Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
TEST MEGYEI HÍRLAP 1932. NOVEMBER 7., SZOMBAT Megegyeznek a szigefcsépsek? A tsz-elnök hajlandó tárgyalni Meglepő fordulatot vett csütörtökön este Szigetcsé- pen a földalap-kijelölések körül kialakult vita. A földrendező bizottság nyilvános ülésén — amelyen nagy meglepetésre az . ügy egyik főszereplője — a tsz — a legmagasabb szinten képviseltette magát — arról szerettek volna dönteni az egybegyűltek: bírósághoz forduljanak-e azok után, hogy a Kárpótlási Hivatal elutasította fellebbezésüket. De még mielőtt a földrendező bizottság bármely tagja érdemben kifejthette volna véleményét, Német Lukács, a Csepel-szigeti Mgtsz elnöke felajánlotta, hajlandó újból tárgyalóasztalhoz ülni az érdekegyeztető fórum tagjaival, és olyan egyezséget kötni. amely mindenkinek megfelel. Kérte, hogy a bizottság és a fórum állítsa össze az igényeBORGSS PETEM GZDON Kemény küzdelem a bűnözőkkel Tegnap Özdon rendkívüli állománygyűlésen Boross Péter belügyminiszter felavatta az Ózdi Városi Rendőrkapitányság új épületét. A miniszter az új épület átadása alkalmából mondott beszédében további határozott fellépést, kemény küzdelmet hirdetett a bűnözőkkel szemben. A közrend és közbiztonság javítását célzó elképzeléseit sajtótájékoztatón ismertette. Szólt arról, hogy az országban igen sok helyen szeretnének az ózdihoz hasonló létesítményeket építeni és őrsöket felállítani, a körzeti megbízotti rendszer ugyanis nem felel meg már a kor követelményeinek. Elmondta, hogy 1992—93-ban 3500-zal gyarapodik az ország rendőri állománya, a későbbiek folyamán pedig 8-10 ezer jól képzett rendőrt akarnak csatasorba állítani. Ilyen fejlesztésre azért van szükség, mert hazánkban is megjelent a szervezett bűnözés, erre pedig feltétlenül reagálni kell. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem lehet nagyvonalú akkor, amikor a többi európai ország igen szigorúan korlátozza az idegenek befogadását. A miniszter rámutatott arra, hogy a szigorítások és határozottabb fellépés mellett egy, a polgárok számára rokonszenves rendőrséget és határőrséget akarnak kialakítani. olyat, amelyben megbízik a lakosság, mert érzi. hogy az ő nyugalmát szolgálja. két. Mert a szövetkezetnek az az érdeke, hogy megegyezés szülessen és minél több farmergazdaság alakuljon az érintett községekben. Javasolta, hogy hívják össze a falu minden tako- sát, és az ő véleményüket is kérjék ki, mert valamennyiük igényét szeretnék kielégíteni. A földrendező bizottság tagjai elmondták, hogv a megegyezés mellett vannak, mert nincs értelme a hosz- szadalmas bírósági tortúrának. S miután az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasította a fellebbezést, más út má^nincs a földalapok módosítására, mint a bírósági kereset benyújtása. a felek megállapodtak abban, hogy a bíróságra magukkal viszik az egyezséget. Üjra hangot adtak a jelenlévők annak az aggodalmuknak, hogy a tsz alkalmazottai és föld nélküli tagjai, a szigetcsépi területekből kapnak akkor, amikor a kárpótlásra jogosultak igényeit nem tudják itt kielégíteni. A tsz-elnök erre azt válaszolta: semmi akadálya. hogy számukra Szigetújfaluban vagy Sziget- szentmqrtonban biztosítsa a szövetkezet, a törvén vben előírt földterületet. A felvetett problémák megtárgyalása után a tsz és a földrendező bizottság úgy döntött, szerdán ismét összeülnek, és ekkor már azokról a konkrét tényekről beszélnek. amelveket a kárpótlásra jogosultak felvetettek a földalap-kijelölések módosításával kapcsolatban. Halász Csilla Kemény szó vivői iájékezMó tárcaközi kárelhárító bizottság A kormány legutóbbi ülésén Siklós Csaba és Keresztes K. Sándor miniszterek, valamint Horváth József győri köztársasági megbízott beszámoltak mindazon súlyos környezeti károkról, amelyeket a Duna szlovákok állal való elterelése okozott. Ezek szerint a Szigetközben máris aggasztó a talajvíz szintjének csökkenése, egyes növényfajtákon jól látható már a vízhiány, míg néhány, kifejezetten vízigényes, fás szárú növény kezd kiszáradni. A kormány elhatározta, hogy tárcaközi kárelhárító bizottságot hoz létre. László Balázs szóvivő azt is bejelentette, hogy a kormány megbízta Vida Gábor akadémikust, a londoni jegyzőkönyv 3. pontjában rögzített bizottságban képvi elje hazánkat, népes szakértői gárdával. E bizottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja, gzüksé- gesek-e mindazok a létesítmények, melyeket a szlovákok a C változat megvalósításával felépítettek. A bizottság a jegyzőkönyv érteimében megvizsgálja, hogy lebonthatók-e ezek a NYÚJTOTT ÜLÉSNAPOK, VENDÉGEK AZ ORSZÁGHÁZBAN Hétfőn nyújtott, úgy este nyolc óráig eltartó, kedden valamivel rövidebb, szerdán ismét csak nyújtott ülésnapja lesz a magyar törvényhozásnak — így döntött a házbizottság. Szabad György szokásos pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a hátralevő nyolc hét plenáris üléseinek annyira zsúfolt a munkarendje, hogy nem valósíi hatják meg eredeti szándékukat. miszerint kedden kora délután felfüggesztik az ülésezést. Mintegy két hete ugyanis kiderült, hogy kedden déltől szerda estig ugyancsak figyelemreméltó vendégei lesznek a T. Háznak Előbb Rita Siissmuth, a német parlament elnöke, majd Lübbers holland miKULFOLDI VENDÉGEK A KATONAI FŐISKOLÁN Nálunk a jó tiszt holtig tanul Külügyi kapcsolataink, katonapolitikánk újabb fegyvertényeként könyvelhetjük el. hogy az Európai Katonai Sajtó Szövetség Magyarországon tartja IX. kongresszusát. Az 1977-ben alakult szövetség tizenegy európai ország katonaúj- ság-íróit — hatvankét vendéget — küldött a rendezvényre. A keddi nap krónikájához tartozik: délután Raf- fay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tartott tájékoztatót a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájáról, védelmi alapelveiről. Előadásában kiemelte: hazánk a rendszerváltás óta kimondottan védelmi doktrínára törekszik. Semmiféle tömegpusztító fegyvernek nincs helye az országban. Azon munkálkodunk — hangsúlyozta —, hogy minden szomszédos országgal katonai egyezményt írjunk alá. Holland, francia, belga, osztrák újságírók kérdéseire válaszolva Raffay Ernő leszögezte: Magyarország közvetlen szomszédságában háború dúl, de honvédségünk már akkor is mértékletességet tanúsított, amikor déli határunk mentén tankok százai dübörögtek. Az óvatosság a mi legfőbb alapelvünk — summázta befejezésül az államtitkár. ★ Winfrid Vogel úr számára bizonyosan emlékezetes marad a magyarországi kongresszus. A németországi dandártábornok kapta a megtisztelő feladatot: az EMPA tagsága szavazatai alapján ő lesz a szövetség új elnöke. A kongresszus kapcsán hazai hírrel is szolgálhatunk: az EMPA felvette tagjai közé két honvédségi lapunkat, a Magyar Honvédőt és az Új Honvédségi Szemlét. Csütörtök délelőtt az Üllői úti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán ismerkedtek vendégeink a magasabb szintű honvédelmi képzés sajátosságaival. Scharrer János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi &s kiképzési fő- szemlélő-helyettese ecsetelte azokat a változásokat, melyek a ’eendő tisztek, tiszthelyettesek mai képzését jellemzik. Ami talán a legfontosabb: a „mennyiségi parancsnokgyártás” után két esztendeje ismét előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Megszűnt a hároméves gyorstalpaló főiskola, a mai tisztjeleitek újra négyéves okítás után kapják kézhez a diplomát. A passzus természetesen nem csak a katonai pályára jogosít. A katonai főiskolák szoros kapcsolatban állnak a polgári oktatási intézményekkel — civil tanárok hitelesítik a polgári végzettséget. — Külföldi vendégeink furcsállották, hogy nálunk már a speciális középiskolákban megkezdődik a katonai képzés. Mint mondták, ez Angliában vagy Németországban nem volna lehetséges, mondván: mi- litarizálják a fiatalokat. — Nem lehet országainkat összehasonlítani — hangsúlyozta válaszában a vezérőrnagy. — Gondoljunk a Magyar Honvédség átszervezésére. Szakképzett tisztekre, tiszthelyettesekre van szükségünk. Egyébként a magyar hagyományok szerint ezek a középiskolák mindig léteztek. Természetesen a fiatalnak szabad választása van: jelentkezik-e intézményeinkbe. Ezután Farkas Tivadar mérnök ezredes, a Bolyai- főiskola parancsnoka vázolta föl az intézmény működését, majd a vendégek négy helybéli tiszt angol és német nyelvű kalauzolásával ismerkedtek a huszonöt éve üzemelő alma mater belső életével. ★ Az EMPA IX. kongresz- szusa zárónapján, tegnap Winfrid Vogeltől, a szövetség új elnökétől kértünk exkluzív interjút. — Tábornok úr! Hogyan értékeli a magyarországi kongresszu t? — Véleményem szerint tökéletes volt a szervezés. Mindez nem csak a technikai lebonyolításra vonatkozik. Kiemelném azt a baráti légkört, melyben katona és civil vendéglátóink egyaránt részesítettek bennünket. — Milyen élményeket gyűjtött hazánkról? — Az egyik, mely évtizedekre nyúlik vissza, nagyon szomorú. 1956-ban, 19 éves koromban lettem katona. Értesültem róla, átéltem azokat a borzalmakat, melyek az önök népét sújtották. Mostani benyomásom már csak azért is kellemesebb, mivel az önök fővárosában választottak meg a szervezet elnökévé. — Melyek a szövetség legaktuálisabb feladatai? — Célunk, hogy minden európai ország lépjen be sorainkba. Az utóbbi másfél évben lett tagunk Bulgária, Csehszlovákia és Finnország. Remélem, hogy rövidesen valamennyi volt szocialista állam honvédségi tudósítóit szövetségünkben üdvözölhetjük. Másik célunk, hogy az írott sajtó mellett az elektronikus médiumok is kapcsolódjanak hozzánk. Végül, de nem utolsósorban: azt szeretnénk elérni, hogy az EMPA egy nagy család legyen. Csak így tudjuk egymás munkáját segíteni egy európai közösségben. Tóth Sándor niszterelnök, szerdán délután pedig Borisz Jelcin látogat a magyar parlamentbe. Jelcin elnök szerdán délután félórás beszédet mond a törvényhozásban. A hétfői ülésnapon három törvényjavaslat sürgős tárgyalásának napirendre tűzéséről döntenek először. Az egyik az európai felső- oktatáshoz való felzárkózást elősegítő alap, a másik több földművelési alapról rendelkezik majd, míg a harmadik a Világkiállítási Fejlesztési Alapot tartalmazza. Napirend szerint tárgyalnak majd törvényhozóink a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról, a társadalombiztosítási alapról, az idei költségvetés alakulásáról és az állam- háztartás helyzetéről, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, illetve az ezzel kapcsolatos törvény módosításáról. Ismét szó lesz a költségvetésről és a különböző adónemekről is. — s —n AN.DRIESSEN-LEVEL Bősi vizsgálatok A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök levelet kapott Frans Andriessentől, az Európai Közösségek bizottságának alelnökétől. A levélben Andriessen közli a miniszterelnökkel, hogy az Európai Közösségek Bizottsága a háromoldalú — Magyar- ország, Cseh és Szlovákia, az EK-bizottság szakértőiből álló — ténymegállapító csoport jelentése alapján azt javasolja, hogy 1992. november 2Í-én állítsák le a bősi vízi erőmű C változatának munkálatait. Az EK-bizottság alelnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért késedelem nélkül jóváhagyta az Európai Közösség, Cseh ég Szlovákia és Magyarország között a bős— nagymarosi vízlépcső kérdésében lezajlott londoni tárgyai '.s jegyzőkönyvét október 29-én. Egyúttal elismeréssel méltatta, hogy a három fél szakértőiből álló lénymegál’apító csoport igen rövid idő alatt elkészítette jelentését. létesítmények, visszaállítható-e az eredeti állapot. Jelentést kell készíteni arról is. hogy milyen környezeti hatások várhatók, ámennyiben fennmaradnak a felépítené , ,-ek. Ez utóbbi esetben túl sokat nem kell gondolkozni, kiolvasható a hatás abból, hogy manapság a szlovákok által ígértnek mintegy 15 százalékát, másodpercenként kb. 200 köbméter vizet szállít az öreg- Duna a szigetközi szakaszon. A bizottság november 23-ig köteles eljuttatni jelentését Brüsszelbe, ahol — tanulmányozás után — 27- én hozzák nyilvánosságra az Európai Közösség véleményét. Juhász Judit szóvivő bejelentette, hogy a kormány magáévá tette a szakszervezetek javaslatát, miszerint rugalmasan kezelje a nyugdíjkorhatár felemelésével kapcsolatos javaslatát. A kormány véleménye szerint erre csak 1994-től kerül majd sor. H. Z. Önök szerint meccs? Valamelyik este, tán három nap ja — 11 óra felé — újságot olvastam otthon a fotelomban. Köröttem olyan gimnazista korú lányok meg fiúk ugrándoztak, mert színházból jöttek, s várták a szülőket, hogy vigyék haza őket. Persze szólt a tévé, és egyszer csak mit hallok: „Nézd azt az antiszemitát!” Aztán nevettek. S kisvártatva a csengő leányhang fuvolázta: „Ha kiütéssel nyernek, akkor az pogrom lesz.” És ismét nevettek. Ekkor szóltam közbe: Mi az, mi van itt? Nevetve mondták: „Meccs. Ausztria játszik Izraellel, és az osztrákok nyerésre állnak.” Nem, nem döbbentem meg. Tudomásul vettem a dolgot azzal, hogy sajnos ez lett. Az elmúlt hónapok és hetek ugyanis megmozgatták e korosztály fantáziáját is. Ebben az ügyben is. Sajnos. Ám mindezért nem az az izraeli válogatott tehető felelőssé, amelyik az osztrákiktól gólokat kapott. Inkább az a válogatott. amelyik — nem sokkal lehetnek többen 11-nél — számukat meghazudtoló hangerővel üvölti azt, ami nincs. Mint például, amit mi is közöltünk egy angol hetilap magyar szerzőiétől, hogy tudniillik a Han- kiss—Gombár elleni tüntetés zsidóellenes tüntetés volt Budapesten, ami szemenszedett hazugság Hazugság, ami engem felháborít vagy felbosz- szant. Ez nem érdekes, helyre teszem magamban. De van egy korosztály, ők. akik ott vihognak a tévé előtt, s ebben az elég érzékeny kamaszkorukban érik őket olyan behatások amelyek nemkívánatosak. A közszolgálati médium nyugodtan foglalkozhatna ezzel a kérdéssel, csak isten ments, hogy egyes ellenzéki hangadók szintjén. (Vödrös)