Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
4 . PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK ' : ■ ■ ■ ■ 1992. NOVEMBER 7„ SZOMBAT A BIZALOM ÁR Elvitt a Héjjá 237 millió forintot újsághír: a rendőrség körözi Héjjá Róbertét, aki 237 millió forint értékben vásárolt benzint és gázolajat a százhalombattai Mól Rt.-től anélkül, hogy fizetett volna. Bevallom őszintén, hogy a hír nagyon kíváncsivá tett. Szívesen találkoztam volna Héjjá úrral, hogy megkérdezzem tőle: miként bonyolította le ezt a nem mindennapi vásárlást? És mire költi a százmilliókat? Vett-e már belőle kacsalábon forgó kastélyt, egyebeket? Netán a hitelezőit elégítette ki, mert valahol valakik őt is becsapták? Találgatásokra vagyok csak utalva, ugyanis Héjjá Róbert eddig még nem került elő. Nem sürgős neki, hogy tisztázza üzleti ügyeit. A másik felet kérdeztem tehát, a károsult Mól Rt. kereskedelmi igazgatóját, Cseh Béla urat, aki készségesen válaszolt a kérdéseimre. H Ilyen könnyű becsapni a céget? — Félreértés ne essék, a feljelentést mi tettük meg, amikor belső figyelőrendszerünk jelezte a hiányt. Nagybani vásárlóinknak fizetési haladékot adunk, ami tíz-tizenöt úgynevezett banki munkanap. A hétvégeket, ünnepeket is beleszámítva gyakorlatilag ez kitehet három hetet is. Héjjá Róbert ezzel játszott, illetve ezt az időszakot használta ki arra, hogy felgyorsítsa a vásárlásait. Olyan nap is volt, amikor tizenegymillió forint értékű árut vett hitelbe. Nálunk az a rendszer, hogy ha a vevő nem fizet, először írásban szólítjuk fel arra, hogy teljesítse a kötelezettségét. Amikor Héjjá Róbert erre nem válaszolt, július végén beadtuk a bírósági keresetet. Szeptember közepén lett volna a tárgvalás, amire nem jött el. Október 7-én megtettük a feljelentést ellene a rendőrségen. S Bárkinek hiteleznek? — Természetesen nem. Nagybani vevőinknek, akiknek hitelezünk, vállalkozói igazolványuk van adószámmal, a telephelyek megnevezésével. Héjjá Róbert régi ügvfelünk volt, és hosszú ideig rendesen fizetett. Amikor elmaradt tartozásának a rendezésével, akkor tiltólistára került, ahol egyébként hetente 1300- 1400 vevő szerepel. Ezt a listát eljuttatjuk 49 telepünkre, 288 töltőállomásra és még négy munkahelyre. ■ Egyéb információjuk nincs a vevők megbízhatóságáról? — A kereskedelem a bizalomra épül. Nem vetkőztet- hetjük le tetőtől talpig a vásárlóinkat, nem kérdezhetjük meg senkitől, hogy ki a felesége, a barátnője, vagy kit csapott be előttünk ... De ebből az esetből kiindulva különböző szigorításokat vezettünk be, így például az új vevőket csak készpénzért szolgáljuk ki. Persze számolni kell azzal is, hogy emiatt néhány üzleti lehetőséget elszalasz- tunk. ★ Ezt a 237 millió forintot elvitte a Héjjá. Megkerül-e valaha is? Ezt még egyelőre nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy hány helyen lépnek le a nagybani vásárlók fizetség nélkül. Lehet, hogy helyenként egy bélyegző elég a bizalomhoz? Ami a Mól Rt. kontra Héjjá ügyet illeti, kérdésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon azt a választ kaptuk: folyik a nyomozás. Gál Judit NÉMET FILMESEK PEST MEGYÉBEN A szövetkezetek átalakulása Az elmúlt évben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége megállapodást kötött a Német Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségével, a Raiffeisen Szövetséggel, hogy a nagy múltú, több mint száz évre visszatekintő német szövetkezeti mozgalom tapasztalatait átadja magyar partner- szervezetének. Az e téren folyó közös munka eredményeként a berlini televízió november 9—10-én, a német szövetség megbízásából filmet készít a Raiffeisen szövetkezeti mozgalom tevékenységéről. A felvétel keretében az átalakuló magyar mezőgazdasági szövetkezést a készülő film egyharmad részében kívánják bemutatni. Az alkotást aztán műhold segítségével sugározzák. Hazánkban a felvételekre Pest megyében kerül sor. méghozzá Abonyban. Tahitótfaluban és Foton. A készülő filmben nyilatkoznak a MOSZ és a Pest Megyei Szövetkezeti Szövetség érdekelt vezetői is. Abonyban felkeresi a forgatócsoport az Újvilág, valamint a Ságvári Termelőszövetkezetet, ahol a filmesek betekintést nyernek a közös gazdaságok növénytermesztési, állattenyésztési, valamint édesipari tevékenységébe. Foton felvételt készítenek a szövetkezet tehenészetéről, baromfitenyésztési üzem- ágáról. valamint az ipari szolgáltató egységéről. Tahitótfaluban a helyi termelőszövetkezetben a gyógynövénytermelés, a műanyagüzem, a hagyományos fahordós pincészet kerül a filmkockákra. Itt készítenek interjút Gyovai Pállal, a megyei Teszöv titkárával. A kétnapos Pest megyei filmforgatást követően minden bizonnyal érdekes, színes kép alakul ki Magyarországnak arról a térségéről, amelyben különö sen felgyorsult a mezőgaz dasági nagyüzemek átala kulása magántulajdonon alapuló nyugati típusú szövetkezetekké. Képet kap hatnak majd a nézők azokról a kisgazdaságokról is amelyek egy részében családi vállalkozások kereté ben végzik a mezőgazdasági és állattenyésztési mun kát az újdonsült farmerek. Gyócsi László (Folytatás az 1. oldalról.) tett elképzelés, de a hosszú és ismétlődő kérdések és hozzászólások bebizonyították, hogy Doppstadt gépek ügyében mindig lehet újat mondani. A lényeget úgy fogalmazták meg, hogy Pest megye önkormányzata egyetért a Werner Doppstadt Spezialmaschinen és a Licencia Kereskedelmi Kft. részvételével történő korlátolt fe- lelőss#»ű társaság alapításával DOPE Környezetvédelmi Kft. elnevezéssel. Továbbá egyetértettek azzal is, hogy Pest megye önkormányzata 1 300 000 forint pénzbetéttel szálljon be az üzletbe. rással kapcsolatos jogi tényeket. Elmondta, hogy a szándéknyilatkozat érvénytelen, hiszen az aláírók közül senkinek sem volt meghatalmazása az okmány aláírására. BÁTRÁN BEISMERTE HOLMI HUNCUTSÁG Némi vitát szült a leendő kft. székhelye körüli véleménykülönbség, mert néhá- nyan azt mondták, hogy jó helyen van Vácott, mig más javaslat szerint Doppstadt úr csak Gödöllőn talált megfelelő jövendő székházra. Sok irónia volt abban a javaslatban, hogy jó lenne, ha Gödöllő lenne Pest megye székhelye, és habár határozatképes volt a közgyűlés, a képviselők mégsem szavaztak ebben a kérdésben. Abban viszont igen, hogy az elkövetkezendő időszakban továbbra is Bányai Judit alelnöknő képviselje a megyei önkormányzatot, a lefolytatandó tárgyalások során. Szűnni nem akaró vitát váltott ki a Pest Megyei Révhajózási és Hídépítő Vállalat, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Pest Megyei Dunatours Idegenforgalmi Hivatal és a Szolga and Associates International Inc. közös gazdasági társasággá alakításáról szóló előterjesztés. Holmi huncutságot vélhettek felismerni a képviselők, mert kételkedésüknek adtak hangot. Ezt táplálták azok a kifogások, amelyeket Erdélyi László főjegyző fogalmazott meg. Kifogásolta a határozati javaslat tartalmát, és tisztá zatlannak nevezte az eljáMegszűnik a dagonya A főjegyző nem tudta meggyőzni az összes képviselőt a maga igazáról. Sokkalta nagyobb sikere volt Szegedi Pál tanácsnoknak, aki bátran beismerte, hogy senki sem hatalmazta fel ugyan a szándéknyilatkozat aláírására, de — hangoztatta — az üzleti életben nem szabad várakozni, akkor kell lépni, amikor megjelenik a biztos üzlettárs. Nemsokára szót kért az amerikai ügyfél képviselője is, aki értelmes mondatokban mondta el véleményét. Kapott is nagy tapsot érte, de végérvényesen csak akkor nyugodott meg, amikor a képviselők eldöntötték, hogy egyetértenek a közös gazdasági társulás alapításának a gondolatával. ÚJABB NAPIRENDEK Délután újabb napirendit pontokat vitattak meg. A tények és az elhangzónak ismertetésére visszatérünk. Papp János Az elzárt, sáros kis falucska, Kóspallag az utóbbi években nagy lépésekben fejlődik. A napokban fejezték be a mintegy 800 méter bitumenes út építését a Váci Közúti Igazgatóság kivitelezésében, így egyre ritkábban kerül sor a sárdagonyázásra, ha k helybéliek hazafelé igyekeznek (Vimola Károly felvétele) Az idén még veszteségesek I Útidon megúszták a felszámolást Szerencsésen végződött az ikladi Ipari Műszergyár Rt. csődegyezsége a hitelezőkkel. Majdnem egymilliárd forinttal tartoznak a számlavezetőjüknek, a Külkereskedelmi Banknak, az APEH-nek és a társadalom- biztosításnak. A bírósági csődbejelentés után hatvan nap múlva az Escon válságmenedzseléssel foglalkozó kft. elkészítette a szerkezetátalakítási programot. Ennek köszönhetően rendezni tudták a gazdálkodásban keletkezett problémákat. Sisa József, az új igazgató szerint a cég helyzetét tovább javítja, hogy értékesítették a berceli gyáregységüket. A fehérgyarmati telephelyet az év végén adják el. A főként Németországba irányuló elektromotor-exportjukat tovább növelik, mivel ez eredményezi a legnagyobb árbevételt. Az idei esztendőt veszteséggel zárják. A jövőre tervezett árbevételük 1 milliárd 600 millió forint. Ez az arány 200 millió forinttal tér el a mostani időszakétól. Jövőre csökkentett létszámmal és telephellyel fogják megtermelni az idei árbevételt. A főként háztartási gépekbe, például centrifugákba építhető termékeiket, a motorokat jövőre kedvezőbb áron kínálják majd a hazai felhasználóknak is. I. M. Uborka Kárpátaljára Nem tudtak fizetni Két éve már annak, hogy a Pest Megyei Teszöv közvetítésével partneri kapcsolatra lépett egymással a tó- piószentmártoni Arany- szarvas Termelőszövetkezet, valamint a kárpátaljai Nagyszőlősön található kertészeti szövetkezet. Utóbbiak eltökélt szándéka volt, hogy átvegyék a tápiószent- mártoniaktól az ott jól bevált, úgynevezett csepegte- tős uborkatermesztési rendszer technológiáját. Lényegében e- év tavaszán minden adott volt ahhoz, hogy három-négy hektáron kísérleti jelleggel a megfelelő talaj-előkészítés után a nagyszőlősiek hozzálássanak az uborkatermesztéshez. Már a kárpátaljai szövetkezetben voltak a szükséges kellékek, mint például a futtatóháló, az oszloptám- rendszer, valamint az öntözőmű vízkiemelő egység. Csak egyvalamiben nem tudtak zöld ágra vergődni, s ez az ellentételezés, a fizetés kérdése, s így idén a nagyszőlősi gazdaságban elmaradt az uborkaszezon. A jobbára 80-100 négyszögöles területekre tervezett uborkatermesztési rendszer, illetve technológia révén az ottani kisgazdaságok is kipróbálhatták volna a kordonos termesztés néven is emlegetett technológiát, amelynek megismertetéséből aktívan vették volna ki részüket a tápió- szentmártoni közös gazdaság szakemberei. A hektáronkénti 80-100 tonnás termésátlagok pedig lehetővé tennék Kárpátalja településeinek friss zöldáruval történő ellátását. Kárteszi István, a tápió- szentmártonj Aranyszarvas Termelőszövetkezet elnöke a témával kapcsolatban elmondta, hogy náluk idén nagyszerű termésátlagok születtek e módszer alkalmazásával. (gyócsi) Ü/ésezett a megyei önkormányzat Üzleti tervek születtek
