Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-24 / 277. szám
SZUKEBB HAZANK Mai k®M f&M m*@k$ég k térképen nem található Nem könnyű eligazodni a földrendezés bonyolult ügyeiben. A gödi Danamenti Termelőszövetkezetnél is úgy gondolták: ha kijelölik a községek határában, hogy mekkora terület marad meg tagi földeknek, ha döntenek arról, hogy hol lesznek azok az úgynevezett részarányos tulajdonok, melyekről az emberek dönthetnek majd, hogy a közösben akarják tartani, vagy maguk gazdálkodnak rajta, akkor a tsz részéről mindent elintéztek. A helybeliek dolga az is, miből, honnét utalják ki a kárpótlási jegyekért járó jussot. Pakonyból messzire ellátni Egész lélekkel itt lenni Sztancs János polgármester azt mondta egyszer, ha felmegyek este a pakonyi templomtoronyba, meglátom Pest fényeit. Nem próbáltam ki, de nyilván így van, az viszont biztos, az ősz végi, tél eleji utcakép nem utal erre a közelségre, olyan csendes, békés minden, mint egy eldugott bakonyi faluban. Fényben nincs hiány, az ABC és a kocsma ablakai akár egy-egy tv-képernyő. A látnivaló persze nem ugyanaz. Egyikben asszonyok cekkerrel, a másikban férfiak pohárral. A községháza ablakán is fény bukik ki a csendes utcára, mi több, valami zenét is hállok. — Nocsak — gondolom magamban kis rosszmájúsággal. — Elöljáró uramék mulatoznak. Mulatság ugyan nincs, de hirtelen becsöppenek egy bensőséges kis ünnepségbe. Sztancs János sötét öltönyben, címeres szalaggal feldíszítve eskütételhez készül. A puritán egyszerű szobának nincs is más dísze, csak a vállon átvetett szalag meg két csokor virág. Igaz, közönség sincs, kivéve engem. Aki viszont szakértő vagyok ebben a témában, úgy is mint eskütevő, másrészt legalább húsz földimnek asszisztáltam már e szép és felejthetetlen aktusnál. Amikor az anyaország hivatalosan is állampolgárává fogadja — A mi öreg szüléinknek hat hold földjük volt — magyarázta nekem Szo- bon Erdőst Vilmosné. Amíg nem örököltünk, nagyon nehezen éltünk. Amikor meg már segített volna rajtunk az a kis birtok, aló kellett írni, hogy a közösbe adjuk. Akkor könnyen elvették. Most. meg olyan nehezen akarják visszaadni. Kárpótlási kálváriák Polczer Krisztina, a szobi polgármesteri hivaiai igazgatási előadója azt mondja, hogy sokan igénylik vissza a földjüket, amin gazdálkodni szeretnénex. Erre gondol a nyugdíjba vonult üzemi munkás, így kell gondolkoznia annak, aki a nelyi üzemek valamelyikében vált munka- nélkülivé. Csakhogy a kárpótlásra, egyéni művelésre kijelölt földek körül egy kis baj van. Április 2-án Balázsi Géza jelent meg a göldi Dunamenti Termelő- szövetkezet képviseletében az érdekegyeztető fórumon, de nem volt felhatalmazása arra, hogy módosítson a kezébe adott kész előterjesztésen. A szobiaktól előzetes véleményt sem kértek. Az egyik baj az, hogy a földeket a falutól távoleső helyeken jelölték ki, s olyan területen, amely soha sem volt művelve. A? erdekegyeztető fórum jegyzőkönyvéből más is kiolvasható — mutat az iratkötetre Polczer Krisztina. Az íratok szerint a gödi tsz törvénysértést követett el, mert a tagi, alkalmazotti földalap nem haladhatja meg a szövetkezet tulajdonában levő ösz- szes földterület aranykorona-értékének 50 százalékát. Márpedig ők a Szobon összesen 11 ezer 709 aranykorona értékű, gondozásukban álló földekből 8 ezer 864 aranykorona-értéket különített így el, s nem maradt elég kárpótlásra való a helybelieknek. Ezért aztán fellebbeztek az Országos Kárpótlási Hivar falba, s oda is azért, mert a megyénél jóváhagyták a gödiek döntését. Holott még 3010 aranykorona-értéket a szobiak javára kellene átírniuk. Horváth Szabolcs, a gödj térsz elnökhelyettese nem osztotta azt a véleményemet, kogy nekik valamiféle vitájuk is lenne a Dunakanyar falvaiban, A települések határait ez a gigantikus méretű mezei birodalom birtokolta eddig Budapesttől egészen az Ipoly és a.. Duna találkozási pontjáig. Birtokolja talán ezután is, mert a területéhez képest kevés a szövetkezetből kilépő, gazdálkodni akaró család. — Inkább azért szeretnék visz- szakérni a földeket az emberek, hogy aztán üdülőteleknek eladhassák — véli az elnökhelyettes. No de ez már a tulajdonos magánügye —. gondolom én, aki egyben abban is érdekelt vagyok, MagyományScremtés Ráckevén Pest megyei nemzetiségi találkozó Nagy érdeklődés kísérte Ráckevén a hét végén tartott Pest megyei nemzetiségi találkozót: az Ács Károly Művelődési Központban a hétórás nonstop műsor idején végig telt ház volt a teremben. A találkozó megrendezésével a ráckeveiek egy régi szép hagyományt elevenítettek fel. Éveken keresztül Szentendrén volt a Pesi megyei nemzetiségek találkozója, amelyet legalább öt éve senkinek sem jutott eszébe megszervezni Ezért döntöttek úgy a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ munkatársai, hogy megpróbálják újjáéleszteni ezt a szép szokást, és hagyományt teremtenek belőle Ráckevén. A nemzetiségi kultúra szószólóinak ötletükhöz támogatást is. sikerült szerezniük: Pest Megye önkormányzatától anyagi segítséget kaptak a találkozó megszervezés '.hez. De a különböző nemzetiségi szövetségek is támogatták a rendezvényt. A programban 13 együttes lépett fel népzenei műsorral. A táncegyüttesek mellett a nemzetiségi zenekarok is bemutatkoztak. Érdekessége r. találkozónak, hogy a szervezők a horvá- tokon. a németeken, a szer- beken és a szlovákokon kívül a görögöket is meghívták. Nemcsak azért, mert Beloiannisz közel van Rac- kevéhez, hanem azért is, mert meglátásuk szerint a görög kulturális csoportot legtöbbször mellőzik, és kevés lehetőségük van a bemutatkozásra. A tököli, pilisszentke- reszti, szigetszentmártoni, sződi. solymár., pomázi. pilisszántói, pilisvörösvári, szígetújfalui nemzetiségi együttesek mellett a helyi magyar táncegyüttes, a Kéve is fellépett, és összesen 403 embernek tapsolhatott délelőtt tíztől délután négyig a nézőközönség. A rendezvény sikere láttán ma már az Ács Károly Művelődési Központ munkatársainak konkrét elképzelései vannak a Pest megyei nemzetiségi találkozó jövőjével kapcsolatban: ezután minden évben májusban fogják megrendezni a programot a művelődési ház előtti szabadtéri színpadon, és összekötik egy jelmezes felvonulással. A szervezők remélik, hogy elképzeléseiket továbbra is támogatni fogják a nemzetiségi kultúrát fontosnak tartó szervezetek és intézmények. II. Cs. a megtérő, hazaérkezett vándort. A Himnusz hangjai még ebben a kis szobában is patetikusak. Az Erdélyből, Homoródszentmártonból elkerült Dáné Hortenzia szeméből kibuggyan két könnycsepp és végiggördül az arcán. Sziancs János mondja az eskü szövegét, a lány mondja utána. A szavak bukdácsolnak, látni, érezni, polgármester uram nem sokszor jeleskedett még ebben a szerepben. — Két év alatt ez a negyedik alkalom — vallja be később. — Itt, Felsőpakony- ban ritkán telepednek meg a határon túlról érkezők. Pedig szívesen fogadunk minden jószándékú embert, munkalehetőség ugyan nincs helyben, de közel a főváros, vonattal félóra. Dáné Hortenzia is így jár be naponta, a Hírlapterjesztő Vállalatnál dolgozik előadóként. — Hogy érzi magát egy hegyekhez, erdőkhöz szokott lány a homokos síkságon? — kérdezem tőle. — Még most két év után sem hiszem el, hogy valóban itt vagyok Magyarországon. Reggel felülök a vonatra és csak magyarul beszélnek mellettem. Csodálatos érzés! Nincs szükségem a belém ivódott önkontroll ja; jaj, istenem, hol, kivel, milyen nyelven kell beszéljek! — Honvágy? — Néha. De ha rágondolok arra az életre amit otthagytam, elcsitul bennem. Rájöttem a titokra. Egész lélekkel kell itt lenni, dolgozni, és nem „visz- szanézni”. Mint kiderült, még Hortenzia sem járt a pakonyi toronyban, hogy onnan nézze meg a pesti fényeket. Udvarhely megye meg olyan messzi van, hogy úgysem látna el odáig. M. Gy. O. Fontos döntések Önálló egészségháza lesz Budakeszinek Budakeszi önkormányzata legutóbbi, november 29-i közgyűlésén több olyan döntést -S hozott, melyek minden bizonnyal felkeltik a helybeliek érdeklődését. Az egyik ilyen téma volt az orvosi rendelő intéz- ményalaoítása. Januártól ugyanis önálló egységként működik az egészségház, elválik Pilisvörösvártól. Az önkormányzat természetesen támogatja az önálló intézmény életre hívását. Ezt a népjóléti és a pénzügyi ellenőrző bizottság szakvéleménye alapján hagyta jóvá a képviselő- testület. Amennyiben a későbbi törvényi szabályozás és a hely; igények összhangra találnak — a hivatal nem zárkózik el a későbbi reprivatizáció elől sem. A költségvetési irányelvek közel 600 millió forintos községi vagyonra vonatkoznak. Ebből, a korábbi években megpályázott és elnyert céltámogatásokká! együtt 300 millió forintot fordít fejlesztésre az önkormányzat 107 millió forintba kerül maid a szennyvíz- telep bővítése, csatornázása, illetve a vízhálózat feljavítására 30-30 millió forintot fordítanak. A többit az egészségügy gépműsorára és egyéb fejlesztések forrására tartalékolják. A hivatalhoz tartozó közalkalmazottak. köztisztviselők fizetésének emelésére 10 százalékos bérszínvonal-növekedést. illetve 5 százalékos dologi automatizmust szavaztak meg a képviselők. Lényeges irányelve az új költségvetésnek: csak olyan összegekről döntött az önkormánvzat. melyek már most biztos bevételi forrásoknak számítanak. A testületi ülésen az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának ügye is lezárult. Korábban — még az elmúlt esztendőben — visszakapta a római katolikus egyház- község a régi zárdaépületet, mely napjainkban Pro- hászka Ottokár Katolikus Gimnázium néven működik. Birtokba vehették az úgynevezett Bagolyvár épületét. mely kántortanító iskola volt, valamint a mak- kosmáriai kegytemplomhoz tartozó területet. Most, utolsó fázisként a volt egyházi temető egy kisebb részét kapták vissza. Ennek területe 2800 négy- zetméte-. A mostani megállapodás kompromisszu. mon alapul. A terület átadásával megoldódnak a Prohászka-gimháziüm gondjai, ugyanakkor a döntés riem veszélyezteti a területen levő 8 tantermes általános iskola működését. Tóth Sándor Még cifrább a gondja a nagymarosi Dunakanyar Kisszövetkezetnek, amely csak pár éve kaphatta visz- sza önállóságát. A nagy bekebelezések ideién hol ide, hol oda csatolták, mint egy nagy birodalom kis tartományát. Földjeinek egy részét például megyei tanácsi határozattal ingyen adták át Kóspallagnak, de ezért nem haragszanak a szomszédra, hisz nem ők csinálták a politikát. Árverésre várva Jelöltek ugyan földalapot a gödi téesz. sőt az Alagi Állami Gazdaság te’rületé- ből is, de még mindig több a kárpótlási igény, mini amennyi kárpótlást adhatnak. Kattog a számológép, halmozódnak az aktacsomók á szűk. kis helyiségben, a pár négyzetméteres szövetkezeti központban. A fal melletti székeken idős emberek ülnek. Keresik a földet, próbálnak kiigazodni az elmúlt évtizedek alatt összefirkált térképén. A Dunakanyarban nehéz lenne megmondani, hogy mikor kezdődik a földárverés. A Dunamenti Mgtsz-ben november 27-én tartják az átalakulási közgyűlést. Kovács T. István hogy a föld továbbra is teremjen. Megnyugvással hallom,, hogy így . lesz. Sőt; a szövetkezet az egyéni gazdálkodókon is segít géppel, vetőmaggal, ha nehéz lenne az újrakezdés. Az viszont a földrendező bizottságok dolga, hogy a törvényesen, szabályosan kiosztott földalapból kinek, hogyan parcellázák ki a jogos területet, s állapítják meg az aranykorona-értéket. Így mondja Horváth Szabolcs, ds más nézeten van például Zebegényben Fischer Antal, a helybeli földrendező bizottság elnöke, Horváth Adrienn jegyző és Krebsz Ferenc polgármester. Gazkan gazdag Itt is az a baj, hogy távoli és parlagon hagyott, vad gazban burjánzó földeket jelöltek ki kárpótlásra. Ezzel aztán sir került elrontani a falu hangulatát. Az eredmény Zebegényben is fellebbezés. Ugyanoda, ahová a szobiak címezték.
