Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB KAZAKH 1992. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Teltházas falugyűlés Gyálon Születőfélben a község új arculata Volt tehát kit kérdezni. Mondanom sem kell, hogy a körzet országgyűlési kép­viselője is jelen volt, s a 27 helyi képviselő közül is csupán egy személy hiány­zott. Mindezt azért írtam le ilyen részletesen, mert bő tapasztalataim vannak en­nek ellenkezőjéről is. Az ürességtől kongó termek­ről, sikertelenségbe ful­ladt, unalmas falugyűlések­ről. Vállalva a polgármes­terek nemtetszését, kimon­dom: nem igaz, hogy a gyér számú lakossági fóru­mok (csak) a lakosság passzivitásának bizonyí­tékai. A folyamatos kap­csolattartás, a község és az önkormányzat jó viszonya az olyan falugyűléseken mérhető le, melynek Gyá­lon lehettünk tanúi. Sokszor leírták már, Gyál az ország legnagyobb köz­sége, lakossága több, mint sok más városi rangú te­lepülésé. Ennek alapján lehetne város is, ám infra­struktúráját tekintve na­gyon is falu. Az 1990 végén hivatalba lépett önkor­mányzat sártengerrel teli utcákat, korszerűtlen, egész­ségtelen vízhálózatot, le­romlott középületeket, gaz­dasági káoszt örökölt. A főváros küszöbén nincs te­lefon, csatornahálózat, és nincs egy tisztességes be­vásárlóközpont. Elébe vágva a dolgoké nak, hadd idézzük az egyik felszólaló szavait. — Őszintén szólva, a vá­lasztások után bizalmatla­nok voltunk önökkel szem­ben, megkérdőjeleztük az önkormányzat közügyek­hez értését. Kelleme­sen csalódtunk, most, a ruházások: víztisztító állo­másra 30, orvosi rendelő- intézet korszerűsítésére, felműszerezésére 34,8, csa­tornahálózatra 13,4, óvoda­építésre, -bővítésre 20, út-, járda- és parkolóépítésre 22 millió forintot költöt­tek. összességében többet, mint a váltás előtti öt év­ben összesen. Ezt azok aligha tudják, akik főként az utcák állapotát sérel­mezték a felszólaláskor. Ha az előd kedvezően nyilatkozik az utódok mun­kájáról, az mindennél töb­bet mond. Ezt tette Poppá György volt tanácstag. El­ismerte, a polgármester és csapata sokat tett a köz­ségért, a látványos válto­zások nyomán kezd kiala­kulni Gyál új arculata. Mindazonáltal volt észre­vétele is, a professzionaliz­must hiányolta egyes dol­gokban. Mindez konkrétabban tűnt ki Bozsár Sándor bí­rálatából. Poppé György: Félidőben kezdjük megkedvelni az ön­kormányzatot Dr. Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő: Gyál a választókörzetem legmar­kánsabban fejlődő telepü­lései közé tartozik élén a telefon szerepelt. A 25 ezer lakosú Gyálnak összesen 227 félautomata készüléke van, távolsági beszélgetéseket Vecsésen si tűzoltósághoz tartozik, amiért is egy sürgősségi ki­vonuláshoz 40—45 perc szükséges, ennyi idő alatt ér ki a szerkocsi a hely­színre. A dabasi tűzoltó- parancsnok reagálásából az derült ki, a távolság még a kisebbik baj. A nagyob­bik az, hogy technikájuk korszerűtlen, rég elavult, egy komolyabb tűz esetén csak nagy erőfeszítésekkel tudnak oltani. Ezen viszont csak úgy lehet segíteni, ha az önkormányzatok meg­támogatják a testületet né­mi pénzzel. (Hangos de­rültség a hallgatóság so­raiból: jelentkezzen, aki nem kér pénzt.) Kevésbé vidám, komoly és megszívlelendő felszóla­A korszerűsített rendelőintézetet szeptemberben adták át tottak a helyzeten — állí­tották ketten is. — A me­gyei rendőrfőkapitány-he­lyettes azzal érvelt, hogy Gyálnak rossz híre van, ezért nem szívesen jön ide arra alkalmas parancsnok. Igazából azok az okok nem hangzottak el, ami a je­lenlevőket érdekelte: mi volt az oka a meneszté­seknek. Komáromi István megyei rendőrfőkapitány hivatalba lépése óta szá­mos jelét adta már, hogy komolyan gondolja a rend­őri munka megreformálá­sát. Nem fér tehát kétség ahhoz, hogy a személycse­réknek komoly oka volt. Ám ezek megítélésében a gyáliak véleménye meg­oszlik, azoknak a riportok­nak alapján, melyek a Zsa­ru Magazinban jelentek meg, s amiket fénymásolt példányban terjesztenek a községben. Véljük, a san­da találgatásoknak egyet­len ellenszere van: egy mindenre kiterjedő, őszinte tájékoztató. Az arra ille­tékes személytől. A lakos­ság megnyugtatására Nagy Károly rendőr alezredes közölte, hogy a megürese­dett parancsnoki posztot rövidesen betöltik, és ja­nuár 1-jéig 16 főre emelik a gyáli rendőrállomás lét­számát. ★ Sok panasz hangzott el a temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatásról. Ez eddig is kényes kérdés volt Gválon, de amióta két vállalat te­— Ez mind igaz. Nem kívánom vitatni, legkevés­bé bagatellizálni az ország gondjait. De tessenek vég­re tudomásul venni, hogy Európa térképén olyan markáns változások tör­téntek, amelyek nemcsak a magyar, de az egész konti­nens gazdasági helyzetét megingatták. Tessenek el­Heffer Gábor plébános: Is­ten áldása kísérje tovább­ra is az önkormányzat munkáját gondolkozni azon, mi megy végbe Oroszországban, Lengyelországban, Romá­niában vagy Szerbiában. Ezek ismeretében mindjárt másként fest a magyar va­lóság — mondta a hon­atya. A bölcs intés mellé még azt tenném hozzá, a magyar valóság képéhez a sokat fejlődött Gyál képe is hoz­zátartozik. Matula Gy. Oszhár Feltételezem, hogy még nem adtak ki olyan kéziköny­vet, amely biztos tippeket tartalmazna a különféle polgár- mesteri teendők sikeres ellátására. Például arra, hogyan rendezzünk meg egy közmeghallgatással egybekötött falugyűlést úgy, hogy telt ház igazolja a lakosság érdek­lődését, hogy mindenki szakszerű választ kapjon a fél­teit kérdésre, s az esetleges véleménykülönbségeket ne parlagi hangú civakodások, hanem jobbító szándékú viták tisztázzák. Mint azt várni lehetett, a kardinális problémák Bokán alapítanak családot Gyálon. Ikrek esküvője a házasságkötő teremben Beindult a 30 millió forintért felépített víztisztító ál­lomás keresztül bonyolítanak. Sajnos, ezen a téren a kö­zeljövőben sem várható változás, a Matáv és a Műszertechnika Rt. képvi­selőinek fejtegetéseit — joggal — ilyen bekiabálá­sok minősítették: ez egyen­lő a zéróval! Tegyük hoz­zá, ha lenne pénz, lenne telefon. A Matáv által megjelölt 184 milliós be­ruházási költség túl sok a községnek, a Műszertech­nika pedig a távközlési törvény megszavazására vár — immár egy éve. A Gyált érintő tömeg- közlekedés nem kielégítő. A BKV főosztályvezetője nyíltan elmondta, ők a fő­városi önkormányzathoz tartoznak, a vállalat defi­citjét a fővárosi költség- vetésből fedezik. Követke­zésképp a gyáli szolgálta­tásuk csak abban az eset­ben javulhat, ha a veszte­ségek kompenzálásából a helyi önkormányzat is részt vállal. Gyál területileg a daba­lások hangzottak el köz- biztonsági témában. Egy év alatt két személycsere tör­tént a gyáli rendőrállomá­son, ami nem váltotta ki a lakosság tetszését. — Ezek a változtatások nem javí­vékenykedik a községben, az olykor kegyeletsértő ri­valizálás még jobban el­mérgesítette a helyzetet. Merjük remélni — erre ígéretet tett a polgármes­ter —, hogy a Kegyelet kontra Krizantém vetélke­dőnek sürgősen pontot tesznek a végére. Vona Ferenc országgyű­lési képviselőt többen is megpróbálták sarokba szo­rítani, ám sikertelenül, a honatya számokkal, ada­tokkal válaszolt a provo­katív kérdésekre. Volt, ami­vel egyetértett: nem mél­tányos, hogy a vidéki em­ber többszörösét fizeti a városi vízdíjnak, a kétkul­csos áfa nem elfogadható, csak megfelelő kompenzá­ciókkal, a várható nyug­díjemelés még mindig ke­vesebb, mint a prognosz­tizált infláció. Nos, kézikönyv nélkül is lehetséges ez ott, ahol a polgármester és a testület nincs híján a szervező- készségnek. Ebből adott íze­lítőt Gyál önkormányzata. Felvonultatták a megye minden olyan intézményé­nek, testületének képvise­lőit, akik tevékenységük­kel kapcsolódnak a lakos­ságot érintő témákhoz. íme néhány példa: megyei rend­őrfőkapitányság, MÁV, BKV, körzeti tűzoltóság, megyei önkormányzat, pos­ta és távközlési vállalat, víz- és csatornahálózati vállalat, vállalkozók szö­vetsége, temetkezési inté­zet, területi tisztiorvosi hi­vatal, egyházi felekezetek. félidőben, kezdjük megked­velni az önkormányzatot. Ezt a hangulatváltást a tények motiválják. Erről szólt Gyimesi István pol­gármester év végi beszá­molója. Gyál 1992-es költségveté­si irányzata 501 millió fo­rint volt, ami menet köz­ben 560 millióra módosult. Köszönhetően egy 57 mil­lió forintos céltámogatás­nak, melyet Vona Ferenc, országgyűlési képviselő „járt ki” a községnek. Eb­ből 327 milliót a községi intézmények működtetése igényelt (tanügv, egészség­ügy, közigazgatás stb.), ám még így is maradt jócskán fejlesztésre is. A főbb be­Gyimesi István polgármes­ter: Teszem a dolgomat, amivel a választóim meg­bíztak — Egy település közhan­gulatát erősen befolyásolja a műszaki osztály munká­ja. A jószándék egyedül nem elég, ha nincs mellé hozzáértés is, hiába épül új út, ha utólag kiderül, a rossz tervezés miatt a csa­padékvíz befolyik a kör­nyező házakba. Az ilyen munkákat nem volna sza­bad átvenni r— mondta a felszólaló a Mátyás király úti lakók nevében. (A kifo­gásolt útszakasz még nincs véglegesen átadva.)

Next

/
Thumbnails
Contents