Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 27.. PÉNTEK AZ EURÓPAI KÖZÖS- SÉliüK BIZOTTSÁGA áldását adta az Egyesült Államokkal kötött GATT- megáiiapodásra, mivel az — a testület értelmezése szerint — nem lép ki a közösség nyáron elfogadott agrárrefo rmjának keretei közül. Franciaország többek között azon az alapon támadja a mezőgazdasági cikkek kereskedelmének részleges liberalizálását az EK és az USA között, mivel így az európai farmerek exportcsökkentésre kényszerülnek. EZERSZÁZTÍZ GAZDASÁGI SZERVEZET ALAKULT októberben és 101 szűnt meg — közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az újonnan létrejött szervezetek közül 983 jogelőd nélkül alakult, 127 pedig már eddig is működő cégből — átalakulás, vagy kiválás útján jött létre. MAGYAR—HOLLAND oktatási és tudományos együttműködésről szóló szándéknyilatkozátot írt alá a magyar és a holland kultuszminiszter. Erősítik a két ország kulturális együttműködését, támogatják a közép- és felsőfokú oktatás minőségi fejlesztését. A MAGYAR BOR külpiaci értékesítésének elősegítésére a külgazdasági minisztérium — borászati szakemberek és Phare-tanácsadók közreműködésével — hosszú távú marketingprogramot dolgozott ki. Az akciót a tárca Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynöksége a jövő év végéig mintegy 100-150 millió forinttal támogatja. KUVAITBAN kétoldalú szerződést írt alá az energia-, víz- és közmunkaügyi miniszter a Transelektro Kereskedelmi Részvénytársasággal. A magyar cég kulcsrakészen adja át két esztendőn belül a „Brigade 6” nevet viselő nagyfeszültségű villamos állomást. HASZNÁL TGÉP-/MPOR T Traktorok olcsó áron AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ismert szakértője, Jozef Nemcsicz szerint halaszthatatlanná vált a kö- zép-kelet-európai országokban az is, bogy vonzó bérekkel vegyék elejét a magasan képzett állami alkalmazottak átáramlásának a magánszektorba, a „párhuzamos gazdaságba”. A közigazgatás állagának megőrzésére programok készülnek Lengyelországban, Magyarországon, az OECD-vel karöltve pedig újabban Romániában és Bulgáriában is. RIGA EGYIK ELŐVÁROSÁBAN szabad gazdasági övezetet létesítenek. A lett fővárostól északnyugatra levő Bolderajában vállalati adókönnyítéseket és vámmentességet élveznek majd a vállalkozók. Többen azért nem vállalják a tsz-ből való kiválást, mert nem látják biztosítottnak a föld megmunkálásához szükséges gépi eszközöket. Mindezt Pest megye falvait járva tapasztaltuk, egy olyan felmérés során, amikor azt vizsgáltuk, milyen a mezőgazdasági gépek iránti igény a megyében. Elsősorban használt, illetve felújított gépekben gondolkodunk, mert egy kezdő vállalkozónak nincs pénzé egy új traktort megvásárolni. A véleménykutatások arról győztek meg bennünket, hogy megéri tenni valamit ebben a kérdésben. A fentieket Kovács Attila, a Da Vinci Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatója mondta el bevezetőül azon a szűkkörű sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, januárban két konszignációs lerakatot nyitnak — Pesterzsébeten és Felsőgödön —, ahol az országban először, zömében felújított mezőgazdasági gépeket kínálnak eladásra olcsón és kedvező feltételek mellett. A tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy olasz kapcsolatainkat kamatoztatva elsősorban a Ferar- ri-gyár termékeit kívánják forgalmazni, valamint közel-keleti, köztük a jó nevű Kubata cég gépeit. Ugyanakkor behajózásra vár egy nagy tétel Ford traktor is, amit a tengerentúlról hoznak be Magyar- országra. A teljes készlet felújított, minőségükért egyéves garanciát vállalnak — mondotta Zováth László menedzser. — A traktorok 14 és 23 lóerősek. Ezekhez különböző kiegészítő egységeket kínaiunk, köztük kukorica- és burgonyabe- gyűjtő kombájnokat, dö- hányvágót, permetezőt, szántásra, vetésre alkalmas gépeket. Az árak egyelőre informatív jellegűek, három- százezertől másfél • millió forintig terjednek. — Azokra is gondoltunk, akiknek kezdésitől' még ennyi tőketartalékuk sincs beruházásra, és idegenkednek a kamatos kölcsöntöl. Ilyen esetben — megfelelő garancia mellett — bérbe adjuk a kívánt gépeket, elővásárlási joggal: Ez azt jelenti, ha a bérlő időközben pénzhez jut, bármikor megválthatja a bérleményt. Emellett keresünk olyan tőke- társakat, akik kedvező kamatfeltétel mellett felvállalnák a részletre történő vásárlások finanszírozását. Régebbi évjáratokról lévén szó, joggal vetődött fel . a kérdés, miként lesz megoldva a cserealkatrészek problémája. — Valamennyi típushoz biztosítjuk a szokvány alkatrészeket, ami viszont nincs raktáron, annak beszerzését — záros határidőn belül — cégünk vállalja. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalás benne lesz az adásvételi szerződésben. Befejezésként a két fiatal üzletember még azt is elmondta, hogy azok a vállalkozók, akik a megnyitást követő harminc napon belül vásárolnak. 15 százalékos kedvezményt kapnak. Matula Gy. Oszkár Távközlésünk holnap Még mindig várunk a telefonokra Nemrégen szavazták meg a honatyák a távközléspolitikai koncepciót. Ezen a területen nem volt konkrét törvény, hogy miként kezelje az ország az ezzel összefüggő jogszabályi és pénzügyi kérdéseket. Az utóbbi esztendőkig, de mondhatnánk azt is, majdnem fél évszázadig az irányított tervgazdaság hatására a kelet-európai országokban olyan intézmény- rendszer alakult ki, amely a lakosságon belüli, vagy a vállalatok egymás közötti információcseréjét feleslegesnek tartotta. A volt KGST-államokban úgynevezett „információigénytelenség” jellemezte a termelést, s a helyzet csaknem ma is változatlan a volt szovjet utódállamokban. SOK A KURBLIS Ez a tény visszahatott hazánk távközléspolitikájára. Egy külföldi felmérés szerint a közép- és keleteurópai országokban még az alacsony GDP-hez képest is „alulfejlettek” a távbeszélővonalak. A hazai telefonvonal-hálózat szintén rossz: fél-egymillió telefonvonal hiányzik. Az új vonalak bekapcsolására átlagosan 12 esztendőt kell várni, jelenleg több, mint 600 ezren szeretnének e ma már nélkülözhetetlennek mondható kapcsolatNyúlvúgóhidat építenek Önálló szövetkezetek alakultak (Folytatás az l. oldalról.) mertette a közös gazdaság belső életét, gazdasági, üzleti lehetőségeit. Utalt arra, hogy mindössze nyolcán léptek ki szövetkezetükből, akik érthetően kivitték a rájuk eső üzletrészt is, s mint hírlik, többségük szarvasmarha-tenyésztéssel kíván foglalkozni. Megmaradt az anyaszövetkezet tulajdonában az élelmiszerüzem, ahol ezután is mustárféleségeket, tormát, konzervipari termékeket állítanak elő. Éveken át a dunavarsányiak sikerágazatának számított a nyúltelep, ahonnan Egyiptomba, Kínába is jutottak anyaállatok, biztosítva a szaporulatok révén az említett országok élelmiszer- gazdaságának választékosságát. A főkönyvelő asszony nem rejtette ugyanakkor véka alá azt a gondjukat, hogy igen telített a nemzetközi nyúlpiac, a kartellekbe tömörült cégek rettenetesen lenyomják az árakat, s így pillanatnyilag ráfizetéses ez az ágazat, Természetesen még nem kell kongatni a vészharangot, hiszen a nyúlpiacon egyik hétről a másikra adódhatnak meglepetések. Dunavarsányban és a környező településeken erős az ott élők földszeretete. A szövetkezet által kárpótlás céljára elkülönített 1625 hektárnyi terület tekintélyes része olyan gazdákhoz jut, akik szó szerint tisztelik a földművesmunkát, s azon vannak, hogy ki is fizetődjön számukra a földművelés. Ezen a környéken már fellelhetőek a magán- gazdálkodás nyomai. Vannak, akik gyümölcsfákat telepítettek a tulajdonukba visszakerült földeken. Megint mások aprómagvak, ipari növények termesztésével próbálkoznak. A szövetkezeti tagok egy tekintélyes része benthagyja részarány-tulajdonát a közös gazdaságban, mert így látja biztosítót tabbnak jövőjét. Akadtak szép számmal olyan tagok is, akik üzletrészük fejében a föld mellett szarvasmarhát is kivittek a közös gazdaságból. mintegy jelezve azt. hogy tejtermelésre kívánnak berendezkedni. Az utóbbi két évben az új társasági és átalakulási törvény hatására megnőtt azoknak a nyugati vállalkozóknak a köre, akik szemet vetettek Dunavarsány- ra. Az olaszok egy nyúlvá- góhíd telepítésére részvény- társaság létesítését szorgalmazták. Már-már felkerült arra a bizonyos „i”-re a pont, amikor leálltak az rt. szervezésével. Éppen a már említett nemzetközi értékesítési nehézségek és az olaszok által diktált átvételi árak miatt. Egy osztrák üzletember szeretett volna hasznot látni a szövetkezet Délegyházán található kavicsbányáiban. Majdnem megkötötték a. szerződést egy, üdülőfalu létesítésére, amikor a nyugati partner visszalépett. . A kavicsbányákat egyébként a már említett alakuló szövetkezetekkel közösen kívánják a jövőben hasznosítani. Annyi bizonyos, hogy az anyaszövetkezetnél megmaradt mintegy 800 tag úgy látja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben meglévő különböző fő- és melléküzemágak biztos megélhetést nyújtanak. Gy. L. teremtő eszközhöz jutni. Az ország másfél ezer településén olyan manuális, elmaradott szolgáltatásokkal találkozunk, melyék kizárólag a helyi postahivatal nyitvatartási Ideje alatt vehetők igénybe (Dabas, Nagykáta, Tápiószeeső, Sülysáp, Gyömrő, Ácsa, Túra, stb.). A nyilvános segélykérő állomásokon kurblis módszerrel lehet mentőt, vagy tűzoltót hívni. Ilyet láttunk a közelmúltban Csévharaszton. ZSÚFOLT VONALAK Az automatizált területeken az a legnagyobb probléma, hogy csúcsidőben szinte lehetetlen kapcsolatot létesíteni a vonalak túlzsúfoltsága miatt. A hálózat kiépítetlensége gátja annak, hogy korszerű adatátvitelű komputeres szolgáltatásokkal bővítsék a lehetőségeket. Az elektronikus tömegkommunikáció legfontosabb technikai eszköze a műsorszórás. Ebben nem kell szégyenkeznünk a szomszédok előtt. A távközlési törvény megszavazása csak egyik eleme az ország adatátviteli színvonalának javítására. Ehhíz még hiányzik a frekvenciagazdálkodási törvény, mely abban nyújthatna segítséget az egyre jobban szaporodó megyei magánrádióknak, hogy sza- ályozná a rádiósáv-hasz- nálatot. A Közlekedési, Hírközlést és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Booz, Allen és Hamilton amerikai pénzügyi tanácsadó cég elemezte a hazai fejlesztési elképzeléseket, s megállapította rólunk, hogy akkor kerülhetők el a finanszírozási problémák, ha a fejlesztésre szánt pénz az inflációhoz viszonyítottan mindig 12-14 százalék közötti szinten marad. De nem biztos, hogy ilyen szintű pénzmozgás mellett elegendő lesz a hazai tőke, szükség lehet külföldi tőkére és bankhitelekre. A Magyar Távközlési Vállalat a közelmúltban részvénytársasággá alakult. A programjuk alapján a kilencvenes évek első 3 esztendejében 120-150 milliárd forintot kívánnak a fejlesztésekre fordítani. Az ezredfordulóig további 400- 500 milliárd forintra tehető a beruházásokra szánt összeg. Egy állomás létesítésének költsége — a telefonhálózat fejlettségétől függően — 1500-1700 dollár között mozog, legalábbis eddig a nemzetközi átlagtarifa ennyire rúgott. A jövő év végéig — az inflációs ütemnövekedés gyorsasága miatt — ez az ösz- szeg elérheti a 2700 dollárt állomásonként. A szakemberek szerint ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy itt, Magyarországon is végre lehessen hajtani az automatizálást, a faluprogramban kitűzött háttértechnika megépítését. A Matáv privatizációja során kedvező árakat szeretnének kialakítani, ezzel is kedvet teremtve a befektetni akaró magyar és külföldi vállalkozóknak. HIÁNYZÓ ÖSSZEGEK A műsorszórás az egyik „legneuralgikusabb” pontja a mai magyar távközlésnek. Az elkövetkezendő öt esztendőben tízmillióid forintra lenne szükség ahhoz, hogy- korszerűsíteni tudják a meglévő adóhálózatot. (Olykor már a lakihegyi adó kapacitását is kicsinek tartják.) A költségvetés a fejlesztés finanszírozásában még nem tud részt vállalni. A közgazdászok úgy vélik, hogy a szükséges pénzügyi források csak a piaci mechanizmusok hatékonyabb működtetésével érhetők el. Most' már csak az a kérdés, hogy így olcsóbb lesz-e a távközlés, gyorsabban jutnak-e telefonhoz az évtizedek óta várakozók. I. M. A BANKNAK IS MEGERI Még saját körben finanszíroznak A vállalkozók nehezen juthatnak hitelhez, és ha sikerül, akkor is bonyolult a helyzetük, mert kevés nagy keresetű kezest találnak. Ezen segíthet a cégbírósági bejegyzés alatt levő Vállalkozási Hitelgarancia Részvénytársaság. A kormány döntése értelmében ezen intézmény létrehozásához az állam 2 milliárd forinttal járul hozzá a privatizációs bevételekből. Ezzel is kifejezésre juttatja a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására és a vállalkozások élénkítésére irányuló szándékát. Ügy tűnik, a hitelgarancia-konstrukció hiánypótlást és komoly előnyöket jelenthet a pénzintézetek számára, mivel az rt. nagyobb részben átvállalja majd a bankok hitelezési kockázatát. Az eddigi gyakorlat szerint, ha nem volt kéznél a nagy keresetű kezes, a bank ugyan adott hitelt a vállalkozónak, de csak abban az esetben finanszírozta a vállalkozást, ha gyors hasznot látott a dologban. A bankok egyre óvatosabban bánnak a hitelek odaítélésével. A kormánynak ez az intézkedése remélhetően jó hatással lesz majd a pénzintézetek biztos működéséhez, a tartalékok képzéséhez. Eddig öt kereskedelmi bank és kilenc vállalkozói érdekképviseleti szervezet — többbek között a Magvar Iparszövetség, a Pest Megyei KISZÖV — jelezte. hogy részt vennének a Hitelgarancia Rt. megalapításában. Ha meglesz, sok mindenre jó lesz. Megfelelő feltételek esetén a részvénytársaság készfizető kezességet vállal majd a saját részvényesei körébe tartozó. legalább 10 millió forint névértékű részvénytulajdonnal bíró kereskedelmi bankok, szakosítóit pénzintézetek, takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek után. Az egyes hitelkérelmek utáni kezesség összegét a Kisvállalkozói Garanciaalap forrásainak, a részvénytársaság bevételeinek és a várható veszteségeknek a függvényében határozzák meg. A kezességvállalás kiterjed a privatizációs hitelekre, a hosszú lejáratú beruházási és rövid lejáratú, minimum hat hónapos forgóeszközhitelekre. Mint szolgáltatás, csak bizonyos díjazás után vehető igénybe a kezesség. Az alapítók a társaság alaptőkéjének hozamait a vagyon növelésére fordítják. A cég tevékenységét a magyar kormány adókedvezménnyel segíti, ezzel remélhetően jelentősen javulhatnak majd a magyar vállalkozások alapítási lehetőségei. — im —
