Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

SZUKEBB HAZANK Mai k®M f&M m*@k$ég k térképen nem található Nem könnyű eligazodni a földrendezés bonyolult ügyei­ben. A gödi Danamenti Termelőszövetkezetnél is úgy gondolták: ha kijelölik a községek határában, hogy mekkora terület marad meg tagi földeknek, ha dönte­nek arról, hogy hol lesznek azok az úgynevezett rész­arányos tulajdonok, melyekről az emberek dönthetnek majd, hogy a közösben akarják tartani, vagy maguk gaz­dálkodnak rajta, akkor a tsz részéről mindent elintéz­tek. A helybeliek dolga az is, miből, honnét utalják ki a kárpótlási jegyekért járó jussot. Pakonyból messzire ellátni Egész lélekkel itt lenni Sztancs János polgármes­ter azt mondta egyszer, ha felmegyek este a pakonyi templomtoronyba, meglá­tom Pest fényeit. Nem próbáltam ki, de nyilván így van, az viszont biztos, az ősz végi, tél eleji utcakép nem utal erre a közelségre, olyan csendes, békés min­den, mint egy eldugott ba­konyi faluban. Fényben nincs hiány, az ABC és a kocsma ablakai akár egy-egy tv-képernyő. A látnivaló persze nem ugyanaz. Egyikben asszo­nyok cekkerrel, a másik­ban férfiak pohárral. A községháza ablakán is fény bukik ki a csendes ut­cára, mi több, valami ze­nét is hállok. — Nocsak — gondolom magamban kis rosszmájúsággal. — Elöljá­ró uramék mulatoznak. Mulatság ugyan nincs, de hirtelen becsöppenek egy bensőséges kis ünnepség­be. Sztancs János sötét öl­tönyben, címeres szalaggal feldíszítve eskütételhez ké­szül. A puritán egyszerű szobának nincs is más dí­sze, csak a vállon átvetett szalag meg két csokor vi­rág. Igaz, közönség sincs, kivéve engem. Aki viszont szakértő vagyok ebben a témában, úgy is mint es­kütevő, másrészt legalább húsz földimnek asszisztál­tam már e szép és felejt­hetetlen aktusnál. Amikor az anyaország hivatalosan is állampolgárává fogadja — A mi öreg szüléink­nek hat hold földjük volt — magyarázta nekem Szo- bon Erdőst Vilmosné. Amíg nem örököltünk, nagyon nehezen éltünk. Amikor meg már segített volna raj­tunk az a kis birtok, aló kellett írni, hogy a közös­be adjuk. Akkor könnyen elvették. Most. meg olyan nehezen akarják visszaad­ni. Kárpótlási kálváriák Polczer Krisztina, a szobi polgármesteri hivaiai igaz­gatási előadója azt mond­ja, hogy sokan igénylik vissza a földjüket, amin gazdálkodni szeretnénex. Erre gondol a nyugdíjba vonult üzemi munkás, így kell gondolkoznia annak, aki a nelyi üzemek vala­melyikében vált munka- nélkülivé. Csakhogy a kár­pótlásra, egyéni művelésre kijelölt földek körül egy kis baj van. Április 2-án Balázsi Géza jelent meg a göldi Dunamenti Termelő- szövetkezet képviseletében az érdekegyeztető fórumon, de nem volt felhatalmazá­sa arra, hogy módosítson a kezébe adott kész előter­jesztésen. A szobiaktól elő­zetes véleményt sem kér­tek. Az egyik baj az, hogy a földeket a falutól távol­eső helyeken jelölték ki, s olyan területen, amely so­ha sem volt művelve. A? erdekegyeztető fórum jegyzőkönyvéből más is ki­olvasható — mutat az iratkötetre Polczer Kriszti­na. Az íratok szerint a gö­di tsz törvénysértést köve­tett el, mert a tagi, alkal­mazotti földalap nem ha­ladhatja meg a szövetke­zet tulajdonában levő ösz- szes földterület aranyko­rona-értékének 50 százalé­kát. Márpedig ők a Szobon összesen 11 ezer 709 arany­korona értékű, gondozá­sukban álló földekből 8 ezer 864 aranykorona-ér­téket különített így el, s nem maradt elég kárpót­lásra való a helybelieknek. Ezért aztán fellebbeztek az Országos Kárpótlási Hivar falba, s oda is azért, mert a megyénél jóváhagyták a gödiek döntését. Holott még 3010 aranykorona-ér­téket a szobiak javára kel­lene átírniuk. Horváth Szabolcs, a gödj térsz elnökhelyettese nem osztotta azt a véleménye­met, kogy nekik valamifé­le vitájuk is lenne a Du­nakanyar falvaiban, A te­lepülések határait ez a gi­gantikus méretű mezei bi­rodalom birtokolta eddig Budapesttől egészen az Ipoly és a.. Duna találko­zási pontjáig. Birtokolja ta­lán ezután is, mert a terü­letéhez képest kevés a szö­vetkezetből kilépő, gazdál­kodni akaró család. — In­kább azért szeretnék visz- szakérni a földeket az em­berek, hogy aztán üdülőte­leknek eladhassák — véli az elnökhelyettes. No de ez már a tulaj­donos magánügye —. gon­dolom én, aki egyben ab­ban is érdekelt vagyok, MagyományScremtés Ráckevén Pest megyei nemzetiségi találkozó Nagy érdeklődés kísérte Ráckevén a hét végén tar­tott Pest megyei nemzeti­ségi találkozót: az Ács Ká­roly Művelődési Központ­ban a hétórás nonstop mű­sor idején végig telt ház volt a teremben. A találko­zó megrendezésével a rác­keveiek egy régi szép ha­gyományt elevenítettek fel. Éveken keresztül Szent­endrén volt a Pesi megyei nemzetiségek találkozója, amelyet legalább öt éve senkinek sem jutott eszé­be megszervezni Ezért döntöttek úgy a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ munkatársai, hogy megpróbálják újjáéleszteni ezt a szép szokást, és ha­gyományt teremtenek be­lőle Ráckevén. A nemzetiségi kultúra szószólóinak ötletükhöz tá­mogatást is. sikerült szerez­niük: Pest Megye önkor­mányzatától anyagi segítsé­get kaptak a találkozó megszervezés '.hez. De a kü­lönböző nemzetiségi szövet­ségek is támogatták a ren­dezvényt. A programban 13 együt­tes lépett fel népzenei mű­sorral. A táncegyüttesek mellett a nemzetiségi zene­karok is bemutatkoztak. Érdekessége r. találkozónak, hogy a szervezők a horvá- tokon. a németeken, a szer- beken és a szlovákokon kí­vül a görögöket is meghív­ták. Nemcsak azért, mert Beloiannisz közel van Rac- kevéhez, hanem azért is, mert meglátásuk szerint a görög kulturális csoportot legtöbbször mellőzik, és ke­vés lehetőségük van a be­mutatkozásra. A tököli, pilisszentke- reszti, szigetszentmártoni, sződi. solymár., pomázi. pi­lisszántói, pilisvörösvári, szígetújfalui nemzetiségi együttesek mellett a helyi magyar táncegyüttes, a Ké­ve is fellépett, és összesen 403 embernek tapsolhatott délelőtt tíztől délután né­gyig a nézőközönség. A rendezvény sikere lát­tán ma már az Ács Ká­roly Művelődési Központ munkatársainak konkrét elképzelései vannak a Pest megyei nemzetiségi talál­kozó jövőjével kapcsolat­ban: ezután minden évben májusban fogják megren­dezni a programot a műve­lődési ház előtti szabadtéri színpadon, és összekötik egy jelmezes felvonulással. A szervezők remélik, hogy elképzeléseiket továbbra is támogatni fogják a nemze­tiségi kultúrát fontosnak tartó szervezetek és intéz­mények. II. Cs. a megtérő, hazaérkezett vándort. A Himnusz hangjai még ebben a kis szobában is patetikusak. Az Erdélyből, Homoródszentmártonból el­került Dáné Hortenzia sze­méből kibuggyan két könnycsepp és végiggördül az arcán. Sziancs János mondja az eskü szövegét, a lány mondja utána. A szavak bukdácsolnak, látni, érez­ni, polgármester uram nem sokszor jeleskedett még ebben a szerepben. — Két év alatt ez a ne­gyedik alkalom — vallja be később. — Itt, Felsőpakony- ban ritkán telepednek meg a határon túlról érkezők. Pedig szívesen fogadunk minden jószándékú embert, munkalehetőség ugyan nincs helyben, de közel a főváros, vonattal félóra. Dáné Hortenzia is így jár be naponta, a Hírlapter­jesztő Vállalatnál dolgozik előadóként. — Hogy érzi magát egy hegyekhez, erdőkhöz szo­kott lány a homokos sík­ságon? — kérdezem tőle. — Még most két év után sem hiszem el, hogy való­ban itt vagyok Magyaror­szágon. Reggel felülök a vonatra és csak magyarul beszélnek mellettem. Cso­dálatos érzés! Nincs szük­ségem a belém ivódott ön­kontroll ja; jaj, istenem, hol, kivel, milyen nyelven kell beszéljek! — Honvágy? — Néha. De ha rágon­dolok arra az életre amit otthagytam, elcsitul ben­nem. Rájöttem a titokra. Egész lélekkel kell itt len­ni, dolgozni, és nem „visz- szanézni”. Mint kiderült, még Hor­tenzia sem járt a pakonyi toronyban, hogy onnan néz­ze meg a pesti fényeket. Udvarhely megye meg olyan messzi van, hogy úgysem látna el odáig. M. Gy. O. Fontos döntések Önálló egészségháza lesz Budakeszinek Budakeszi önkormányzata legutóbbi, november 29-i közgyűlésén több olyan döntést -S hozott, melyek minden bizonnyal felkeltik a helybeliek érdeklődését. Az egyik ilyen téma volt az orvosi rendelő intéz- ményalaoítása. Januártól ugyanis önálló egységként működik az egészségház, elválik Pilisvörösvártól. Az önkormányzat természete­sen támogatja az önálló intézmény életre hívását. Ezt a népjóléti és a pénz­ügyi ellenőrző bizottság szakvéleménye alapján hagyta jóvá a képviselő- testület. Amennyiben a ké­sőbbi törvényi szabályozás és a hely; igények össz­hangra találnak — a hiva­tal nem zárkózik el a ké­sőbbi reprivatizáció elől sem. A költségvetési irányel­vek közel 600 millió forin­tos községi vagyonra vonat­koznak. Ebből, a korábbi években megpályázott és elnyert céltámogatásokká! együtt 300 millió forintot fordít fejlesztésre az önkor­mányzat 107 millió forint­ba kerül maid a szennyvíz- telep bővítése, csatornázá­sa, illetve a vízhálózat fel­javítására 30-30 millió fo­rintot fordítanak. A többit az egészségügy gépműsorá­ra és egyéb fejlesztések forrására tartalékolják. A hivatalhoz tartozó közal­kalmazottak. köztisztviselők fizetésének emelésére 10 százalékos bérszínvonal-nö­vekedést. illetve 5 százalé­kos dologi automatizmust szavaztak meg a képvise­lők. Lényeges irányelve az új költségvetésnek: csak olyan összegekről döntött az önkormánvzat. melyek már most biztos bevételi forrásoknak számítanak. A testületi ülésen az egy­házi vagyon visszaszolgál­tatásának ügye is lezárult. Korábban — még az elmúlt esztendőben — visszakapta a római katolikus egyház- község a régi zárdaépületet, mely napjainkban Pro- hászka Ottokár Katolikus Gimnázium néven működik. Birtokba vehették az úgy­nevezett Bagolyvár épüle­tét. mely kántortanító is­kola volt, valamint a mak- kosmáriai kegytemplomhoz tartozó területet. Most, utolsó fázisként a volt egyházi temető egy ki­sebb részét kapták vissza. Ennek területe 2800 négy- zetméte-. A mostani meg­állapodás kompromisszu. mon alapul. A terület át­adásával megoldódnak a Prohászka-gimháziüm gondjai, ugyanakkor a dön­tés riem veszélyezteti a te­rületen levő 8 tantermes ál­talános iskola működését. Tóth Sándor Még cifrább a gondja a nagymarosi Dunakanyar Kisszövetkezetnek, amely csak pár éve kaphatta visz- sza önállóságát. A nagy bekebelezések ideién hol ide, hol oda csatolták, mint egy nagy birodalom kis tar­tományát. Földjeinek egy részét például megyei ta­nácsi határozattal ingyen adták át Kóspallagnak, de ezért nem haragszanak a szomszédra, hisz nem ők csinálták a politikát. Árverésre várva Jelöltek ugyan földalapot a gödi téesz. sőt az Alagi Állami Gazdaság te’rületé- ből is, de még mindig több a kárpótlási igény, mini amennyi kárpótlást adhat­nak. Kattog a számológép, halmozódnak az aktacso­mók á szűk. kis helyiség­ben, a pár négyzetméteres szövetkezeti központban. A fal melletti székeken idős emberek ülnek. Keresik a földet, próbálnak kiigazod­ni az elmúlt évtizedek alatt összefirkált térképén. A Dunakanyarban nehéz lenne megmondani, hogy mikor kezdődik a földár­verés. A Dunamenti Mgtsz-ben november 27-én tartják az átalakulási közgyűlést. Kovács T. István hogy a föld továbbra is te­remjen. Megnyugvással hallom,, hogy így . lesz. Sőt; a szövetkezet az egyéni gazdálkodókon is segít gép­pel, vetőmaggal, ha nehéz lenne az újrakezdés. Az vi­szont a földrendező bizott­ságok dolga, hogy a törvé­nyesen, szabályosan kiosz­tott földalapból kinek, ho­gyan parcellázák ki a jo­gos területet, s állapítják meg az aranykorona-érté­ket. Így mondja Horváth Szabolcs, ds más nézeten van például Zebegényben Fischer Antal, a helybeli földrendező bizottság elnö­ke, Horváth Adrienn jegy­ző és Krebsz Ferenc pol­gármester. Gazkan gazdag Itt is az a baj, hogy távoli és parlagon hagyott, vad gazban burjánzó föl­deket jelöltek ki kár­pótlásra. Ezzel aztán sir került elrontani a falu han­gulatát. Az eredmény Ze­begényben is fellebbezés. Ugyanoda, ahová a szobiak címezték.

Next

/
Thumbnails
Contents