Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
KÖZAKARATTAL A HAZÜDQZÁS ELLEN (3. oldal) ADV. INTI KÉSZÜLŐDÉS (4. oldal) ELLENTMONDÓ LEVELEK (7. oldal) TISZTA FORRÁS A TÁPIG MENTÉN (8. oldal) A VÁC AZ ŐSZ BAJNOKA (14. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 382. SZÁM 1992. NOVEMBER 3«., HÉTFŐ jogakcdémio alakul Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiát hoz létre a Legfelsőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület. A jogakadémta holnap tartja alakuló ülését. Az új oktatási intézmény célja, hogy fejlessze a ma* gyár jogászi kultúrát, s ennek keretében továbbképezze a magyar jogászokat, elsajátíttassa velük a jogállamiság követelményeinek megfelelő jogtudományi nézeteket. A jogakadémiá nem állami költségvetési szerv, á működéséhez szükséges pénzügyi, technikai feltételeket a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. biztosítja a szakirányú képzések bévétéleiből és támogatásokból. Bicikli helyett kakaó Felszámolják az első MDF-piacot? Ahol Pest megyeiek is árusítanának — Itt van? Végre eljött? Mutassátok meg, mert még sose láttam! Ha a szemem elé kerül, rányomok a képére egy tálca friss tojást! A hölgy, akinek a szájából a fentiek elhangzottak, külleméből ítélve — diszkrét smink, frissen fodrászolt haj, kifogástalan öltözék —, akár véletlenül idetévedt orvosnő is lehetne. De itt és most — MDF-piac a főváros XIX. kerületéKÉT VÁLASZTÁS BUDÁK ALAS ION? Továbbra sincs polgármester Minden bizonnyal a vasárnapi polgármester-választás volt Budakalász legfontosabb hétvégi eseménye. A remények azonban ezúttal nem teljesültek ... Lapzártakor érdeklődtünk Vitális András jegyzőtől a választás eredményéről, aki a kővetkezőkét mondta: — Sajnos — bár végeredménnyel még nem szolgálhatunk — a részadatok alapján szinte bizonyos, hogy a szavazásra jogosultak száma nem érte el a negyven százalékot, így a mai szavazás érvénytelen. Folytatása következik a jövő év elején, a megismételt első fordulóban, melyen természetesen a mostani öt jelölt indulhat —. reméljük, hogy nagyobb eredménnyel. Felvételünk a déli órákban készült az 1. számú választókörzet szavazóhelyiségében. Akkor még úgy látszott, eredményes lesz a szavazás, hiszen félidőig a választók 20-25 százaléka már leadta szavazatát. tó-dor (Vimola Károly felvétele) Nemzetközi szövetség alakult Alb Szövetség a Közép-keleten ropni Zöld Falusi Vendégfogadás Kiépítésére — ezzel a szép, hosszú névvel alakult me» szombaton az a nemzetközi szervezet, amelynek alakuló ülésére az AlberUrsai Állami Zeneiskola patinás épülete adott otthont. Dr. Csáki Csaba c. egyetemi docenst, az előkészítő bizottság elnökét kérdeztük: mit rejt a hangzatos név, mik a megalakulás előzményei? — Tud! kell, hogy a falusi turizmus egyre népszerűbb a világon. Nyugat- Európában több évtizedes hagyománya van. Mára a közép-kelet-európai országok többsége is felismerte ennek fontosságát, lehetőségeit.-— Az előzményekhez tartozik, hogy tíz európai ország és Kanada képviselői május 12—14. között Magyarországon, Mezőtúron gyűltek össze. Határozatot hoztak a falusi turizmus (Folytatás az 5. oldalon.) A LEENDŐ GAZDÁK JÓZANOK Ugyancsak figyelemreméltó, amit a Tüntetés helyett párbeszéd című tudósításunkban olvashatnak. A cikk az agráregyetemek és főiskolák hallgatóinak gödöllői tanácskozásán készült, ahol, mint az írásból kiderül, a diákok egy része, nevezetesen a leendő gazdák, mintegy elzárkóztak az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szervezet december elejére tervezett demonstrációjától azzal, hogy az megalapozatlan és elhamarkodott. Mint hajdani kolléga — lévén kertész üzemmérnök — üdvözlöm kollégáim döntését. Üdvözlöm azért, mert a mi pályánk, amelyről magam előbb az agrár■ újságírásra, majd a szerkesztésre tértem át, nem olyan, amelybe holmi politikai indulatok belekeverhetök. Nem, hiszen tudjuk: hiába próbálkozott meg a Rákosi-diktatúra a gyapottermesztés magyarországi elterjesztésével, nem sikerült. Hiába próbálkozott a Kádár-diktatúra a kolhozrcndszer ránk erőltetésével, nem sikerült. S az, aki hivatását, a földművelést komolyan vette, nem is hihetett azoknak a „tanítóknak”, akik szívesen szónokoltak a természet legyőzhetőségé- röl. Velük szemben inkább azokat a tanítókat kell figyelnünk, akik akkor, amikor 1945 tavaszán még fejük fölött repkedtek a sztalinorgonák, már szántották a darabka földet. A demokratikus, szabad választások után is kiderült, a hivatástudat legyőzheti a propagandát. Az Antall-kabinet színre lépését követően mást se hallottunk, olvastunk, mint hogy nem vet a paraszt, mert bizonytalanságban él. Nem volt igaz. Igenis vetett, amit jól példázott, hogy annyi búzánk termett abban az évben, mint amennyi szinte soha. Akik termőföld- közeiben élnek, azok — mint ez most is bebizonyosodott Gödöllőn — valahogy másképpen látják a dolgokat. Igaz, ahogy visszaemlékszem, a kertészhallgatók között nem hemzsegtek a kádergyerekek. Vödrös Attila Az erszényben is marad ben, a Határ úti metróállomás közelében, szombaton hajnalban — házi tehéntúrót árul. Kilónként 160 forintért. Az úr, aki iránt érdeklődött, s akit 6 forintos friss tojással kíván megtisztelni, nem más, mint Lévay Levente, a kerület polgármestere, aki mindössze 10 nappal ezelőtt közölte ország-világgal, hogy egy közeli, egyébként jelentéktelen utca forgalmi rendjének megváltozása miatt a piacot december 1-jétől bezáratja. Mitől népszerű ez a piac? Mi vonz ide szombatonként 30-40 ezer embert? Mit lehet itt egyáltalán kapni? Egy kiló paradicsomot 80 forintért, banánt és narancsot egyaránt 58 forintért. Idared almát — 4 db belőle 110 dkg — 40 forintért, fajtaminősítők által ellenőrzött házibort, literjét 40 forintért, házipálinkát 250- (Folytatás a 6. oldalon.) Ünnepség xászlássenteiéssei Hetvenéves a Váci Reménység Egyesület Közismert és köztiszteletben álló polgára volt évtizedekig Várnak Vanyek Béla kanonok, az alsóvárosi római katolikus lelkészség plébánosa, akit már életében legendák öveztek. Rá és az általa alapított Váci Reménység Egyesület elmúlt hét évtizedére emlékeztek szombaton, az alapítás 70. évfordulóján, az egyesület hányatott sorsú székházában. A Himnusz után Pálos Frigyes prépost, hatvani belvárosi plébános — ő sokáig volt Vanyek kanonok káplánja — állt a színpad A magyar népdal ünnepe Gödöllőn Győztek Bugyi gyermekdalosai Szombaton tartották a Pest megyei Erkel Ferenc népdaléneklési verseny döntőjét Gödöllőn a művelődési központban. A zsűri elnöke Alföldi Boruss István, a Magyar Rádió munkatársa, tagjai Budai Ilona és Maczkó Mária népdalénekesek, Győré Zoltán zeneszerző és Jancsovics Antal Liszt-díjas karnagy, a versenyt szervező gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola tanára voltak. Ezek a száraz tények. Mi sem könnyebb, mint ezeket felsorolni. A nap eseményeit, látni-, hallanivalóit, élményeit érzékeltetni annál nehezebb. Gyerekek szerepeltek, egyedül vagy csoportosan, bokorugró szoknyásán, fekete nadrá- gosan, fehér ingesen, ing- vállasán, pruszlikosan, mel- lényesen, szalagosán, pár- tásan, kalaposán vagy csak úgy „civilben”, lám- palázasan vagy könnyedén, halálmegvető bátorságot mutatva vagy valóságos színészi játékot bemutatva. Mint Gémesi György, Gödöllő polgármestere megnyitóbeszédében említette is: éit a ház. És: ezért kell a művelődési házakat működtetni. És megemlékezett a gyerekeket felkészítő pedagógusok munkájáról. Az nem is lehetett, nem is volt csak olyan „a fizetésemért elvégzem” munka. Ahogy álltak a színpad mellett vagy ültek az első sorban, futkostak a nézőtéren, a színpadon, súgtak, mutatták a teendőt, a megilletődött, előadandójába végképpen belegabalyodott kisgyereket kézen fogták, elvezették, későbbi szereplési lehetőséget kérlek neki, ahogy tartották a tanítványaikban a lelket, ha azok már nagyon is elfáradtak, türelmetlenkedtek, felpezsdítő elfoglaltságot kerestek, találtak számukra, ahogy maguk is kimerültek a verseny végére, nos, az tiszteletre méltó, ha ugyan nem csodálatra méltó volt. (Folytatás a S. oldalon.) mikrofonja mögé a Reménység szakosztályainak és cserkészcsapata képviselőinek karéjában, hogy felidézze az alakulás körülményeit, s a legendás sportkanonok alakját. Ö volt az, aki a 20-as évek elején focicsapatot szervezett az Alsóváros szerény sorsú srácainak. Támogatóra talált Hanauer püspökben, aki telket adományozott a sportpályának, amelyen ma — a Kosdi úton — a Reménység reményt keltő, sportsikerekkel kecsegtető atlétái, labdarúgói és íjászai edzenek. Épített internátust a tanoncok- nak és segédeknek. Nyüzsgő élet volt. a legényegyletben, melynek báljaira ma is szívesen emlékeznek, akik részesei lehetlek e közösségnek. A jó sorsra érdemes ügyet felkarolta a kor kultuszminisztere, Vass József is. Az ő távozása után megcsappant a miniszteriális adakozó kedv, s már-már úgy tűnt, a nagy terv torzó marad. Ekkor talált támogatókra a váci iparosokban, akik nekiveselkedtek és befejezték a munkát, az ala(Folytatás a 4. oldalon.)