Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG Átképzés, munkahelyteremtés Pénzt osztott a munkaügyi tanács (Folytatás az 1. oldalról.) beszerzését oldhatják meg. Ennél is többet kapott mű­ködő tankonyhájának fel­szerelésére a ceglédi Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, forgóállványos sütőkemen­céjére a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző. Egyre na­gyobb gondokat okoz a szakmunkástanulók gyakor­lati foglalkoztatása: Gödöl­lőn 324 személyes tanmű­helyt építenek a szakmun­kásképző udvarára — kijárt a kedvező elbírálás. De megtalálható a névsorban a Piarista Szakmunkásképző is Gödről, vagy a váci Autójavító Kisvállalat, ahol környezetvédelmi mérésre is megtanítják a tanulókat. A megyei munkaügyi ta­nács most bírálta el a mun­kahelyteremtő beruházá­sokra benyújtott pályázato­kat. A 35 jelentkezőből 19 felelt meg a követelmé­nyeknek, no meg ennyire futja az idei pénzügyi ke­retből. A támogatás ez eset­ben kamatmentes, két-há- roméves futamidejű vissza­térítendő kölcsönt jelent az igénylők számára. Ily mó­don a megyében 239 mun­kahely megteremtését teszi lehetővé a szétosztott mint­egy 36 millió forint. Ez munkahelyenként átlagosan 150 ezer forintos támoga­tással egyenlő. Kivételt tet­tek a ceglédi MOHA Ala­pítvánnyal: ők mozgáskor­látozottak „szakmásítására” vásárolnak számítógépeket, ezért térítésmentes az anyagi segítség. A péceli Triton, az Árammérő Gö­döllőről s Nagy Ferenc tcsz- tagyáros Százhalombattáról jól jellemzi a beruházók körét. Peráth Béla, a megyei munkaügyi központ igaz­gatója kérdésünkre el­mondta: az aktív munka­KÖZÉP-EÜRÓPAI KÖZJEGYZŐI KOLLOKVIUM TELEKKÖNYVI NYILVÁNTARTÁS ÉS A HAGYATÉK (Folytatás az I. oldalról.) is, aki beszámolt arról, hogy a közelmúltban mutatták be a nagyközönségnek azt a jo­gi összehasonlító tanul­mányt, amelyet magyar ké­résre készítettek osztrák példa nyomán. Az ingatlan- nyilvántartás megszervezé­séhez. a számítógépes adat­szolgáltatáshoz nyújt gya­korlati segítséget. Megerő­sítette azt a szakmai véle­ményt. hogy működő telek­könyv nélkül manapság nem létezik precíz ingatlan- nyilvántartás. Magyarországon az első modern közjegyzői törvényt Pauler Tivadar igazságügy- miniszter terjesztette még 1874-ben a parlament elé. Az addig közmegbecsülés­nek örvendő közjegyzői szervezetet 1949-ben álla­mosították és integrálták a bírósági szervezetekbe. Saj­nos ez az intézkedés elvon­ta a hivatás gyakorlásának személyi és tárgyi feltéte­leit. — A politikai rendszer- váltás, társadalmunk és gazdaságunk átalakulása, s az európai integráció igénye egyre sürgetőbbé tette a közjegyzői szervezet re­formját — hangsúlyozta Bó­kái Judit. Majd utalt arra, hogy: — A másfél éves elő­készítő munka eredménye­képpen Balsai István igaz­ságügy-miniszter előterjesz­tésében az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, amely ez év január elsején lépett ha­tályba. Bókái Judit a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a Magyar Országos Közjegy­zői Kamara tervezi köz­ponti végrendelet-nyilván­tartási rendszer felállítását. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy még a köz­jegyző őrizetében lévő vég- intézkedések tekintélyes ré­sze sem kerül soha kihir­detésre azért, mert a vég­rendeletet őrző közjegyző nem értesül a végrendel­kező haláláról. Vagy éppen­séggel fordítva: a hagyaté­kot tárgyaló közjegyző nem szerez tudomást arról, hogy az örökhagyó végintézke­dést hagyott hátra A Végintézkedések Köz­ponti Nyilvántartása való­jában olyan szolgáltatás, amelynek hasznát közvet­lenül az állampolgárok és a bíróságok látják, míg köz­vetetten a jogbiztonság fo­kozását szolgálja. Lényegé­ben garanciát nyújt arra. hogy az örökhagyó akarata a hagyatéki eljárás, tárgya­lás során maradéktalanul érvényesüljön. A Végintéz­kedések Központi Nyilván­tartása. számítógép segítsé­gével 1993. január elsején kezdi meg remélhetően ál­dásos működését. A Magyar Köztársaságot ez év áprilisában a kolum­biai Cartegnában vették fel a Latin Közjegyzőség Nem­zetközi Uniójába, amelynek eleddig félszáz tagállam a tagja. A sajtótájékoztató végén Bókái Judit és szakértő vendégei készséggel vála­szoltak a feltett kérdések­re. Lapunk részéről elhang­zott az az észrevétel, hogy nem a várt ütemben törté­nik a termőföld privatizá­ciója, a kárpótlás. A föld­árveréseken még mindig ke­vesen vehetnek részt azok, akik egykoron elvett tulaj­donukat szeretnék vissza­kapni. Sajnálatos módon az esetek jelentős részében ép. pen a telekkönyv hiánya, az ingatlannal kapcsolatos do­kumentumok okoznak fej­fájást az érintetteknek. Ezért aztán a földhivatalok is szorult helyzetben van­nak. Az elnök asszony vá­laszában megerősítette azt. hogy ez a példa is jelzi, mekkora szükség van a pre­cíz ingatlan-nyilvántartás­ra, a tulajdonviszonyok kontrollálására. Gyócsi László erőpiac serkentésére, ke­zelésére 600 millió forintot fizettek ki ebben az évben. Ebből munkahelyteremtés­re 140 millió ment el, kö­zöttük az előbb említett összegek is. Az átképzés mellett ebbe a keretbe való a közhasznú munka és a korkedvezményes nyug­díjazás támogatása. Az ülés végeztével a ta­nács tagjai megnézték a ki­váló mintának tekinthető átképzési központ négy tantermét. Osztrák állami támogatással a Leobeni Szakképző és Továbbképző Központ juttatta el Ma­gyarországra a teljes felsze­relést. a legmodernebb szá­mítógépeket, amelynek ér­téke meghaladja a négy­millió schillinget. A 40 át­képzésben részesülő fiatal munkanélküli kizárólag Pest megyei, akik szeptem­bertől augusztusig intenzív oktatáson vesznek részt, s mint irányítástechnikai szakemberek távoznak. Ki­egészítésként elsajátíthat­ják az angol és német nyelv alapjait is. Az átkép­zés költségeinek döntő ré- sz.ét a megyei munkaügyi központ fizeti. A tanácskozásra meghív­ták azon környező vállala­tok vezetőit is, akik az in­nen kikerült szakembereket vélhetően foglalkoztatni tudják. (tóth) Az M$F elnökségének nyila Okozta fa Az egység megerősítéséért A Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége szerdán éj­szakába nyúlóan ülésezett, amelyről a párt sajtóirodá­ja közleményt adott ki. Az MDF elnöksége meg­tárgyalta az MDF-en belüli — alapszabályának és a párt programjának megfe­lelő — szellemi áramlatok, politikai áramlatok szinté­zisének fontosságát. A ke­reszténydemokrata. nemze­ti liberális és a népi-nem­zeti örökség együttesen nd • ja meg az MDF arculatát, biztosítja annak nemzeti és európai értékeit. Ezért tá­mogatja a három szellemi áramlat elméleti-politikai műhelyét, gondoskodik e nagy jelentőségű örökség megtartásáról és korunk­hoz való alkalmazásáról. Az elmúlt időszakban is folyamatosan működtek az lVIDF-cn belül a három szellemi áramlat műhelyei, körei, és ezt támogatják a jövőben is. így kerül sor egymást követően a nem­zeti-liberális, a keresztény- demokrata és a népi-nem­zeti körök rendezvényeire. Mindezek az eszmei áram­latok azonban csak a Ma­gyar Demokrata Fórum alapszabályában és prog­ramjában megfogalmazott alapelvek szerint szolgál­hatják az egységet. Ennek megfelelően a Liberális Fórum Alapítvány konfe­Kárpótlási MOSZ-javaslat ÉSSZERŰ, HA MEGVALÓSÍTHATÓ Akár május végéig is el­húzódhat azoknak a kár­pótlásra jogosultaknak a földhöz jutása, akik augusz­tus 15-éig nyújtották be igényüket. A kései időpont még tovább rontja a jövő évi termesztés kilátásait. A kárpótlás felgyorsításáért a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Sző- - vétségé javaslatot dolgo­zott ki. A javaslat szerint: mi­után a kárpótlásra jogosult megkapta kárpótlási jegyét, illetve letéti igazolását, je­lezhetné a szövetkezetnek és hivataloknak, hogy mű­velni kívánja-e a földet, vagy tulajdonosként bérle­ti szerződésben műveltetné egy ideig. Így először a mű­velőkre koncentrálódhatna a nagyon szűk földmérő ka­pacitás. Sztáray Mihály, a Pest Megyei kárrendezési Hiva­tal vezetője ugyan egyetér­tett a javaslat ésszerűségé­vel. azonban kétségei vol­tak a megvalósíthatóságot illetőleg. Ismertetése sze­rint: november 8-ig 705 ezer aranykorona földterü­let került 19 ezer új tulaj­donos birtokába. Ez az ösz- szes kijelölt területnek csu­pán 2 százaléka. A földek aranykoronánként még mindig 500-700 forintos áron keltek el. aminek sú­lyos következményei lesz­nek. Ugyanis 500 forintos áron a jogosultak kétszer annyi területhez juthatnak, mint amennyi valóban jár­na. Ez később feszültséget okozhat, sőt a szövetkeze­tek lényegesen kevesebb kárpótlási jegyhez jutnak. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy rendezni kellene a nagyvá­rosok és főleg a főváros és környéke területeinek kér­dését. Ugyanis a kelendőbb területek árverésén hatal­mas fejetlenség várható. Habsburg-konferencia Budapesten Habsburg-konferenciát rendez ma és holnap a bu­dapesti Európa Intézet, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézete, illetve az Osztrák Kelet- és Dél-Európa In­tézet. Az eseménynek a bu­dapesti Európa Intézet ad otthont. A német nyelvű tudo­mányos konferenciát Glatz Ferenc, az intézet igazga­tója nyitja meg, majd a meghívott magyar, osztrák, cseh szakértők tartanak előadásokat három téma­körben. Az első napon az Abszolutizmus és alkot­mányos állam, illetve Tár­sadalom és hadsereg té­mákban szólalnak fel. A második nap témája: Meg­váltást hoz-e a háború? Kormányszóvivői tájékoztató Biztató költségvetési tárgyalások Annak a jövőre bályok a érdekében, hogy tervezett adósza- legkisebb meg­rázkódtatást jelentsék az amúgy is szorult helyzet­ben élők számára, a kor­mány lehetségesnek tart­ja, hogy az alapvető élel­miszerek esetében fenn­tartsák a nullakulcsos fo­gyasztási adót, s hogy a lakásépítkezéseknél 1994. december 31-ig érvényben maradjon az általános for­galmi adó visszatérítési rendszere — jelentette be Juhász Judit szóvivő teg­nap. a kormányülés szüne­tében tartott tájékoztatón. A kabinet azután jutott erre az álláspontra, hogy áttekintette a költségvetés vitás pontjainak rendezé­se érdekében folytatott ed­digi egyeztető tárgyaláso­kat. A kormány — miként a szóvivő elmondta — biz­tatónak és eredményesnek ítélte a múlt héten zajlott megbeszéléseket, és úgy látja: a legtöbb vitatott pontban van esély a meg­egyezésre. A kormány Demszky Gá­bor főpolgármester rész­vételével tárgyalt a Dél- Buda—Rákospalota met­róvonal helyzetéről is. A kabinet egyetértett azzal, hogy a Kálvin tér és az Etele tér közötti első sza­kaszt hitelből építsék meg, meghívásos tenderkiírás alapján. A világkiállításra való tekintettel pedig szük­ségesnek tartja, hogy ezen metrószakasz Fővám téri, Szent Gellért téri és Mó­ricz Zsigmond körtéri ál­lomásait 1996. tavaszáig átadják a forgalomnak. A szóvivő elmondta, hogy mára teljes nézetazonos­ságra jutott a főváros és a kormányzat az új metró­szakasz nyomvonalát és fi­nanszírozását illetően. Meg­állapodtak abban, hogy a beruházáshoz szükséges hi­telt a Fővárosi önkormány­zat veszi fel, mégpedig kormánygaranciával. rencíáját november 14-én délelőtt 9.30 órakor a Ma­gyar Gazdasági Kamara dísztermében Antall József miniszterelnök, az MDF el­nöke nyitja meg A nemzeti liberalizmus és az MDF egysége című bevezető elő­adásával. Az MDF elnöksé­ge egyetértését juttatja ki­fejezésre az MDF egysége és megerősítése érdekében kifejtett tevékenységgel, amire felkéri a konferencia részvevőit is. Annál in­kább. mert Magyarország súlyos külpolitikai, belpoli­tikai és gazdaságpolitikai nehézségekkel küzd. Az elért eredmények el­lenére figyelmeztető biz­tonságpolitikai kérdések, a gazdasági átalakulással, a tulajdonváltással együttjá­ró szociális feszültségek, a bősi erőművel összefüggő nemzetközi-jogi és ökoló­giai problémák, az igazság- tétel, a médiakérdés stb. jelzik felelősségünket, ami­hez egyaránt szükség van az MDF eszmei és politikai egyensúlyára, az egység fenntartására. Nyilatkozatunk célja az, hogv eloszlassuk azokat az aggályokat. amelyek az MDF-en belüli tisztázó vi­ták közepette felmerülnek — fejeződik be a doku­mentum. Önök szerint gyors a Futár? Ha az embernek van telefonja, föl is hívják. Szerdán abban az egy­házi ingatlan ügyben, most meg kissé furcsább dologban. Megjelent egy hirdetés a Figyelő című lapban azzal kapcsolat­ban — hívta föl a figyel­memet egy úr —, hogy új napilap indul e cí­men: „PESTI FUTÁR”. Eddig rendben, sok si­kert! S miután jól elbe­szélgettünk, elmondta még — talán bizalmam­ba kívánt férkőzni —. hogy a PESTI FUTÁR két ellenzéki párt közös kiadása lesz. Többet ne kérdezzen! — szólt rám, s folytatta: a Pest Me­gyei Hírlap most „meg­szabadult” tíz újságíró­tól.. . Mily kedves — vágtam közbe —, még lap sincs, s máris interjút kér? Nem! — nyugtatott meg. Másról van szó. A nevük kellene meg a cí­mük. Mondtam, sajnos ezt nem áll módomban közölni, de a PESTI FU­TÁR. pláne, ha ellenzéki pártok adják ki, méghoz­zá édes kettesben, hát megtalálhatja a hozzájuk vezető csatornákat. No, nem azért, mert feltéte­lezném, hogy ők is ellen­zékiek, hanem, mert az ellenzék e téren — száz­számra mesélhetném ta­pasztalataimat — sokkal ügyesebb nálunk. S a PESTI FUTÁR-ból lesz valami! Lesz, mert kővé dermedve hallgattam a kérést, mely folytató­dott: A szerkesztőség­ben is szeretnénk körül­nézni, hátha találnánk néhány számunkra al­kalmas kollégát. Önök szerint mi mást mond­hattam volna: jöjjenek, puhatolóddzanak, keres­senek. Csak változtassa­nak nevet: PESTI RA­GADOZÓK. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents