Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

mémfm Vf.> ■■ -^1 ■-;•■£''•/!!,----- *»í* . _ _ MAGYARORSZAG 1893. NOVEMBER 9., HÉTFŐ Sírja még ismeretlen HAZAKERÜLNEK A BETHLEN- JEGYZŐKÖNYVEK Nanovfszky György moszk­vai magyar nagykövet kérésére kivizsgálták Beth­len István egykori ma­gyar miniszterelnök szov­jetunióbeli fogva tartá­sának körülményeit. A vizsgálat során, mint ar­ról P. G. Tihoja, az Orosz Levéltári Állami Bizottság elnöke nagykövetünket ér­tesítette. megállapították, hogy Bethlen Istvánt 1944. december 7-én tartóztatták le a szovjet hatóságok. Eossz egészségi állapota miatt 1945. április 1 - j étöl Moszkvában egy börtön­kórház külön kórtermében ápolták. Fogva tartása so­rán többször kihallgatták. E kihallgatások jegyző­könyvét rövidesen átadják a magyar illetékeseknek. Bethlen István 1946. októ­ber 5-én szívműködés- elégtelenségben hunyt el. Sírjának helye még isme­retlen, ennek tisztázására további kutatásokat foly­tatnak az orosz levéltárak­ban. Surján László Kínába utazott Kínába utazott Surján László népjóléti miniszter, ötnapos hivatalos látogatása Idején tárgyalást folytat meghívójával. Chen Min- zhang egészségügyi minisz­terrel, és aláírja a két mi­nisztérium 1993—1995. évre szóló együttműködési ter­vét. Ülésezett az MDF választmánya ki építő szándék a legfontosabb Az MDF Országos Választmányának szombati ülése is azt bizonyította, hogy a párt egész tagsága egy a három irányzat fölött álló áramlatot követ: az építő szándékét — állapította meg az ülést követő sajtótájékoztatón Szé­kelyhídi Ágoston, az országos választmány ügyvivője. Szombat délelőtt a vá­lasztmány a magzatvédelmi és a szociális törvény ter­vezetéről tárgyalt, több kormánytag — Für Lajos, Horváth Balázs, Pongrácz Tibor, Pusztai Erzsébet — jelenlétében. Délután pedig a Magyar Demokrata Fő*, rum VI. országos gyűlése előkészítésének bizonyos, főleg technikai részleteiről hoztak döntéseket — mond­ta Székelyhídi Ágoston, majd ismertette az ülés eredményeit. A magzatvédelmi tör­vényt a választmány az An- tall-kormány egyik legje­lentősebb jogszabályának ítéli meg. Sajnálatosnak tartják, hogy Magyaror­szágon évente sok ezer éle­tet oltanak ki művi vetélés­sel. miközben veszedelme­sen fogy és öregszik a nem­zet. A hozzászólók közül többen a B változattal ér­tettek egyet. Az abortusz- törvényhez érkezett parla­menti módosító javaslatok közül néhány az alkot­mánnyal is szemben áll — állapította meg Székelyhídi Ágoston. A szociális törvény ter­vezetének tárgyalásakor Pongrácz Tibor, a Pénzügy­minisztérium államtitkára elmondta, hogy a szociális kiadások 1993-as fedezete biztosított. A választmány „Megkésett temetés ez inkább...” (Folytatás az 1. oldalról.) utcai zsinagóga főkántora lépett mikrofonhoz, hogy héber nyelven imát énekel­jen. Utána Köpeczi Bótz Tibor, az észak-pesti refor­mátus egyházmegye beosz­tott lelkésze mondott beszé­deit. A nem hívő emberek azt kérdezik, ha van Isten, akkor miért engedi meg az efféle tragédiákat? Csak­hogy az Isten nem kénysze­ríti ránk akaratát, a válasz­tás lehetőségét kapjuk meg tőle. Ezért rajtunk múlik, hogy megismétlődik-e ha­sonló tragédia — hangsú­lyozta. Ráduly Ferenc katolikus pap, Verőce plébánosa a ha­lottak napjának nevezte ezt a vasárnapot, Verőce halot­tal napjának. Az emlék­mű olyan mérföldkő, ami Isten és egymás felé fordít bennünket — mondta. A beszéd után megáldot­ta a kőtáblákat, majd a Himnusz és a Szózat közös eléneklésével fejeződött be a megemlékezés, melyek a Bárdos Lajos Énekkar, a szobi fúvósok és helyi isko­lások működtek közre. ★ A II. világháború pest- szentimrei áldozatainak ál­lított emléktáblát a Dr. Széky Endre Pestszentimre Történelmi Társaság Buda­pesten a XVIII. kerület­ben. Az emléktáblát a pest- szenlimrei napok keretében avatták fel tegnap. A város múltját kutató és jelenéért, jövőjéért mun­kálkodó társaság azok em­lékét örökíti meg, akik a II. világháború idején pest- szentimrei lakosok voltak és a háborús események kö­vetkeztében a fronton, hadi­fogságban vagy a kitelepí­tés során vesztették életü­ket. A lakosság adományaiból, társadalmi munkából, vala­mint a helyi önkormányzat és az Általános Ipartestü­let kerületi szervezetének anyagi támogatásával állí­tott emléktábla avatóünnep­ségének fővédnöke — Göncz Árpád — levélben köszön­tötte az eseményt. ÉRDEKCSOPORTOK A GYÓGYSZER- ELLÁTÁSBAN? A Magyar Gyógyszerészi Kamara Fejér megyei szer­vezete tiltakozik az ellen, hogy „egyes érdekcsopor­tok” meg kívánják változ­tatni a gyógyszerészek által demokratikusan elfogadott átalakulási és privatizációs térveket: Szervezetük a gyógyszerellátás privatizá­cióját csak a Magyar Gyógyszerészi Kamara által kidolgozott, annak közgyű­lésén elfogadott, a Népjólé­ti Minisztérium és a kor­mány által is támogatott tervek alapján, tudja csak elképzelni. fontos lépésnek tekinti a tervezetet a szociális védő­háló kiépítésében. Aggodal­mukat fejezték ki azonban amiatt, hogy az önkor­mányzatoknak esetleg ne­hézségeket okoz majd az állampolgárok vagyonának és jövedelmének felmérése. Rendkívül fontos, hogy az ország lakossága idejében megismerkedjen a készülő törvény alapelveivel, min­denki tisztában legyen sa­ját lehetőségeivel, jogaival. Ezért kérik a televíziót, hogy indítson felvilágosító sorozatot a nézők pontos és gyors tájékoztatása érdeké­ben. amihez az MDF fóru­mokkal kíván hozzájárulni. Újságírói kérdésre vála­szolva Székelyhídi Ágoston kijelentette: A Csurka-ta- nulmányról ezen az ülésen nem esett szó. Csurka Ist­ván vitairatában az MDF továbbhaladási irányainak egyik lehetséges változatát fogalmazta meg. Nem a Gondolatok... az egyetlen stratégiaterv, több elgon­dolás van már, és még több fogalmazódik meg az or­szágos gyűlésig. Ezekből alakul ki a Demokrata Fó­rum további stratégiája, amely várhatóan a párt 1990-es választási prog­ramjának teljesebb megva­lósítását szolgálja a későb­biekben. Székelyhídi han­got adott reményének, hogy Csurka vitairatát nem csak a köztudatba beépült és be­épített közhelyekből ítélik meg, mint tették eddig — sók esetben külföldön —, hanem magából a tanul­mány egészéből, miután el­olvasták azt. Varga István ügyvivő hozzátette: örvendetes, hogy az MDF egyik meg­határozó személyiségének gyűléseire rengeteg érdek­lődő megy el. s hogy a Ma­gyar Üt Alapítvány számlá­jára százezreket fizetnek be. Ez mind az MDF-et erősíti. (demeter) A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE Tudatos politikai hisztériakeltés A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap adott közre. este közleményt A kormány a leghatáro­zottabban visszautasítja az SZDSZ Országos Tanácsá­nak november 1-jei állás- foglalását és a párt elnöké­nek nyilatkozatát. A mi­niszterelnök és a köztársa­sági elnök között szeptem­ber 29-én létrejött megálla­podás csak egyszeri alka­lomra, a médiumkérdések­kel foglalkozó politikai egyeztető tárgyalások idő­tartamára vonatkozott. Az október 27-ig tartó megbe- széléssorozat az ellenzéki pártok kompromisszumkép- telensége miatt eredmény­telenül zárult. A politikai megállapodást az ellenzé­ki pártok képviselői végig megkérdőjelezték, és kife­jezésre juttatták, hogy a megállapodással szemben a médiatörvény elfogadása előtt személyi változtatá­sokhoz nem járulnak hozzá. Az ellenzék a kormánykoalí­ció személyi javaslataival érdemben nem volt hajlan­dó foglalkozni, személyi ja­vaslatot egyáltalán nem tett. Az ellenzék a politikai tárgyalásokra rendelkezés­re álló időt és áz előzetes megállapodást semmibe ve­vő magatartásával semmi­sítette meg a szeptember 29-i megegyezést. A kialakult helyzetben a miniszterelnök — a felügye­leti jogkörből a kormányra háruló felelősség alapján — előterjesztette személyi ja­vaslatait. A köztársasági el­nök kinevezési és felmenté­si jogköre gyakorlásának feltételeit és korlátáit az alkotmány és az Alkot­mánybíróság határozatai egyértelműen meghatároz­zák. E szerint a köztársasá­gi elnök a felmentés törvé­nyi feltételének (országgyű­lési bizottsági meghallgatás ténye) megléte esetén kizá­rólag csak akkor tagadhat­ja meg a médiaelnökök fel­mentését, ha a felmentett elnökök jogkörét olyan sze­mélyek venné át, akinek a tevékenysége képtelenné tenné a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót alap­funkciói ellátására. Ameny- nyiben a két médiaelnök fel­mentésre kerül, úgy a köz- társasági elnök által törvé­nyesen kinevezett alelnö- kök, tehát a funkció ellátá­sára általa is alkalmasnak tartott személyek vezetnék a két intézményt. Mindezek alapján súlyosan kifogásol­hatók az SZDSZ elnökének és más vezető személyisé­geinek azon kijelentései, amelyekkel a köztársasági elnököt alkotmányellenes döntésre próbálják — ismé­telten — rávenni. Természetesen minden alapot nélkülöz, és nyilván­való pártpolitikai érdeket szolgál az az állítás is, amely kapcsolatot tüntet fel az ok­tóber 23-án a Kossuth téren történtek és a miniszterel­nök intézkedései között, an­A KÖZAKARAT EGYESÜLET ELNÖKSÉGÉNEK TILTAKOZÁSA A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy 1992. november 6-án este a Panoráma műsorát követően Hankiss Elemér: 1. a Magyar Televíziót úgy látszik személyes hitbizományának tekintve, azt ismét saját szó­csövévé változtatta, hogy 2. durván beavatkozott egy — korábban önma­ga által is szuverénnek minősített — szerkesztőség műsorkészítésébe, hogy 3. a legkeményebb kommunista diktatúrára em­lékeztető módszerrel, a belső cenzúra és a más véleményt elhallgattató megtorlás eszközeitől sem visszariadva, fegyelmi büntetéssel kívánja sújtani azt a szerkesztőséget, amely nem tett egyebet, mint hogy az őt ért hazug és méltánytalan táma­dások elleni jogos védekezésből hangot adott az elnököt bíráló megnyilatkozásnak Felháborítónak találjuk, hogy Hankiss Elemér — újólag a határon túli magyarság sérelmére is — letiltotta vagy más módon megakadályozta a Panoráma műsorának szokásos és a műsorrend­ben is szereplő ismétlését. A Televízió elnöke e tetteivel a legdurvább mó­don sértette meg a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának alapelvét, és ismét bebizonyította, hogy alkalmatlan arra, hogy a televízióban bizto­sítsa a korrekt és pártatlan tájékoztatás, valamint a sajtószabadság alkotmányos követelményének érvényesülését. A Közakarat Egyesület Elnöksége nál is inkább, mert a tár­gyalások csak október 27- én fejeződtek be. Ez az ál­lítás, valamint az SZDSZ QT állásfoglalása a „fasisz­ta veszélyről” és az „állító­lag demokratikus parla­menti pártokról” olyan tudatos politikai hisztéria- keltés, illetve rágalmazás, amely nem véletlenül előzi meg közvetlenül a köztár­sasági elnöknek a minisz­terelnök előterjesztésével kapcsolatos hivatalos dön­tését. Erre azért nem került sor, mivel a köztársasági el­nök közzétett levelét még a miniszterelnök hivatalos előterjesztését megelőzően írta meg. iizescu heieszéi? Hankiss megszakította a tévé adását a televízió egyes műsorá­nak adását megszakítva rendkívüli közleményben tudatta, hogy szigorúan fe­lelősségre vonja a Panorá­ma pénteki műsorának szerkesztőjét, valamint megbízott főszerkesztőjét, Kocsis L. Mihályt. A mű­sor péntek esti sugárzását követően alig negyedórá­val felolvasott rendkívüli közleményben Hankiss Ele­mér azzal indokolta dön­tését, hogy a Panoráma adásában a szerkesztőség immár második alkalom­mal „sértette meg” súlyo­san az október 15-i meg­állapodásukat. Az elnöki nyilatkozat azután hangzott el, hogy a Panoráma pénteki adásá­nak végén a műsort vezető Szanlszló Ferenc kommen­tárban tért vissza az Iliescu román elnökkel ké­szült korábbi interjú körül támadt kül- és belpolitikai viharokra. A kommentár­összeállítás — amelyben megszólalt Tőkés László püspök is — arra engedett következtetni, hogy a Ma­gyar Televízió elnöke a román államfő kifogásai nyomán kezdeményezett lépéseket a Panoráma szer­kesztősége ellen. Önök szerint se kőből van a pénz? Amikor egész oldalas újsághirdetéseket lát­hattunk, amelyek tud­tunkra adták: Göncz Árpád egyenlő a de­mokráciával, bizony el­gondolkodtam. Először is azon, hogy a köztár­sasági elnök ezt miért tűri? Miért tűri, hogy Rákosi Mátyáshoz vagy Kádár Jánoshoz hason­latos pózban mutogas­sák? Ugyanis egy több­párti demokráciában, ahol minden következ­mény nélkül hazugnak minősíthető a kormány és a miniszterelnök, ahol a Televízió elnöke a Göncz Árpádot és őt kö- rülvevők hatalmi tébo­lyától tüzelve megsza­kíthatja — nem is elő­ször — a műsort, s a képernyőt önnön sérel­meinek szolgálatába ál­líthatja, ott nem értem, miért forog kockán a demokrácia. Ugye nem tetszenek azt gondolni, hogy Magyarországon valóban egy idős úr a demokrácia egyszemé­lyes garanciája? Az az úr, aki sajnos már odáig elment, hogy nem rest kétes irodalmi értékű színdarabjával nyakába venni a világot. Elhiszi tán Haraszti Miklós ör­dögi filozófiáját arról, hogy a mindenkori ma­gyar kormánynak van szüksége a független te­levízióra? Elhiszi akkor, amikor függetlenségről szó sincs, amikor kö­zépszerű hőmérőzők és össztüzelőli, avagy Ma­gyarország iránt egyene­sen rosszindulatú 168- asok és egyenlegesek no meg kartások harsog­ják: keresztény kurzus, szélsőjobb?!... Való­ban független televízió­ra lenne szükség. Olyan­ra, mely mondjuk arról is ejtene pár szót, ami a hétvége jelentős híre volt: csökkent az adós­ságállományunk, nőtt az ország valutatartaléka. Bizonyára más lenne a helyzet, ha ez a bevé­tel a Kő kövön című dráma külföldi bemuta­tóinak lenne köszönhető. (Vödrös) Hankiss Elemér, a Ma­gyar Televízió elnöke pén­teken a késő esti órákban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents