Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

2 PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1? *■» _ . Y--V . .. • if •- a-£■'£i ■D ajg’vt* f "Ä • ’Jjhj- 9» \>u Alkotmányos válság Támadják Pánkot Válasz a csapatkivonás felfüggesztésére Balti csúcstalálkozó iúzsziiítst Angolában „Feltétel nélküli” tűz­szünetben egyezett meg tegnapra virradóra Angola kormányzó pártja, az MPLA, és a választások eredményét megkérdőjelező UNITA. A LUSA portugál hírügynökség értesülése szerint a tüzszüneti meg­állapodást az angolai ENSZ segítségével hozták „tető aló/’ Luandában, s a fegy­vernyugvásnak éjfélkor kellett életbe lépnie. Az angolai fővárosban több napja elkeseredett harcok folytak az egymással szem­ben álló MPLA- és UNITA- erők között. Kétmillió Rushdis-ért Salman Rushdie, az Ang­liában élő indiai író nem rettént meg attól, hogy Iránban több mint 2 millió dollárra emelték a fejére kitűzött vérdíjat. Londoni híradás szerint az iráni „Június 5-ike” alapítvány Hasszán Szánéi ajatollah utasítására emelte meg az összeget, de még nem tud­ni, hogy mennyivel. Erede­tileg 1989-ben a néhai Khomeini ajatollah ítélte halálra Rushdie-t a „Sátá­ni versek” című könyvéért, melvet sérelmesnek tartott az iszlámra nézve. Az ere­deti vérdíj — bárkinek, aki megöli az írót — 2 millió dollár volt, plusz a „költ­ségek”. A szerb szocialisták és parlamenti szövetségeseik hétfőn heves támadást in­téztek a törvényhozás ülé­sén Milan Panic kormány­fő ellen. Egyelőre még nem terjesztettek be bizalmat­lansági indítványt ellene. Megfigyelők az újabb par­lamenti akciót a miniszter­A Szovjetunióban annak idején közel kétezer koreai származású lakost végeztek ki, vagy küldtek munkatá­borba amiatt, hogy szem­beszálltak Sztálin 1937-es Laurent Fabius volt francia miniszterelnök haj­landó lenne „becsületbíró­ság” elé állni, hogy tisztáz­zák: volt-e szerepe a tra­gikus követkézményekkel járt „fertőzött vér” ügyé­ben. Fabius volt a kor­mány élén akkor, amikor 1985-ben az állami haema­elnök békepolitikája elleni támadásként értékelik, és úgy vélik, hogy egyre mé­lyül a jugoszláv alkotmá­nyos válság, ami a nemzet­közileg el nem ismert Ju­goszlávia, a szerb—monte­negrói szövetség felbomlá­sát is maga után vonhatja. „áttelepítési” tervével. A szovjet vezető ugyanis a Távol-Keleten élő koreai közösség mintegy 180 ezer tagját át akarta költöztetni Közép-Ázsiába. tológiai szolgálat AIDS-ví- russal fertőzött vért adott a súlyos vérzékenységben szenvedő betegeknek — noha már tudott olyan el­járásról, amely meggátol­ta volna a fertőzést. Ennek eddig kétszáz halottja van, s csaknem kétezren kaptak AIDS-fertőzést. Bulgária Lefoglalt plutónium Plutóniumot foglaltak le a belügyminisztérium szer­vei Bulgáriában — adta hírül a Bolgár Távirati Iro­da. A hárommondatos szófiai bejelentésből csak annyi derült ki, hogy ve­szélyesnek minősített, plu­tónium—239-es elnevezésű anyagra bukkantak. Az üggyel kapcsolatban min­den adatot és tényt nyomo­zati titoknak minősítettek, így bolgár forrásból nem tudni, hogy hol, mikor, ki­nél és milyen mennyiségű plutóniumot foglaltak le. Álarcos nacionalisták Robbantások Korzikán Nyolc bungalót robban­tott fel a korzikai nacio­nalisták harminctagú, ál­arcos különítménye egy üdülőtelepen. A fegyveresek vasárnap este támadták meg a tele­pet, egy mikrobusszal el­szállították az ott lakó né­met turistákat, majd alá­aknázták az épületeket. Bár az eltávolított turisták azonnal riadóztatták a csendőröket, azok nem tud­ták megakadályozni a rob­bantásokat. Az anyagi kár igen jelentős, sérülés azon­ban nem történt. Vilniusban balti csúcsta­lálkozót tartanak — adta hírül a litván parlament sajtóirodája. Vytautas Landsbergis, a vendéglátó Litvánia Legfelsőbb Taná­csának elnöke, Anatolijs Gorbunovs, a lett legfel­sőbb tanács elnöke, vala­mint, Lennart Meri, Észt­ország államfője egyezteti a három ország álláspont­ját- azzal kapcsolatban, hogy Oroszország felül akarja vizsgálni a csapat- kivonásokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. Emellett a három vezető politikus áttekinti a balti államok belső helyezetét is — idézi az ITAR-TASZSZ a litván sajtóiroda közle­ményét. öngyilkos lett a piacgaz­daság bevezetése feletti kétségbeesésében a pekingi egyetem egyik közgazdász professzora. — „A párt cserben hagyott, betört Kí­nába a kapitalizmus, min­den reményem odalett” — panaszkodott kollégáinak az ötvenes éveiben járó Hszi Van-jing professzor, miután megtudta, hogy a Kínai Kommunista Párt 14. Mint az AFP francia hírügynökség írja, a ta­nácskozás összehívására az szolgáltatott okot, hogy Borisz Jelcin orosz elnök a múlt héten bejelentette: felfüggeszti az orosz egysé-. gek kivonását a Baltikum­ból. ★ Borisz Jelcin az orosz vé­delmi minisztériumnak a valóságot meghamisító je­lentéseire alapozva hozta azt a múlt heti döntését, amellyel ideiglenesen leál­lította a balti köztársasá­gokban állomásozó orosz csapatok kivonását — kö­zölték a BNS hírügynök­séggel az orosz védelmi mi­nisztérium volt szakértői. kongresszusa a „szocialista piacgazdaság” megteremté­séről határozott. Nem bír­ván ezt megemészteni, ki­ugrott egyetemi dolgozó- szobájának negyedik eme­leti ablakán. Búcsúlevél gyanánt az alábbi feljegy­zést hagyta maga után kéz­írásával a párt elméleti fo­lyóiratának egyik példá­nyán : „a kommunizmus úgyis győzni fog”. Sztálin kétezer koreait is kivégeztetett Franciaország Még mindig a fertőzött vér Kínai professzor Kapitalizmus? a halál mOS ELVÁRÁS A NÉPEK Akik a legtöbbel teszik a magyar kisebbségért Nemzetiségi politikusok tanácskozása Csendben, szinte észre­vétlenül — a nagy nyilvá­nosság kizárásával — kez­dődött meg Tatabányán a Kisebbségi önrendelkezés lehetőségei Kelet-Közép- Európában a Carrington- dokumentum alapján téma­körben szervezett kétnapos nemzetközi tanácskozás tegnap. Mint jeleztük — a kül­földi vendégek egy részé­nek a kérésére — a tanács­kozás nem nyilvános. En­nek viszont jelzésértéke van. Európában hiába gyor­sultak fel a politikai ese­mények, hiába hangzanak el a nagy nyilvánosság előtt szépen megfogalma­zott mondatok demokrá­ciáról, népek egymásrata- lálásáról, a gyakorlat mást bizonyít. A Kelet-Közép- Európában végbement po­litikai változások jelenleg is félelmet szülnek a ki­sebbségi politikusokban. A félelem hátterében pe­dig valós okok vannak. Rettegnek a vajdasági ma­gyarok, az önrendelkezés' igényének kinyilvánítása után össztüzet nyitottak a Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetségére, és cseppet sem megnyugta­tóak Meciar szlovák politi­kus megnyilatkozásai sem. Ilven körülmények között kezdődött meg a Batthyány Lajos Alapítvány kezde­ményezte nemzetközi ren­dezvény, amelynek során a kisebbségi autonómiáról- és érdekképviseletről értekez­nek a térség politikusai. A nemzetközi tanácsko­záson jelen van Gudmun- dur Alfredssen, az ENSZ genfi Emberi Jogi Központ­jának a munkatársa, Peter Kempees, az Európa Ta­nács strasbourgi Emberi Jogok Európa: Bíróságá­nak tagja, Ludányi András politológus Ohioból és Éva Maria Bárki, a bécsi em­berjogi ügyvédnő. Szép számmal képvisel­tetik magukat a legilleté­kesebbek — Románia, Uk­rajna, Szlovákia és Vajda­ság — kisebbségi politiku­sai, akik közül megemlít­jük Hajós Ferencet, Szlové­nia budapesti nagykövetét, Ivó Scrabalt, a Horvát— Magyar Társaság elnökét, a ruszin Jurij Dumnicsot, Szlovákiából Szabó Rezsőt, Popély Gyulát, Bugár Bélát és az Erdélyből érkezett Szőcs Gézát. A rendezvény szervezői abból a következtetésből indultak ki, hogy az egy­kori Jugoszlávia területén zajló etnikai háború egyik legfontosabb előidézője a kisebbségi kérdés gyakorla­tának tökéletlen volta. Következésképp a fegy­vernyugvást, az immár má­sodik éve farkasszemet né­ző vagy egymás rovására előnyt szerezni akaró nem­zeti közösségek megbé­kélését'szolgálhatja a kér­dés nemzetközi fórumokon való megtárgyalása. Nem lehet kétséges, hogy e kérdéskör rendezése a szétesett föderáció vala­mennyi utódállamában azonos kritériumok alapján történhet csak meg. A szakemberek meggyőződé­se szerint a kisebbségek védelmének megfelelő nemzetközi garanciát je­lenthetné az Európai Közös­ség Jugoszlávia-konferen- ciájának hágai fordulóján kidolgozott alapdokumen­tum, az úgynevezett Car- rington-terv megvalósu­lása. A dokumentummal össz­hangban már több nemzeti közösség kidolgozott önkor­mányzati elképzelésekkel rendelkezik. Tapp János Gazdasági kérdésekről rendezett fórumot tegnap a Kereszténydemokrata Nép­párt, amelyen a vitaindító előadást Rótt Nándor or­szággyűlési képviselő tar­totta. Bevezetőben az előadó arról beszélt, hogy nagyőn súlyos, kritikus helyzetben van a magyar gazdaság. Visszatekintve a korábbiak­ra. megállapítható, hogy az összeomlás az 1980-as évek végén már megkezdődött, de az akkori vezetők tu­datosan úgy irányították a folyamatokat, hogy a csőd ne az ő nyakukba szakad­jon. A helyzetre jellemző, hogy a nagyvállalatok el­vesztették piacaikat, mely­nek, mint ismeretes, nagyon Díjátadás a Széchényi Könyvtárban A Bethlen Gábor-alapít- vány ötlete Illyés Gyulától származik, a feltételeket is ő fogalmazta meg még 1979- ben. Ma ezek a szavak már testamentumnak számíta­nak: az alapítvány díjára azok legyenek érdemesek, akik kulturális és politikai tevékenységükkel a legtöb­bet tesznek a külföldön élő magyar kisebbség ügyéért. Illyés Gyula nem érhette meg az első díjkiosztást, hisz csak halála után két évvel, 1985-ben adták áldá­sukat — akkor sem szíve­sen — a kultúrpolitika pro­minensei. Viszont Illyés kezdeményező szerepét az­zal tette maradandóvá a kuratórium, hogy a díjak odaítéléséről hozott dönté­seket az író születésnapján. november 2-án hozzák nyil­vánosságra. Az Országos Széchényi Könyvtárban az idei díját­adás minden eddiginél szín­vonalasabb keretek között zajlott tegnap, neves elő­adóművészek, énekesek, írók és költők működtek közre. A házigazda. Juhász Gyu­la könyvtári főigazgató üd­vözlőszavai után Borbándi Gyula emlékezett meg a 90 éve született Illyés Gyulá­ról, majd Nagy Gáspár, a kuratórium titkára ismer­tette az idei Bethlen- és Tamási-díjasok, valamint a Márton Áron-emlékéremre érdemesek névsorát. Bethlen Gábor-díjat ka­pott Borbándi Gyula, a Né­metországban élő író és szerkesztő, L’ubomir Feldek szlovák író és műfordító, Lükő Gábor hazai néprajz- tudós, valamint Konrad Su- tarski lengyel költő és mű­fordító. Tamási Áron-díjat ado­mányoztak a hertelendyfal­vi (vajdasági Vojlovica) Ta­mási Áron Székely—Ma­gyar Művelődési Egyesület­nek. Márton Áron-emlékérem­mel tüntették ki Kórógy községet (Vajdaság), az Or­szágos Széchényi Könyvtár nemzetiségi csereszolgála­tát és Tabajdi Csaba ki­sebbségi szakértőt. Záróbeszédében Márton János, a kuratórium elnöke gratulált és további ered­ményes munkát kívánt a kitüntetetteknek. (— gye —) KDNP-vitai órum A gazdasági fellendülés lehetőségei súlyos társadalmi következ­ménye: a munkanélküliség terjedése. S bár a külkeres­kedelmi áruforgalom nö­vekszik, ennek is vannak olyan tényezői, hogy egyes vállalatok inkább vállalják a veszteséges termelést, mint a felszámolást. A párt képviselője a to­vábbiakban arról beszél L. milyen kiút látszik ebből a helyzetből. Hangsúlyozta, hogy a nyugati szakiroda­lomban „piactisztításnak” hívják a vállalati csődöket. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a korszerűtlenül ter­melő cégek helyet adnak az újaknak, melyek piacképe­sek. S bár az összeomlás szinte pillanatok alatt tör­ténik, a kilábalás lassú fo­lyamat. Ami jelenleg bizakodásra ad okot, hogy bár nagyvál­lalatok megszűnnek, szinte gomba módra szaporodnak a kisvállalkozások. Főleg vendéglőket, panziókat, üz­leteket látni — új létesít­ményként — országszerte, de nyílnak kisebb ipari üze­mek is. Bár a külföldi tőke be­áramlása lassúbb, mint arra korábban számítani lehe­tett, de ebben több tényező szerepet játszik. Ismeretes, a határaink közelében dúló jugoszláv belháború el­riasztó hatása, de más okok is vannak. Ezek közé tartó-, zik, hogy a külföldiek nem kapnak elég tájékoztatást a magvarorszáei befektetési lehetőségekről, de ezen jobb tájékoztatással változtatni lehet. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents