Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP ■<: - - < < ••.'xT.'-C 1 KÖZBIZTONSÁG 1992. NOVEMBER 13., PÉNTEK III. N. N. szép, fiatal nő volt... Létezik-e tökéletes bűncselekmény? Az áldozatok hozzátarto­zói nem felejtenek, és azok sem, akiknek a környeze­tében történt szörnyű bűn- cselekmény. Évek múlva is borzongva emlegetik a vé­res eseményeket, kivált­képpen akkor, ha még nem került napvilágra, hogy ki volt a tettes. Hány gyilkos személye maradt homály­ban az utóbbi években? Foglalkozik-e még ezekkel az ügyekkel a rendőrség? Erről beszélgettem dr. Fuér Angéla századossal, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi osztálya-’ nak csoportvezetőjével. Huszonkét évre vissza­menően került elő a kimu­tatás a páncélszekrényből. Hivatalosan húsz évig kö­telesek'a nyomozók foglal­kozni a legsúlyosabb életel­lenes bűncselekményekkel, de mint látszik, ennél ré­gebbiek sem mennek fele­désbe. Ami a statisztikai adatokat illeti; az elmúlt 22 esztendőben 14 olyan gyilkosság volt, melyek el­követőjét eddig nem sike­rült felderíteni, s köztük két alkalommal újszülött volt az áldozat. A kinyo­mozott több száz esethez vi­szonyítva ez a szám el­enyészőnek tűnne, ha ilyen ügyeknél egyáltalán létez­ne efféle minősítés. De nem létezhet, hiszen a szabad­lábon lévő gyilkosok ve­szélyt jelentenek a társada­lomra, és a bűnösöknek la- kolniuk kell. Mi történt P. Katalinnal? A hetvenhárom esztendős asszonyt 10 esztendővel ez­előtt találták meg holtan Szentendrén, az úgyneve­zett Kálvária dűlőben lévő szőlőjében. Az idős hölgy rendszeresen kijárt oda dolgozni, és bizonyára eszé­be sem jutott, hogy veszély leselkedhet rá. A támadás bizonyára teljesen váratla­nul érte, védekezni sem tu­dott. A holttestét megbecs- telenítve találta meg egy arra vetődő járókelő. A szakértői vizsgálat iga­zolta a nyomozók első meg­állapítását, mely szerint szexuális erőszak történt Bár óriási energiával dol­goztak - a rendőrök, eddig még nem sikerült fényt de­ríteni az ügyre. Mint Fuér Angéla mondta: jelenleg is folyik a nyomozás, ugyanis hasonló bűncselekmény tör­tént nemrég az ország má­sik részében. A gyanúsított az ilyen és hasonló esetek­ben körömszakadtáig ta­gad, de még ennyi idő el­teltével is sok minden ki­derülhet. S egy másik, némely szempontból hasonló bűn- cselekmény, mely 1975-ben történt, Csömörön. A 79 éves V. Jánosáét szétvert fejjel, meztelen alsótest­tel találták meg az ágyá­ban. A szakértői vélemény, ebben az esetben nem mu­tatta ki szexuális erőszak nyomát, de mégis ilyen szándékra utal az, hogy az áldozatot deréktól lefelé levetkőztették. Bár a lakás­ban volt némi pénz és ék­szer, nem vittek el semmit. Az elmúlt évben történt az a rejtélyes eset, mely­nek felderítésére sok szá­lon folyik a nyomozás. A A lakók áldoznak a biztonságukért Rendőrőrsöt avattak Üllőn Már eddig is sok üllői lakos kereste fel tanácsért, segítségért az új rendőrőrsöt (Hancsovszki János felvétele) Tápiószeléről Tápiógyör- gyére vezető úton novem­ber 26-án szénné égett egy Volkswagen mikrobusz, melyben egy áldozat tete­mét találták. A 29 éves P. János ceglédi lakos, aki egy kft.-nek a vezetője volt, mint megállapították, bűn- cselekmény áldozata lett. Az utolsó értesülés az volt róla, hogy halála előtt Cse- möre indult, ahol egyik is­merősével lett volna talál­kozója. Sohasem ért oda ... Idén 34 emberölési ügy­ben nyomoztak Pest me­gyében és egyelőre még 2 tettes ismeretlen. Mint dr. Fuér Angéla hangsú­lyozta : különösen nehezíti a helyzetüket, hogy az ál­dozatok személye sem is­mert. Mindkét tragikus esetről írtunk korábban lapunkban is és közöltük a felhívást, hogy jelentkezzenek, akik bármilyen felvilágosítással tudnak szolgálni. Az egyik rejtélyes gyil­kosság áldozatát idén ja­nuár 7-én találták meg az M5-ÖS autópálya Ócsára vezető szakaszán. A fiatal nő 160 centiméter magas volt, karcsú, elegáns és jól­ápolt. A fényképfelvéte­lek, melyeken fél arca ép, szabályos vonások látsza­nak fekete hajfürtökkel ke­retezve. Arcának másik fe­le eltűnt, mert szétverte az ismeretlen tettes. A hölgy, mielőtt utolsó útjá­ra indult, fehér bársony­blúzt vett fel és miniszok­nyát. Nem tudni, hogy mi­lyen cipőt viselt, mert ami­kor rátaláltak, harisnyá­ban volt. Kilétét azóta sem sikerült kideríteni, N. N. néven szerepel a nyilván­tartásban. feltételezhető, az is, hogy külföldi állampol­gár. . S még egy, eddig meg­fejteden rejtély: Néhány hónapja játszadozó gyer­mekek találták meg Csepel- szigetnél, az MO-s körgyű­rű közelében egy férfi né­hány testrészét. Egy lábfej, két alsó lábszár, valamint egy comb volt a borzalmas lelet. Nem tudni, hogy ke­rültek oda. — Lehetséges, hogy van tökéletes bűncselekmény? — kérdeztem a százados­nőt. Tagadó választ adott. — A bűnösök mindig hagynak nyomot maguk után, melyből kiindulva meg lehet fejteni a legrej­télyesebbnek látszó ügye­ket is. Nincs tökéletes bűn- cselekmény, de vannak fel­derítési hibák, hiányossá­gok. Elképzelhető, hogy a daraboló rengeteg nyomot hagyott maga után, de a rendőrök nem vették észre. Egyszer majd, talán más ügy kapcsán valami előke­rül, és akkor összeáll a kép. Megtaláljuk a tettest. A gyilkosok sohasem alkat­nak nyugodtan... Ga. J. A nádasban is üldöztem a betörőt Szeretnék hű maradni a hivatásomhoz Kaszás Sándor rendőr zászlós, a Ceglédi Rendőr- kapitányság közlekedési al­osztályának balcselhelyszí- nelö-vizsgálója hatodik esz­tendeje esküdött fel a hiva­tásra. E rövid idő alatt is bizonyította rátermettségét. — Az ember gyerekkorá­ban annyi minden szeretne lenni, ön miféle foglalko­zásról ábrándozott? — Világéletemben von­zódtam a közlekedéshez. Mindig is ez érdekelt. Oly­annyira, hogy az újszászi közlekedési szakközépisko­lába jártam, elvégeztem az autóközlekedési ágazatot. Egy ideig aztán gépkocsive- zetősködtem. Majd — 1987- ben — pályát módosítottam, amit azóta sem bántam meg. — Mi tagadás, az elmúlt évtizedekben a rendőrökről általában kedvezőtlen kép alakult ki a köztudatban. Ezek után mi késztette ar­ra, hogy zsaru legyen? — Szerencsére nekem a korábbiakban nem voltak konfliktusaim. Éppen ezért bennem nem a rossz szán­dékú rendőr képe formáló­dott. hanem inkább a segí­tőkészé. — Igazán nem akarok go­noszkodni. Itt engedelmes­kedni kell, parancsot telje­síteni, a szabad idejét is mások osztják be. Ez sem riasztotta el? — kétségtelen, meg kel­lett szoknom ezt az állandó készenlétet, hogy bármelyik pillanatban csengethetnek, kopogtathatnak. Amikor idejöttem, nem gondoltam, hogy ennyire nehéz ez a munka. Kezdetben nem volt ilyen sok lopott gépkocsival okozott baleset, cserbenha- gyásos gázolás. Bezzeg most lényegesen több van. Vé­gül is, ennek a fokozott el­várásnak csak úgy lehet megfelelni, ha az ember hi­vatásának tekinti a munká­ját, és szívből csinálja. Én azt hiszem, hogy megtalál­tam a szépségét és értelmét, s ez a bűnözés elleni harc. És ebbe persze nem csupán a közlekedéssel kapcsolatos bűnügyek felderítése fér bele. Előfordult már, hogy betörő után eredtem egy nádasba. Derékig érő víz­ben sem hagytam abba az üldözést. A végén elfogtam. Csuromvizesen, „illatosán” mentem haza. A feleségem éjfélkor arra ébredt, hogy valami furcsa szagot érez. Végül is nem volt hiábava­ló ez az alkalmi fürdés. — Ne haragudjon, ön nem egy atlétatermet. Egy- egy intézkedéskor van te­kintélye? — A véleményem szerint nem a termeten múlik. So­kat számít a tapasztalat. Szinte első pillanatban fel lehet ismerni, hogy kivel miként kell bánni. Én egyébként mindig határo­zott és persze udvarias va­gyok. — Rosszabbodott-e a köz­lekedési morál? — Igen, fegyelmezetlenek az emberek. Behajtanák a tilosba, oda parkolnak, aho­vá nem lehet. Mégis nekik áll feljebb: „Más is ezt csi­nálja. Miért engem piszkál­gat!” Nem a legudvariasab­ban beszélnek ilyenkor ve­lünk. Mind gyakoribb a se­gítségnyújtás elmulasztása, valamint az ittas, jogosít­vány nélküli vezetés. A kö­zelmúltban például egy hölgy egyetlen napon há­rom balesetet okozott. Két helyszínről továbbhajtott, a harmadiknál már azért nem. mert hátulról egy te­herautónak ütközött. Van, aki összeroppan, ha elé tár­juk a bizonyítékokat. De akad olyan is, aki nem bán­ja meg, amit tett. — Nincsenek túlfizetve. Hű marad a hivatásához? — Szeretnék hű maradni, csak ez egyre nehezebb. Voltaképpen én többször kaptam már jutalmat, di­cséretet, sőt soron kívüli előléptetést is. De őszintén be kell vallanom, hogy iga­zából nem vagyunk megfi­zetve. Nincs arányban a bé­rünk a tevékenységgel. Az átlagpolgár ledolgozza a nyolc órát és senki nem za­varja. Mi havonta kétszáz- húsz-kétszázharminc órát húzunk le. Otthon sem le­hetünk nyugodtan, hiszen bármikor adódhat olyan eset, hogy menni kell. Ezt csak egy megértő feleséggel, békés családi háttérrel lehet győzni. — Van-e kitűzött célja a pályán? — Mindenképpen szeret­nék előbbre jutni. A főisko­lára jelentkeztem, nem vet­tek fel. Persze, újra meg­próbálom. Bár ekkora ter­helés mellett nehéz felké­szülni. Egyelőre az a legfon­tosabb. hogy az önmagám­nak feltett mércének meg­feleljek: minél kevesebb legyen a felderítetlen bűn­eset. F. F. Ünnepélyes keretek között avatták fel Üllőn a minap az új rendőrőrsöt. Az ese­ményen ott volt dr. Túrós András vezérőrnagy, az or­szágos rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, valamint dr. Komáromi István ezredes, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Dr. Matiz Iván alezredes, a Monori Rendőrkapitány­ság vezetője méltatta azo­kat a rendkívüli anyagi erő­feszítéseket, melyeket a te­lepülés önkormányzata tesz a lakók biztonsága érdeké­ben. Kilenctagú az őrs. s az állományból hat rendőr tel­jes fizetését, továbbá a te­vékenységükkel összefüggő költségeket a helyi önkor­mányzat fedezi. Rendelke­zésükre bocsátották továbbá a főútvonalon lévő épüle­tet. melyben a rendőrőrs mellett helyet kap a Mono­ri Rendőrkapitányság köz­lekedési állománya is. Dr. Matiz Iván, mint Üllő szü­lötte, büszke arra, hogy a honfoglalással egyidős tele­pülés sokat áldoz a kiemelt célokért. Manczal János, Üllő pol­gármestere adta át az épü­let kulcsát Frank Imre törzszászlósnak, az őrs pa­rancsnokának, majd dr. Ko­máromi István köszönte meg a település önkormányzatá­nak, lakosságának áldozat- készségét. Dr. Túrós And­rás szólt arról, hogy vissza akarják állítani az egész or­szágban az 1971-től fokoza­tosan megszüntetett rend­őrőrsöket, s céljuk, hogy mindenütt legyen, ahol 1945 előtt is működött. A vezér­őrnagy elismerését fejezte ki a Pest megyei rendőrök­nek, akik a fővárosi maf­fiák felszámolásában is eredményesen dolgoznak. (g) Ha négy-öt órát zavartala­nul végigalhatnak a Váci Rendőrkapitányság kötelé­kébe tartozó nyomozók, a „forró nyom” csoport tag­jai, akkor azt mondják: pi­hent vagyok. Ez persze rit­kán fordul elő, mégis nagy lelki nyugalommal tűrik, ha éjszaka lakásukon megszó­lal a csengő. — A legrosszabb, ha éjjel tizenegy és hajnali kettő között ébresztenek— mond­ja Juhász István, aki törzs- zászlósként tagja a bűnügyi alosztálynak. — A csengőt már kikötöttem, mert az egész család fölébredt, ha jött a járőrkocsi. Nekem elég, ha épp megnyomják a kaputelefon gombját. Olyan éberen alszom, hogy már ugróm is. — Ha van értelme, vagy­is. ha eredményes az akció, mert sikerül nyomára buk­Mindig készenlétben Miről á a zászlós kanni a szükséges bizonyí­tékoknak,’ lefolytatni az el­rendelt házkutatást, vagy elfogni a tettest, akkor nem bánom — teszi hozzá véle­ményét Baranyi Imre zász­lós. — Igazából akkor ér­zem rosszul magam, ha mondjuk egy egész hétvé­gén senki nem keres. Olyankor előfordul, hogy betelefonálok, hátha elfe­ledkeztek rólam. Hát el nem nagyon fe­ledkeznek róluk. Hetente négvszer-ötször is, de két­három alkalommal biztosan be kell dobniuk magukat éjjel is a csoport többi tag­jához hasonlóan. A bizo­nyítási eljáráshoz gyűjte­nek frissiben adatokat, máskor talán hatósági ta­núra „vadásznak” — mun­ka akad bőven. Leggyak­rabban rablások, betörések után van szükség rájuk, amikor már fogdában az elkövető. Az „egyszerű” hétközna­pokon ezért készíthetnek valamiféle esti beosztást is ma-guknak, de adódhat rendkívüli helyzet, amikor mindenkire szükség van. Azon az éjszakán is így volt, amikor kollégájukat, Máié Andrást a tetten ért autótolvaj leszúrta. Rendes éjszakai feladatát látta el két autóval összesen négy vizsgáló nyomozó. Baranyi Imre a másik kocsiban jár­ta a várost. Most is nehe­zen, keserűen idézi azt az éjszakát. Munkájuk bizalmas, vál­tozatos. Néha túlzottan az. Amikor este lefekszenek, soha nem sejtik, hogyan fejeződik be az éjszaka. Gyakran a reggellel fejező­dik be: ami viszont már a nappali műszak kezdetét je­lenti számukra. Az ilyen esetekre szá­mítva tartanak borotválko­zókészletet a munkahelyü­kön is. Dudás Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents