Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG A SOROS RÁGÓGUMI Az idei október 23-a nevezetes dátum az ellen­zék történetében. A második vonalba helyezték a Csurka-tanulmány elmarasztalását, s egyben megkezdték a köztársasági elnök Kossuth téri szó- hoz-nem-jutásának felfújását. Az előző ugyanis kezdett az ízevesztett rágógumihoz hasonlítani. A liberális sajtó által fölerősített hangon immár csaknem két hete traktálják folyamatosan a köz­véleményt az eseménnyel. Tegnap megjelent az első közvélemény-kutatás — természetesen elmarasztalja a kormányt. Ked­den a parlamentben az ellenzék napirend előtti felszólalással és interpellálással tartotta me­legen az ügyet, hétfőn ugyancsak napirend előt­ti felszólalásokkal és név szerinti szavaztatással házalták az időt. S folytathatnám a sort visszafelé, egészen 23-áig. A jövő héten pedig vár­hatóan a szocialista Keleti György interpellál. Mintha forgatókönyv szerint történnének a dol­gok: minden napnak megvolt a maga szerepe. Jóllehet a miniszterelnök az első adandó alka­lommal, néhány órával a kifiityülés után, sajnál­kozását fejezte ki. Aki az elmúlt csaknem két hét eseményeit az el­lenzék reagálása szempontjából figyelemmel kí­sérte. a koreográfiában észreveheti a fokozatosság elvét. A Kossuth téri, mintegy tízezres tömeget las­sacskán „sikerült" fasiszta csőcselékké alacsonyi- tani. Pedig az Árpád-sávos, -sapkás és bőrfejű fia­talok valójában csak töredékét alkották a jelenlé­vőknek. A tömeg nagyobbik része egyszerű állam­polgár voit, többségük nyilván ötvenhatos. Akik úgy döntöttek, hogy nem vállalnak közösséget a köztársasági elnökkel... Az ellenzéki agymosás gyümölcse egyébként már csaknem beérett. Az egyik laptársunk tel-avivi tudósítója szerint az izraeli újságok a 23-ai esemé­nyeket antiszemita tüntetésként értékelik. Innen már csak egy ugrás az, hogy aki a köztársasági el­nököt nem szereti... Lassan kezd ■unalmassá válni a Göncz-ellenes- tüntetés-rágógumi is. Ki kellene már köpni. De vajon mi következik utána? II. P. Kis népek kultúrája Magyarországnak és Finn­országnak vállalnia kell, hogy jó értelemben véve gyámkodjon a kis finnugor népek felett, segítse őket identitástudatuk és nemzeti kultúrájuk fejlesztésében — jelentette ki finnországi látogatásának eredményeit összefoglalva az MTI tudó­sítójának Andrásfalvy Ber­talan művelődési és közok­tatási miniszter. Jelentős vízszint- inpdozásaDunán Természetes vízjárással i nem magyarázható víz- szintingadozást mértek az elmúlt két napban az öreg- Dunán Medve térségében. Négy órán belül másfél méteres vízszintkülönbsé­get is regisztráltak a főme­derben. A vízügyi szakem­berek az okokat illetően csak találgatni tudnak. Ügy vélik: vagy a bőst vízlép­cső hajózsilipjének üzem­próbája, vagy az alvízcsa- torna torkolatában zajló munkák lehetnek a beavat­kozás hátterében. ★ A Mahart még mindig nem kapott semmiféle jel­zést a szlovákoktól a du­nai hajóforgalom megin­dításáról. Jakab György, a vállalat vezérigazgató-he­lyettese elmondta: várha­tóan egy-két napon belül megszületik a döntés, ad­dig továbbra is szünetel a forgalom. 1956 ÁEBOZETRSNEKEMLÉKÉRE Koszorúzás a Nemzeti Sirhertben Tegnap megkoszorúzták az 1956. november 4-én dúló véres harcok áldozatainak em­léktábláját a Corvin közben, s kopjafát állítottak az elhunyt bajtársak — köztük tüzérparancsnokuk, Falábú Jancsi — emlékére. Az ünnepi beszédet Pongrátz Ger­gely mondta (Folytatás az 1. oldalról.) forradalmak eszméi — je­lentette ki Szabad György. Az ünnepi beszéd elhang­zását követően Göncz Ár­pád, Antall József és Sza­bad György közös koszorút helyezett el az áldozatok emlékére emelt kopjafánál. A magyar október kül­földről nézve címmel ke­rékasztal-beszélgetést tar­tottak tegnap francia és magyar történészek, írók, politológusok részvételé­vel a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Az eszmecsere első téma­körét — A magyar október Franciaországból nézve — címmel Gilles Martinet író, Franciaország egykori nagykövete nyitotta meg. 1956: sokkhullám Francia- országban című bevezető előadásában a magyar for­radalomnak a francia tár­sadalomra, elsősorban a baloldali értelmiségre gya­korolt hatásúról szólt. Szerdára virradó éjszaka gyertyás, virrasztással egy­bekötött megemlékezést tartott Debrecenben a Füg­getlen Kisgazdapárt Ilaj- dú-Bihar megyei szerveze­te. A párt Bem téri szék­hazában este 10 órától reg­gel 6-ig mintegy' százan vettek részt a csendes de­monstráción. amelyen az 1956-os szovjet invázió sza­badságharcos áldozataira emlékeztek. PARLAMENTI NAPLÓ Növelni kell a védelmi kiadásokat (Folytatás az 1. oldalról.) kiadásokra tett javaslat tá­mogatására kérte képvise­lőtársait. Soós Károly Attila (SZDSZ) kijelentette: pártja két kér­désre, a vállalkozások tá­mogatására és a helyi ön- kormányzatok helyzetének javítására helyezi a hang­súlyt. Az önkormányzatok gazdálkodási önállóságának növelése az államháztartá­si reform egyik fő célja is. Nyers Rezső (MSZP) ki­emelte, hogy mint a Szocia­lista Internacionálé alapel­veit elfogadó párt, az MSZP általános célja a nemzet- gazdaság fejlesztése, és ezen belül a munkavállalók ér­dekeinek védelme. Varga Mihály (Fidesz) szerint elkerülhetetlen a kiadások radikális csökken­tése. Seszták László (KDNP) leszögezte: a bevételek és a kiadások kényszerpályán mozognak. Az országnak még hosszú ideig együtt kell élnie a magas hiánnyal. A KDNP szükségesnek tartja a kétkulcsos áfa bevezeté­sét, mert így biztosabbá te­hetők az adóbevételek. Ugyanakkor kompromisz- szumos megoldást szorgal­maz. A pékárukra, a tőke­húsokra és a gyógyszerek egy részénél ideiglenesen fenn kell tartani a 0 kul­csot, és a 2—4 millió forint értékű lakásoknál az áfa­visszatérítés lehetőségét. E két intézkedés együttesen 20 milliárd forint bevétel- kiesést jelent. Ennek három forrását jelölte meg Sesz­ták László: a külföldi ki­küldetésben dolgozók bére­zési és egyéb normáinak szigorúbb ellenőrzését, a tranzitdíjak emelését, vala­mint a masas árfekvésű ter­mékek adójának növelését. Az általános vitát elna­polták. azt a jövő héten foívtatják. Ezt követően a magvar energiapolitikáról rendel­kező tájékoztató és ország- gyűlési határozati javaslat Ma tárgyalja a kormány Adórendszer, egyházi ingatlanok - KRESZ-szabályok A kormány mai ülésén foglalkozik a forint- és a devizabetétek kamatainak megadóztatásával. Ez ügy­ben több variáció is készült. A Pénzügyminisztérium egyelőre nem tartja idősze­rűnek a devizabetétek ka­matának megadóztatását, viszont elképzelhető, hogy a jelenlegi 20 százalékról 15 százalékra csökken a fo­rintbetétek után fizetendő forrásadó; A kabinet vár­hatóan megvitatja azt is, hogy jövőre legyenek-e vál­tozások a családi pótlék rendszerében. ' Ugyancsak szóba kerülhet az 1 millió forint feletti jövedelmek 50 százalékos kulccsal való megadóztatása, miután a parlamentben több képvi­selő is e javaslat ellen ér­velt. A kabinet előterjesztést hallgat meg az egyházi in­gatlanok helyzetéről, az ez évi visszaadásokról. Mint ismeretes, 13 egyház 10 év alatt 6200 ingatlanra nyúj­totta be igényét. Az épüle­tek visszaadását nehezíti, hogy nagyon sokba kerül az ingatlanok jelenlegi hasz­nálóinak kiköltöztetése, kártalanítása, a cserein­gatlanok felajánlása. A kormány ismét foglal­kozik a közúti közlekedés szabályainak korszerűsíté­sével. A tervezett főbb vál­toztatások lényege: lakott területen 50 kilométer/órá- ra csökkenne a megenge­dett legnagyobb sebesség; lakott területen kívül pe­dig csak bekapcsolt fény­szóróval lehet majd közle­kedni. Kötelező lesz a hátsó biztonsági öv használata azokban a járművekben, amelyekbe ezt gyárilag be­szerelték. Magyar Műben a pápai prelátas Végső nyughelyén Közi Horváth József Közi Horváth József pá­pai prelátus, országgyűlési képviselő exhumálás utá­ni újratemetését tartották tegnap szülőfalujában, a Győr-Sopron-Moson megyei Agyagossze rgény ben. Äz Actio Catholica első országos titkáraként fon­tos szerepe volt az 1938- as Szent István-év és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megszervezé­sében. Egyházi működése mellett a közéletben is sze­repet vállalt. 1938-ban Győr országgyűlési képviselővé választotta. A Magyar Ke­reszténydemokrata Nép­párt szervezéséből ugyan­csak kivette a részét. 1947- ben kényszerűségből el­vitájával folytatta munká­ját a Tisztelt Ház. — Az újjáalakuló Euró­pában Magyarországnak fel­tétlenül ki kellett dolgoznia egy új energiapolitikai kon­cepciót — hangsúlyozta a napirendi pont előadója, Pohankovics István. Az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­térium államtitkára expozé-’ jában kiemelte: az a ter­vezet, ami most került a parlament elé, egy hosszas szakmai és társadalmi egyeztető munka eredmé-' nye. Az energiarendszer fej­lesztésénél figyelembe kell venni azt a fontos célt, hogy az energiafüggőséget mi­előbb meg kell szüntetni. Az energiarendszer fejlesz­tésére az ezredfordulóig a GDP 2-2.5 százalékát (500- 600 milliárd forintot) szándékozik felhasználni a kormányzat— mondta Po­hankovics István. Ezt követően a hatáskör­rel rendelkező bizottságok előadói ismertették testülé- teik álláspontját. hagyta az országot. A Pá­rizsban élő keresztényde­mokrata szellemű fiatal ér­telmiséggel és a magyar ka­tolikus társadalmi reform- mozgalmak külföldre me­nekült vezetőivel megalakí­totta a Magyar Keresztény Népmozgalmat, amelynek elnökévé választották. 1988- ban bekövetkezett haláláig egy München közelében lé­vő idősek otthonának lel­készeként működött. Ott ír­ta egyebek mellett öt nyel­ven kiadott Mindszenty- életrajzát. Közi Horváth József élet­útját Surján László, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnöke, népjóléti miniszter méltatta az újratemetésen. Önök szerint ennyire sanyarú? Miskolcon Jókai Mór és Palóczy László bronz- portréját ellopták. A mű­alkotások értéke egyen­ként félmillió forintra tehető. Magam remélem, hogy a rendőrségi nyo­mozás eredménnyel zá­rul: előkerülnek a port­rék. Eddig a hír, ám a délutáni lap tudósítójá­nak véleménye sem utolsó. íme: „Persze az is lehet, hogy a tolvajok jelenlegi, saját sanyarú helyzetüket vették figye­lembe, amikor ellopták a két szobrot”. Mit mond­jak? Sajátos megközelí­tés. Érthetem úgy, hogy jelenlegi, saját sanyarú helyzetemben esetleg föl­mentést kapok, ha be­török a délutáni lap szerkesztőségébe és ha­risnyával a fejemen kö­vetelem, az ott „írók” adják át pénztárcáikat. Azaz most olyan sanya­rú a jelenlegi helyze­tünk, hogy a társadalom elnézi nekünk, ha ta­lapzatáról leemeljük Kossuth Lajost vagy Dem apót? ... Jelenlegi sanyarú helyzetünk mi­re ad még felmentést és kiknek? Jelenlegi sa­nyarú helyzetünkben megértésre talál esetleg az. aki gyermekeit zseb- metszésre tanítja avagy kocsifeltörésre? Netán azok a politikai körök is, amelyek tagjai — a maguk liberális módján — bocsátanának áruba termőföldet, gyárat vagy bérpalotát? ... Az ilyen fajta jelenlegi sanyarú helyzetünket ily módon is hangsúlyozó írásokról az a véleményem, hogy akkor lesz ám igazán sa­nyarú helyzetünk, ha egy olyan ifjúság válik ná­lunk felnőtté, amelyik a „kaparj, kurta, neked is jut” elvén állva vallja: lopj bronzszobrot, add el, s vége lesz sanyarú helyzetednek. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents