Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
SZÚKEBB HAZÁNK TIZENHÉT UJ ORVOS Egészségügyi alapellátás Megyeközpont híján megyénk számos vonatkozásban különleges helyet foglal el, és ez alól nem kivétel az egészségügy sem. Statisztikai adatok alapján Pest megye orvosi ellátottság szempontjából a második legrosszabb, mert a vidéki átlagnál öttel, az országosnál tizeneggyel kevesebb szakember jut egységnyi lakosra. A valóságban azonban ezek a tények nem ennyire elkeserítsek, mert a "főváros közelsége jelentős előnyökkel is jár. A megye lakosságának tetemes hányada Budapesten dolgozik, ezáltal jogosult bármelyik fővárosi egészségügyi intézmény igénybevételére. Ugyanilyen hasznosak az ide tömörült, országos jellegű egészségügyi intézmények is. A megye kilenc nagy rendelőintézetében, illetve a 415 orvosi körzetben idén több, mint kétezer orvos praktizál. Ebben az esztendőben október elsejével 17 új diplomás szakember kezdett dolgozni Pest megyében. Az elhelyezkedett fiatalok közül kettő fogorvos, ők Sóskútra, illetve Monorra szerződtek. Két általános orvost alkalmazott a Szent Rókus-kórház, kettőt pedig a törökbálinti tüdőgondozó intézet és egyet a pomázi munkaterápiás intézet. A kerepestarcsai kórházban három pályakezdő orvos van. Vácott hat, Nagykőrösön egy és Cegléden négy. Két friss diplomás nem tudott elhelyezkedni a szakmájában. Közülük az egyik a fővárosban szeretne munkát vállalni, a másik pedig, egy fiatal nő, asszisztens lett egy fogorvos mellett A pillanatnyilag foglalkoztatott gyógyítók között alig egy százalékkal több a férfi. Érdekesség, hogy a női orvosok 75 százalékának van szakvizsgája, míg a férfiaknál ez az arány csak 72 százalék. Természetesen ezek az adatok nem jelentik azt. hogy a szakma elnőiesedett, mert bizonyos területeken még mindig az erősebbik nemé a vezető szerep. Pest megyében 415 általános orvosi körzet van, ezekre tavaly 414 szakember jutott. Ahhoz, hogy a háziorvosok színvonalas gyógyító és megelőző tevékenységet végezhessenek, csökkenteni kell a körzetek telítettségét. Ideális esetben a belgyógyászokra ezerötszáz, a gyermekgyógyáViiaíóram az agrárágazatról Szerkezetváltás a mezőgazdaságban A Friedrich Ebert-ala- pítvány szervezésében agrárpolitikai vitafórumot tartanak, amelynek címe: Szerkezetváltás a mezőgazdaságban — Kelet-Német- ország és Magyarország összehasonlításában. Ezen a vitafórumon, amelyet 1992. november 10-én rendeznek, egyebek között előadást tart dr. Kulcsár László, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Szociológiai Tanszékének vezetője, aki az agrárágazat foglalkoztatáspolitikai koncepcióiról beszél. A mezőgazdaságot, mint hagyományos közgazdasági ágazatot ugyanúgy sújtják a magángazdálkodásra való áttérés problémái és konfliktusai, mint az ipart. Ugyanakkor rendelkezik azokkal a sajátos tulajdonosi, foglalkoztatási és piaci feltételekkel, amelyek külön megoldásokat követelnek. Az említett agrárpolitikai vitafórumon Németországból érkezett szakemberek aktuális témákat boncolgatnak. Betekintést adnak a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakulásába, valamint a termelési és értékesítési struktúra- váltásba — Kelet-Német- ország példáján. (-esi) Benzinkútvita Ráckevén Tovább folytatódik Ráckevén a benzinkútvita. Mint olvasóink már értesülhettek róla, a helyi önkormányzat azt szeretné, ha a korábban megszüntetett benzinkút helyett új kút épülne a város közigazgatási határain belül. Erről meg is állapodott a Magyar Olajipari Részvénytársasággal, és kijelölték a benzinkút helyét a közismerten peregi parkerdőnek nevezett területen. A Budapesti Erdőfelügyelőség azonban a terület átadásához nem járult hozzá, mivel az építkezés során a parkerdő egy részét ki kellett volna vágni. A Földművelésügyi Minisztérium viszont hatályon kívül helyezte a Budapesti Erdőfelügyelőség határozatát, és új eljárás lefolytatására utasította az intézményt. Az önkormányzati képviselők egyértelműen a benzinkút megépítése mellett foglalnak állást, a városszé- pílő egyesület azonban határozottan elutasítja az erdő kivágását. Dr. Kulcsár István polgármester tájékoztatása szerint körülbelül harminc fa kivágásáról lenne szó, és az önkormányzat saját költségén vállalta csereerdő telepítését. H. Cs. szókra nyolcszáz, a fogorvosokra pedig 3000 lakos jutna körzetenként. A felmérések azonban azt mulatják, hogy pillanatnyilag felnőttrendelésnél 1800 fő, gyermekrendelésnél 1300 beteg tartozik egy orvoshoz. Emelkedett a községek betegfoi galma. és bizonyos régiókban — Cegléd, Nagykőrös. Dabas, Ráckeve, Gödöllő. Százhalombatta, Manor — egy körzetre 2200— 2400 lakos is jut. Hasonlóan elszomorító helyzet alakult ki a gyermekorvosi körzetek esetében, összesen 149 szakorvosi körzet van, és 147 szakember. Ezért történhetett meg. hogy tavaly egy orvos körülbelül hatezer, hatezerötszáz tizennégy éven alulit vizsgált meg. A háziorvosi szolgálat rendszerének kialakításával egy időben kerültek előtérbe az ügyeleti beosztásokkal kapcsolatos gondok. Adott esetben — és ez a megoldás elég gyakori — két vagy három település orvosai összefognak, és felváltva látják el az ügyeletet. Ügy tűnik, lassan kezd kialakulni a megálmodott rendszer. Tisztázódtak az egészségügyi dolgozók jogai és kötelességei, a kórházi beutalások és. kezelések rendje, a családi orvosok munkaköre. Megyénkben, akárcsak országszerte, várakoznak az illetékesek. Várakoznak, mért szükség van a pénzre, a rendelőintézetek javításra szorulnak, a dolgozók bérét rendezni kellene. Ugyan Pest megye kórházai nincsenek rosszabb állapotban, mint a többi intézmény, de minden vezető szeretné, ha korszerűbbé tehetné és bővíthetné saját kis birodalmát. Kupa Mihály Tápiőgyörgyén Pénztárcánkról sokszemközt — Értem már, miért érdekli önöket annyira az útalap — kezdte derekát tapogatva Kupa Mihály pénzügyminiszter azon a lakossági fórumon, amelyet szerdán este Tápiőgyörgyén rendeztek a faluházban. A zsúfolásig megtelt épületben a helybélieken kívül szép számmal jelentek meg környékbeli polgármesterek, önkormányzati képviselők, vállalati, szövetkezeti vezetők és magánvállalkozók. Kúpa Mihály előbb röviden megismételte a sajtóból már jól ismert értékelését a magyar gazdaság átalakulásának helyzetéről. Stabil a nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzetünk, elértük. hogy mintegy hatmilli- árd dollár tartalékkal rendelkezünk. kereskedelmünk a legfeileUebbek felé irányul, miközben — igaz, alacsony szinten — keleti piacainkat megtartottuk. Belföldön nem ilyen rózsás a helyzet: főleg keleti országrészeinken sok a hagyományos iparág, ezek termékeit nehéz értékesíteni. Ilyen szempontból szinte kettészakadt az ország, ráadásul a Dunától keletre hiányos az infrastruktúra, a mezőgazdaság adottságai is sok területen rosszak. Mindenütt differenciálódtak a lakossági jövedelmek: kétharmadának stagnál vagy éppenséggel csökken, esvharma- dának viszont erősen, sőt öt százalékának látványosan növekedett. Megjegyezte: a lakossági jövedelmeknek még mindig csak 46 százaléka adóköteles, tehát a nagvobb rész ebből kiesik. Ugyanakkor óriási az államháztartási deficit, ezért kénytelenek a forgalmat a rászorulók kompenzációjával megadóztatni. Ezen november 30-ig még nagy vita lesz. — Mindenki sztrájkkal fenyeget — mondta a miniszter. — Hát tessék, állampolgári jog. De mi lesz utána? — tette fel a kérdést. Azok pedig tovább záporozlak, immár a közönség részéről. A környék jellegéhez híven legtöbben a mezőgazdaságot érintő pénzügyi kilátásokat firtatták. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy az ágazat támogatását 10 milliárd forinttal megemelik. Ezen belül az új tulajdonosok részére mezőgazdasági újjáépítési alapot hoznak létre a reorganizációs alap emelése mellett. Tavaszra további hitelezési pénzügyi konstrukciókat ígért. Valaki védővámokat sürgetett a külföldi sárgarépára, paradicsomra: Kupa Mihály szerint ezen dolgoznak, de nehéz elfogadtatni a partnerekkel. „Szabad földet — függetlenül attól, kinek a tulajdonában van — be lehet és be kell vetni” — jelentette ki a helyi földosztó bizottság vezetőjének panaszára, miszerint a györgyei parasztok már legalább 100 hektár búzát elvetettek volna. ha a tsz engedné. A kárpótlás lassúságát elismerve szólt arról az új keletű problémáról is, hogv a földhivatalok ugyancsak nehezen bírják a tempót. A nehézségeket taglalva egy bekiabáló saját földjére invitálta meg kapálni a pénzügyi tárca vezetőjét, mire ő azzal tért ki a ..lehetőség" e’ől. hogy ahol vállalná, ott éhen halnának ... Kupa Mihály a tőle megszokott humorral állta a sarat, válaszolt a kérdésekre. Az önkormányzat személyi jövedelemadóból származó részesedésével kapcsolatban például bebizonyította a gvörgyeieknek, hogy jobban járnak az eddigiekhez képest. miután alacsony a lakossági jövedelemadó aránya. A távközlési helyzetet szinte mindenki szóba hozta valamilyen módon. A miniszter válasza: a törvény tárgyalásának gyorsítására épp a napokban tett javaslatot a gazdasági kabinet. „Az önök esetében a Műszertechnika Rt. 914 igényre 1100 állomás bekapcsolását teszi lehetővé. A bekapcsolás várható időpontja 1995. második félév. Az áramköröket a Matáv 1994 első félévében tudja biztosítani. A teljes ellátás gyorsítható lenne, ha a falu ön- kormányzata Összefogva a környékbeli településekkel önállóan, önerős fejlesztésben gondolkozna, s kikapcsolná a közvetítőt” — vélekedett a pénzügyminiszter. A kétkulcsos áfa természetesen itt is többekből váltott ki aggódó kérdéseket. Erről a parlamenti pártok közötti megegyezés reményében beszélt a vendég, s számokkal igazolta a kom- penzálási lehetőségeket. A vagyon bevallásról hangsúlyozta, hogy az nem vagyonadó alapja. A privatizáció és vagyonszerzés idejében nem lehet cél annak megadóztatása, noha már 1988- ban be lehetett volna azt vezetni a vagyonátmentők ellen. „Az akkori pénzügy- miniszter viszont elszabotálta az erre irányuló javaslatot. ..” A vidéki úthálózat ügye ugyan a közlekedési tárcához tartozik, any- nvit azért bejelentett Kupa Mihály, hogy megjelentetés előtt áll az a pályázati felhívás. amely az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó összekötő utak építését, hivatott segíteni. A társadalombiztosítási tartozásokkal összefüggésben meg- nvuatatta a nvuedíiasokat, hogv mindenképpen megkapják járandóságukat, nem kell félniük. Az éjszakába nyúló fórumon a napi hírek alapján egy résztvevő végül a miniszternek szegezte a kérdést: igaz-e. hogy fontolgatja lemondását? Kupa Mihály így válaszolt: — Uram, én ezt annyira szeretem csinálni, hogy eszem ágában sincs ilyesmire gondolni! — Akkor a rádióban nem egyenesen fogalmazott, miniszter úr! — Az bizony egyenes volt, csak épp a lényeget vágták ki a szerkesztők ... Tóth Ferenc Érverés a sváb településeken Földművelési főpróba Az első kárpótlási törvény kapcsán 60 ezer ig^iíybejelentés érkezett Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz. Feldolgozásuk folyamatos, s ez idáig mintegy 20 ezer elbírálás történt meg. A hivatal felkészült dolgozói a rendelkezésre álló technikai eszközök segítségével országos, összehasonlításban is megfelelő ütemű a kárpótlásra jogosultak, s főként a földet igénylők licitálásokra, árverésekre történő előkészítése. Különösen felgyorsult a hivatali munka, az ügyintézés akkor, amikor egy épületbe költözött az Országos. a Budapesti és a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési *Hivatal. Korrekt szakmai, munkatársi kapcsolat alakult ki között ük. Sztáray Mihály, a megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal vezetője elmondta, hogy az említett törvény életbeléptetését követően 90 százalékban a földvisszaigénylésre nyújtottak be igényt a jogosultak. Aztán ahogy teltek a hónapok, egyre világosabbá Vált, hogy sokaknál alábbhagyott a földművelés iránti kedv. Az okok között említette Sztáray úr a gépek, köztük a traktorok, megmunkáló eszközök beszerzéséhez szükséges tőke, és ebből következően a technikai háttér hiányát, valamint a bizonytalan piaci, termény- és termékértékesítési kilátásokat. Ezért mindössze t2 ezren jelezték a hivatalnak, hogy ők mindenáron a földművelésből kívánnak megélni, vagy a visszakapott ingatlanokat különböző vállalkozásokba kívánják fektetni. A mezőgazdasági nagyüzemek azonban a törvény értelmében elkülönítették a kárpótlási célokat szolgáló földalapot és az aranykorona-értéket. Ezeket a földeket mindenképpen meg kell művelni. Így, akik ugyan kaptak kárpótlási jegyet, de nem igényeltek földet, még mindig megtehetik, hogy a helyi földrendező bizottságokhoz fordulnak Számukra adott a lehetőség, hogy egy éven át ingyen gondozzák az igényelt szántókat, s annak hasznát élvezzék. Lényegében ez az egy esztendő főpróbának is tekinthető, annak eldöntéséhez: kell vagy nem az egykoron elveszített föld!? Ilyen esetben a kárpótlási célra elkülönített földalap 20 százalékát oszthatják szét — a helyi földrendező bizottságok javaslatait figyelembe véve — a földet igénylők között. Sztáray Mihály beszélt arról is. hogy még az idén sor kerülhet három sváb településen — Perbálon, Budaörsön és Szigetszent- mártonban — az 1939 és 1949 között a földjüktől, a vagyonuktól megfosztottak kártalanítására, vagyis az árverésekre. A svábságra vonatkozóan irányított elbírálásról van szó. A hivatalvezető szerint rendeződtek a budaörsi Sasad Kertészeti és Termelőszövetkezettel kapcsolatos aggályok, befejeződtek a különböző pereskedések, s így nincs akadálya annak, hogy a kárpótlási célokat szolgáló földalapokra megtörténjenek a licitálások, illetve az árverések. Felhívta a figyelmet Sztáray Mihály arra is. hogy a második kárpótlási törvény értelmében azok a sváb nemzetiségű lakosok jogosultak az árveréseken részt venni, akik termőföld iránti kárpótlási igényeiket 1992. október 5-ig eljuttatták a szükséges nyomtatványon a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz. Arra a kérdésre, hogy képes volna-e a megyei hivatal több árverést is tartani, a vezető határozott igennel válaszolt. Ehhez természetesen az is hozzátartozik — mondotta —, hogy az igénylők időben hozzájussanak a kárpótlási jegyekhez. Itt az illetékes bankfiókokra és földhivatalokra célzott: az ő gyorsaságuk és pontosságuk is elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogv a meghirdetett árveréseken minél többen lehessenek jelen. (gvöcsi)
