Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

MACYARORSZAG 1033. NOVEMBER 21., KEDD LozázulS a vasuíusszizájU Délre helyreállt a rend Az Országházban hallottuk Ki nyert, ki veszített? Közel huszonötezer vas­utas dolgozó részvételével tegnap reggel öt órakor kezdődött meg a vasuta­sok országos figyelmeztető sztrájkja. Becslések sze­rint százötvenezer utast érintett, s vagy hatszázhúsz személy-, tizenkilenc nem­zetközi és száz tehervonat vesztegelt a sztrájk két órája alatt. A vonatok az állomásokon várakoztak, a vasutasok biztosították a Felhívás a vasútvonalak megmentésére Szükség von rójuk Hamarosan az Országgyű­lés elé kerül a Magyar Ál­lamvasutak működését és finanszírozását szabályozó törvény. Ennek célja az állam és a MÁV kapcsola­tának szabályozásán túl a racionális gazdálkodás fel­tételrendszerének megte­remtése. E program részeként a MÁV felmérést készített a veszteségesen működtetett vasútvonalakról, amely sze­rint 29 viszonylatban 1515 kilométer vasútvonalat mi­nősítettek veszteségesnek. Ez ugyan a MÁV egyéb területein képződő veszte­séghez képest nem jelentős mértékű, viszont az e vas­utak által nyújtott közszol­gáltatás annál nagyobb ér­téket képvisel. A kritikus helyzetet a vasúti pályák állapota okozza. E vasútvonalak, melyek a magyar vasúthálózat mintegy húsz százalékát, te­szik ki, többségükben az ország fejlődésben elmara­dott területein biztosítják a közlekedési infrastruktú­rát. Állagmegóvásra, fej­lesztésre az. elmúlt huszon­öt év . során nem jutott pénz. A költségvetés jelen­legi helyzete miatt félő, most sem lesz. Ennek elkerülése érdeké­ben a Levegő Munkacso­port és a Magyar Közleke­dési Klub felhívással for­dult az önkormányzatok­hoz, országgyűlési képvise­lőkhöz, azzal a céllal, nyil­vánítsák ki határozott vé­leményüket a vasútvonalak fennmaradása mellett, a tehetősebb önkormányzatok anyagilag is vállaljanak részt a pályák rekontsruk- ciójából. Ha szükséges, köz­vélemény-kutatással, alá­írásgyűjtéssel igazolják a lakosság véleményét a kér­désről, Sürgessék meg a vasúti törvény tárgyalásá­nak megkezdését, & tegye­nek meg mindent egy, a vidéki Magyarország ellá­tását és a környezetvéde­lem szempontjait is figye­lembe vevő döntés érdeké­ben. Vessenek véget a sze­mélygépkocsi-közlekedést egyoldalúan előnyben ré­szesítő közlekedéspolitiká­nak, A veszteségesnek .mi­nősített, gyenge állapotú vasútvonalak között — ter­mészetesen sok más mellett — szerepelt a Szob—Mária- nosztra, Vác—Ipolytarnóc/ Romhány '■onal is. Ezek me-mentéséért is szól a két szervezet felhí­vása. A BRFK közleménye Meglőttek egy újságírót A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság II. gyilkossági csoportja nyomozást foly­tat emberölés-kísérlet bűn­tette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki 1992. no­vember 22-én, az esti órák­ban Budapesten a VIII. ke­rületi Szentkirályi utca 13. szám alatti ház kapujában egy lövéssel megsebesítette Tiszai Ferenc újságírót. A zsurnaliszta súlyos sérülést szenvedett. A nyomozás adatai alap­ján megállapították: Tiszai a Pesti Riport külső tudósí­tója. a bűncselekmény egyik lehetséges motívuma a fenyegetés volt. A rendőrség kéri, hogy aki a bnűcselekményt lát­ta, vagy az ismeretlen elkö­vetőről bármilyen informá­cióval rendelkezik, jelent­kezzen a BRFK II. gyil­kossági csoportjánál szemé­lyesen vagy a 123-3456/21- 518-as telefonon, munka­időn túl a 07-es telefonszá­mon, vagy bármely rendőri szervnél. fűtést, világítást. A menet- rendszerű közlekedés a vasúti személyszállításban dél körül helyreállt. Az öt szakszervezet egy­ségesen sikeresnek tartotta a tegnapi kétórás figyel­meztető sztrájkot. Ameny- nyiben az érdekképvisele­tek a további tárgyalásokon nem tudnának megegyezni, úgy decemberben is sor ke­rülhet hasonló demonstrá­cióra. A MÁV-nak több mint hatmillió forintjába került ez a kétórás mun­kabeszüntetés, a nemzet- gazdaságnak ennél jóval több kárt okozott. Remél­hetően sikerül megegyez­niük a feleknek, a többi kiadásokat elkerülve. Nagy vitára kell számíta­ni a jövő évi költségvetést illetően. Lényegében már egy hónapja folynak az elő- csatározások, ennek egyik állomása volt a kormány és az Érdekegyeztető Ta­nács közötti megállapodás, melyet vasárnapra virradó­ra írtak alá. Pongrácz Ti­bort, a Pénzügyminiszté­rium politikai: államtitkárát kérdeztem, mennyiben mó­dosítja a megállapodás a költségvetést. — Keményebb, feszesebb költségvetést . szerettünk yolna, ezért is húzódtak el szinte az utolsó pillanatig az érdekegyeztető tárgyalá­sok. Roppant nehéz, meg­mondani, hogy ki nyert, ki veszített. Majd a gyakorlat bizonyítja, hogy valójában mindannyian jól jártunk-e. Az állam által tervezettnél kicsivel jobban emelkednek a nyugdíjak, nem terheli maid általános fogyasztási adó a gyógyszereket és a háztartási elektromos ener­giát. Ezzel a nyugdíjasokon segítünk — ugyanakkor 4,5 milliárd forinttal kevesebb az állami bevétel. Az állam bevétele azáltal is csökken, hogy a tervezett nyolcszá­zalékosnál kettővel keve­sebb, hatszázalékos adót vetünk ki a fogyasztási cik­kekre. Remélem, infláció- gerjesztő hatása nem lesz annak, hogy megszűnk a bérszabályozás, mert bér­kérdésekben mind a mun­kaadók, mind a munkavál­lalók konzultálni kötelesek a kormánnyal. — Honnan lesz pénz a jövő év közepén a pedagógu­sok és közintézményi dol­gozók béremelésére? — A költségvetés külön­böző fejezeteiből csoporto­sítottunk át tizenhatmil- liárd forintot a nem várt kiadásokra. Ügy számítunk, hogy húszmilliárd forint . többletbevétele lesz az ál­lamnak a privatizációból, de ez az összeg lehet va­lamennyivel kevesebb is. Mindenesetre meglesz a fe­dezet a béremelésre. Hetek óta beszédtéma, hogy csökkenteni kívánják a honvédelmi tárca költség- vetését. Ezzel kapcsolatosan Raffay Ernő, politikai ál­lamtitkár a következőket mondta: — Már szinte biztosnak látszik, hogy a tárca nem kapja meg a költségvetés­ben előirányzott összeget. Legalább egy. legfeljebb öt- milliúrd forinttal keveseb­bel gazdálkodhatunk majd. BsniaH József válasza Tárgyalás a médiaelnökök felmentése után (Folytatás az 1. oldalról.) többszöri felkérésre sem tettek személyi javaslatot, ugyanakkor Antall József GYORSAN DOLGOZTAK A SZAKEMBEREK Megszűnik a törvényességi óvás A polgári és büntetőjogi eljárások módosítására is' szükség van, miután a parlament néhány nappal ezelőtt elfogadta a törvé­nyességi óvást január 1-jé- tői . felváltó felülvizsgálati eljárást. Az előbbit az Al­kotmánybíróság még ez év elején alkotmányellenesnek minősítette, s december 31-e.i határidővel semmis­nek nyilvánította. Az Igaz­ságügyi Minisztérium szak­embereinek rövid idő állt rendelkezésére az új tör­vényjavaslatok kidolgozá­sára, s ezért nagyon gyor­san kellett dolgozniuk. Bárd Károly helyettes ál­lamtitkár elmondta: csak a másodfokon hozott határo­zat, s kizárólag jogszabály megsértése esetén lehet a felülvizsgálati eljárást ké­relmezni. Megalapozatlan­ságra hivatkozni nem lehet, hiszen annak értelmezése, meghatározása igen nehéz feladat. A rendkívül! jog­orvoslatot az ügyész az íté­letet követő hat hónapon belül kezdeményezheti. A büntetőeljárásban terhelt­nek erre — a határidő kor­látozása nélkül — bármi­kor van lehetősége. Bárd Károlytól megtud­tuk, hogy a bevezetés a ha­táskörök változásával is együtt jár. Első fokú és va­gyon elleni ügyekben a helyi, az élet ellen elköve­tett bűncselekmények peré­vel pedig a megyei bíró­ságokhoz kell fordulni. Ez­zel egyébként a megyei bí­róságok túlterheltségén kir vannak majd enyhíteni. Papácsy Edit helyettes államtitkár a polgári per- rendtartásról szólva hang­súlyozta: a felülvizsgálatot kérelmezőnek hatvan nap áll a rendelkezésére, s ez­alatt jogi képviselőről is köteles gondoskodni. Polgá­ri perek kapcsán sincs he­lye a kérelemnek első fo­kon. Házassági bontóperek, apasági per esetében még perújításról sem lehet szó. N. L. MSZOSZ: Az egyezség reális Nem ad ki sztrájkfelhí­vást az MSZOSZ, feltéte­lezve, hogy a kormány ér­vényt szerez a Parlament­ben a hétvégi ÉT-megálla- podásnak. Az egyezséget reális — az eredeti követe­lések szerint még elfogad­ható — kompromisszum­ként értékeli az 53 tagszer­vezet — mondotta Nagy Sándor elnök a hétfői szö­vetségi tanácsülést követő sajtótájékoztatón. Az MSZOSZ úgy véli, hogy a kormány felhatalmazott, tárgyalókész és megállapo­dásra törekvő delegációval vett részt az ÉT-ülésen. közlemény Az Igazságügyi Miniszté­rium sajtótitkársága az MDF kecskeméti nőfóru­mán elhangzottak tisztázása érdekében az alábbiak meg­jelentetését kérte szerkesz­tőségünktől. „Dr, Balsai István igaz­ságügy-miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy az úgynevezett «-guruló dollárok« ügye — tudomása szerint — vádemelési szak­ban van, az érintettek kö­réről azonban nem nyilat­kozott, mivel ismeretei sin­csenek erről. Kérdező ré­széről hangzott el Horn Gyula mentelmi jogának esetleges felfüggesztése is, amellyel kapcsolatban az igazságügy-miniszter a kér­dezőt tájékoztatta: képvise- . lő mentelmi jogának fel­függesztését — a vádirat benyújtásáig — a legfőbb ügyész indítványozza, a döntés pedig a parlament hatáskörébe tartozik," Főként azt furcsállom, hogy a csökkentést célzó módosí­tó indítványok nagyrészt kormánypárti képviselőktől származnak. Mivel a tőlünk leemelt összeget valamelyik másik tárca kapja majd meg, kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy a mó­dosító indítványok hátteré­ben a honvédelemmel el­lentétes érdekű pénzintéze­tek állnak. Török. Bálint (MDF) Pest megyei képviselő, arról tá­jékoztatott, hogy egy Ang­liában bejegyzett világcég Eeser—Ferihegy—Vecsés térségében létre akarja hoz­ni a kontinens legnagyobb távközlési és informatikai központját. (A képviselő ál­tal említett témára lapunk­ban a közeljövőben vissza­térünk). Hegyes Zoltán Göncz Árpádtól ígéretet ka­pott arra, hogy e hét ele­jéig megkapja a választ a felmentések és a kinevezé­sek tárgyában tett előter­jesztésére. Mint a levél fo­galmaz: „kompromisszum­készségemet — hasonlóan a kormánykoalícióéhoz — az is jelzi, hogy az új mé­diaelnökök végleges kineve­zésére csak a médiatörvény elfogadása után kerülne sor; szerencsésnek tartanám, ha ezt a gesztust Önök ér­tékelnék”. Végezetül Antall József levelében hangsú­lyozza: előterjesztése: elfo­gadásáig. nem kíván áz el­lenzéki frakcióvezetőik által javasolt keretek között tár- gyalóaszitalhoz ülni, „de er­re sor kerülhet előterjesz­tésemnek a köztársasági el­nök úr által történt elfoga­dása után”.' ­Önök szerint segít egy feles? Nem szeretem a mun­kabeszüntetést, a sztráj­kot. Ám ezt így kijelen­teni részemről, tudom, merészség, hiszen ez egyben azt jelenti, MDF-szimpatizáns va­gyok. Nem tetszenek ne­kem a vonatleállítási tö­rekvések még akkor sem, ha ezzel én olyan színben tűnök föl, mint amilyen színben — ez különben tulipánzöld — azok járnak, akik a kor­mány hűséges kiszol­gálói. Még akkor is így van. ha tudjuk — ne­kem egy vasutas mesél­te — vágányainkat még az átkos Bach-korszak- ban rakták oda, ahol vannak, azaz évszázad­nál is régebben, s bi­zony sem a pályáknak, sem a MÁV dolgozóinak nem használtak az el­múlt évtizedek. Sokak véleménye szerint a Ma­gyarországon átfutó „erek” olyan rossz álla­potba kerültek, hogy né­mely nyugati cég, mint tranzitutat sem kívánta őket igénybe venni. A MÁV ugyanúgy járt a „felszabadulás” után, mint annyi más területe gazdaságunknak: kira­bolták. Ami bőrt lehe­tett, lehúzták róla, ám nem adtak neki vissza semmit. Aztán elmúlt a diktatúra, jött a demok­rácia. és a munkásság — köztük a vasutasok (vagy a vezetők) öntu­datra ébredtek, s köve­telik azt, ami jár nekik. (Legalábbis hiszem, hogy nem többet.) És a zöld-tulipán kormány nyilván jól tudja: a munkások nem szoktak olyan követelésekbe be­lemenni, ami túlzott, de előfordul, hogy alapvető dolgokra sem akad pénz. Gondoljanak cs,ak a múlt évre, amikor félő volt, hogy az iskolák pénz híján hidegben maradnak. Mert gonosz volt a kormány? Nem. Mert súlyos az örökölt teher. Iskolában, MÁV- nál egyaránt. A munka- beszüntetés nem biztos, hogy enyhíti a terhet. S mert hiszem: a kor­mány nem ellensége a vasutasoknak, hát olybá tűnik a sztrájk, mintha nagy bánatomra innék néhány féldeci barackot. Önök szerint az segít? (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents