Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

ü. FEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 13., PÉNTEK HIÁNYOZNAK A SARKALATOS TÖRVÉNYEK Gazdasági visszaélés, de nem feltétlenül törvényellenes A gyomról lem élőből ellopott sírköveket mutatja a helyi kapitányság munkatársa bűnjelraktárban (Erdősi Agnes felvétele) Már a beszélgetésünk elején kiderült, gazdasági éle­tünk egyik rákfenéjeként számon tartott gazdasági bűn­cselekmény fogalmának lehetőség szerinti pontos körül­írása, nem könnyű feladat. Pedig a sokszor több száz millió forintot is meghaladó kétes ügyek elemzésével szakavatott kalauzunk, Pelikán László alezredes már ti­zennégy éve dolgozik a bűnüldözés c területén. A megyei rendőr-főka­pitányság gazdaságvédelmi alosztályának vezetője le­szögezte: csak azt a tevé­kenységet üldözhetjük, amelyik jogszabályba üt­közik. Ebből következik, hogy a közvéleményt, de magát a rendőr főtisztet is okkal irritáló esetek jó részében tehetetlenek. Leg­alábbis egyelőre ... Ugyanis remélhetően mi­hamarabb követni fogja a megfelelő jogszabály a gazdasági élet viharos gyorsaságú átalakulását. Csak ezen sarkalatos tör­vények megszületése után képzelhető el, az igazán hatékony fellépés a vadhaj­tások lenyesegetésében. TAMÁS ÜGYEStN SPEKULÁLT Manapság ismét elfoga­dott lett a váltó. De a fedezetlen kibocsátását, amivel horribilis összegek­hez lehet jutni, nem bünte­ti a törvény. Ennek esett áldozatául az a vállalat, amelyik három kamiont bocsátott lízingbe 25 millió forintért. A lízingbe vevő a kisebb díjakat még rend­ben kifizette. Amikor a ko­molyabb összegű részletek­re került sor, már nem fi­zetett. Ugyanis még koráb­ban váltót bocsátott ki a díj fedezeteként. A vál­lalat képviselője, midőn elballagott a megadott pénzintézetbe a váltó bevál­tásáért, kiderült, hogy an­nak már a kibocsátásakor sem volt fedezete. A lí­zingbe adónak egy lehe­tőség állt rendelkezésére, megindította a polgári pe­res eljárást. A büntetőjog tehetetlen, mert a kölcsön­be vevő fizetési szándékát azzal kimutatta, hogy először fizette a kölcsönzési dijat. A csalás nem állapítható meg. Az ügy másik problémás vetülete, hogy a váltó egy­fajta hitellevél, kibocsá­tója nem köteles tudni, vajon lejártakor lesz-e pénze. Így a klasszikus csalásba nem lehet beillesz­teni ezt a cselekményt. A hatályos büntető törvény- könyv nem bünteti a fede­zetlen váltókibocsátást, míg tőlünk nyugatra, a Lajtán túl ez természetes dolog. Pelikán alosztályvezető egy megoldást lát. Neveze­tesen, hogy a honatyák, gon­dolva az anomáliák soka­ságára, mielőbb megfelelő törvényeket alkotnak. Ugyanis a büntetéstől való félelem nyilvánvalóan visz- szatartó hatású, a tisz­tességes vállalkozóknak pe­dig egyfajta biztonságot te­remt Az áfával való vissza­élésnél sem egységes a joggyakorlat. Az adó e formáját az eladónak kell fizetnie A vásárló bizonyos esetekben az általa kifize­tett összegeket visszaigé­nyelheti, erre jogosultsága van. A kérdés az: e körben a visszaélés adócsalás, vagy klasszikus értelemben vett csalás. Pelikán alezredes álláspontja szerint, ami egyébként egyre elfogadot­tabbá válik, az ügyeskedés eme formája a büntetőjog­ba ütközik. AZ ÉLETBŐL TANULNAK Ugyancsak nagy falat a privatizáció körüli vissza­élés. A vállalat vezetői a jól menő tevékenységet kft.-ben folytatják. Ezek­ben az esetekben egy na­gyobb szervezeti egysé­gen belül működik ez a viszonylag új gazdasági szervezet. A nyereség is ide áramlik, míg a költsé­gek rendre a korábbi nagy egészt terhelik. Ami így eiőbb-ulóbb tönkre­megy, csődöt jelentenek. Gyakorlatilag a költségter- hek miatt következik be a leértékelődés. A nyomozók ezekben az ügyekben is majdhogynem tehetetle­nek. A társasági törvény le­hetőséget teremt állampol­gári jogon a kft.-k alapítá­sára. Ugyanarra a tevé­kenységre alakult meg a gazdasági szervezet; ver­senytárs lehetne, ha nem ugyanaz lenne a vezető, és nem ugyanazon a területen — fizikai, földrajzi érte­lemben is —, folyna a gaz­dálkodás. Ezt a tisztesség­telen gazdasági versenyt nem bünteti a törvény. A nyilvánvaló erkölcstelenség ellen nem tudnak fellépni. Csak látszólag tűnik kü­lönösnek a jómódú réte­gek körében tapasztalható telhetetlenség. Főként kö­rükben népszerűek a biz­tosítási csalások. CSODAPRESSZÓ A SZÍ SETEN Szigetszentmiklóson porig égett egy fából készült presszó. A tulajdonos hoz­závetőleg 5 millió forint kárt jelölt meg a biztosí­tónál. A nyomozáskor de­rült ki, hogy az általa mondott értékek háromszor akkora épületben sem fér­tek volna el. Noha az állí­tás szerint, a nem ép­pen osztályon felüli he­lyiségben kristály pohár­készletek, videók, és egye­bek semmisültek meg. A biztosítási ügyekben mind gyakrabban játsza­nak főszerepet az értékes gépjárművek. Egy most fo­lyó nyomozásban az volt a gyanús, hogy ugyanazon a helyen, rendszeresen drá­ga gépkocsik szenvednek töréskárt. A tulajdonos pe­dig mindig ugyanaz. A szervezett bűnözők ide­ális terepe az, ahol jogi sza­bályozatlanság fellelhető, azt kihasználva a kezdeti lépéseket már megtelték, fedő cégeket alakítanak, így fedezve illegális üzleteiket. Az átlagember egy csinos panziót . lát étteremmel, más szolgáltatásokkal. Emellett a tulajdonos bű­nözőcsoportot tart fenn, amely betörni, gépkocsi­kat lopni jár. A tisztességes vállalkozás háta mögött követik el a bűncselekmé­nyeket. Adatok erre már rendelkezésre állnak, eljá­rások is indultak, de ezek egyelőre nem publikusak. A pénznyelő automaták is fő­ként ebben a körben tűn­nek fel. A törvénytelen ter­mészetesen az, hogy a pénzt nem a gépbe dob­ják a vigadni akarók, ha­nem a pultnál fizetnek ér­te. Itt csak a tetten érés segíthet. Mint említettük, a gazda­sági bűncselekmény, mint ilyen, ma még pontosan nincs meghatározva. Tág értelemben azt értik alat­ta, hogy a gazdálkodás kö­rében követik el ezeket. Az alosztály tehát azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyeknél a sértett gaz­dasági tevékenységet foly­tat, s az elkövető szintén gazdasági ügylet során csapja be őt. A szerteágazó és mint látható, jogilag nehezen megfogható ügyletek fel­tárásán a megyei főka­pitányságon nyolc nyo­mozó dolgozik. Ez rendkí­vül kevés. Bonyolultságuk miatt egy-egy ügy olykor megköveteli, hogy mind­nyájan azon dolgozzanak. Az elkövetőkre az is jellem­ző, hogy mivel többnyire büntetett előéletűek, vál­lalkozásra nem kapnak en­gedélyt, ezért úgynevezett strómanokkal dolgoztatnak. A hálózat olykor az ország egész területére kiterjed. A bűncselekmények elkövetői zömében kiválóan felké­szültek, gátlástalanok — Ápiszban vásárolt bélyeg­zőt felhasználva adják ki magukat vállalkozóknak —, kiválóan ismerik a kiska­pukat. Velük szemben nem elég a rendőrtiszti fő­iskolán tanult ismeret. A hétköznapi életben szerzett tapasztalatokkal bővítik is méreteiket a nyomozók. Es állandó jogi, gazdasági ön­képzéssel. Ha új tiszt kerül az alosztályra, egy-két évbe telik, amíg kellően fölké­szül. Természetesen, folyama­tos munkakapcsolatban áll­nak a pénzintézetek, az APEH, a Pénzügyőrség, biztosító szakembereivel Ugyanakkor sajnálatos, hogy a megyei vállalkozók különböző érdekképviseleti szerveivel még nincs iga­zi együttműködés. Noha tisztességes Vállalkozó ren­delkezhet olyan ismeretek­kel, információkkal, amit megoszthatna a bűnüldö­zőkkel. Különösen akkor midőn a világkiállításra készülve, számolni kell széhámosok, az ország jó hírét veszélyeztetők töme­ges megjelenésével. Németh Zsolt Mitől félnek az alsónémedi polgárok? Feketemunka fél pén ALSÓNÉMEDIBEN a na­pokban megtartott képvise­lő-testületi ülésen dr. Ka- járy László községi főorvos — képviselői minőségben — érdekes témát tett szóvá: „Jelzéseket kaptam, hogy az alsónémedi polgáron félnek.” A továbbiakból kiderült, hogy a félelmet nem helyi, sőt nem is magyarországi személyek váltják ki, ha­nem a hovatovább csapato­san őgyelgő idegen állam­polgárok, akik többnyire munkát keresve vetődtek a községbe. Bár nációról nem történt említés, köztu­dott, hogy román állampol­gárokról van szó, s nem romániai magyarokról. S ezeket az idegeneket sokan munkavállalási engedély nélkül, tehát illegálisan foglalkoztatják. Ennek szá­mos kedvezőtlen következ­ménye van. Például azok a lakosok, akik alacsony jö­vedelmüket eddig azzal egészítették ki. hogy nap­számba jártak a helyi gaz­dákhoz, jelenleg nem kap­nak munkát, mert a ven­dégmunkások irreálisan — felére, harmadára — leszo­rították a napszámbért. A félelem legfőbb oka még­sem ez, hanem az idegenek agresszív viselkedése. Volt már arra példa, hogy a be­fogadott kifosztotta a mun­kaadóját. A képviselő említést tett arról a meggyilkolt férfi­ről is, akit Némeditől né­hány kilométerre, a XX. kerületi ócsai út mögötti erdőben találtak. Arra ugyan semmi bizonyíték nincs, hogy a némedi ven­dégmunkásoknak bármilyen köze lenne is a bűntényhez, ennek ellenére ez is fokoz­za az idegenektől való fé­lelmet. A hozzászólók csak rész­ben tartották jogosnak a képviselő által tolmácsolt panaszt. Kifejtették: maguk a némediek is hibásak. Egy részük ugyanis nem tartja be a vonatkozó rendelete­ket. Nem kérik számon a tartózkodási és munkavál­lalási engedélyt, nem jelen­tik-be biztosításra az ide­gent, vagyis gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy ki, miért és kinél tartózkodik a községben. A polgármes­teri hivatal dolgozói nem jogosultak az utcán járká­lok elszámoltatására, s a rendőrnek is csak akkor van intézkedési jogköre, ha bizonyítható szabálysértést észlel. Az egyetlen „gyógy­ír”: idegent nem szabad befogadni, még akkor sem, ha olcsó a munkája — szö­gezte le vitazárójában Oyörgy Balázs polgármes­ter. Mellesleg néhány szigorí­tás is elkelne — vetették fel a némediek. Egyrészt: valóban sok veszéllyel járt a külföldiek parttalanná vált szabad mozgása, más­részt legalább figyelmeztet­ni kellene azokat, akik fenntartás nélkül bárkit be­fogadnak az otthonukba. Mert kockáztatják a maguk és mások vagyon- és köz- biztonságát. S ha netán „rá­fáznak”, gyakran ők a leg­hangosabbak. tehetetlenség­gel vádolva rendőrt, önkor­mányzatot. (—tula gyé—) Kalandos út Halasig Az elvarázsolt pénztárca Nyársapáton szívesen lát­ják a messzi vidékekről, főleg a határokon túlról ér­kező idegeneket. Mutatja ezt égy hozzávetőleges nyári becslés is, miszerint a mezőgazdasági munjták dandárja idején legalább 200 külföldi állampolgár keresett és többnyire talált is munkalehetőséget vállal­kozóknál, gazdaságokban. A kevéske bérrel is megelé­gedő napszámosok között azonban akadtak olyanok is, akiket az itt-tartózko- dás feltételeinek híján é* rossz magaviselet miatt ki­utasított a rendőrség. Ama község rendje, békéje így sok kárt szenvedett — mondják a falubeliek. A legutóbbi nyugdíjfize­tés napján egy 70 év kö­rüli bácsika lett kárvallott­ja a vendégjárásnak. Mivel nem bírta kivárni a kézbe­sítőt, 7300 forint nyugdí­jáért elballagott a postára. Annak rendje szerint meg is kapta a pénzét, majd ha­zafelé menet betért egyik ismerőséhez, aki két román állampolgárságú férfi és egy hölgy társaságában ho- rozgatott. Szó szót követett, addig, hogy7 a fiatalasszonyt egy presszóbeli kávéra is meginvitálta a későbbi sér­tett. A hölgy látva a fize­téskor előhúzott tárcából kikandikáló ezreseket, dön­tött: megszerzi vendéglátó­ja pénzét. Talált is mindjárt ürü­gyet, hogy ujjai közé kapa­rinthassa a tárcát. Figyel­meztette az idős embert: veszélyes dolog csak úgy a la.lbizsebbe dobni a „brif- kót”, könnyen ellophatják, s azzal kivette a kezéből, és újdonsült ismerősének ka­bátja alá az ingzsebébe süllyesztette. Amaz meg­nyugodott, jó helyen van a tárca. A tárca valóban jó he­lyen volt. ám odahaza egy huncut fillér nem sok. annyit sem talált benne. Rögtön el is ment a rend­őrhöz feljelentést tenni. Kis településen nem nagyon lehet elbújni, így aztán a bűncselekmény tisztázására kiszálló körzeti megbízott már az utcán összefutott a gyanúsítottal, akit a jó sze- mélyleírás alapján azonnal felismert. Hozzálátott az elszámol­tatásához, de miután a lány útleveléért az ideigle­nes szállásra hajtottak, az hirtelen kereket oldott. Nagy nehezen a kukoricás­ban sikerült elfogni. Üjabban gépjárműlopá­sok is felborzolják a nyárs­apátiak hangulatát. mint történt legutóbb, amikor a fél falu a szüreti bálon mu­latott. Másnap reggel az egyik Trabant tulajdonosa lelte hűlt helyét járművé­nek. Ugyanakkor egy gaz­dátlan Skodáról is érkezett bejelentés, mondván, bizo­nyos, hogy nem falubeli hagyta az útszélen üres tankkal, borszagtól bűzöl- gő fülkéjében üres demi- zsonna), és két szeméi':! igazolvánnyal. Az iratok alapján a körzeti megbízott megtalálta a tulajdonost, aki elmondta, előző este az Apáti bisztróban múlatták az időt. barátjával és isme­rősükkel a sokszorosan büntetett előéletű Sallai Ferenccel. Sallai később fej­fájásra panaszkodva beült a Skodába, és többé nem érdekelte, hogy amazok ho­gyan jutnak haza: elhaj­tott. Az autótolva] kiléte és hovatartozása hamar tisz­tázódott, a rendőrök forró nyomon lakóhelyére. Kis­kunhalasra vették az irányt. Nem messze a tele­püléstől meglelték az üres tartályú kocsit karambolo­sán. amiből Sallai távozása után akkumulátort, rádiót, miegyebet sorra kiszereltek az éppen arrafelé járók. Sallai is hamarosan kézre került, akit most (ki tudja, hányadszor' jármű önké­nyes elvitele. lopás és más cselekmények miatt vonnak felelősségre. —ay

Next

/
Thumbnails
Contents