Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP ALLAMHAZTARTAS 1992. DECEMBER 8., KEDD Módosítják a ketyi adókat Kivételes esetben jár a mentesség A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerének részeként — kapcsolódva a közigazgatás átalakulásához, a gazdálkodási /'feltételek változásához, 8 az állami támogatások normatív elosztásához —, másfél éve működik az önálló helyi adózás rendszere. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás felszínre hozta a rendszer működésbeli problémáit mind a szabályozás, mind pedig a végrehajtás területén. A törvénytervezet adó- mentességet javasolt a költségvetési szervezetek vállalkozási tevékenységével összefüggő jogszabály-módosításokkal kapcsolatban. A törvényalkotók szerint azért kell a „feltételesen” adómentes adóalanyok körébe sorolni az ön- kormányzatokat, mert a működésükhöz akkor is széles körű társadalmi érdek fűződik, ha netán vállalkoznak. A lakosság ellátásában alapvető fontosságú, hogy az adott költségvetési szervezet a helyi igényekhez alkalmazkodjon. A törvény preferálja a magánszemélyeknek az ön- kormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházásait és az. ilyen típusú beruházások céljára teljesített befizetéseit. Míg az előbbi esetben (ha az adó évi összege kisebb, mint a beruházási érték), a levonási jog a következő évre átvihető, addig a kommunális célú befizetésnél a törvény erre nem adott lehetőséget. Ezt az ellentmondást oldja fel a törvényjavaslat, mivel egységesen biztosítja a levonási jogot a négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben. Sajnos a jogalkotók sem értelmezték egységesen az építményadó fogalmát. Ezen a problémán segítene az új jogszabály, az építmények közül csak a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész számít építménynek, iletve ez után kell majd adót fizetni A törvényjavaslat bővíti a telekadó mentességi kört az épülethez, az épületnek nem minősülő egyéb építményhez, a nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó védő területtel és az erdőművelési ágban nyilvántartott telekkel. Ez utóbbi intézkedést a természet- és környezetvédelmi szempontokkal indokolták. Az elmúlt évtizedekben végrehajtott közigazgatási összevonások, település- rendezések következtében jellemzően nagy területű — Megyénk 182 önkormányzatából jelenleg ptár 153 helyen rendelkeznek személyi számítógéppel. — Az első félévben Pest megye önkormányzatai 215 milli í Ft-ot fordítottak út- hídf elújít ásr a és -karbantartásra, 222 millió Ft-ot a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos feladatokra. — Az alsófoki' oktatásra 3 milliárd 654 millió Ft-ot költöttek az önkormányzatok az első félévben. mezőgazdasági művelés alatt álló területek ékelődtek be a települések belterületébe. A hatályos szabályozás a mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telek esetén is négyzetméterenként 100 forintos adót állapított meg. Ez volt a felső határ. Ez aránytalan terhet jelentett az érintett adóalanynak és a mezőgazdasági tevékenység megszüntetését sugallta. A törvényjavaslat ezt oldja fel azzal a kedvezménnyel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ágazat szerinti aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telkek esetén a telekadó mértékét négyzetméterenként tíz forintban maximálja, tehát annyira kevés lesz a fizetendő adó. hogy ez semmiképpen sem szegheti kedvét a vállalkozónak, hogy abbahagyja a talajművelést; az állat- tenyésztést az adott ingatlanon. — A megye minden lakosát figyelembe véve 1 főre számítva 470 Ft-ot fizettek ki az önkormányzatok Jl- lönböző segélyek címén az első félévben, összesen 452 millió Ft-ot. — Pest megyében a család1 pótlékra jogosultak száma meghaladja a 224 ezer főt! — A megye 103 önkormányzata vezetett be helyt adót 1992-ben. TIDJA-E, HOGY? Vezetőknek felsőfokú TANULNI SOHASEM KÉSŐ HALÁSZTELKEN az.ön- kormányzáti hivatal jegyzője, Bozsik József adott választ arra a kérdésre, hogy a hivatal dolgozói milyen oktatási intézményekben kaptak bizonyítványt. Elmondotta, hogy intézményüknél egyetlen fizikai dolgozó van, aki nyolc általánost végzett, míg a többiek gimnáziumi, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkeznek. Egy olyan nyugdíj előtt álló kollégájuk is van, aki már három évtizede végez hatósági munkakörbe tartozó feladatokat: neki annak idején Tanácsakadémiát kellett végeznie. Az évtizedek során olyan gyakorlati tudásra és ismeretanyagra tett szert, hogy neki már nem kellett elvégeznie a főiskolát vagy egyetemet. Bozsik József utalt arra is, hogy náluk a vezetői posztot betöltőknél alap- követelmény a főiskolai vagy egyetemi végzettség. — Jegyző úr, ön mit végzett?-r- Jogot, majd néhány évre a diploma megszerzése után elvégeztem az Államigazgatási Főiskolát. Jogászi és államigazgatási ismereteim messzemenően segítenek abban, hogy úgymond „tudjak olvasni” a jog olykor talán túl körmönfont szabályai, paragrafusai között. Utalt a továbbiakban arra. hogy 1992. XI. hó 6-án jelent meg a Magyar Közlönyben az ingatlan- és vagyonnyilvántartásokkal kapcsolatos joganyag, amely komoly feladatokat ró valamennyi önkormányzati hivatalra. Elismerően szólt a témával kapcsolatban arról, hogy a TÁKISZ közvetlenül a megjelenést követően elküldte számukra azokat a formanyomtatványokat. amelyeket az ingatlan- és vagyonnyilvántartásoknál fel kell használniuk. Megkapták azt a számítóképet is, amelyre fel tudták vinni azokat a telekkönyvi adatokat, amelyek a Halásztelken élőkre vonatkoznak. Ezáltal elősegítették a földnyilvántartások precíz begyűjtését, tanulmányozásukat a hivatali teendők pontos ellátásához, s így segítséget nyújthatnak a kárpótlási munkák végrehajtásához is. Végül arra a kérdésre, hogy milyen oktatási formát javasolna azoknak, akik tanulni kívánnak, Bozsik József a következő választ adta: — Mondanom sem kell, hogy a jogi végzettség len- ns a legkívánatosabb. No de ne kezdjük mindjárt egyetemi szinten. Aki államigazgatási munkakört vállal, annak a hivatali munkát az ügyfélszolgálati irodában kell megkezdenie. Ez az igazi mély víz, ahol próbára teheti egy kezdő hivatalnok magát, hiszen emberismeretből, szakmai kapcsolatokból is jócskán kijut számára. A napokban hivatalközi értekezletet tartottunk, ahol kerek perec felvetettem a köz- tisztviselői törvényben foglaltakat, miszerint: ahhoz, hogy -'alaki a jövőben állami gazga tási területen kaphasson munkát, annak alapismeretekből s az adott szakterületet érintő követelményekből kell vizsgát tennie. Ezek nélkül nem kerülhet államigazgatási területre. NAGYMAROS, ez a több, mint négyezer lelket számláló község jócskán ad munkát a helyi önkormányzatnál dolgozóknak. A polgármesteri hivatal 16 tagú stábja érthetően igyekszik erejéhez és tudásához méltóan a községben lakók érdekében eljárni. Somogyi Zoltánná jegyző igazán mozgalmas államigazgatási múltat tud maga mögött, hiszen hat éve ■került Nagymarosra. Előtte több, mint harminc éven át tanácsi vonalon dolgozott. Még három éve van a nyugdíjig, de mint mondta, ‘'a még egyszer kezdené, jogásznak tanulna, hiszen ez a szakma hasznosítható leginkább az államigazgatásban — Hivatalunkban mindössze két munkatársnak nincs középiskolai végzettsége. Adminisztrátorok, de mivel tudnak gyors- és gépírni, így besorolásuk IGAZODNI A TÖRVÉNYEKHEZ Sokak körében ismert az a szólásmondás, miszerint: a jó p,ap holtig tanul. Vagy éppenséggel az a kifejezés, hogy: gyakorlat teszi a mestert. Tehát érdemes kinek-kinek igényei szerint bővítenie az ismereteit. Tanulni kell, méghozzá olyan oktatási intézményekben, amelyek által adott diploma jól hasznosítható több területen is. Vajon mi a helyzet az önkormányzati hivataloknál. Mennyire dívik a dolgozók körében a tanulási kedv. Egyáltalán, szükségét látják-e annak, hogy az adott munkaterületen végzett feladataik ellátásához a szükséges iskolai végzettség elegendőnek bizonyult vagy sem?! LETKÉSEN a helyi ön- kormányzati hivatal jegyzője, Szabó György elmondotta, hogy a polgármesteri hivatalban folyó munkák elvégzéséhez adott az apparátus, amelynek megfelelő az iskolai végzettsége is. Az alapvető igény az, említette, hogy az apparátus tagjai minimálisan érettségivel rendelkezzenek, s ha valakinek ideje engedi, természetesen adott a lehetőség számára bővebb ismeretek elsajátításához. — önnek mi az iskolai végzettsége? — Államigazgatási Főiskolát végeztem, de szükségét láttam annak, hogy a diploma mellé megszerezzem azokat a, kétéves, szintén az Államigazgatási Főiskolán elsajátítható, pénzügyi-gazdálkodási szakismereteket is, amelyek megítélésem szerint szükségesek munkaköröm igényes ellátásához. Ráadásul változnak a jogszabályok, amelyekre szintén érdemes értően odafigyelni. Bár, szeretném megjegyezni, ha olyan esettel találkozunk, amelyhez jogászi tudás és ismeret szükséges, akkor kérésünkre a megyei ön- kormányzai hivatal biztosít jogászt. — Közvetlen környezetében kollégái milyen iskolai végzettséggel bírnak? — A minimum az érettségi, s emellé kinek-kinek különböző tanfolyamokat kell elvégeznie. Még a régi, megfelel a szakközépiskolai végzettségnek. Somogyiné a továbbiakban arról szólt, hogy kitűnő a kapcsolatuk a TÁKISZ-szal, s örömmel említette, hogy a napokban kapták meg azt a számítógépet, amely az adóügyes munkáját segíti. Szerencsére a TÁKISZ-nál folynak olyan tanfolyamok, amelyekre be tudják iskolázni munkatársaikat. A vagyongazdálkodásban, adóügyben különösen indokolt a többlettudás, a szakmai hozzáértés, hiszen változnak a szabályozók, a törvények, és változnak természetesen az államigazgatási, területi igények is. — Jómagam is azt vallom, azon az állásponton vagyok, hogy akinek kedve, ideje és tehetsége van, az tanuljon, hiszen az nemcsak neki ad többlettudást, BUDAÖRSÖN az önkormányzati hivatalon belül található a kétszemélyes művelődési csoport, amelynek Németh Istvánná Piroska a gazdasági főelőadója. Elmondotta, hogy a rendszerváltás előtt a tanácsi apparátuson belül náluk osztályként üzemelt a művelődési részleg, de az átcsoportosítások, a létszámleépítések során csoporttá „zsugorodtak” ösz- sze. Piroska • közgazdasági technikusi érettségit szerzett. s éveken át a honvédségnél is dolgozott. Arra a kérdésre, hogv megítélése szerint mit jelent az egyén, a közösség számára a szakmai színvonal, az iskolázottság, a következőket válaszolta: a tanácsi rendszerben dolgozók úgynevezett községi szakvizsgákat tettek, napjainkban az államigazgatási feladatoknak megfelelően a közszolgálati törvényijén foglaltak értelmében kell vizsgákat tenni. Az igazság az, hogy kisebb falvakban, településeken, ahol mindenki ismer mindenkit, különösebben nincs szükség felsőfokú szakismeretek elsajátítására. Az adminisztrációs teendőket is képes az apparátus maximálisan elvégezni. Szabó György nemcsak Letkésnek, de Ipolytölgyes- nek is a jegyzője, s így, mint említette, számára nagyon is indokolt az, hogy állandóan képezze magát, s otthonosan mozogjon a különböző szakterületekből adódó kérdések ismeretében vagy azok megválaszolásában. SZIGETMONOSTORON Jónásné Drobolich Erzsébet, a polgármesteri hivatal jegyzője adott betekintést az önkormányzatuknál folyó oktatási helyzetképbe és munkába. — Ezerkétszáz lelket számláló kisközség a miénk. Hivatalunk hattagú apparátussal dolgozik, s ez a gárda, úgy tűnik, hogy megbirkózik az önkormányzati, az államigazgatási feladatokkal. Jómagam 1990-ben szereztem meg a diplomát nappali tagozaton az Államigazgatási Főiskolán, Budapesten. — Magánvéleményem az, hogy a besorolásnál,,a havi keresetnél számít kinek- kinek az iskolai végzettsége. Ezért akinek a munkaköre vagy a családi helyzete megengedi, javasolom, hogy tanuljon, képezze magát. — önmagával szemben is ilyen igényes? — Természetesen!- Hiszen elvégeztem még idén azt az egy. hónapos, a TÁKISZ által szervezett és a pénzügyi-számviteli munkához nélkülözhetetlen számítógépes szakirányítói tanfolyamot, amely után úgy éreztem: vétkes köny- nyelműség lett volna részemről ezt a képzési formát és lehetőséget kihagynom. Sőt dédelgetett vágyam, valamilyen szintű pedagógusképző elvégzése, ugyanis vonzódom a tanári pályához. A jó pedagógus minden elismerést megérdemel. No, nem beszélve arról, hogy a besorolásnál mindez számít. Némethné utalt arra is, hogy van a környezetében egy nyugdíjas korú kolléganő, aki a fiatalokat is megszégyenítő szorgalommal sajátította el a Számítógép-kezelést, s a modern technika eme vívmányának segítségével végzi napi tevékenységét. — Azt vallom, hogy hozzáállás kérdése a tanulni vágyás, a sokoldalú képzés és önképzés. Viszont azt sem tagadom, hogy nem muszáj feltétlenül főiskolában vagy egyetemben gondolkodni, érettségivel is lehet valaki jó tisztviselő, jól képzett előadó, aki megbirkózik önkormányzati teendőivel. — És hogyan hasznosítja a tanultakat? — Nem tagadom, hogy amikor kikerültem a főiskolai pádból, akkor kevésbé tudtam kamatoztatni államigazgatási ismereteimet az önkormányzati munkában. Azonban sikerült hamar váltanom, s most már valóban jól érzem magam emberileg és szakmailag egyaránt. Nem mondom, hogy feltétlenül fontos az, hogy mindenki felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, de tanulni soha nem késő! Vagyis az tud igazából megbirkózni a feladatköréből eredő ügyes-bajos dolgokkal, aki otthonosan mozog a legkülönbözőbb témákban is. — Pillanatnyilag milyen feladatok foglalkoztatják? — December 31-ig el kell végeznünk a személyi állomány besorolását, s ráadá- dul alapos vitákat igényel a jövő évi költségvetésünk programjának a véglegesítése is. Idén kétmillióval többet költöttünk el, mint tavaly. Egyebek között sikerült számítógépet szereznünk a helyi orvosi rendelőnek, s hozzánk is került egy komputer, amellyel az adóügyes dolgozik. — Említette a költségvetési feladatot. Testületileg már sikerült azt jól előkészíteni? — Igazodnunk kellett a jogszabályban előírt határidőhöz, ami azt jelenti, hogy november 30-ig az 1993-as költségvetés előzetes koncepcióit megvitattuk, megtárgyaltuk. Nem elképzelhetetlen az, hogy a két ünnep között, vagy éppen Szilveszter napján is okoz még munkát a költségvetési feladatok ismételt alapos szemrevételezése, a jövő évi igényekhez való igazodás. — A közigazgatási vizsgát minden önkormányzati dolgozónak le kell tennie, mondotta a jegyző asszony a továbbiakban. Vagyis enélkül nem tud teljes emberként az államigazgatási területen megbízhatóan dolgozni. Ráadásul a Jónásné Drobolich Erzsé- ben által említett feladatok kollektív bölcsességet igényelnek, s ezért érdemes mélyebb, tartalmasabb ismereteket szereznie minden önkormányzati dolgozónak. TÚL AZ ELSŐ MEGMÉRETÉSEN A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára jelentkezők számára indított előkészítő tanfolyam részvevői a napokban estek át az első „szűrőn”, egy matematikai dolgozat megírásán. Értesülések szerint eléggé vegyes eredmények születtek. Akadtak, akik fél gőzzel is sikerrel vették az első akadályt, míg másoknak túl nagy „megerőltetést” jelentett a példák megoldása. A TÁKISZ szervezésében tartott előkészítő 52 hallgatója közül hét a TÁKISZ apparátusába tartozik. Akiknek még sok fejfájást okoznak az egyszerűbb és komplikáltabb matematikai feladatmegoldások, azoknak még jócskán van idejük arra. hogv sok-sok gyakorlással, no és szorgalommal felzárkózzanak a legjobbakhoz. Az oldalt írta, szerkesztette: Gyócsi László és Ilonka Mária
