Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

M AGY ARORSZAG 1992. NOVEMBER 39., HÉTFŐ Most időszerű igazén Németh László tizenkét pontja Közakarattal a hazudozás ellen Szombat délelőtt a budapesti József Attila Gimnázium dísztermében ünnepi nagygyűlést tartott a Közakarat Egyesület. A zsúfolásig megtelt terem és a helyenként Izzó hangulat igazolta a vezetők döntését, hogy első szü­letésnapjukat ne zártkörű vezetőségi vagy küldöttgyű­lésen ünnepeljék, hanem — tekintettel a baljós média­állapotokra — lehetőleg minél szélesebb fórumon. folyásolja. A bíróság ilye­tén megsértése másutt el­képzelhetetlen, ezért ko­moly büntetés jár. A Himnusz hangjai után Kovács Attila egyetemi ta­nár sajnálattal jelentette be, hogy az előadásra is felkért Chrudinák Alajos nem tudott megjelenni, őt az a Sugár András képvi­selte, aki az utóbbi hetek­ben a legjobban kiállt mellette. Csete György építész be­vezetőjében az egy évvel ezelőtti hozzászólásából idézett. Akkor, a Közaka­rat Egyesület alakuló ülé­sén 1956-os emlékeit ele­venítette fel. Elég volt a terrorból! A Rádió a ma­gyar nép kezébe került, a bennrekedt munkatársak attól rettegtek, hogy el­jött az utolsó óra. De a forradalmárok csak annyit mondtak: takarodjatok! Hittük és reméltük — tet­te hozzá az építész —, hogy a törvényesen és szabadon választott kormány kezébe veszi az ország irányítását, és gyökeres fordulat lesz a médiumokban. Két és fél év bőségesen elég Volt, hogy a Saulok Pálok le­gyenek. Tisztelettel nézek a' Pálokra, mert köztudott, élete végére a bárd tett pontot. Tegnap minden re­mény szertefoszlott — foly­tatta Csete György, a köz- társasági elnök újabb le­velére utalva. A Nagy Te­metés látványtervezője le­takarta a Műcsarnok tim­panonját, hogy Magyaror­szág Patrónája ne lássa ezt a szégyent. Október 23-án a nemzeti zászló a Kossuth téren a földön hevert. Ho­vá lettek a zalaegerszegi színház náci sapkái? — kérdezte a döbbent közön­ség előtt. A vasárnapi tata­bányai turulünnepségre utalva megjegyezte, hogy ott a legfőbb közjogi mél­tóság nem lesz veszélyben; a sas óriási, erős madár, de nem kap légy után. Szokolai Zoltán, az egyesület első elnöke no­teszlapjaiból olvasott fel. Csengey Dénes emlékét idézte, aki két éve egy szimbolikus tolmácsgép­ről beszélt. Ahogy divato­sak a többnyelvű mini­komputerek, olyan szükség lenne végre a magyar— magyar szótárra is. Fontos szavaink lejáratódtak, ki- sajátítódtak, s ma minden­ki másképp értelmezi őket. Szabadság, nemzet, nép, liberalizmus, demokratikus ellenzék — vissza kell ad­ni e szavak igazi értelmét — mondta az egykori or­szággyűlési képviselő. Bánrévi Antal, az elnök­ség tagja a vívósportból vett hasonlattal kezdte be­szédét: Eddig a Közakarat óvatos volt, nem élt a le- rohanás fegyverével. Má­ra azonban ez nem elég, van védés-visszaszúrás is. Ezt leginkább a sajtóban megjelenő rengeteg hazug­ság és csúsztatás ellen kell használni. Érdekes statisz­tikát említett, három hó­nap valamennyi vasárnapi tévéadását összegezte. Meg- lenő arány mutatkozott a reggeltől estig látható szám­talan amerikai bóvli, ní- vótlan produkció javára. Bencsik András, a Pesti Hírlap főszerkesztője nagy hatásfokú felszólalását re- zignáltan kezdte. Mint mondotta, hiába készült, a tegnapi, köztársasági elnö­ki levél kétségessé tett mindent, van-e értelme a továbbiakban az eddigi megegyezéses, lassú takti­kának. Vége a türelemnek, lejárt a megbocsátás ide­je! — emelte meg hangját. Elég a zsarolásból, ugyan­úgy lopnak és hazudnak, ahogy negyven éven át tet­ték. A főszerkesztő szerint nincs a kormánynak média- politikája, de ezután le­het, mert az eddigi kon­szenzuskeresés tovább nem járható. Az üveglapra szórt vasreszelékhez hasonlítot­ta a viszonyokat; ahogy a mágnes hatására rende­ződnek, úgy rohanunk egy­másnak, eszeveszetten. Ben­csik szerint a sajtó 99 szá­zaléka baloldali, míg a la­kosságnál ez" éppen fordí­tott. Ez roppant nagy aránytalanság, ezért van médiaháború, s ez még újabb konfliktusok forrá­sa lehet. Kiutat a sajtó igazi feladatában talál: vissza kell adni az embe­rek hitét, a tisztességes si­ker élményét, segíteni a társadalom erkölcsi meg­tisztulását. Eddig úriem­ber módjára viselkedtem — fejezte be hozzászólását a főszerkesztő —, most azonban erő kell, erkölcsi tartás és hit a baloldali sajtó összezúzására. — Hová tűnt a Nagy Imre-per filmje? — tette fel a kérdést. A Panorá­mával kapcsolatban az ál­landó vádaskodásokra tért ki. — Nevezték már a mű­sort románellenesnek, anti­szemitának, a környező or­szágok lakossága ellen uszí- tónak, anélkül hogy konk­rétan bizonyították volna mindezeket. Egy demokrá­ciában — hangsúlyozta — a vádakat kell bizonyítani, hiszen érvényesül az ártat­lanság vélelme. Nálunk fordított a helyzet, itt ál­landóan a megtámadott kénytelen bizonygatni ár­tatlanságát. Varga Domokos György, az MDF-saj tóiroda veze­tője beismerte, eddig csak tanulták a munkát. Erő­sen elgondolkoztató azon­ban — tette hozzá —, hogy míg két éve a lakosság döntő többsége elutasítot­ta az elmúlt rendszert, ad­dig napjainkban több vá­lasztókörzetben a baloldali erők jelentősen előretörtek. Ez nem véletlen, hiszen a sajtóban nem történt meg a rendszerváltás. Csete György zárszavá­ban fontos bejelentést tett. — Ebben a teremben Göncz Árpád megbukott — mond­ta. — Mi megfogadjuk ta­nácsát, nem nyomjuk be azt a két gombot, hanem egy harmadikat. A Keres­kedelmi Bank 214-16 888-as csekkszámláján január 1- jétől a Hungária Televízió Alapítvány és a Duna Te­levízió támogatására lehet befizetni. Erre kérte is hall­gatóit. Ezt nem tartja pol­gári engedetlenségnek, hi­szen a lakosság fizet, csak épp nem oda, ahonnan már semmi jót nem vár­hat. Ezután Németh László 1934-ben írt tanulmányából idézett, melynek rádiós ti­zenkét pontja ma épp oly aktuális, mint születése­kor. Ezért érdemes fel­idézni: 1. elszakadt ma­gyarság ügye; 2. összetar­tás; 3. megoldandó nehéz­ségek; 4. nyelvápolás; 5. hagyomány és öntudat; 6. igazi nemzeti önismeret; 7. elfogulatlan tájékoztatás és tájékozódás; 8. életmód-, életeszmény-formálás; 9. if­júság; 10. népművelés; 11. magas szintű nemzeti kul­túra szolgálata; 12. szép- irodalom. A nagygyűlés egyik leg­drámaibb pontja az volt, amikor Bánffy György szín­művész a Magyar Nemzet ismert munkatársa, Kristóf Attila levelét olvasta fel. A kitűnő írás igazi látlelete a jelen állapotoknak. A szerző elmondja, hogy visszatér a régi, nyakate- kert stílushoz, a szavak mögött rejtőző közlés jól beidegződött gyakorlatá­hoz. Sugár András ismert te­levíziós személyiség elő­ször Chrudinák üdvözletét tolmácsolta, majd szemé­lyes élményeiről beszélt. Halálos veszedelemben a sajtó- és szólásszabadság — vélekedett. — Nincs ül­dözési mániánk, minket valóban üldöznek — mond­ta a hallgatóság nagy tapsa közepette. Angolszász pél­dára hivatkozva kifejtette, hogy egy jogállamban nem történhetne meg, amit a jelenlegi tévéelnök csinál. A bíróság ugyanis jogsze­rűtlennek tekintette Chru­dinák félreállítását, Han- kiss azonban közölte, őt a másodfokú ítélet sem be­Csete György szerint vé­get kell vetni a mai gya­korlatnak: a rádió hajnal­tól napestig uszít, külön­böző, valóban nehéz sorsú társadalmi rétegek panasz­kodnak állandóan, a hát­térmagyarázatok hiányoz­nak. A médiumokban is szükséges rendszerváltásra térve hangsúlyozta, az el­múlt két évben mindenki megmutatta, kicsoda. Nem a múlt érdekes, hanem a jelen, hiszen mindenkinek módja és lehetősége volt bemutatkozni. December 31-ig várunk, aztán cselek­szünk — fejezte be zársza­vát az építész. A Közakarat Egyesület születésnapi nagygyűlése a Szózat közös elénekléséve! ért véget. Megjegyzendő, hogy a több mint négyórás összejövetelen a 6-70Ó fős hallgatóság érzelmi meg­nyilvánulásaival folyama­tosan együtt élt a felszóla­lókkal. Rengeteg közbe­kiáltás, vastaps és fütty hangzott fel, ám a terem­ben a tudósító egyetlen új­fasisztát vagy bőrfejűt nem látott. Persze, a Himnusz és a Szózat kereteiben lezaj­lott ünnepségen ezt senki sem hiányolta. (székely) A Külügyminisztérium közleménye Be kel! tartani a londoni megállapodást Az MTI-hcz vasárnap dél­előtt az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Kül­ügyminisztérium. „A Külügyminisztérium értékelése szerint a novem­ber 27-én, a bősi vízlépcső ügyében Brüsszelben foly­tatott háromoldalú tárgya­lások újabb lépést jelentet­tek a kérdés európai, civi­lizált rendezése felé. A megbeszélések legfon­tosabb eredménye az, hogy a cseh és szlovák kormány megerősítette készségét a Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességének elfogadá­sára a vita teljes körű, vég­ső rendezésére vonatko­zóan. A cseh és szlovák fél e szándékát a Külügymi­nisztérium megelégedéssel fogadja, és előrelépésikénl értékeli. Reméli, hogy ezen kötelezettségvállalás a tényleges cselekvés szintjén is érvényre jut a közeli na­pokban folytatandó szak­értői tárgyalásokon. A megbeszélések során a szakértői vizsgálatok ered­ményeit is figyelembe véve minden érintett fél számá­ra nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna elzárása felelőtle­nül és szakszerűtlenül tör­tént, a C variáns munkála­tai visszafordíthatóa,k. az eredeti állapot helyreállítá­sa műszakilag megoldható. A magyar küldöttség a tár­gyalások során is kitartott a C variáns létesítményei­nek lebontására irányuló követelése mellett, s erről a jövőben sem mond le. Saj­nálattal kell megállapítani, hogy ez akalommal sem a lebontásról, sem pedig egy átmeneti megoldásról nem sikerült megállapodni. En­nek oka a cseh és szlovák küldöttség megegyezési készségének hiányában ke­resendő. A következő tár­gyalási fordulón kidolgo­zandó átmeneti megoldás­nak minden szempontból összhangban kell lennie a londoni megállapodással, különös tekintettel a termé­szetes vízhozam 95 százalé­kának visszaszolgál tatásá­ra és a turbinák üzemelte­tésének tilalmára. niszíérium a CSSZSZK, Magyarország és az Európai Közösségek Bős—Nagyma­ros ügyében Brüsszelben folytatott találkozójáról készült jegyzőkönyv nyil­vánosságra hozatalára: „A felek kifejezésre jut­tatták, hogy nagyra értéke­lik a szakértői munkacso­port jelentésének színvo­nalát és elkészítésének gyorsaságát. Az 1992. október 28-1 londoni jegyzőkönyv és a fent említett jelentés alap­ján az alábbi megegyezés­re jutottak: A Külügyminisztérium nagyra értékeli az Európai Közösségek bizottságának az említett keretekben tör­ténő rendezésre irányuló erőfeszítéseit, és a végső, teljes körű megoldás fon­tos és politikailag elenged­hetetlen előfeltételének tartja az Európai Közössé­gek további hatékony köz­reműködését. A magyar kormány el­várja, hogy a cseh és szlo­vák fél a továbbiakban ma­radéktalanul tegyen eleget a londoni megállapodás­ban és a brüsszeli jegyző­könyvben vállalt kötele­zettségeinek, ne folytassa a C variáns munkálatait, és biztosítsa a megfelelő poli­tikai alapot ahhoz, hogy a két ország közösen nyújt­hasson be keresetet a Há­gai Nemzetközi Bíróság­hoz”. ★ Ugyancsak felhatalmaz­ta az MTI-t a Külügymi­— A CSSZSZK és Ma­gyarország újólag megerő­sítette elkötelezettségét ar­ra, hogy a nemzetközi bíró­ság elé terjeszti a Bős- Nagymaros ügyével kapcso­latos vitát, annak vala­mennyi vonatkozásával, ideértve jogi, pénzügyi és környezetvédelmi összete­vőit. E célból vállalják, hogy az eddigi előrehala­dás alapján a nagyon közeli jövőben közösen elkészítik alávetési nyilatkozatukat. Ennek érdekében az 1992. november 30-ávai kezdődő héten találkozóra kerül sor Budapesten. A CSSZSZK és Magyar- ország megállapodik arról, hogy a nemzetközi bíróság ítéletének megszületéséig átmeneti megoldást alkal­maz a Duna vízgazdálko­dására az 1992. október 2°-i londoni jegyzőkönyvvel megegyezően, és a szakér­tői munkacsoport jelenté­sének alapján”. TANÁCSKOZTAK AZ MDF ELNÖKE! Határozottabb, keményebb politizálást Fárasztó és kemény, ugyanakkor sokoldalú és hasznos tanácskozást tar­tottak a Budapesti Műsza­ki Egyetemen a Magyar Demokrata Fórum elnökei — tájékoztatta a sajtót tegnap este Medgyasszay László, a párt szóvivője. Für Lajos honvédelmi miniszter köszöntője után Antall József miniszterel­nök rövid bevezetőt tar­tott. Ezt követően a me­gyék küldöttei szólaltak fel. Valamennyi megyéből egy- egy szóvivőt bíztak meg azzal, hogy helyzetértéke­lést. tartson. Felszólalásuk­ban kiálltak az MDF egy­sége mellett. Sokan hang­súlyozták, hogy az ideoló­giai viták helyett szeretnék, ha a Demokrata Fórum programpárt lenne, s a la­kiteleki szellem jegyében kidomborodna mozgalmi jellege. Az' egyik küldött javasolta azt is, hogy a miniszterelnök a televízió­ban havonta adjon tájé­koztatást az ország hely­zetéről. Antall József a felszólalások utáni másfél órás válaszában mindenki­től józanságot és felelőssé­get kért. Elmondta, hogy a belső vitákra az ő véle­ménye szerint is szükség van. de az öntisztulás nem változhat önszeleteléssé. Az eltérő vélemény még nem feltétlenül szélsőséges és kirekesztendő. A koalíciós partnerekről szólva kije­lentette: a párt érdeke a kisgazdák konszolidációja, valamint a keresztényde­mokraták további szerve­zeti fejlődése. A Televízióval, illetve a Rádióval kapcsolatban azt fejtegette, hogy az egyet­len járható út a törvényes és alkotmányos megoldás. A két médiummal kap­csolatos legújabb fejle­ményről az elnökök gyűlé­se által kiadott politikai nyilatkozatban is olvasha­tunk. E szerint megütközés­sel fogadták Göncz Árpád pénteki levelét. Ebből a Rádió és a Televízió elnö­kei felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesz­tés ismételt elutasításának szándékát vélik kiolvasni. Ehhez hozzáfűzték: kívá­natosnak tartanák, ha a köztársasági elnök lépéseit kizárólag az alkotmány, az Alkotmánybíróság dönté­sei határoznák meg, s nem „az MDF vagy bármely más politikai párt belső életének” befolyásolási szándéka. Ezért nyomaté­kosan kérik Göncz Árpá­dot, hogy gyakorolja al­kotmányos hatáskörét, s haladéktalanul mentse fel tisztségéből Gombár Csa­bát és Hankiss Elemért. tulajdonosváltása zajlik napjainkban. Nagyon so­kan még a számukra ked­vező, a törvény által elő­írt határidőket sem isme­rik. Ezek a tények is bizo­nyítják azt, hogy a két elnök alkalmatlan tisztsé­gének betöltésére. A miniszterelnök elő­adását követően Szabó Ta­más tárca nélküli minisz­ter a privatizációról, Balsai István igazságügyi minisz­ter pedig az igazságtételről tartott beszámolót — tud­hattuk meg Medgyasszay Lászlótól. Kónya Imre ehhez a té­mához hozzáfűzte: a kér­dés végső megoldása ter­mészetesen a médiatör­vény. A Rádiótól és a Te­levíziótól egyébként nem MDF-pártiságot várnak, csupán hiteles tájékozta­tást. Az állampolgárokat ugyanis e két médium el­zárja a rájuk vonatkozó in­formációtól. Emiatt a több­ségben nem tudatosodha­tott például az. hogy újko­ri történelmünk legnagyobb Nincs az MDF tagjai kö­rében melldöngető opti­mizmus. mégis — a régeb­ben megszerveződött szo­cialistákat leszámítva — ez a legszervezettebb, legerő­sebb párt — jelentette ki a táiékoztatón Für Lajos. Több mint nyolcszáz szer­vezetben ma is huszonhét- ezer elszánt tagja van. A határozottabb, keményebb politizálást kívánó tagság képviseletében ezen a gyű­lésen is több mint ötszáz elnök volt jelen. A vidéki szervezetek többségét érin­tetlenül hagyták a párt ve­zetésében tapasztalható vé­leménykülönbségek. Emiatt is nvueodt.an nézhet az MDF a januári országos gyűlés elé Az ülésen a sajtótájékoz­tatóval egy Időben szólalt fe! Csurka István alelnök, aki elmondta, hogy nem elég az igazságtétel, ha­nem fel kell tárni a múlt rendszer természetrajzát is. H. P.

Next

/
Thumbnails
Contents