Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 3., KEDD Antal! József a kereszténydemokrata képviselőcsoportnál A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoport­jának tegnap délelőtti ülé­sén — a képviselők meg­hívására — Antall József miniszterelnököt, az MDF elnökét fogadták — tájé­koztatta lapunkat a frakció sajtótitkára. A megbeszélé­sen a miniszterelnök is­mertette az ország bel- és külpolitikai helyzetével kapcsolatosan kialakított kormányálláspontokat. Rö­vid beszámolója után han­got adott annak, hogy a to­vábbiakban is szükséges a kormány és a koalíciót al­kotó pártok frakcióinak napi politikai együttműkö­dése. Hangsúlyozta, hogy az MDF mellett a KDNP fontos politikai tényező, ugyanakkor bizakodását fejezte ki abban a kérdés­ben. hogy a koalíció har­madik tagja, a Független Kisgazdapárt is megtalálja a párt belső viszályainak rendezése után a koalíció­ban betöltött korábbi sze­repét. ígéretet tett arra, hogy a jövőben gyakrab­ban keríthetnek a koalíciós partnerek és a miniszterek sort szakmai és politikai konzultációkra, amelyek­nek eredményeképpen cél­tudatosabb és hatásosabb kormányzati munkát lehet végezni. (Folytatás az 1. oldalról.) seíő mellett több önkor­mányzati képviselő, a helyi kamara elnöke, s más köz­életi személyiségek. EMLÉKEZZÜNK NOVEMBER 4-RE! Az 56-os Szövetség gyásznapnak nyilvánítja for­radalmunk eltiprásának évfordulóját, november 4-ét. Felkérjük ezért tagtársainkat, valamint az 56 szellemiségével szimpatizáló minden honfitársun­kat, hogy vegyenek részt a Rákoskeresztúri köz­temető 301-es parcellájában 15 órakor tartandó ökumenikus istentiszteleten és megemlékezésen, amelyen részt vesznek az 56-os Forradalmi Nem­zeti Szövetség és a kormány képviselői. Kérjük ezenkívül honfitársainkat, hogy ezen a napon, es­te 6 órakor ablakaikba helyezzenek el egy égő gyertyát mártírjaink emlékére. ★ Szintén ezen a napon ökumenikus istentisztelet­re hív a Magyar Nemzeti Párt. Kérésük, hogy e gyásznapon imádkozzunk együtt királyszobraink előtt a kommunizmus jninden magyar mártír­jáért, és adjunk hálát az Istennek, hogy Magyar- ország megszabadult a szovjet uralomtól. Szabó Tamás igyekezett a rendszerváltás gazdasági eredményéit összefoglalni — mint mondta, ma éppen azért elégedetlenek sokan és sokfélül ezzel, mert a számos jer ellenére éppen a lényeg marad megvílágí- tatlan. 1989-ben az ország teljes exportja 6 milliárd dollárt tett ki, s ennek 60 százalékát a nem fizető, mesterséges támogatások­kal és a birodalmi érdekek kiszolgálására fenntartott keleti piacokra kellett gyártani, ezzel szemben ma Keletre csak 12 százalék megy világpiaci árakon, s közben az egész export több mint 12 milliárd dol­lárra emelkedett. Nem vi­tás, hogy ennek az árát meg kellett fizetni — csa­ládnak, egyénnek, gyár­nak, országnak egyaránt —, de éppen a világpiaci követelmények megmutatá­sa és világos kihívások ál­lítása hozta az előbb emlí­tett eredményt (ballai) A bős—nagymarosi vízlép- csövita legújabb fejlemé­nyeiről kapott tájékoztatást hétfőn, plenáris tanácsko­zásának kezdetén a T. Ház. Jeszenszky Géza külügymi­niszter napirend előtt el­mondott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a londoni tanácskozáson a vi­ta rendezésére született jegyzőkönyvből a magyar kormány alapvető fontossá­got tulajdonít annak, hogy a Duna vízmennyisége ma­radjon változatlan, állítsák le a további munkálatokat, és az érintett felek fogadják el a nemzetközi bíróság ha­tározatát. A magyar kor­mány reméli, hogy a cseh­szlovák szövetségi kormány és a szlovák kormány a le­hető leghamarabb jóvá­hagyja és minden részleté­ben betartja a londoni meg­állapodást — 1993. január l-.je után is, amikor a szlo­vák kormány válik jogilag illetékessé. Szintén napirend előtt iga­zolták a képviselők Sümegi Sándorné mandátumát, aki — Tárgyán József javasla­tára — a Független Kisgaz­dapárt Veszprém megyei listáján jutott be a parla­mentbe. Napirendre vették a honatyák a Zétényi Zsolt, Zimányi Tibor, Balás István és több mint 100 képviselő- társuk által benyújtott két igazságtételi indítványt. A beterjesztők nevében Zété­nyi Zsolt hangsúlyozta: in­dítványaik összhangban vannak a kormány hasonló céllal készült javaslataival. Az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának azon indítványát is tárgyalni kí­vánja az Országgyűlés, amelynek elfogadása esetén egyformán büntetendő cse­lekmény lenne a szélsőjobb- és szélsőbaloldal jelképei­nek terjesztése, illetve nagy nyilvánosság előtti haszná­lata. Az Országgyűlés nem sok­SZÚCS ISTVÁN AZ ELKÉPZELÉSEIRŐL * At kell alakítani az energiaszerkezetet (Folytatás az 1. oldalról.) mosművek Rt. kötött a szénbányászat képviselői­vel, miszerint ez évben mintegy 14 millió tonna sze­net — 1U százalékos nyere­séggel — megvásárol a bá­nyáktól. Hazánkban igen drágán bányásznak szenet, meggyőződésem, hogy az Megkoszorúzták Illyés Gyula sírját Amikor Illyés Gyulára emlékezünk, nem kerülhet­jük meg azt a kérdést, mit tenne és hogyan gondol­kodna napjainkban az a személyiség, aki annak ide­jén a nemzetgyűlés tagjait arra figyelmeztette: nem játékszer az ország, amit cselekéinek, az vagy hasz­nára, vagy kárára van en­nek a nemzetnek. Bölcses­sége fájóan hiányzik köz­életünkből. Munkássága ar­ra int minket: valódi orvo­sokra van szükségünk az elmúlt évtizedek sebeinek begyógvításához, valamint arra, hogy felismerjük: a ma elkövetett hibáinkért nem külső erőket és a dik­tatórikus vezetést, hanem ff csak saját magunkat hibáz­tathatjuk — mondta Jókai Anna író tegnap a Farkas­réti temetőben, a költő szü­letésének 90. évfordulóján tartott koszorúzás! ünnep­ségen. Jókai Anna beszédében hangsúlyozta: Illyés Gyula élete példa arra, hogy mes­terséges a magyarságot és az európaiságot szembeál­lítani. Illyés a magyarság mélyéből jött, és ha valaki eljutott. Európába, sőt az egész glóbuszt, a csillago­kat is meghódította, akkor az éppen Illyés Gyula volt. Ady szavaival élve: elin­dulni az Értől, és befutni a nagy, szent óceánba — ezt az utat járta be a költő, próza- és drámaíró Illyés Gyula. Illyés Gyula sírjánál az írószövetség, a művelődési tárca, a Fővárosi önkor­mányzat, a Nemzeti Szín­ház mellett közművelődési intézmények és gyárak képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A kegyeieti ünnepségen a Ha­za a magasban című Illyés- köiteanényt Sinkovits Imre szavalta el. ★ Ugyancsak tegnap Illyés- emlékkiállítás nyílt a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban. A tártat Illyés művészetét elsősorban a magyarországi publikációk révén mutatja be. A regények, színdara­bok, vereseskötetek, cikkek, tanulmányok mellett Illyés­ről készült fotók, fotógrafi­kák, festmények teszik tel­jessé az írói portrét. ★ Illyés Gyula szülőházá­nak helyén, a R ácegres- pusztán öt éve állított kop­jafánál koszorúzási ünnep­séget rendeztek hétfőn, no­vember 2-án, az író szüle­tésnapján. Illyés Gyula ezen a Pál fához tartozó kis pusz­tán született 90 évvel ez­előtt. Tolna megye sok te­lepülésének küldöttei vit­ték el koszorúikat a ben­sőséges megemlékezésre, amelyen Jókai Anna író a Magyar írószövetség nevé­ben mondott beszédet. Em­lékeztetett arra. milyen mélyről, a szenvedők és ki­szolgáltatottak közül in­dult és a világirodalom nagyjai közé emelkedett a puszták népének fia. (Ilancsovszki János fölvétele) importszénből olcsóbban ál­lítanánk elő az elektromos energiát. Azt is tarthatat­lannak ítélem, hogy az or­szágban két-három fajta fo­gyasztói ára van az elekt­romos energiának. Mind­ezeken változtatni kell, nem szabad, hogy a kormányzat még egyszer kényszerhely­zetbe kerüljön. H A bányászat felszámo­lásának viszont igen súlyos társadalmi vonzata van. — Természetesen ezzel számolunk. A jövőben még a szénimportnál is az ed­digitől eltérő kereskedelem­politikát kell alkalmaznunk. Meglehetősen erkölcstelen dolognak tartom, hogy Uk­rajnából vagy Oroszország­ból importáljunk szenet, amit az ukrán vagy az orosz állam ugyanúgy dotál, mint mi a magunkét. Meg kell találnunk a legésszerűbb megoldást. H. Z. JAVASLAT MAGYAR-ALBÁN KATONAI MEGÁLLAPODÁSRA Az Albán Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveiét, Liser Bashkurtit tegnap hivata­lában fogadta Für Lajos honvédelmi miniszter. A HM sajtóosztályának tájé­koztatása szerint a talál­kozót az albán nagykövet kérte, aki Séfét Xhulali albán védelmi miniszter megbízásából javasolta, hogy a két védelmi mi­nisztérium kössön együtt­működési megállapodást. Az albán fél szerint az együttműködés többek kö­zött kiterjedhetne a hadse­reg demokratizálásában, a fegyveres erők feletti pol­gári ellenőrzés megvalósí­tásában, illetve a hadiipar polgári célokra történő át­állításában szerzett tapasz­talatok cseréjére. kal délután 4 óra utón név szerinti szavazást kezdett arról, hogy napirendre tűz­ze-e négy SZDSZ-es képvi­selő önálló indítványát az október 23-i nemzeti ünnep megzavarásának kivizsgálá­sára létrehozandó vizsgáló- bizottság ügyében. Ezt meg­előzően — gépi szavazással — szótöbbséggel elutasítot­ták az MSZP-s Jánosi György ugyanilyen értelmű javaslatának napirendre vé­telét. Az MSZP indítványát a Tisztelt Ház 105 igen, 121 nem szavazattal, 22 tartóz­kodás mellett elvetette, a szabaddemokraták indítvá­nyáról név szerint voksol­tak. Ez a procedúra meg­mutatta, hogy a kormány- koalíció honatyái ellenzik a bizottság létrehozását, a ja­vaslatra nemmel szavazott Antall József miniszterel­nök is. Az indítvány napi­rendre tűzését 107 igen sza­vazattal, 155 nemmel és 15 tartózkodásai utasították el. A hétfőn kezdődött há­romnapos plenáris ülés tárgysorozatának elfogadá­sa utáiT a Tisztelt Ház meg­kezdte az adótörvények tár­gyalását. Önök szerint rokonítható? Krausz Tamás a Népsza­badságban így elmélke­dik: a sztálinizmust és a kommunizmust azonosi- t ni ugyanolyan tévedés, mint a fasizmust és a kapitalizmust. Teszi ezt abban a fejtegetésében, mely rávilágít: a vörös csillag és a horogkereszt nem ugyanaz ... Krausz- nak. Nekem igen. Ugyanis a történész nyilatkozó — a lap jelle­gének megfelelő kívá­nalmak szerint — kifej­ti. hogy más volt ám a Kádár-rendszerben hi­vatalt vállalni, mint a fasizmus idején. Igaz. Csak az utóbbi jóval tovább tartott, s ez óha­tatlanul azzal járt, hogy olyanok is helyzetbe ke­rüljenek, akik a rend­szert különben megve­tették. De a sztálinizmus és a kádárizmus mégis­csak rokonítható. Jó lenne, ha Krausz leg­alább mint történész, nem ülne fel az ellen­kező híreszteléseknek, s emlékezne: Kádár sem glaszékesztyűben tört az élre. Akasztófák ár­nyékában, orosz gép- fegyveresekkel érkezett. Kár lenne elfelejteni: Kádár diktatúrát terem­tett, amely tettében nem mentesíti öt a jelző, hogy tudniillik puhát... Puhát? Ezt azoktól kel­lene megkérdezni, akik sortüzek vagy ilyen- ol-an bírósági tárgyalá­sok után pribékek segít­ségével kerültek ország­szerte a temetőkbe — esetleg arccal a föld fe­lé... Ök azt mondanák: nem is veit olyan puha az a diktatúra. S mi volt a sortüzelők sapká­ján? Vörös csillag. És volt ilyen a tárgyalóter­mekben ? Biztosan! Krausz még József At­tilát is megnevezi, mint aki a sarló-ltalapácsot például pozitív módon említi. Lehet. Ám azt is tudom, hogy így is fogal­maz: „fasiszta-kommu­nizmus”. (Vödrös) Parlamenti napló Nem alakul vizsqáióbizottsáq Á privatizáció — sikertörténet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents