Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. NOVEMBER 24.. KEDD ísrsi. Közős tervek az Expóra Érd város képviselő-tes- tülete határozatban rögzí­tette az 1990-os világkiállí­tási programhoz való csat­lakozási szándékát, s ren­delvényeihez társként Százhalombattát kérte fel. Az érdekegyeztető tár­gyalások első fordulója az elmúlt napokban zajlott. Érd képviseletében T. Mé­száros András alpolgármes­ter. Százhalombattáéban Vezér Mihály polgármester Vezette az Expo-bizottságok megbeszélését. A tárgyalás eredményte­lenül zárult. Mint azt Nagypataki Gyula battai képviselő konklúzióként elmondta, az együttműkö­dési szándék kinyilvání­tása még nem elég a bol­doguláshoz, márpedig az ér­diek nem hoztak magukkal olyan konkrét terveket, mely alapja lehet az össze­fogásnak. Az elnapolt tanácskozás után a két városatyát kér­deztük. szerintük mik azok a lehetőségek, melyek — az Expo révén — a két város érdekét szolgálnák. Vezér Mihály: A battai régészeti helyek, valamint a leletek feltétlen érdeklő­désre számíthatnak. Erre és a városon kívüli festői környezetre építenénk rá egy rendezvénysorozatot Ehhez nyilván partner len­ne a Matrica Múzeum és a Forrás néptáncegyüttes. Talán az sem lényegtelen, hogy a megye egyik legrep­rezentatívabb művelődési háza nálunk van, benne olyan színpadtechnikával, amely egyaránt alkalmas prózai és zenei művek be­mutatására. El tudnék kép­zelni egy, a szentendreihez hasonló skanzent is. Tu­dom, mindehhez tőke kell, ezért a tervekbe feltétlenül be kell vonjuk a helyi vál­lalkozókat. Bármibe is kez­dünk, tartsuk szem előtt, a beruházások ne csak az Expo idején, de utána is hosszú távon szolgálják a város érdekét,. T. Mészáros András: Csatlakozom a polgármester úr alapgondolatához, annál is inkább, mert a régészeti helyek mindkét város köz- igazgatási területét érintik. A kulturális programokban is sok a ráció. Például az érdi régi téglagyár agyag- kitermelőjét kis befekte­téssel szabadtéri színház­zá lehetne alakítani. A kö­zeli Duna-párt fái adnák a háttérdíszletet. A városnak nincs szállo­dája, s nem is biztos, hogy — kiv’ált télen — lenne rá megfelelő kereslet. Viszont kiépíthetnénk egy úgyne­vezett hálóhelyláncolatot, amely az Expo ideién át­vállalná az elszállásolási gondok .egy részét, hisz Érd mindössze 20 kilométerre van Pesttől, s a megközelí­tés a lehető legideálisabb. Hálóhely alatt egyszobás, összkomfortos ga-zonokat értek, amit a háztulajdono­sok a meglévő házuk mel­lé építenének. Erre bőven van idő az Expóig, és mint hallottam, ilyen célra köl­csönt is igényethet az épí­tő. Biztos és jó befektetés, a garzonokat a későbbiek­ben is lehetne hasznosíta­ni. ötletben tehát nincs hiány, s ha Százhalombat­ta nem csatlakozna a prog­ramhoz, Érd egyedül vágja a fejszét a nagy fába. Mint mondják, kockázat nélkül nincs vállalkozás. Ezért az érdi képviselők félmillió forintot szavaztak meg az előkészítő munkákra. (matula) Ihatatlan a víz GaIga györkön Bekapcsolódnak a regionális rendszerbe A Galga menti települések közös átka az Ivóvíz rossz minősége és a munkanél­küliség. De az ottiakók megtanulták, hogy segítse­nek magukon. Galgagyörk polgármeste­re, Matejcsok János büsz­ke arra, hogy kisközség lé­tükre oly sok mindent tud­tak megvalósítani. Ezekről számolt be röviden. Az idei tanévet a gyere­kek felújított iskolában kezdhették meg, amelynek szomszédságában most ala­kítanak ki egy bitumenes kézilabdapályát. Ez utóbbi beruházás költségeit rész­ben a sportkör, részben az iskola állta, de egy pályá­zat útján hozzájutottak még 300 ezer forinthoz. Az ok­tatási intézmény teljes fel­újítása két évet vett igény­be. és mintegy 17 millió fo­rintba került. Az összeg 40 százaléka állami céltámo­gatás. A település úthálózatát építgetik már egy éve, ta­valy 800 ezret, idén 3,5 mil­lió forintot áldoztak erre a célra. A tervek szerint jö­vőre újabb 3 millió forin­tot különítenek el útépítés­re. Ahhoz, hogy az idén kialakíthassák a két új ut­cát. az érintett lakosok is hozzájárultak telkenként háromezer forinttal. Előkészítés alatt van a telefonhálózat. kiépítése. Előzetes számítások sze­rint 1993-ban már késznek kell lennie a rendszernek, de úgy tűnik, csak két év múlva valósulhat meg az álom. Elkészül viszont az ivó- vízhálózat. A lakosság leg­égetőbb problémája a szin­te ihatatlan víz, mely ren­geteg vasat tartalmaz, amely lerakódik a fürdő­szobai felszerelésekre. Ép­pen ezért a legtöbb család nem köttette be, hanem a saját, fúrt, ásott kútjából issza a vizet. A település önkormány­zata előzetes tárgyalások alapján kidolgozott egy tervezetet, melynek értel­mében csatlakoznának a Duna Balparti Regionális Vízműhöz. A körtilbe'ül hét kilométeres összekötő hálózat érinti majd Galga- györköt. Ácsát, Püspökhat­vant és Csővárt. A beru­házás 21 millió forintot igényel, ennek egy részét, 2 millió forintot, a galga- györki önkormányzat biz­tosítja. 3 millióval pedig a regionális vízmű járul hoz­zá. P. A. Törvénytelenségek a nagykőrösi Mészáros János Tsz-ben Akadályozzák (Folytatás az l. oldalról) A kiválási szándékot ugyanis december 31-ig le­het jelezni! De nemcsak azt a tör­vénytelenséget követték el. a téesz vezetői, hogy az év vége helyett csak július 15-ig fogadták el a kiválás szándékának bejelentésé?. Törvénytelen az is. hogy a közeli közgyűlés előtt a ki­válni szándékozóknak leg­alább 72 órával be kell fi­zetniük a szövetkezet pénz­tárába a szövetkezet adós­ságának rájuk eső részét, a kivinni szándékozott va­gyon értékének 23.5 száza­lékát. Az előírás szerint azonban csupán arról kell nyilatkozatot adniuk a tsz­tagoknak, hogy átvállalják a vagyontárgyukhoz kötődő tartozást. Az már a hitele­ző — ebben az esetben a Budapest Bank Rt. — és az adós különmegállapodá- sán múlik, hogy miként rendeződik az adósság. S ha már a kiválás anya­gi következményeinél tar­tunk: a termelőszövetkezet tagjai között az a hír járja, hogy aki kivi­szi vagyonát, az húsz szá­zalék forrásadót köteles fi­zetni az államnak. Jól gondolja meg hát minden­ki magát... Pedig az igaz­ság az, hogy a forrásadót csupán akkor kell kifizetni, ha a tsz-tag vagy örökös a vagyonjegyét adja el! SZÜKSÉG VAN RÁJUK Egymást segítő nagycsaládosok A Dunakeszi Nagycsalá­dosok Egyesülete már né­hány esztendős múltra te­kinthet vissza, önsegélye­ző, karitatív szervezet, mely önfenntartó, adomá­nyokból, csekélyke tagdí­jakból gazdálkodik. Ennek ellenére, halmozottan fo­gyatékos gyermekek in­gyenes nyaraltatását vál­lalták, kedvezményes tej-, tanszer-, élelmiszer-vásá­rokat szerveztek, a kapott, és összegyűjtött ruhane­műt egy-egy iskolában osz­tották szét. Ez utóbbi — mivel egyre nehezebbé vált a sok holmi tárolása — némi gondot okozott. Az iskolákban sem akadt mindig lehetőség az ak­ciók lebonyolítására. Szük­ségük volt, van egy helyi­ségre, ahol a gyűjtés, szét­osztás megoldható. Csak­hogy az egyesület nem tudja kifizetni a magas bérleti díjat. Ezért az ön­kormányzathoz fordultak segítségért. Gauland Mária orvos, az egyesület elnöke elmond­ta, a közelmúltban ez év végéig megkapták erre vo­natkozóan a támogatást az önkormányzattól. Ez is se­gítség, mivel így lehetőség nyílt a különféle ruhák, eszközök folyamatos cseré­jére. Nem tettek le arról a tervükről sem, hogy a szo­ciális raktárhoz kapcsoltan népkonyhát is működtes­senek. Remélik, az alapít­ványoktól is kaphatnak némi pénzt erre a célra. Persze, sok minden függ a- szociális törvénytől. Attól, milyen kötelezettségeket ír majd elő, illetve, milyen lehetőségeket kínál a kü­lönféle szervezeteknek. Az biztos, munkájukat foly­tatják, mert szükség van tevékenységükre — ó. — n. A kiválni szándékozó tsz-tag egyébként szinte csak öreg gépekhez juthat hozzá. Pedig a Mészáros János Termelőszövetkezet­nek nem csupán öreg, ki­szolgált gépei vannak. Er­ről szó sincs ... Annál in­kább szó van viszont arról, hogy az átalakulást előké­szítő bizottság — javarészt a szövetkezet jelenlegi ve­zetői — úgy döntött, hogy a fiatalabb évjáratú gépe­ket csak egybecsoportosít­va lehet megvásárolni. Ezek összértéke 29 millió forint. Amelyik gazdának van ennyi pénze, az jelentkezhet érte. Ha viszont esetleg mégsem volna ilyen, akkor a szövetkezeté maradna a géppark ... Hacsak ... Ha­csak nem köt alkalmi szer­ződést a teljes vágyon tu­lajdonosainak mintegy fe­lét kitevő örökös, illetve más kívülálló, ök a törvény szerint ugyan nem kezde­ményezhetnek árverést, de ha az mégis létrejön, vagy­is a kiválni szándékozó ta­gok nem tudnak enélkül megegyezni, akkor részt ve­hetnek azon. Értesüléseim szerint a kívülállók már szerveződnek annak érde­kében, hogy a gépparkot megszerezzék. Sárossy László, a Föld­művelésügyi Minisztérium államtitkára az elmúlt, hét péntekjén egy sajtóbeszélge­tés során kijelentette, hogy a termelőszövetkezetek, át­alakulása során általánosan tapasztalható visszaélések megakadályozása érdekében célszerűnek tűnik törvé­nyességi felügyeleti jogköit alkalmazni. Lehet, hogy er­re volna szükség a T9-es kommunistáról. Mészáros Jánosról elnevezett nagykő­rösi termelőszövetkezet ese­tében is? Marcii Péter Összefogtak a falvak Hatezer új telefonvonal Pest megye északi sar­kában a telefonvonalak bővítésére várnak, s való­színűleg nem hiába. Tizen­hét község fogott össze Bernecebarátitól Verőcéig, s megalapították a Bör­zsöny Com Részvénytársa­ságot. Ennek feladata az új vonalak bekötésének meg­szervezése. Hasonlóan ehhez, Fót környékén 42 önkormány­zat hozta létre a Digitel FELHÍVÁS! A POMÁZI GYERMEKEK VÉDELMÉBEN Pomáz központjában, egy általános iskola és egy óvoda közvetlen közelében raktárbázis léte­sítését tervezi a Hungagent Rt. A raktárbázison folyó rakodási munkák, de különösen az eddi­giekhez képest jelentősen megnövekvő nehéz te­hergépjármű-forgalom komoly levegőszennyezést, zaj- és rezgésártalmat okoz, s számottevően ront­ja a közlekedésbiztonságot. Ily módon a beruhá­zás több száz kisgyermeket tesz ki a súlyos egész­ségkárosodás veszélyének. Tehát a raktárbázis létesítésével a Hungagent Rt. olyan helyzetet hoz létre, amely kimeríti a közveszélyokozás (Btk. 259. paragrafus) fogalmát. Ezért feihívjuk az il­letékeseket, hogy haladéktalanul hozzanak meg­felelő intézkedéseket a tervezett bűncselekmény megakadályozására. A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub Anyaoltalmazó Ház a főváros szélén Néhány nap múlva meg­nyitja kapuit a főváros el­ső Anyaoltalmazó Háza. A Magyar Vöröskereszt és a pestszenterzsébet-soroksári önkormányzat közös erőfe­szítésének eredményekép­pen — nemcsak budapesti, de az egész Pest megyét ..lefedő” vonzáskörzettel — létesült ez a családvédő és szociális feladatokat el­látó intézmény. Szomorú tény, hogy nap- Jainkba-> egvre több család kerül alkalmi, időszakos krízishelyzetbe. Az anyagi gondok, a munkanélküliség, illetve a kis közösségek életét maradandóan meg­rontó alkoholizmus, az ott­honi légkör látványos meg­romlása gyakran tragikus állapotokat idéz elő: me­nekülnie kell a brutális férj elől az anyának, a gyermekeknek. Ezeknek a bajba jutott embereknek segítő kézre van szükségük: olyanra, amely adott eset­ben megoldja gondját-ba- ját, s egyben hosszabb táv­ra is megoldást kínáló életvezetési tanácsot, út­mutatót tud nyújtani a baj ba jutottaknak. Az Anyaoltalmazó Ház éppen e kettős támasz megadásában egyedülálló. Az ott dolgozó szakembe­rek — a szociális munká­sok, az egészségügyi dolgo­zók, a pszichológusok, a jo­gászok — szinte valameny- nyi bajra gyógyírt kínál­nak, segítik az oltalmat ké­rőket abban, hogy mielőbb megoldhassák saját problé­máikat, s főként, hogy az esetleg csak véletlenszerű, pillanatnyi krízis miatt megromlott családi életet mielőbb helyre lehessen ál­lítani. A XX. kerületi Anyaol­talmazó Házban nyolc la­kószoba van: így nyolc-ki- lenc családot, azaz csak­nem 25 személyt tud egy­szerre fogadni. A ház igénybevételéért, a szolgál­tatásokért az oltalmat ké­rőknek jövedelmüktől füg­gően kell fizetniük. Egyéb­ként a házat a létrehozók alapítványi formában kí­vánják működtetni. A kez­deti segítséget többek kö­zött a helyi önkormányzat (a térítésmentesen nyújtott épülettel), a kerületi ga- mesz (a felújítási munkák vállalásával), a Népjóléti Minisztérium (5,5 millió fo­rinttal) és a Magyar Vö­röskereszt (2 millióval) nyújtotta. — mailár — Rt.-t. A két társaság egye­sítésének gondolatát mint­egy két hónappal ezelőtt ve tel te fel a Digitel. Az együttműködés lehetősé­geiről meg is indultak a tárgyalások. A Börzsöny Com végűi mégft úgy ha­tározott, hogy inkább a saját elképzelését valósítja meg. A jelek szerint jó döntést hoztak. A telefonigénylést ez év május 1-ig kellett leadni, s aki megtette, annak 15 ezer forintba kerül majd a telefon bekötése. Termé­szetesen vannak, akik a határidő lejárta után je­lentkeztek (jelentkeznek), nekik már 22 ezer forin­tot kell fizetniük. Fia min­den jól halad, s tudják majd tartani az előzetes terveket, akkor a jövő év végéig a tizenhét települé­sen összesen hatezer he­lyen várhatják az új ké­szülékek megcsörrenését. Ezek szintén a crossbar rendszerbe lesznek bekap­csolva. Az önkormányzatok egyébként tízmillió forin­tos tőkével rendelkeznek, a lakossági hozzájárulások pedig külön bankszámlán kamatoznak a felhasználá­sig. — a —

Next

/
Thumbnails
Contents