Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

.séf portugál minisztert fogadott ,4m-rivális, partner leszünk 1902. NOVEMBER 24., KEDD BelakSasató világos MDF gkuRtealkas fémra Antall József miniszterel­nök hétfőn délután fogadta a hazánkban tartózkodó portugál védelmi minisz­tert. Fernando Nogueirát. Mint arról a Miniszter- elnöki Sajtóiroda közlemé­nye beszámol, a tárgyalás során röviden áttekintették a magyarországi kül- és belpolitikai helyzetet, érin­tették a demokratikus át­menet- nehézségeit. Antall József kormányfő hangot adott annak a reményének, hogy Portugália mielőbb megerősíti a magyar—EK társulási egyezményt. Elnököt választott az SZDSZ, s egésznapos kon­ferenciát tartott a Liberális Fórum Alapítvány. Mind­két szervezet liberálisnak tartja magát, az utóbbi még nevében is deklarálja ezt. A liberális eszmény a sza­badságot, azon belül is az egyén szabadságát tartja a legfontosabbnak, amiben persze benne van (benne kell legyen) a másik ember szabadsága is. Hogy olyan legyen, amilyen, vagyis más, A honi liberalizmus napjainkban — elcsépelésig — hangsúlyozza a másság tiszteletben tartását. Ez a követelés azonban jobbára kimerül a saját másvoltuk elismertetésével, mások iránt elutasító türelmetlen­séget' mutat. Ennek ered­ménye, hogy az eltérő vé­leményeket nem elemzik és nem cáfolják, hanem egy­szerűen címkézik. Erre — sajnos — van hajlandóság az MDF liberálisaiban is. Az ilyen politikai türel­metlenség mindig azokat jellemzi, akik kisebbségben vannak, de ezt a tényt nem képesek elviselni. Pedig az­zal, hogy — például — Debreczeni Csurkát — lé­nyegében — lenácizta, csak a liberálisoknak ártott. Hi­szen ha érvekkel megcá­Hangsúlyozta: az Európai Közösség országainak part­nerei és nem riválisai kí­vánunk lenni. A miniszter- elnök rámutatott a térség­ben jelen lévő konfliktus­veszélyekre, kiemelte- a nemzetközi szervezetek fe­lelősségét a délszláv válság kialakulásában. Fernando Nogueira is egyetértett az­zal, hogy nagy súlyt kell helyezni a kétoldalú és sok­oldalú kapcsolatok kiépíté­sére. ★ Jeszenszky Géza külügy­miniszter hétfőn fogadta a folja politikustársa téves állításait, akkor azzal az igazságot szolgálja, így azonban a mai SZDSZ-es és a tegnapi kommunista cím- kézők színvonalára süllyed le. A Liberális Fórum Ala­pítvány konferenciáján An­tall József kifejtette, hogy az MDF-ben szerves egysé­get alkot a népi-nemzeti eszmeiség, a keresztényde­mokrácia és a nemzeti libe­ralizmus. Mint mondotta: „Önmagámban hordozom e három eszmeáramlatot, és nem vagyok hajlandó ma­gamat szétszabdalni”. Fi­gyelmeztette a párt liberá­lisait: ne tegyenek olyas­mit, ami árt a Magyar De­mokrata Fórumnak, mert ezzel ártanak az országnak is. A magyar demokraták pártjának a három irányzat erős szintézisére van szük­sége, s ez egybeesik az or­szág érdekével is. Türelem és egység. Az első alapja a másodiknak. A második pedig feltétele a nyugodt politikának. Az or­szágnak most erre van leg­inkább szüksége. Mert csak a nyugodt politika lehet alapja az eredményes poli­tikának. Török Bálint hazánkban tartózkodó Fer­nando Nogueira portugál védelmi minisztert. Jeszenszky Géza kifejez­te reményét, hogy Portu­gália támogatja Magyaror­szág EK integrációs törek­véseit. Nogueira kérésére a magyar diplomácia vezető­je tájékoztatást adott a térségben 1989—90. óta be­következett változásokról. Jeszenszky Géza ismertette a magyar álláspontot a délszláv válságról, a nem­zetközi szervezetek felelős­ségéről és a válság megol­dásához való hozzájárulá­sáról. Méltatva az Európa Tanács nemrég elfogadott Kisebbségi Nyelvek Char­táját, részletes tájékozta­tást adott, a Kárpát-me­dence magyar nemzeti ki­sebbségeiről. Az önkormányzati tör­vény a rendszerváltás után erős kontroll alatt szüle­tett, a jogszabály valóban demokratikus, hiszen biz­tosítja az önkormányzatok zavartalan működését. Időnként azonban ettől függetlenül felül kell vizs­gálni, és az eddigi tapasz­talatokat felhasználva mó­dosítani szükséges azt — mondta Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár, budapesti köztársasági megbízott az önkormány­zatok munkájának törvé­nyességi értékeléséről tar­tott sajtótájékoztatóján tegnap. Szentgyörgyvölgyi Péter Ausztria szigorít A Határőrség osztrák bel- ügynek tekinti, hogy Ausz:- ria saját területén miként kívánja szigorítani a ma­gyar—osztrák határ őrize­tét. Ezt Krisán Attila, a Határőrség szóvivője jelen­tette ki hétfőn, reagálva a határőrizet megszigorításá­ról szóló osztrák hírekre. Krisán rámutatott: az idén 10 hónap alatt 10 ezer 837 határsértés történt a magyar—osztrák határsza­kaszon, míg tavaly ebben az időszakban több mint 14 ezer. Azaz csökken az illegális utat választók szá­ma, s a toloncegyezmény megkötése óta majdnem fe­lére esett vissza. A most tervezett osztrák szigorító intézkedések kö­vetkeztében remélhetőleg tovább csökken a határsér­tések száma, ez egyaránt érdeke a magyar és az oszt­rák félnek. elmondta: az önkormány­zatok a törvényességi elő­írásoknak megfelelően mű­ködnek. A törvényességi észrevételek tekintetében a kerületeknél nincs gond, ám a fővárosi önkormány­zatnál a köztársasági meg­bízott, illetve hivatalának észrevételeit politikai tá­madásnak veszik. Ez a fő­városi önkormányzati rendszer sajátos struktúrá­jából és a hatalmi törekvé­sekből adódik. A főváros igazán nem arra koncent­rál, ami a fővárosi és az önkormányzati törvény szerint a feladata lenne — hangsúlyozta a köztársasá­gi megbízott. (Folytatás az 1. oldalról.) nunk az ifjúság nevelésé­ről, a társadalmi szolidari­tás hiányáról, s arról, hogy az MDF a keresztény egy­házak szociális tanítását vállalva politizál.’’ Ezt a gondolatot erősí­tette meg Farkas Gabriel­la, amikor hangsúlyozta: minden faluban tudnia kell a lelkésznek, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum is keresztény szellemiségű párt, jóllehet nevében ezt nem viseli. Az MDF-nek abba kell hagynia a Ke­reszténydemokrata Nép­párttal való hol látens, hol egészen nyilvánvaló rivali­zálást, s le kell küzdenie az MDF-en belüli torzsalkodá­sokat, hiszen nem e",rmás ellen vétenek vele, hanem azok ellen, akiknek az ér­dekképviseletét felvállal­ták. Az MDF egyházpolitikai körének képviseletében Szesztay András kijelentet­te: ha nem tartunk adventi nagytakarítást a saját szí­vünkben — elvesztünk. Kérte a lelkipásztorokat, se­gítsék ezt az öntisztító munkát, már csak azért is, mert ez az egyik feltétele az egyházakkal kialakuló harmonikus viszonynak, hi­szen egyáltalán nem csu­pán választási fogásként ke­resi a párt az egyházak kö­zelségét.. Filó Katalin, a Haza és Bács-Kiskun megye 4. számú választási körzeté­ben vasárnap érvénytelen volt az országgyűlési kép­viselő-választás. A 17 települést érintő kerület 45 809 polgára kö­zül 9991-en jelentek meg az urnáknál, az érvénves szavazatok száma 9822 Haladás Alapítvány ügyve­zető igazgatója figyelmez­tetőül a következőket mondta: „Keresztény hitiin. két fordítják ellenünk, mondván, tisztességes ke­resztény ember nem politi­zál, hogy nevünkben, elle­nünk jelentős erők keresz- tényietlen módon politizál­hassanak.” Beszélt a szavai szerint őrült, amerikanizált szekták fiatalokra gyako­rolt hatásának veszélyeiről is. Mint mondta, miközben a történelmi egyházak még nem találnak utat a gyere­kekhez, a szekták egyetlen füttyszavára ezrek tódul­nak rendezvényeikre. Ez az a helyzet, amikor a lelkész­nek le kell szállnia a szó­székről, mert nem enged­hetik, hogy a rendkívül in­tenzív érzelmi eszközökkel dolgozó szekták kicsavar­ják gyerekeinket a kezünk­ből. A szekta nem egyéb — .mondta Filó Katalin —, mint vallási feketepiac, az kapható rajta, ami az „üz­letben' nincs. Ha a létek­től lélekig ívelő kapcsolatot az egyház nem tudja nyúj­tani a fiataloknak, azok — miután igényük a hitet — egyhamar a szektákhoz pártolnak. Keszthelyi Ferenc váci püspök a tisztességes poli­tika legfőbb feladatául je­lölte meg: valami jót, be­lakható világot hagyni gye­rekeinkre. volt, ami 21,5 százalékos részvételi aránynak felel meg. A helyi választási bizott­ság javasolja az Országos Választási Bizottságnak, hogy a következő forduló időpontját december 6-ára tűzze ki. Türelem és egység fieergy&hfa gondok nincsenek A törvények szellemében működnek az önkormányzatok DZCEMBEBBEN ÍSMÉTEINEK Érvénytelen a választás Bács-Kiskunban Dr. Tamáska Lóránt a forradalom előzményeinek kulisszatitkairól NY? ÁLCÁZOTT A Dr. Tamáska Lóránt, a törvényszéki orvostan nemzetközi hírű tudósa meghökkentő élmények és ismeretek birtoká­ban van, Az 195C-os forradalom és szabadságharc előz­ményeivel kapcsolatos véleményét eddig egyetlen hazai fórumon sem hozta nyilvánosságra, A beszélgetést követően a professzor úr külön kiemelte, hogy az általa közölt tények nem csorbítják a szabadság- harcosok érdemeit. A forradalom spontán résztvevőinek helytállását, hősiességét nagyra becsüli, s tudja, hogy akik életük árán is szcmbeszálltak a túlerővel, máskép­pen látják, másképpen ítélik meg a történteket. E tárgyban másokat is megszólaltatunk, s várjuk mindazok véleményét, akiknek ismeretei révén az 1956- os forradalomról alkotott kép még teljesebbé válik. — önnek igen érdekes élményei és tapasztalatai vannak az 1956-os forra- dfilonx előzményeiről, egyes kiváltó okairól. Mielőtt, er­ről kérdezném, kérem, hogy beszéljen szakmai pá­lyafutásáról! — Az Üllői út 93. alatti egyetemi törvényszéki or­vostani intézetben dolgoz­tára 1949-től 1958-ig. Az egyetemi szamárlétrán, vé­gigmenve, voltam gyakor­nok, tanársegéd, adjunktus és megbízott intézetvezető, 1944. október 17-én lettem a Budapesti Rendőr-főka­pitányság kültelki — ez hu­szonkét elővárost jelentett — rendőrboncnoka. Nem sokkal később, 1945 tava­szán a főváros és a Pest Vidéki Törvényszék, vagy­is Pest vármegye orvos­szakértője. Három éven át, 1953 augusztusától 1961 jú­liusáig a pécsi egyetem törvényszéki orvostani in­tézetének tanszékvezető do­cense voltam. 1961. decem­ber l-jétől élek Németor­szágban, ahol 1983. decem­ber 1-jén történt nyugdíja­zásomig intézeti tudomá­nyos iőmunkatársként, il­letve törvényszéki orvos­szakértőként dolgoztam. A KATYNI SZAKÉRTŐ — Kit tekint tanítómes­terének? — Orsós Ferenc profesz­szort, akiről az Akadémia életrajzi lexikonában még ma is az olvasható, hogy az ismert katyni mészárlás ügyében a németek felké­résére hamis orvosszakér­tői véleményt adott, és ezért a nürnbergi perben háborús bűnösnek minősí­tették. Mint ilyet, 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia kizárta tagjai­nak sorából. Orsós profesz- szorról tudni kell, hogy 1939-ben orosz hadifogság­ba került, és 1943-ban a tarkólövéssel kivégzett és exhumált 4122. lengyel katonatiszttel kapcsolatos vizsgálatokat végezte. Köz­ismert, hogy 1991 tavaszan, hosszú vonakodás után, Gorbacsov beismerte, hogy a katyni bűncselekmény Sztálin számlájára írandó. Ma már tudjuk, hogy a professzor szakértői véle­ménye megalapozott volt. — A szovjetek ezzel kap­csolatos hivatalos állás­pontját már korábban is sokan kétségbe vonták. — Én már 1956 májusá­ban Moszkvában, megbíz­ható orosz személyiség szá­jából hallottam, hogy a katyni piszkos munkát a KGB végezte el. Ezt Avde- jev orosz orvos tábornok, a Vörös Hadsereg törvényszé­ki orvosszolgálatának ve­zetője mondotta nekem hivatali szobájában. AZ OROSZ KAPCSOLAT — Miként került, kap­csolatba az oroszokkal? — Ott kell kezdenem, hogy 1955 januárjában meg­ismertem Baljakin orosz orvos alezredest, aki' áz ausztriai szovjet megszál­ló csapatok főhadiszállásán, Baden bei Wienben, az ott működő katonai bíró­ságon teljesített törvény- széki orvosi szolgálatot. Törzsbeosztása alapján az Avdejev tábornok vezette katonai törvényszéki or­vostani intézetben tevé­kenykedett. Ügy ismerked­tem meg vele, hogy egy öngyilkos orosz főhadna­gyot exhumáltam, akiről szakvéleményt kellett ad­nom. Baljakin mint megfi­gyelő vett-részt a'boncolá-- son, és ezt. követően ala­kult ki közöttünk egy jó kollegiális kapcsolat. Ő ab­ban az időben a véralko- hol-vizsgálatokról írt egy nagyobb ^tanulmányt, ezért a hétvégeken többször is Pestre utazott bécsi állo­máshelyéről. Intézetünk könyvtárában a kutatáséi­hoz szükséges nyugati, fő­leg német irodalmat tanul­mányozta és fotózta. — A szovjet csapatok 1955-ben még Ausztria te­rületén állomásoztak ... — Ügy van. A semleges­ség! szerződés megkötését követően, ősszel kezdték meg a kivonulást. Az alez­redes is készült a hazaté­rése, de előtte telefonon értesített arról, hogy Bu­dapesten halad keresztül az a tiszti szerelvény, amely- ivei utazik. Kérte, hogy a megadott napon déltájban legyek a Keleti pályaudva­ron, mert ott kétórás ebéd­szünetet tartanak. Közölte, hogy nagyon fontos dolgot szeretne velem megbeszél­ni. TALÁLKOZÁS A PÁLYAUDVARON — Eleget tett a kérésé­nek? — Természetesen, hiszen mint említettem, igen jó kapcsolatban voltam vele. Kimentem a megadott idő­pontban a Keletibe, és az ebédidő két óráját végigbe­szélgettük. Sétáltunk a pe­ronon és mindenféléről be­széltünk, igazán ko­moly témákról azonban nem esett szó. Nem kérdez­tem meg. hogy mi lett vol­(Folytatás a 14. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents