Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. NOVEMBER 27., PÉNTEK Százhetvenöt tsz-nyugdijas megkárosítása Vagyonnevesítés Dánszentmiklóson (Folytatás az l. oldalról.) számfejtőnek azt az utasítást adta, hogy a nyugdíjasok munkadíját ne vegye figyelembe a vagyon feN osztásakor, nekik az ugyanis nem jár. Hogy miért? Hát, csak... A törvénytelenségről tudomást szerezve Vízvári Sándor és nyugdíjas társai a Pest Megyei Cégbírósághoz, majd a Megyei Főügyészséghez fordultak. A Főügyészség a november 11-én kelt válaszában el- . ismerte a csaknem 180 nyugdíjas panaszának jogosságát Szabó Lajos ügyész, arra is felhívta figyelmüket, hogy a kereset- indításnak halasztó hatálya ugyan nincsen, de a bíróság a közgyűlés határozatának végrehajtását, vagyis a vagyonnevesítést kérésre felfüggesztheti. A termelőszövetkezet fővezetése érezte, hogy a vagyonnevesítést helytelenül hajtotta végre. Ezért a november 13-i közgyűlésen ismét napirendre tűzte. Indítványozta, hogy módosítsák a korábbi határozatot, és csak a jelenleg is aktív tagok kapjanak e vagyonrészből. Így kívánták a korábban hozott határozattal ellentétes cselekedetüket törvényesíteni. A módosító javaslat azonban nem kapta meg az egyetértő szavazatok kétharmadát. Ez azonban csöppet sem zavarta a szövetkezet jogtanácsosának Komjátí Mihálynak a helyettesítőjét, aki kijelentette, hogy a határozathoz az egyetértő szavazatok fele is elegendő. A nyugdíjasok nevében felszólaló Vízvári Sándor ezzel korántsem értett egyet, s kijelentette — az átmeneti törvényre hivatkozva —, hogy az egyetértő szavazatok kétharmadára van szükség ennek a határozatnak a meghozatalához. S különben is: áprilisban még a szavazatok kétharmadára volt szükség, s ma már a fele is elegendő? Ez mindenképpen törvénytelen. A nyugdíjasok ismét a Cégbírósághoz fordultak. Beadványukban szóvátet- ték, hogy korábbi levelükre még nem kaptak választ. Majd így folytatták: „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Cégbíróság rendkívül leterhelt, de éppen ezt veszi számításba a termelőszövetkezet jelenlegi vezetése, amikor az átalakulással kapcsolatos törvények végrehajtásánál ismét törvénysértő magatartást tanúsít, gondolván, hogy úgysem születik bírósági döntés a közeljövőben, s amikorra mégis megszületik, akkorra a vagyont már felosztották, s a későn született bírósági döntést nem lehet végrehajtani.” A sérelmezettek időközben egyébként pontosan felmérték a vagyonnevesítés károsultjainak számát, s megállapították, hogy 175 nyugdíjast hozott a termelőszövetkezet vezetése hátrányos helyzetbe — átlagosan 250 ezer forint vagyonrésszel. Vagyis több, mint 40 millió forinttal. 'érdekelt nyugdíjasok ■félmükkel szerkesztősé- 'günkhöz fordultak. Bíznak a nyilvánosság visszatartó erejében. A dánszentmikló- siak történetének elmesélésekor azt sem rejtették véka alá, hogy a vagyonnevesítéssel kapcsolatban nem az ő megkárosításuk áz egyetlen törvénysértés. Benedek Péter főkönyvelőnek például jogtalanul 900 ezer forintnyi vagyonrészt számfejtettek. Jóllehet 1988-ban a termelőszövetkezetnél még nem volt munkaviszonya, csak később jött oda. Hogy mindez hogyan történhetett meg? Ezt talán majd a bíróság fogja eldönteni... Hardi Péter Kis-Duna, nagy Duna Saját tervek alapozzák a sikert A ráckeve—soroksári üdülőkörzet kialakításáról már 1935-ben készült tanulmány. A folyóba ömlő szennyvíz miatt már akkor is szót emeltek, csak az idő tájt kezdték felfedezni a tájat Budapest pihenésre vágyó kirándulói. A harmincas évek végén váltak rendszeressé az evezősversenyek, ekkor épültek ki a villanyvezetékek, indultak fejlődésnek a környék falvai. A háború után egy- ideig a Csepel-szigeti Duna Egyesületben fogtak össze a táj szerelmesei, üdülőtu- laidonosok és lokálpatrióták a terület fejlesztése érdekében. A központi irányításra jellemző módon, 1981-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Dunakanyar és a ráckevei üdülőkörzetek intézőbizottságait egyesíteni kell. A Dunakanyar Intéző Bizottság így alakult át Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottsággá, s foglalkozott tíz évig a települések képviselőivel együttműködve, az idegenforgalom és a fejlesztés kérdéseivel. Az újabb rendeletet 1991-ben hozták, mely szerint a KDIB-nek ismét csak a Dunakanyarban kell működnie. A Csepel- szigeti városok, községek testületéi azóta a Pest megyei és a fővárosi önkormányzattal egyeztetik a terveiket. Tegnap a KDIB kihelyezett ráckevei ülésén a körzet idegenforgalmi koordinálásáról tanácskoztak. Az elmúlt tíz év áttekintése után vázolták a térség fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Több felszólaló hangot adott annak a véleményének, hogy a települések között ezután is szükség lesz együttműködésre. Érdekük a közös fellépés, a tervek összhangjának megteremtése. Ezért ki kell alakítani az ehhez szükséges szervezeti formát. Hadházy Sándor, Viseg- rád polgármestere, a megyei önkormányzat tagja úgy vélte: Nem tragédia a különválás, mert a saját idegenforgalmi koncepció a siker alapja. A megyei önkormányzat mellett megalakult az idegenforgalmi és műemlékvédelmi bizottság, amely jövőre 10 millió forintot költ műemlékvédelemre, remélhetően sokat segítve ezzel Ráckevé- nek és környékének. Zsombok Tímár György. Budapest XX. kerületi ön- kormányzatának alpolgármestere arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy Budapest ma már annyira szennyezi a Kis-Dunát, hogy ha így megy tovább, akár le is mondhatnak erről a területről. — Nem értem — mondta —, hogy a Dunakanyarral ellentétben, miért nem számít kiemelt üdülőkörzetnek a Kis-Duna-táj, de legalább Ráckeve. Mindenképpen kiállunk azért, hogy kiemelten kezeljék. Dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere méltatta a tíz év alatt kialakult kapcsolatokat, az elért eredményeket, s azt húzta alá mondanivalójában, hogy a szakmai segítséget ezután sem tudják nélkülözni. Különösen indokolja ezt a jelenlegi feladat Restaurálják Európa legszebb szerb egyházi épületét, a Nagy boldogasszony-templomot. A munkálatok 1994—95-ben érnek véget. Ráckeve az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál a kiemelt üdülőterület státusát kérte, s bár nem kapta meg, ezután sem mond le róla. Bejelentette, hogy megalakult a Csepel-szigeti Önkormányzatok Szövetsége, de emellett is képviseleti helyet kérnek a KDIB-ben. mert nem akarják megszakítani a kapcsolatokat. Dr. Sághy Vilmos, a testület elnöke is a köszönet hangján válaszolt a kérésre. Mivel azt többben támogatták. ő is úgy vélte: A kérést végig kell gondolni, s lehetőleg helyet kell adni Ráckeve képviselőinek az intézőbizottságban. A testület ezután a kormánynak szóló előterjesztés első, még nem végleges változatát vitatta meg a térség turizmusának fejlesztéséről. IC T. I. PLAKÁT(H)ARC A tény, hogy ez a felvétel Törökbálinton készült, senkit ne tévesszen meg. Megyénk bármely zugában lencsevégre kaphatnánk olyan falat, hirdető- táblát, ahol cafatokká tépett falragaszok lógnak. Miért? Rejtélyes. Felvetődhet: netán bizonyos politikai szerveződések által falra biggyesztett jelszavak nem tetszenének egy más indíttatású, szintén politikai tömörülés tagjainak? Jelen esetben erről szó nincs. Sajnos fogalmunk sincs róla, mi az indítékuk azoknak a vandáloknak, akik megyeszerte, országszerte megakadályozzák, hogy az információra éhes, tájékozódni kívánó polgár megtudhassa, hol adják a tojást olcsóbban, mi lesz a témája a falufórumnak, milyen filmet vetítenek a moziban. Gyanakodhatnánk — gyakoriságát, mennyiségét tekintve — akár szervezett akcióra, netán új maffiára is. De ki az a lüké „keresztapa”, aki ilyen minden hasznot nélkülöző akcióra biztatná híveit7 Marad az egyszerű ténymegállapítás: vandalizmus. Azért jó lenne ezeket az éjszakában lopakodó vagányokat egyszer (többször) lencsevégre kapni. Vagy egyszerűen fogalmazva: elkapni. Hogy megmagyarázzák szorgalmas nyomdászainknak: miért teszik tönkre munkájukat. Hogy számot adjanak a lakosságnak arról: miért nem ismerheti meg a legfrissebb híreket. Mondhatnánk, hogy a falragasz egy kicsit a település arca. Nos, ez az arc mostanság túlságosan sűrűn kapja a pofonokat... tó—dór TEGNAP NAGYKÁTÁN Csütörtököt mondott a lapterjesztés Pest Megyei Hírlap nélkül maradt tegnap Nagy- káta. A helyi postahivatal hírlapterjesztésért felelős munkatársától — Kákonyi Andrástól — megtudtuk, hogy Nagykőrösre vitték cl tévedésből a nagykátai küldeményt, illetve annak nagyobb részét. A szokásos napi 300 példányból csak mintegy 100 darab érkezett meg rendeltetési helyére, ami az előfizetőknek sem elegendő. A kisváros kél újságospavHonjában emiatt nem volt kapható lapunk, ami azért fájdalmas, mert köztudott, hogy ez a nap a heti nagypiac ideje, amikor több ezer vidéki ember fordul meg Nagykátán. s közülük sokan keresik a Pest Megyeit. A hírlapterjesztés mai helyzetében az eset enyhén szólva is több mint bosszantó ... Vidékre is keii es gó sseaimrwos Amire érdemes áldozni Neuwahl Jenő, az Örkényi rendelőintézet vezető főorvosa egy magyar orvos- delegáció tagjaként maiban részt veit és előadást tartott a kardiológusok nemzetközi tudományos ülésén. — Főorvos úr, minek köszönhető ez a megtisz*e tetős, illetve mivel érdemelte ki, hogy önt is beválasztották a magyar delegációba? — Azt hiszem, mindenekelőtt az angol nyelvtudásomnak. — ön túl szerény. Szakmai körökben jól ismert a kardiológia terén’ kifejlett munkássága. Ezt jelzi az is, hogy sokan megkérdőjelezik, miért jött el a lóvá ros egyik legrangosabb kórházából Örkénybe ■— Nem szerénység, de egy esetbemutatás, mellyel a kongresszuson szerepeltem, még korántsem olyan nagy horderejű, mint gondolná. Ettől eltekintve valóban megtisztelő, hogy a delegáció tagjait kiválogató bizottság engem is javasolt. — Az ott tapasztallak segítik az itteni munkám i? — Fölöttébb tanulságos egy ilyen fórumon részt- venni. Alkalom kínálkozik a szakma nemzetközi hírnevű művelőivel találkozni és tőlük tanulni. A kongresszus elsősorban a szívritmuszavarok lehetséges okaival és kezelésével foglalkozott, vagyis pont azokkal a problémákkal, melyek engem is foglalkozatnak. Nem elhanyagolandó az s tény sem, hogy ilyenkor tudomást szerez az ember néhány kikísérletezés aiatt álló, vagy már forgalomba hozott új gyógyszerről is. amik a nyomdai átfutás miatt csak a következő év gyógyszerjegyzékével jutnak el az orvosokhoz. Munter úr azt mondta, szó sem lehet róla, nem kéj utazásra megyek a magam örömére, hanem a magyar egészségügyet képviselni, és tanulni. Mi több. vissz Hérve megkérdezte, mennyi pluszkiadásom volt. Be akarták pótolni. Nem vettem igényije. de jólesett. Ezek azok az apró figyelmességek, amik egy orvosra megtartó erővel hatnak. Hasonló megértést tapasztaltam a szív-ultrahang- vizsgáló készülék ügy ében, a képviselő-testület egv emberként állt mellém, támogatta egy alapítvány létrehozását és soron kívül adtak 100 ezer forintot. Megértették. hogy a betegségei csak modern gyógyászati eszközökkel tudunk megbirkózni, s erre műszál áldozni. Egyébként Uhuban örömmel tapasztaltam hogy az általam megvételre javasolt ultrahang vizsgálót a legkorszerűbb eszköz ók között ott is bemutatták, a legnagyobb öröm pedig az lesz, ha az Örkényi rendelőintézet is büszkélkedhet vele. — matula — dent összevetve hasznos és tanulságos volt a németországi jelenlét. Ami az Örkényi megtelepedésemet illeti, egy kérdéssel kezdem. Hol zia az előírva, hogy jó szakorvosokra csak a fővárosban van szükség? Sajnos ez a régió kiemelten rossz helyen áll a szívmegbetageJé- seket illetően. És itt nem csupán Örkényről van szó, hanem a környező társközségekről is. Hernáayol Pusztavacsról, Táborfiivá ról és Tatárszentgyörgyől. Egyrészt ezért jöttem ide. másrészt, mert az önkormányzat olyan támogatást ígért, mely tág teret biztosít, nemcsak a gyógyításhoz, de a kutatásaimhoz is. Csupán egy példa. Most. amikor elmentem Ulmba, a kieső napokat a szabadságom terhére kívántam íratni. Kovács István polgarmes-
