Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
4 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK CsnEáái ssSráik Nyársapádon Feltörték a szolgálati lakást Ilyen még nem volt! polgármesteri hivatallal és jegyzőjével szemben. Indoklás: 1992. november 12-én délután betörtek a" szolgálati lakásomba, onnan a tudtunk nélkül elszállították az ott lévő ingóságot és új zárakat szereltek fel. Az ingóságok megegyeznek az értesítésen feltüntetettekkel, csak 20 000, azaz húszezer forint készpénz nincs feltüntetve, ami ott el volt helyezve ... .. .Még azt a lehetőséget sem biztosították, hogy elhozzuk személyes dolgainkat és pénzünket. Állam- polgári jogainkkal élve,' az esetet tudatni fogjuk a község hirdetőtábláján. Flórián Sándorné jegyző egy feljegyzésre hivatkozik: „... Felajánlottam, hogy most azonnal kimehetünk a szolgálati lakásba és ha ott ténylegesen volt pénz, ahová tették, onnan elő is tudják venni. Ezt az ajánlatot nem fogadták el, ügyvédhez mennek.” Szerény tapasztalatom szerint most már csak a jóisten fogja megmondani, hogy hol van az a bizonyos húszezer forint. Uraim és hölgyeim, tudomásul kell venni, hogy mindennapjainkhoz tartoznak a tüntetések és a sztrájkok. Van, aki éhségsztrájkba kezd, van, aki az ülősztrájkot választja. A bicskeiek a finomabbnál finomabb falatokat vonják meg maguktól, Nyársapáton viszont az ülősztrájkot választották. ★ Hét óra után érkeztünk Nyársapátra, ahol legnagyobb szerencsénkre a körzeti megbízottal futottunk össze. Nemes egyszerűséggel kérdeztük: — Tudja-e, hogy egy fél óra múlva sztrájk lesz a polgármesteri hivatal előtt? A rendőr még nemesebb egyszerűséggel válaszolt: — Nyársapáton biztos nem lesz sztrájk. Ez tuti! Aztán bevágta gépkocsijának ajtaját és elment, mint aki jól végezte dolgát. Most utólag bánom, hogy nem fogadtam a rend derék őrével, mert minden magabiztossága ellenére, tegnapelőtt bizony sztrájkoltak. Aki szeretné megtudni, hogyan kell elkezdeni az ülősztrájkot, annak a következőket tudom javasolni: vegyen két biciklit, két esőköpenyt, két széket és két tiltakozó táblát. A táblákra akár a következő szöveget is fel lehet írni: „Igazságot polgármester úr! Jogos a lakásfelújítás, kerítés épíítése, lelépésíi- zetések, foci pálya locsolása? Ugyanakkor a napközis gyermekek nem kapnak uzsonnát, a létminimum alatt élők adót fizetnek, az iskola kerítése rossz, az iskolát az idén nem meszelték ki, az orvosi rendelő várója télen hideg, a sokgyerekes családokat egyre kevésbé támogatják, nincs szociális gondozónő! Igazságos ez?” Amennyiben kett’en tüntetnek, akkor a másik táblára tessék a következőket írni: „Igazságot, polgármester úr! Nem vagyunk betörők, tolvajok, gazemberek! Családunkat megalázták, megszégyenítették. Miért van az, hogy községünkben egyesek kapnak szolgálati lakást, lakásfelújítást, la- káslelépést. lakás körül kerítést, ugyanakkor a mi családunknak még a volt szolgálati lakásba beépített dolgokért sem fizettek kártérítést. Egyforma elosztás ez?” Ha mindez kéznél van, akkor foglaljon helyet a sztrájkoló, csák imádkozzék, nehogy úgy járjon, mint Farkas László és Farkas Lászlóné, akik egy szomorú esős napot választottak tiltakozó akciójuk megkezdéséhez. Bizony, zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. ★ — Tisztelt Farkas László, miért sztrájkolnak? — A becsületünkért és az igazságért. Röviden elmondom leányom keserves történetét. Farkasné Farkas Erzsébet, elvált férjétől és két kiskorú gyermekével a szülői házba költözött. Erzsiké akkor szolgálati lakást igényelt a község elöljáróitól. Labancz Árpád akkori tanácselnök, jelenlegi polgármester jóváhagyta a kérelmet, Ebből idézünk. „A lakás rendbehozatalát (festés, kőművesmunka, vízvezetékszerelés stb.) a bérlő saját maga végzi térítés nélkül.” Farkasné Farkas Erzsébet megszülte harmadik gyermekét és akkor minőségi lakáscserét igényelt a polgármesteri hivataltól. 1991. december 27-ei keltezéssel a fiatalasszony a következő választ kapta Labancz Árpád polgármestertől : „Tájékoztatom, hogy a megüresedő József Attila út 61. sz. alatti szolgálati lakásra vonatkozó kérelmét az önkormányzati képviselő-testület 1991. december 20. ülésén tárgy'alta. A képviselő-testület a másik szolgálati lakásra irányuló kérelmét szociális alapon elismeri, de a kiírt pályázatok és szakemberek letelepítése miatt nem támogatja.” Farkasné Farkas Erzsébet férjével közösen úgy döntött,- hogy építkezni fognak. Négy hónap alatt sikerült is felépíteni a családi házat. de nem tudtak elkészülni a gazdasági épületekkel, így kérték a polgár- mesteri hivatalt, hogy adjanak haladékot a szolgálati lakásból való kiköltözésre. Kérésüket nem teljesítették. A szolgálati lakás jelenleg beázva várja sorsának alakulását. Az viszont tagadhatatlan, hogy a Flórián Sándorné jegyző és Farkas Pál, valamint Farkasné Farkas Erzsébet állal aláírt megállapodás 8. pontja a következőket tartalmazza: „Farkasné Farkas Erzsébet a részére kiutalt jelenlegi szolgálati lakást a nyársapáti polgármesteri hivatalnak a saját tulajdonú családi lakóházba történő beköltözésekor (előreláthatólag) 1992, október 30-ig üres állapotban térítés nélkül visszaadja.” Az önkormányzat aztán elhatározta, hogy nem vár tovább és felnyitották az épületet, kicserélték a zárat. Ezt viszont nagyon nehezményezi Farkasné Farkas Erzsébet édesapja, mert úgy érzi, hogy megsértették és nem tartja törvényesnek az eljárást. Azt is tudni kell, hogy időközben valóságos tace- pao háború kezdődött a községben. Farkas László megfogalmazott egy sor ál- taLa sérelmesnek tartott dolgot, de ha csak megfogalmazta volna, abból még nem lett volna baj. De ki is függesztette a tacepaókat a községi hirdetőtáblákra! Egyet pedig belülről a volt szolgálati lakás ablakába ragasztott sok gyerek és felnőtt okulására. A faluban azt állították az emberek, hogy tulajdonképpen ezért kellett felnyitni a lakás ajtaját. Szóval felnyitották a lakást Farkasné Farkas Erzsébet távollétében, ez pedig újabb bajokat szült, mert Farkas László és leánya azt állítják, hogy eltűnt húszezer forint a házból. A fiatalasszony levelet intézett a polgármesteri hivatalhoz, amelyben ez áll: „Közlöm a polgármesteri hivatallal, hogy a mai napon (1992. nov. 13.) bírósági feljelentéssel élek a ★ Labancz Árpád polgár- mester sajnálja, hogy így alakultak a dolgok. Elmondja, hogy két esetben tényleg fizettek csekély összegeket a szolgálati lakásból távozóknak, de ezek jogos követelmények voltak. Vincze Papp Ignác 30 000 forintot kapott jóhiszemű lakáshasználat címen, Balogh Jánosné pedig 20 000 forintban részesült, mivel ennél jóval nagyobb értékű építményt és gyümölcsfákat hagyott a szolgálati lakáshoz tartozó területen. Az is igaz, hogy Gyárfás Sándor szolgálati lakásában felújították a fürdőszobát, és a polgármester azt sem tagadja, hogy a nyári szélvész okozta kárt helyre kellett hozni az állatorvos szolgálati lakásánál. Megjegyzi, hogy a hivatal csak 1G ÖOO forintot költött a tetőszerkezet felújítására és a boltozatokra, mert a többit a biztosító állta. Igaz, hogy új kerítést építettek a szolgálati lakások elé, az is igaz, hogy a nyáron öntözték a sportpályát, de az már nem igaz, hogy ne adnának szociális segélyt a rászorulóknak és az sem igaz. hogy nincs meleg az egészségház helyiségeiben. Harmincezer forintot pedig azért nem fizetnek ki Farkasné Farkas Erzsébetnek. mert a hivatal betartja a szerződés előírásait. Se nem többet, se nem kevesebbet. Eddig tart egy sztrájknak a története. Hogy kinek van igaza, azt döntse el az olvasó. Amennyiben vállalkozik erre. A többit pedig legjobb lesz megbeszélni a decemberi falugyűlésen. Papp János Labancz Árpád: „Sajnálom a történteket” (Vimola Károly felvételei) Virtusból is licitáltak Szigetszentmikióson A gazdaszövetségé • • | • • 1 rr az uaulo Fej fej mellett (Vimola Károly felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy színjáték kezdődött ezután: az árverés. Elsőként a Signalmik irodaépülete került kalapács alá. A helyi gazdák képviseletében Becz János licitált, a másik csoport érdekeit pedig Bártfay László képviselte. Annak rendje és módja szerint aláírták az árverési nyilatkozatot, és tudomásul vették a játékszabályokat. A vagyontárgy értékét 12 996 638 forintban állapították meg, de a későbbi licit bebizonyította, hogy ezt csak jelképesen állapították meg annak idején. Szóval megkérdezték a két licitálótól, hogy kinek éri meg, ha százezer forintot még rátesznek a kikiáltási árra, és a válasz, akarom mondani, hogy a magasba emelt táblácskák jelezték, hogy itt nem oszt és nem szoroz csekély százezer forint. Annyira nem osztott, hogy röpke hét és fél perc alatt 18 millió forintig jutottak el. Itt meg is álltak. Bártfay Lászlónak szólt ezt követően az elismerő taps és a gratuláció. A barcsi irodaépületre szintén a két előző licitáló versenyzett. Becsületes, szép küzdelemben újból Bártfay csoportja nyert. Kilencmillióért övék lett az épület. A harmadik vagyontárgy licitálása . egy jól sikerült futóversenyre emlékeztetett, már amennyiben a jelentkezők számát nézzük. Ugyan nem az olimpiai eszme jegyében licitáltak, mert tudták, hogy nem a részvételen van a hangsúly, hanem a hajdúszoboszlói üdülőépület megszerzésén. Az üdülő kikiáltási árát 1 667 500 forintban állapították meg, de ez csak azt jelezte, hogy a szigetszent- miklóst licitálók vagy imádják a SzoboszJói termálvizet, vagy pedig nem jól állapították meg az ingatlan értékét. Ezt csak azért merjük leírni, mert az üdülő végül is több, mint 10 millió forintért talált gazdára. Az igazsághoz tartozik, hogy már nagyon drukkoltunk a szl- getszentmiklósi gazdák közösségéért, és kimondottan örvendtünk az őket képviselő Becz János győzelmének. Ma délelőtt gépkocsikat, kombájnokat és tárcsákat bocsátanak árverésre. Akkor majd az is kiderül, hogy milyen értéke van a munkaeszköznek. Szcredai Bolond Szaporodó parkok — apadó pénzforrás A környezet védelméről tárgyaltak Vácott Vác város honatyáinak novemberi ülésen az egyik központi vitatéma volt a település kommunális ellátottsága, a köztisztaság fenntartása. Napjainkban Vácott a fenntartott parkterület nagysága 600 ezer négyzet- méter, több mint 10 ezer db sorfával, 43 parkkal. Ha ösz- szehasonlítjuk ezt a korábbi adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a zöldövezet nagysága dinamikusan nő. A bökkenő csak az, hogy ezzel úgyszólván egyenes arányban csökken a park- fenntartásra fordítható ösz- szeg reálértéke. így aztán gondot okoz a gyepfelület, a parkok felújítása, mind kevesebb a virágágyás a városban. Az ideális — országos adatok alapján — egy 20 millió forintos keretösz- szeg lenne, erre azonban a város pénztárcáját megvizsgálva gondolni sem lehet. Mégis vannak olyan megoldások, melyek javíthatnak a helyzeten. íme néhány javaslat: ahol erre lehetőség van, közmunkában végeztetni a parkfenntartást, a lakosság is minden bizonnyal kivenné részét a járdák, útszegélyek, zöldterületek tisztításában. A köztisztaság kapcsán rengeteg kritika érte a várost — hangsúlyozta Bartos Ferenc polgármester. Különösen a nyári hónapokban sűrűsödtek a panaszos levelek. Tény, hogy az idei év rendkívül aszályos volt, de nem lehet mindent az időjárásra fogni. A felszólalók véleménye szerint egyrészt többet kell takarítani, másrészt viszont sokkal nagyobb állampolgári fegyelemre van szükség a tiszta város érdekében Ez megfogalmazódik abban a rendeletben, mélyet elfogadott a közgyűlés, s amely a lakosságra, hivatalra nézve egyaránt megszabja azokat a feladatokat, melyek Vác tisztaságát szolgálják a jövőben. Tóth Sándor
