ták. Az elmúlt évtizedekben végrehajtott közigazgatási összevonások, település- rendezések következtében jellemzően nagy területű — Megyénk 182 önkor­mányzatából jelenleg ptár 153 helyen rendelkeznek személyi számítógéppel. — Az első félévben Pest megye önkormányzatai 215 milli í Ft-ot fordítottak út- hídf elújít ásr a és -karban­tartásra, 222 millió Ft-ot a szennyvízelvezetéssel kap­csolatos feladatokra. — Az alsófoki' oktatásra 3 milliárd 654 millió Ft-ot költöttek az önkormányza­tok az első félévben. mezőgazdasági művelés alatt álló területek ékelőd­tek be a települések bel­területébe. A hatályos sza­bályozás a mezőgazdasági művelési ágban nyilván­tartott telek esetén is négy­zetméterenként 100 forin­tos adót állapított meg. Ez volt a felső határ. Ez aránytalan terhet jelentett az érintett adóalanynak és a mezőgazdasági tevékeny­ség megszüntetését sugall­ta. A törvényjavaslat ezt oldja fel azzal a kedvez­ménnyel, hogy az ingat­lan-nyilvántartásban a mű­velési ágazat szerinti arany­korona-értékkel nyilván­tartott és ténylegesen me­zőgazdasági művelés alatt álló telkek esetén a telek­adó mértékét négyzetmé­terenként tíz forintban maximálja, tehát annyira kevés lesz a fizetendő adó. hogy ez semmiképpen sem szegheti kedvét a vállal­kozónak, hogy abbahagyja a talajművelést; az állat- tenyésztést az adott ingat­lanon. — A megye minden lako­sát figyelembe véve 1 főre számítva 470 Ft-ot fizettek ki az önkormányzatok Jl- lönböző segélyek címén az első félévben, összesen 452 millió Ft-ot. — Pest megyében a csa­lád1 pótlékra jogosultak száma meghaladja a 224 ezer főt! — A megye 103 önkor­mányzata vezetett be helyt adót 1992-ben. TIDJA-E, HOGY? Vezetőknek felsőfokú TANULNI SOHASEM KÉSŐ HALÁSZTELKEN az.ön- kormányzáti hivatal jegy­zője, Bozsik József adott választ arra a kérdésre, hogy a hivatal dolgozói mi­lyen oktatási intézmények­ben kaptak bizonyítványt. Elmondotta, hogy intéz­ményüknél egyetlen fizi­kai dolgozó van, aki nyolc általánost végzett, míg a többiek gimnáziumi, illetve szakközépiskolai érettségi­vel rendelkeznek. Egy olyan nyugdíj előtt álló kollégá­juk is van, aki már három évtizede végez hatósági munkakörbe tartozó fel­adatokat: neki annak ide­jén Tanácsakadémiát kel­lett végeznie. Az évtizedek során olyan gyakorlati tu­dásra és ismeretanyagra tett szert, hogy neki már nem kellett elvégeznie a főiskolát vagy egyetemet. Bozsik József utalt arra is, hogy náluk a vezetői posztot betöltőknél alap- követelmény a főiskolai vagy egyetemi végzettség. — Jegyző úr, ön mit végzett?-r- Jogot, majd néhány évre a diploma megszerzé­se után elvégeztem az Ál­lamigazgatási Főiskolát. Jo­gászi és államigazgatási is­mereteim messzemenően segítenek abban, hogy úgy­mond „tudjak olvasni” a jog olykor talán túl kör­mönfont szabályai, parag­rafusai között. Utalt a továbbiakban ar­ra. hogy 1992. XI. hó 6-án jelent meg a Magyar Köz­lönyben az ingatlan- és va­gyonnyilvántartásokkal kapcsolatos joganyag, amely komoly feladatokat ró valamennyi önkormány­zati hivatalra. Elismerően szólt a témával kapcsolat­ban arról, hogy a TÁKISZ közvetlenül a megjelenést követően elküldte számuk­ra azokat a formanyom­tatványokat. amelyeket az ingatlan- és vagyonnyil­vántartásoknál fel kell használniuk. Megkapták azt a számítóképet is, amely­re fel tudták vinni azokat a telekkönyvi adatokat, amelyek a Halásztelken élőkre vonatkoznak. Ez­által elősegítették a föld­nyilvántartások precíz be­gyűjtését, tanulmányozásu­kat a hivatali teendők pon­tos ellátásához, s így segít­séget nyújthatnak a kár­pótlási munkák végrehaj­tásához is. Végül arra a kérdésre, hogy milyen oktatási for­mát javasolna azoknak, akik tanulni kívánnak, Bo­zsik József a következő vá­laszt adta: — Mondanom sem kell, hogy a jogi végzettség len- ns a legkívánatosabb. No de ne kezdjük mindjárt egyetemi szinten. Aki ál­lamigazgatási munkakört vállal, annak a hivatali munkát az ügyfélszolgálati irodában kell megkezdenie. Ez az igazi mély víz, ahol próbára teheti egy kezdő hivatalnok magát, hiszen emberismeretből, szakmai kapcsolatokból is jócskán kijut számára. A napok­ban hivatalközi értekezle­tet tartottunk, ahol kerek perec felvetettem a köz- tisztviselői törvényben fog­laltakat, miszerint: ahhoz, hogy -'alaki a jövőben ál­lami gazga tási területen kaphasson munkát, annak alapismeretekből s az adott szakterületet érintő követelményekből kell vizs­gát tennie. Ezek nélkül nem kerülhet államigaz­gatási területre. NAGYMAROS, ez a több, mint négyezer lelket szám­láló község jócskán ad munkát a helyi önkor­mányzatnál dolgozóknak. A polgármesteri hivatal 16 tagú stábja érthetően igyekszik erejéhez és tu­dásához méltóan a község­ben lakók érdekében el­járni. Somogyi Zoltánná jegyző igazán mozgalmas állam­igazgatási múltat tud ma­ga mögött, hiszen hat éve ■került Nagymarosra. Előtte több, mint harminc éven át tanácsi vonalon dolgo­zott. Még három éve van a nyugdíjig, de mint mond­ta, ‘'a még egyszer kezde­né, jogásznak tanulna, hi­szen ez a szakma hasz­nosítható leginkább az ál­lamigazgatásban — Hivatalunkban mind­össze két munkatársnak nincs középiskolai végzett­sége. Adminisztrátorok, de mivel tudnak gyors- és gépírni, így besorolásuk IGAZODNI A TÖRVÉNYEKHEZ Sokak körében ismert az a szólásmondás, miszerint: a jó p,ap holtig tanul. Vagy éppenséggel az a kifejezés, hogy: gyakorlat teszi a mestert. Tehát érdemes kinek-kinek igényei szerint bővítenie az ismereteit. Tanulni kell, méghozzá olyan oktatási intézményekben, amelyek által adott diploma jól hasznosítható több területen is. Vajon mi a helyzet az önkormányzati hivataloknál. Mennyire dívik a dolgozók körében a tanulási kedv. Egyáltalán, szükségét látják-e annak, hogy az adott munkaterületen végzett feladataik ellátásához a szükséges iskolai vég­zettség elegendőnek bizonyult vagy sem?! LETKÉSEN a helyi ön- kormányzati hivatal jegy­zője, Szabó György elmon­dotta, hogy a polgármeste­ri hivatalban folyó munkák elvégzéséhez adott az ap­parátus, amelynek megfe­lelő az iskolai végzettsége is. Az alapvető igény az, említette, hogy az appará­tus tagjai minimálisan érettségivel rendelkezze­nek, s ha valakinek ideje engedi, természetesen adott a lehetőség számára bő­vebb ismeretek elsajátítá­sához. — önnek mi az iskolai végzettsége? — Államigazgatási Főis­kolát végeztem, de szüksé­gét láttam annak, hogy a diploma mellé megszerez­zem azokat a, kétéves, szin­tén az Államigazgatási Fő­iskolán elsajátítható, pénz­ügyi-gazdálkodási szakis­mereteket is, amelyek meg­ítélésem szerint szüksége­sek munkaköröm igényes el­látásához. Ráadásul változ­nak a jogszabályok, ame­lyekre szintén érdemes ér­tően odafigyelni. Bár, sze­retném megjegyezni, ha olyan esettel találkozunk, amelyhez jogászi tudás és ismeret szükséges, akkor kérésünkre a megyei ön- kormányzai hivatal biztosít jogászt. — Közvetlen környezeté­ben kollégái milyen iskolai végzettséggel bírnak? — A minimum az érett­ségi, s emellé kinek-kinek különböző tanfolyamokat kell elvégeznie. Még a régi, megfelel a szakközépisko­lai végzettségnek. Somogyiné a továbbiak­ban arról szólt, hogy kitű­nő a kapcsolatuk a TÁKISZ-szal, s örömmel említette, hogy a napokban kapták meg azt a számító­gépet, amely az adóügyes munkáját segíti. Szerencsé­re a TÁKISZ-nál folynak olyan tanfolyamok, ame­lyekre be tudják iskolázni munkatársaikat. A vagyon­gazdálkodásban, adóügyben különösen indokolt a több­lettudás, a szakmai hozzá­értés, hiszen változnak a szabályozók, a törvények, és változnak természetesen az államigazgatási, területi igények is. — Jómagam is azt val­lom, azon az állásponton vagyok, hogy akinek ked­ve, ideje és tehetsége van, az tanuljon, hiszen az nem­csak neki ad többlettudást, BUDAÖRSÖN az önkor­mányzati hivatalon belül található a kétszemélyes művelődési csoport, amely­nek Németh Istvánná Pi­roska a gazdasági főelő­adója. Elmondotta, hogy a rendszerváltás előtt a ta­nácsi apparátuson belül náluk osztályként üzemelt a művelődési részleg, de az átcsoportosítások, a lét­számleépítések során cso­porttá „zsugorodtak” ösz- sze. Piroska • közgazdasági technikusi érettségit szer­zett. s éveken át a honvéd­ségnél is dolgozott. Arra a kérdésre, hogv megítélése szerint mit jelent az egyén, a közösség számára a szakmai színvonal, az isko­lázottság, a következőket válaszolta: a tanácsi rendszerben dol­gozók úgynevezett községi szakvizsgákat tettek, nap­jainkban az államigazgatási feladatoknak megfelelően a közszolgálati törvényijén foglaltak értelmében kell vizsgákat tenni. Az igazság az, hogy kisebb falvakban, településeken, ahol min­denki ismer mindenkit, kü­lönösebben nincs szükség felsőfokú szakismeretek el­sajátítására. Az adminiszt­rációs teendőket is képes az apparátus maximálisan elvégezni. Szabó György nemcsak Letkésnek, de Ipolytölgyes- nek is a jegyzője, s így, mint említette, számára na­gyon is indokolt az, hogy állandóan képezze magát, s otthonosan mozogjon a kü­lönböző szakterületekből adódó kérdések ismereté­ben vagy azok megválaszo­lásában. SZIGETMONOSTORON Jónásné Drobolich Erzsé­bet, a polgármesteri hivatal jegyzője adott betekintést az önkormányzatuknál fo­lyó oktatási helyzetképbe és munkába. — Ezerkétszáz lelket számláló kisközség a miénk. Hivatalunk hattagú apparátussal dolgozik, s ez a gárda, úgy tűnik, hogy megbirkózik az önkor­mányzati, az államigazga­tási feladatokkal. Jómagam 1990-ben szereztem meg a diplomát nappali tagozaton az Államigazgatási Főisko­lán, Budapesten. — Magánvéleményem az, hogy a besorolásnál,,a ha­vi keresetnél számít kinek- kinek az iskolai végzettsé­ge. Ezért akinek a munka­köre vagy a családi hely­zete megengedi, javasolom, hogy tanuljon, képezze ma­gát. — önmagával szemben is ilyen igényes? — Természetesen!- Hi­szen elvégeztem még idén azt az egy. hónapos, a TÁKISZ által szervezett és a pénzügyi-számviteli mun­kához nélkülözhetetlen szá­mítógépes szakirányítói tanfolyamot, amely után úgy éreztem: vétkes köny- nyelműség lett volna ré­szemről ezt a képzési for­mát és lehetőséget kihagy­nom. Sőt dédelgetett vá­gyam, valamilyen szintű pedagógusképző elvégzése, ugyanis vonzódom a taná­ri pályához. A jó pedagó­gus minden elismerést meg­érdemel. No, nem beszélve arról, hogy a besorolásnál mindez számít. Némethné utalt arra is, hogy van a környezetében egy nyugdíjas korú kollé­ganő, aki a fiatalokat is megszégyenítő szorgalom­mal sajátította el a Szá­mítógép-kezelést, s a mo­dern technika eme vívmá­nyának segítségével végzi napi tevékenységét. — Azt vallom, hogy hoz­záállás kérdése a tanulni vágyás, a sokoldalú képzés és önképzés. Viszont azt sem tagadom, hogy nem muszáj feltétlenül főisko­lában vagy egyetemben gondolkodni, érettségivel is lehet valaki jó tisztviselő, jól képzett előadó, aki megbirkózik önkormány­zati teendőivel. — És hogyan hasznosítja a tanultakat? — Nem tagadom, hogy amikor kikerültem a főis­kolai pádból, akkor kevés­bé tudtam kamatoztatni ál­lamigazgatási ismereteimet az önkormányzati munká­ban. Azonban sikerült ha­mar váltanom, s most már valóban jól érzem magam emberileg és szakmailag egyaránt. Nem mondom, hogy feltétlenül fontos az, hogy mindenki felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, de tanulni soha nem késő! Vagyis az tud igazából megbirkózni a feladatköré­ből eredő ügyes-bajos dol­gokkal, aki otthonosan mo­zog a legkülönbözőbb té­mákban is. — Pillanatnyilag milyen feladatok foglalkoztatják? — December 31-ig el kell végeznünk a személyi állo­mány besorolását, s ráadá- dul alapos vitákat igényel a jövő évi költségvetésünk programjának a véglegesí­tése is. Idén kétmillióval többet költöttünk el, mint tavaly. Egyebek között si­került számítógépet szerez­nünk a helyi orvosi rende­lőnek, s hozzánk is került egy komputer, amellyel az adóügyes dolgozik. — Említette a költségve­tési feladatot. Testületileg már sikerült azt jól előké­szíteni? — Igazodnunk kellett a jogszabályban előírt határ­időhöz, ami azt jelenti, hogy november 30-ig az 1993-as költségvetés előze­tes koncepcióit megvitat­tuk, megtárgyaltuk. Nem elképzelhetetlen az, hogy a két ünnep között, vagy ép­pen Szilveszter napján is okoz még munkát a költ­ségvetési feladatok ismételt alapos szemrevételezése, a jövő évi igényekhez való igazodás. — A közigazgatási vizs­gát minden önkormányzati dolgozónak le kell tennie, mondotta a jegyző asszony a továbbiakban. Vagyis enélkül nem tud teljes emberként az államigazga­tási területen megbízha­tóan dolgozni. Ráadásul a Jónásné Drobolich Erzsé- ben által említett feladatok kollektív bölcsességet igé­nyelnek, s ezért érdemes mélyebb, tartalmasabb is­mereteket szereznie min­den önkormányzati dolgo­zónak. TÚL AZ ELSŐ MEGMÉRETÉSEN A Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolára jelentkezők számára indított előkészítő tanfolyam részvevői a na­pokban estek át az első „szűrőn”, egy matematikai dolgozat megírásán. Értesülések szerint elég­gé vegyes eredmények születtek. Akadtak, akik fél gőzzel is sikerrel vették az első akadályt, míg má­soknak túl nagy „meg­erőltetést” jelentett a pél­dák megoldása. A TÁKISZ szervezésében tartott előkészítő 52 hall­gatója közül hét a TÁKISZ apparátusába tartozik. Akiknek még sok fejfájást okoznak az egyszerűbb és komplikáltabb matemati­kai feladatmegoldások, azoknak még jócskán van idejük arra. hogv sok-sok gyakorlással, no és szorga­lommal felzárkózzanak a legjobbakhoz. Az oldalt írta, szerkesztette: Gyócsi László és Ilonka Mária

Next

/
Thumbnails
Contents