Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám

TEST MEGYEI HÍRLAP 1932. NOVEMBER 7., SZOMBAT Megegyeznek a szigefcsépsek? A tsz-elnök hajlandó tárgyalni Meglepő fordulatot vett csütörtökön este Szigetcsé- pen a földalap-kijelölések körül kialakult vita. A föld­rendező bizottság nyilvános ülésén — amelyen nagy meglepetésre az . ügy egyik főszereplője — a tsz — a legmagasabb szinten képvi­seltette magát — arról sze­rettek volna dönteni az egy­begyűltek: bírósághoz for­duljanak-e azok után, hogy a Kárpótlási Hivatal eluta­sította fellebbezésüket. De még mielőtt a földrendező bizottság bármely tagja ér­demben kifejthette volna véleményét, Német Lu­kács, a Csepel-szigeti Mgtsz elnöke felajánlotta, hajlan­dó újból tárgyalóasztalhoz ülni az érdekegyeztető fó­rum tagjaival, és olyan egyezséget kötni. amely mindenkinek megfelel. Kér­te, hogy a bizottság és a fó­rum állítsa össze az igénye­BORGSS PETEM GZDON Kemény küzdelem a bűnözőkkel Tegnap Özdon rendkívü­li állománygyűlésen Boross Péter belügyminiszter fel­avatta az Ózdi Városi Rend­őrkapitányság új épületét. A miniszter az új épület átadása alkalmából mon­dott beszédében további határozott fellépést, ke­mény küzdelmet hirdetett a bűnözőkkel szemben. A közrend és közbiztonság ja­vítását célzó elképzeléseit sajtótájékoztatón ismertet­te. Szólt arról, hogy az or­szágban igen sok helyen szeretnének az ózdihoz ha­sonló létesítményeket épí­teni és őrsöket felállítani, a körzeti megbízotti rend­szer ugyanis nem felel meg már a kor követelmé­nyeinek. Elmondta, hogy 1992—93-ban 3500-zal gya­rapodik az ország rendőri állománya, a későbbiek fo­lyamán pedig 8-10 ezer jól képzett rendőrt akarnak csatasorba állítani. Ilyen fejlesztésre azért van szük­ség, mert hazánkban is megjelent a szervezett bű­nözés, erre pedig feltétle­nül reagálni kell. Hangsúlyozta, hogy ha­zánk nem lehet nagyvona­lú akkor, amikor a többi európai ország igen szigo­rúan korlátozza az idege­nek befogadását. A minisz­ter rámutatott arra, hogy a szigorítások és határozot­tabb fellépés mellett egy, a polgárok számára rokon­szenves rendőrséget és ha­tárőrséget akarnak kialakí­tani. olyat, amelyben meg­bízik a lakosság, mert ér­zi. hogy az ő nyugalmát szolgálja. két. Mert a szövetkezetnek az az érdeke, hogy meg­egyezés szülessen és minél több farmergazdaság ala­kuljon az érintett községek­ben. Javasolta, hogy hívják össze a falu minden tako- sát, és az ő véleményüket is kérjék ki, mert vala­mennyiük igényét szeretnék kielégíteni. A földrendező bizottság tagjai elmondták, hogv a megegyezés mellett vannak, mert nincs értelme a hosz- szadalmas bírósági tortúrá­nak. S miután az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasította a fel­lebbezést, más út má^nincs a földalapok módosítására, mint a bírósági kereset be­nyújtása. a felek megálla­podtak abban, hogy a bíró­ságra magukkal viszik az egyezséget. Üjra hangot adtak a je­lenlévők annak az aggodal­muknak, hogy a tsz alkal­mazottai és föld nélküli tagjai, a szigetcsépi terüle­tekből kapnak akkor, ami­kor a kárpótlásra jogosul­tak igényeit nem tudják itt kielégíteni. A tsz-elnök erre azt válaszolta: semmi aka­dálya. hogy számukra Szi­getújfaluban vagy Sziget- szentmqrtonban biztosítsa a szövetkezet, a törvén vben előírt földterületet. A felve­tett problémák megtárgya­lása után a tsz és a földren­dező bizottság úgy döntött, szerdán ismét összeülnek, és ekkor már azokról a konkrét tényekről beszél­nek. amelveket a kárpótlás­ra jogosultak felvetettek a földalap-kijelölések módo­sításával kapcsolatban. Halász Csilla Kemény szó vivői iájékezMó tárcaközi kárelhárító bizottság A kormány legutóbbi ülé­sén Siklós Csaba és Keresz­tes K. Sándor miniszterek, valamint Horváth József győri köztársasági megbí­zott beszámoltak mindazon súlyos környezeti károkról, amelyeket a Duna szlová­kok állal való elterelése okozott. Ezek szerint a Szi­getközben máris aggasztó a talajvíz szintjének csökke­nése, egyes növényfajtákon jól látható már a vízhiány, míg néhány, kifejezetten vízigényes, fás szárú növény kezd kiszáradni. A kormány elhatározta, hogy tárcaközi kárelhárító bizottságot hoz létre. László Balázs szóvivő azt is bejelentette, hogy a kormány megbízta Vida Gábor akadémikust, a lon­doni jegyzőkönyv 3. pontjá­ban rögzített bizottságban képvi elje hazánkat, népes szakértői gárdával. E bi­zottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja, gzüksé- gesek-e mindazok a létesít­mények, melyeket a szlová­kok a C változat megvalósí­tásával felépítettek. A bi­zottság a jegyzőkönyv ér­teimében megvizsgálja, hogy lebonthatók-e ezek a NYÚJTOTT ÜLÉSNAPOK, VENDÉGEK AZ ORSZÁGHÁZBAN Hétfőn nyújtott, úgy es­te nyolc óráig eltartó, ked­den valamivel rövidebb, szerdán ismét csak nyúj­tott ülésnapja lesz a ma­gyar törvényhozásnak — így döntött a házbizottság. Szabad György szokásos pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a hátralevő nyolc hét plenáris ülései­nek annyira zsúfolt a mun­karendje, hogy nem való­síi hatják meg eredeti szán­dékukat. miszerint kedden kora délután felfüggesztik az ülésezést. Mintegy két hete ugyanis kiderült, hogy kedden déltől szerda estig ugyancsak figyelemreméltó vendégei lesznek a T. Ház­nak Előbb Rita Siissmuth, a német parlament elnöke, majd Lübbers holland mi­KULFOLDI VENDÉGEK A KATONAI FŐISKOLÁN Nálunk a jó tiszt holtig tanul Külügyi kapcsolataink, katonapolitikánk újabb fegyvertényeként könyvel­hetjük el. hogy az Európai Katonai Sajtó Szövetség Magyarországon tartja IX. kongresszusát. Az 1977-ben alakult szövetség tizenegy európai ország katonaúj- ság-íróit — hatvankét ven­déget — küldött a rendez­vényre. A keddi nap krónikájá­hoz tartozik: délután Raf- fay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai ál­lamtitkára tartott tájékoz­tatót a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájáról, vé­delmi alapelveiről. Előadá­sában kiemelte: hazánk a rendszerváltás óta kimon­dottan védelmi doktrínára törekszik. Semmiféle tö­megpusztító fegyvernek nincs helye az országban. Azon munkálkodunk — hangsúlyozta —, hogy min­den szomszédos országgal katonai egyezményt írjunk alá. Holland, francia, belga, osztrák újságírók kérdései­re válaszolva Raffay Ernő leszögezte: Magyarország közvetlen szomszédságában háború dúl, de honvédsé­günk már akkor is mérték­letességet tanúsított, ami­kor déli határunk mentén tankok százai dübörögtek. Az óvatosság a mi legfőbb alapelvünk — summázta befejezésül az államtitkár. ★ Winfrid Vogel úr számá­ra bizonyosan emlékezetes marad a magyarországi kongresszus. A németorszá­gi dandártábornok kapta a megtisztelő feladatot: az EMPA tagsága szavazatai alapján ő lesz a szövetség új elnöke. A kongresszus kapcsán hazai hírrel is szolgálha­tunk: az EMPA felvette tagjai közé két honvédségi lapunkat, a Magyar Honvé­dőt és az Új Honvédségi Szemlét. Csütörtök délelőtt az Ül­lői úti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán ismer­kedtek vendégeink a maga­sabb szintű honvédelmi képzés sajátosságaival. Scharrer János vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség szárazföldi &s kiképzési fő- szemlélő-helyettese ecse­telte azokat a változásokat, melyek a ’eendő tisztek, tiszthelyettesek mai képzé­sét jellemzik. Ami talán a legfontosabb: a „mennyisé­gi parancsnokgyártás” után két esztendeje ismét elő­térbe kerültek a minőségi követelmények. Megszűnt a hároméves gyorstalpaló fő­iskola, a mai tisztjeleitek újra négyéves okítás után kapják kézhez a diplomát. A passzus természetesen nem csak a katonai pályá­ra jogosít. A katonai főis­kolák szoros kapcsolatban állnak a polgári oktatási intézményekkel — civil ta­nárok hitelesítik a polgári végzettséget. — Külföldi vendégeink furcsállották, hogy nálunk már a speciális középisko­lákban megkezdődik a ka­tonai képzés. Mint mond­ták, ez Angliában vagy Né­metországban nem volna lehetséges, mondván: mi- litarizálják a fiatalokat. — Nem lehet országain­kat összehasonlítani — hangsúlyozta válaszában a vezérőrnagy. — Gondoljunk a Magyar Honvédség átszer­vezésére. Szakképzett tisz­tekre, tiszthelyettesekre van szükségünk. Egyébként a magyar hagyományok sze­rint ezek a középiskolák mindig léteztek. Természe­tesen a fiatalnak szabad választása van: jelentke­zik-e intézményeinkbe. Ezután Farkas Tivadar mérnök ezredes, a Bolyai- főiskola parancsnoka vá­zolta föl az intézmény mű­ködését, majd a vendégek négy helybéli tiszt angol és német nyelvű kalauzo­lásával ismerkedtek a hu­szonöt éve üzemelő alma mater belső életével. ★ Az EMPA IX. kongresz- szusa zárónapján, tegnap Winfrid Vogeltől, a szövet­ség új elnökétől kértünk exkluzív interjút. — Tábornok úr! Hogyan értékeli a magyarországi kongresszu t? — Véleményem szerint tökéletes volt a szervezés. Mindez nem csak a techni­kai lebonyolításra vonat­kozik. Kiemelném azt a baráti légkört, melyben ka­tona és civil vendéglátóink egyaránt részesítettek ben­nünket. — Milyen élményeket gyűjtött hazánkról? — Az egyik, mely évti­zedekre nyúlik vissza, na­gyon szomorú. 1956-ban, 19 éves koromban lettem ka­tona. Értesültem róla, át­éltem azokat a borzalma­kat, melyek az önök népét sújtották. Mostani benyo­másom már csak azért is kellemesebb, mivel az önök fővárosában választottak meg a szervezet elnökévé. — Melyek a szövetség legaktuálisabb feladatai? — Célunk, hogy minden európai ország lépjen be sorainkba. Az utóbbi más­fél évben lett tagunk Bul­gária, Csehszlovákia és Finnország. Remélem, hogy rövidesen valamennyi volt szocialista állam honvéd­ségi tudósítóit szövetsé­günkben üdvözölhetjük. Másik célunk, hogy az írott sajtó mellett az elektroni­kus médiumok is kapcso­lódjanak hozzánk. Végül, de nem utolsósorban: azt szeretnénk elérni, hogy az EMPA egy nagy család le­gyen. Csak így tudjuk egy­más munkáját segíteni egy európai közösségben. Tóth Sándor niszterelnök, szerdán dél­után pedig Borisz Jelcin látogat a magyar parla­mentbe. Jelcin elnök szer­dán délután félórás beszé­det mond a törvényhozás­ban. A hétfői ülésnapon há­rom törvényjavaslat sürgős tárgyalásának napirendre tűzéséről döntenek először. Az egyik az európai felső- oktatáshoz való felzárkó­zást elősegítő alap, a másik több földművelési alapról rendelkezik majd, míg a harmadik a Világkiállítási Fejlesztési Alapot tartal­mazza. Napirend szerint tárgyal­nak majd törvényhozóink a büntetőeljárásról és a pol­gári perrendtartásról, a társadalombiztosítási alap­ról, az idei költségvetés alakulásáról és az állam- háztartás helyzetéről, a pártok működéséről és gaz­dálkodásáról, illetve az ez­zel kapcsolatos törvény mó­dosításáról. Ismét szó lesz a költségvetésről és a kü­lönböző adónemekről is. — s —n AN.DRIESSEN-LEVEL Bősi vizsgálatok A Kormányszóvivői Iro­da tájékoztatása szerint Antall József miniszterel­nök levelet kapott Frans Andriessentől, az Európai Közösségek bizottságának alelnökétől. A levélben Andriessen közli a minisz­terelnökkel, hogy az Euró­pai Közösségek Bizottsága a háromoldalú — Magyar- ország, Cseh és Szlovákia, az EK-bizottság szakértői­ből álló — ténymegállapító csoport jelentése alapján azt javasolja, hogy 1992. november 2Í-én állítsák le a bősi vízi erőmű C válto­zatának munkálatait. Az EK-bizottság alelnöke köszönetét fejezte ki a ma­gyar kormánynak, amiért késedelem nélkül jóváhagy­ta az Európai Közösség, Cseh ég Szlovákia és Ma­gyarország között a bős— nagymarosi vízlépcső kér­désében lezajlott londoni tárgyai '.s jegyzőkönyvét ok­tóber 29-én. Egyúttal elis­meréssel méltatta, hogy a három fél szakértőiből álló lénymegál’apító csoport igen rövid idő alatt elké­szítette jelentését. létesítmények, visszaállít­ható-e az eredeti állapot. Jelentést kell készíteni ar­ról is. hogy milyen környe­zeti hatások várhatók, ámennyiben fennmaradnak a felépítené , ,-ek. Ez utóbbi esetben túl sokat nem kell gondolkozni, kiolvasható a hatás abból, hogy manapság a szlovákok által ígértnek mintegy 15 százalékát, má­sodpercenként kb. 200 köb­méter vizet szállít az öreg- Duna a szigetközi szaka­szon. A bizottság november 23-ig köteles eljuttatni je­lentését Brüsszelbe, ahol — tanulmányozás után — 27- én hozzák nyilvánosságra az Európai Közösség véle­ményét. Juhász Judit szóvivő be­jelentette, hogy a kormány magáévá tette a szakszer­vezetek javaslatát, misze­rint rugalmasan kezelje a nyugdíjkorhatár felemelé­sével kapcsolatos javaslatát. A kormány véleménye sze­rint erre csak 1994-től kerül majd sor. H. Z. Önök szerint meccs? Valamelyik este, tán három nap ja — 11 óra fe­lé — újságot olvastam otthon a fotelomban. Kö­röttem olyan gimnazista korú lányok meg fiúk ugrándoztak, mert szín­házból jöttek, s várták a szülőket, hogy vigyék ha­za őket. Persze szólt a tévé, és egyszer csak mit hallok: „Nézd azt az an­tiszemitát!” Aztán nevet­tek. S kisvártatva a csen­gő leányhang fuvolázta: „Ha kiütéssel nyernek, akkor az pogrom lesz.” És ismét nevettek. Ekkor szóltam közbe: Mi az, mi van itt? Nevetve mond­ták: „Meccs. Ausztria játszik Izraellel, és az osztrákok nyerésre áll­nak.” Nem, nem döbben­tem meg. Tudomásul vettem a dolgot azzal, hogy sajnos ez lett. Az elmúlt hónapok és hetek ugyanis megmozgatták e korosztály fantáziáját is. Ebben az ügyben is. Saj­nos. Ám mindezért nem az az izraeli válogatott tehető felelőssé, amelyik az osztrákiktól gólokat kapott. Inkább az a vá­logatott. amelyik — nem sokkal lehetnek többen 11-nél — számukat meg­hazudtoló hangerővel üvölti azt, ami nincs. Mint például, amit mi is közöltünk egy angol he­tilap magyar szerzőiétől, hogy tudniillik a Han- kiss—Gombár elleni tün­tetés zsidóellenes tünte­tés volt Budapesten, ami szemenszedett hazugság Hazugság, ami engem felháborít vagy felbosz- szant. Ez nem érdekes, helyre teszem magam­ban. De van egy korosz­tály, ők. akik ott vihog­nak a tévé előtt, s ebben az elég érzékeny ka­maszkorukban érik őket olyan behatások ame­lyek nemkívánatosak. A közszolgálati médium nyugodtan foglalkozhat­na ezzel a kérdéssel, csak isten ments, hogy egyes ellenzéki hangadók szintjén. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents