Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK TERÍTETT asztal DRÁGA, MÉGIS VISZIK Vadat, halat, Egy ősi építőanyag s mi jó falat (Hancsovszki János felvétele) Szülőknek és gyerekek- a vállalatok terítettek asz­nék egyaránt hasznos és talt, akik ezeknek a kony- kényelmes megoldás, hogy háknak az ellátását bizto- iskolákban és munkahe- sítják. lyeken költhetik el ebéd- A bemutató cégek közt jüket. Tegnap délben azok volt Pest megyei is, de a Hitelgarancia - kormánytámogatással Könnyebb lesz kölcsönhöz jutni? A kormány döntése értel­mében az állam kétmil­liárd forinttal járul majd hozzá a privatizációs bevé­telekből a Hitelgarancia Részvénytársaság létreho­zásához, amelynek már el is készült az alapító okirata — közölte lapunkkal Kottái István, a Magyar Iparszö­vetség főigazgató-helyette­se. A kis- és középvállalko­zások, kisiparosok helyze­tén javíthat az új intéz­mény, hiszen a hitelek fel­vétele manapság meglehe­tősen bonyolult folyamat. A bank nem szívesen helyezi ki a pénzét, ha nincs a ké­relmező mögött gazdag ke­zes. A kormányzati szándék tehát egyértelműen a vál­lalkozások élénkítésére irá­nyul A kialakítandó hitelga­rancia-konstrukció előnyős lenne a pénzintézetek szá­mára is, mivel jelentősen átvállalná a bankok hitele­zési kockázatát. Az alapító kereskedelmi bankokon kí­vül az Iposz-Magyar Kéz­műves Kamara, a Magyar Gazdasági Kamara, a Me­zőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetsége, az Agrárkamara, a Munkaadók Országos Szö­vetsége, a Kisosz, az Afeosz, a VOSZ, valamint a Magyar Iparkamarához tartozó Pest megyei érdek- képviseleti szervezetek (töb­bek között a Pest megyei KISZÖV) is csatlakozott a leendő Vállalkozási Hitel- garancia Rt.-hez. Kisebb bankok (takarék­szövetkezeti hálózat) jelez­ték, hogy összesen 20 millió forinttal vennének részt az új hitelezési rendszerben, az Okisz félmillió forintot szájba mostani akcióra. Igaz, kezdő vállalkozók­nak nem előnyös, ám a már működő, de „éppen hogy nyereségeseknek” javasolt a leendő részvénytársaság szolgáltatása. Zöld utat kap­nak az érdekszövetséghez tartozó iparosok, de a „kí­vülállókat” sem utasítják el. I. M. legnagyobb mindenképpen a Junior Vendéglátó Vál­lalat, amely már több mint negyven éve foglalkozik gyermekélelmezéssel. A csepeli székhelyű Mirelité Budapest Hűtőipari Rt. ér­dekes mediterrán ételeket, termékkülönlegességeket tá­lalt föl. Jogelődjük, a Magyar Élelmiszer-ellátó és Kereskedelmi Rt. a szá­zad elején alakult, és a Fe­rencvárosban, illetve a Cse­peli Szabadkikötöben épí­tette fel azokat a hűtőhá­zait, amelyek még ma is működnek. A vecsési MÄVADKER Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. két éve az ellen­őrzött feldolgozásból szár­mazó vadhústermékek és apróvadak legjelentősebb hazai kereskedője. A be­mutatott termékek válto­zatosak; a cég a hagyomá­nyos vadtermékeken túl forgalmaz tengeri halakat és más termékeket is. reneszánsza Az egyik legősibb építő­anyag a tégla, napjainkban újra reneszánszát éli. Pe­dig az 1960-as évek elején, amikor az első magyaror­szági házgyárak elkezdték ontani a paneleket^ sokan már-már úgy vélték, hogy a terra cottának, vagyis az égetett agyagnak, a téglá­nak befellegzett. Aztán 1975 és 1985 között a nagy téglagyári beruházások és rekonstrukciók időszaká­ban az ország több mint száz téglagyárának a ter­melése éves szinten már meghaladta a 2 milliárd kisméretű téglaegységet. Sorra jelentek meg az olyan falazóanyagok, mint például a Porothon, Ther- moton, Uninform, amelyek gyártási licencét osztrák cégektől vették át magyar- országi gyártók. Ezek a nagy hőfokon égetett váz­kerámia falazóblokkok, s az azokat követő olyan ter­mékcsaládok, mint például a szintén osztrák licencnek számító Porotherm—30-as, 38-as, illetve Porotherm— 10-es választótégla, a fo­gyasztók széles körét hódí­tották meg. Az utóbbi két esztendő­ben az energiahordozók árának emelkedése követ­keztében jócskán megdrá­gultak az építőanyagok. A családi fészkek, az új és modern otthonok, mi taga­dás, méregdrágába kerül­nek. Azoknak pedig, akik kénytelenek banki kölcsö­nökből beszerezni a nélkü­lözhetetlen falazó-, tetőfe­dő vagy éppenséggel búr kolóanyagokat, a tetemes kamatterhek jelentenek sokéves bosszúságot. És mégis, a téglagyárak udva rain egymást követik a szállítójárművek, mint pél­dául Törökbálinton, Pilis- borosjenőn, Solymáron, vagy éppenséggel örboty- tyánban. Harmadik éve jelent meg a hazai piacon az első oszt­rák—magyar vegyes válla­lat a Hungária—Wiener­berger Kft. Négy gyára közül kettő, megyénkben Hűvös halomban található. Az egyik a Soly­márvölgyi 1-es, míg a má­sik az Örbottyáni 2-es. Solymárvölgyében járva feltűnő, hogy alig van a gyárnak álló készlete. A teljes Porotherm termék­család igen keresett. Mi­ként azt Szikszóné Scihli Brigitta, a gyár vezetője el­mondotta, a nagy kereslet is közrejátszott abban, hogy a téli hónapokban nem áll­nak le a termeléssel, s a szükséges karbantartásokat menet közben oldják meg. Idén, az esztendő végéig várhatóan 80 millió kismé­retű téglaegységnek meg­felelő áru hagyja el a soly­márvölgyi üzemet. Olykor több napot is kell várniuk a vevőknek, ha hozzá kívánnak jutni az örbottyáni téglákhoz. Mi­ként Solymárvölgyében, úgy ebben a gyárban is ké­szítik a Porotherm tégla­családot. Áfa nélkül a Po­rotherm—38-as falazóanyag darabja 63 forint, a 30-asé 51 forint 20 fillér, míg a 10-es válaszfaltégláé 38 fo­rint 80 fillér. Csonka Pálné, a gyár értékesítési osztályának ve­zetője elégedetten szólha­tott arról, hogy a hagyo­mányos termékcsaládba tartozó, kettős méretű ma­gasított. továbbá a kismé­retű lyukas falazótéglák iránt is nagy az érdeklő­dés. Pest megye egyik legré­gibb és legeredményesebb téglagyára a Pilisborosje- nőn található hagyományos 1-es és korszerű 2-es szá­mú üzem, amelyek a Budai Téglaipari Vállalathoz tar­toznak. Riba György, a két gyár vezetője arról adhatott szá­mot, hogy idén közel 48 millió kisméretű téglaegy­ségnek megfelelő falazó­anyagot készítenek. A kon­kurencia ellenére sikerült már évek óta szinten tarta­ni a legyártandó tégla­mennyiséget. A pilisboros- jenőiek piacpolitikája, mi­szerint olcsó árön többet eladni, eleddig jól bevált. A két termelőég,ység job­bára a hagyományos tégla- fajtákat., köztük is a tömör kisméretű és soklyukú, va­lamint a kettős méretű cso­magolt falazótermékeket állítja elő. Riba úr szólt ar­ról is, hogy gyáraik nyere­ségesek, s a pillanatnyi 2,5 millió darabos készlet biz­tosítja a napi egyenletes ellátást. A pilisboros jenői téglák 85 százaléka magán- kereskedők révén jut el a fogyasztókhoz. Ami külön is figyelemre méltó, hogy eleddig 100 kilométeren belüli körzetekben terítet­ték az eladásra szánt tég­lákat, s az 56 viszonteladó révén már 100 kilométeren túli területre is eljut az áru. Gyócsi László Kihasználva a Duna alacsony vízszintjét, Tökölön az árterületen szorgosan dolgoz­nak a szakemberek. Ritkítják a fákat, majd szelektálják, hogy jusson a papírgyár- . .... nak munka és még tűzifának való is (Erdősí Ágnes felvétele) OMFB-túmogatás megyei pályázóknak EGYEDÜL AZ EURÓPAI PIACON Október végéig közel há­rom és fél ezer pályázat ér­kezett az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottsághoz. Ennek harminc százalékát, vagyis 951 pályázatot fo­gadtak el, 790-re már szer­ződést is kötöttek az in­tézetekkel. Előnyben része­sítik a környezetkímélő technológiai fejlesztéseket és az exportképes terméke­ket. Az idén 4,2 milliárd forintot ítélt oda a tizenhá­rom tagú műszaki szakértői testület. Pest megyéből a harma­dik negyedévben öten kap­tak támogatást, az FM me­gyei kutatóintézeteiből há­rom pályázatot, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem­ről és Nagykőrösről egyet- egyet küldtek el. Az öt munkatervre összesen 47 millió forint kamatmentes kölcsönt adott az OMFB. A nagykőrösi Trakis Transzformátor- és Hegesz­tőgyártó Kft.-nek így 13 millió forint jutott. Védő­gázos és ívhegesztő készü­lékeket. valamint plazma­vágókat készítenek. Bűz Ambrus ügyvezető igazgató szerint a jövő tit­ka, mennyire lesznek to­vábbra is exportképesek. Mert elsősorban Nyugatra viszik a termékeiket. Az itthoni piac csak most is­merkedik velük. A cég rövid múltja alatt szépen ívelő pályát futott be, enyhe túlzással siker- történetnek is nevezhető az övék. A korábban szövet­kezeti formában működő társaságnak, ha nem akar­ták idő előtt lehúzni a ro­lót, nem volt más válasz­tása, mint átalakulni. Ezt a múlt év elején megtették, s egyszemélyes kft. vette át az irányítást. A dolgozók között ingyen osztottak szét 150 millió forintnyi üzlet­részt, később ez lett az in­duló társaság alaptőkéje, könnyebben tudták privati­zálni a céget. Ma már csak 150 alkalmazottjuk van, vállalkozásuk teljes egészé­ben dolgozói tulajdonú. így mindenki érdekelt a nye­reségképzésben s a mi­nőségi munka elvégzésé­ben. Az idei teljes árbevéte­lük — a mai inflációs gyor­sulást tekintve — még mindig tetemes összeg, 350 millió forint. A nyugati exportból 280 millió forint „jön össze”. Ausztriába, Ausztráliáira, Németország­ba, Franciaországba, az USA-ba, Hollandiába szál­lítják a hegesztőkészülé­keiket, évente több mint nyolcezer darabra van meg­rendelés, itthon 1500-2000 fogy. Az OMFB 13 millió fo­rintjából invertert fejlesz­tenek, ezzel bővítik a vá­lasztékot, illetve ezt építik be a termékeikbe. A Tudományos Akadé­mia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóin­tézetének mérnökeivel kö­zösen tervezik meg az új típust. A kamatmentes köl­csönt 1994-ben törlesztik, s 1997-ben fizetik vissza. A teljes fejlesztés költsége 21 millió forintot tesz ki. A Budapest Banktól exportfinanszírozó hitelt is kaptak, ennek kamata csu­pán 13 százalék, márkahi­telnek is nevezik a cégek. Mivel az inverteres tech­nológiával jelenleg a ma­gyarok közül ölt vannak je­len az európai piacon, re­mélik, tovább növekszik az árbevételük, I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents