Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 13., PÉNTEK Ahogy kívülről látják Vigyázni a demagógokkal! Megkezdődött Honsckerék pere Stoph rosszul lett A kelet-európaiak döntő többsége cseppet sem kí­vánja vissza a gyűlölt dikta­túrát — vonja le következ­tetését Lendvai Pál a Japan Timesnak írt cikkében a mostani kiábrándultság okait elemezve. A kelet-európai ügyek is­mert szakértője óva int a leegyszerűsítésektől és arra figyelmeztet, hogy a nem­zeti-etnikai feszültségek talaján az emberek hajla­mosabbak hinni az „egyen­lőséget a nyomorban”, ha­zugságnak és követni a de­magógokat, akik egyesek feltűnő gazdagodásával ma­nipulálva terelik el a valós problémákról a figyelmet. Valós veszélynek tartja a 6zerző azt, hogy „a társa­dalmi igazságérzet és a piac prioritásai közt feszülő el­lentétek miatt diszkreditá­lódik a demokráciába és a piacgazdaságba való átme­net, mert még nincsenek bevált demokratikus intéz­mények”. Lendvai mindezt annak kapcsán hangsúlyozza, hogy a litvániai és romániai vá­lasztások eredménye — a korábbi reformkommunista Algirdas Brazauskas, illet­ve Ion Illiescu győzelme — egyesekben aggodalmat kel­tett a kommunizmus visz- szatérte miatt. Az egykori ellenzéki koalíció széttöre­dezni látszik Lengyelor­szágban és Bulgáriában is, és „megalázó vereséget szenvednének a közvéle­ménykutatások szerint a magyarországi konzervatív- n em zeti -keresztény de­mokrata Dártok is. ha most rendeznék a választásokat”. A vártnál jobban szerepel­tek a volt kommunisták a csehországi és a szlovákiai választásokon is. E „zavarba ejtő” tenden­ciát Lendvai természetes je­lenségnek tartja — mint írja — „a Kelet-Európábán utazó sehol se tapasztalja a rendszerváltás feletti örö­mét, az átállással járó sú­lyos terhek kiábrándultsá­got, keserűséget, ellenérzést váltanak ki, nem csoda, ha főként a válság által leg­inkább érintett csoportok­ban tapasztalni bizonyos nosztalgiát”. Sóvárgás mutatkozik a látszólag gondoskodó és az életet megszervező állam, a „törvény és a rend látsza­ta” iránt, az emberek azon­ban semmiképpen sem kí­vánják vissza a diktatúrát, jóllehet annak idején kény­telen-kelletlen alkalmaz­kodtak hozzá. Lendvai Vác­lav Havel nemrég elhang­zott szavaira utal ezzel kapcsolatban: nem egysze­rűen a régi rendszerhez kö­tődő személyekkel és intéz­ményekkel kell felvenni a harcot, hanem mindenek­előtt az emberekben meg­levő, a paternalista állam tekintélye iránti érzelmek­kel. Jeszenszky Géza tájékoztatója A NATO-országok buda­pesti misszióvezetőinek ké­résére Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap részletes tájékoztatást adott Borisz Jelcin orosz elnök magyarországi látogatásá­ról. Romániát is kötelezné Embargó- szigorítás ? Londoni értesülések sze­rint Nagy-Britannia, Fran­ciaország és az Egyesült Ál­lamok új ENSZ BT-határo- zatot készít elő a Jugoszlá­via elleni szankciók ellen­őrzésére. Hírek szerint a határozat kötelezné Romá­niát és Bulgáriát a Dunán érkező hajók megállítására és átkutatására, és azt is tervezik, hogy a szövetsé­ges haditengerészet az Ad­riai-tengeren kutatja át a gyanús kereskedelmi hajó­kat. Carnogursky elégedett Vladimír Meciar kabinet­je a bősi kérdésben megáll­ta a helyét — jelentette ki Ján Carnogursky volt szlo­vák kormányfő, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke, aki tegnap nyilat­kozott a pozsonyi rádiónak. Ján Carnogursky közvet­lenül a választások előtt — még a nyáron — olyan ki­jelentést tett, hogy a Me- ciar-kabinet alkalmassága a bősi kérdés alakulásán áll vagy bukik. A rádió a volt kormányfő mai véle­ménye felől érdeklődött. Carnogursky válasza sze­rint a Bőst érintő kérdések egészen jól alakulnak. Hoz­zá kell azonban tenni — mondotta —, hogy a jelen­legi szlovák kormány sem a Duna elterelésének, sem pedig az erőmű üzembe helyezésének ügyében nem hozott döntést. Mindössze 42 percig tartott az Erich Honecker és Pir­sai ellen tegnap kezdődött berlini per első napja. A vezető bíró hétfőre napolta el a tárgyalást, mi­után kiderült, hogy az egyik vádlott, az augusztus­ban vizsgálati fogságból ki­engedett Willi Stoph, volt NDK-miniszterelnök nem jelent meg a bíróság színe előtt. A szívkoszorúér-be­tegséggel, keringési zava­rokkal küszködő Stoph rosszul lett, az őt megvizs­gáló orvos igazolta: megje­lenése a berlin-moabiti büntetőbíróság 700-as, eny­hén szecessziós stílusú ter­mében lehetetlen. Minden­nek nyomán a vezető bíró elrendelte, hogy Stophot törvényszéki orvos vizsgál­ja meg. Szakértők elképzelhető­nek tartják, hogy Stoph ügyét elválasztják a töb­biekétől, s ugyanez történ­het Erich Mielkével, a volt állambiztonsági miniszter­rel, akinek ügyvédjei szin­tén kezdeményezték a kü­lön kezelést. Mielke ellen már folyik per azzal a vád­dal, hogy 1931-ben a kom­munista párt tagjaként megölt két rendőrt. Mielke állapota állítólag még rosz- szabb, mint a többieké. Az említetteken kívül Heinz Kessler volt védelmi mi­niszter, helyettese, Fritz Streletz és Hans Albrecht, egykori Suhl megyei első titkár szerepel vádlottként a perben. Erich Honecker, a volt NDK vezetője ismert kék öltönyében jelent meg, és nyugodt, összeszedett em­ber benyomását keltette. Néhány, a terembe beju­tott, vele rokonszenvező személy üdvözölte az ex- poiitikust, s ő erre ugyan­így reagált. Miután a bírók röviddel a per kezdete után tanácskozásra vonultak vissza a Stoph-ügyben, a vádlottak is elhagyták a termet. Visszatérve Ho­necker a győzelem V jelét mutatta fel a közönségnek. A vád mindannyiuk el­len az, hogy az NDK nem­zetvédelmi bizottságának tagjaiként döntéseikkel le­hetővé tették, hogy a ha­tárőrök keletnémet mene­külőkre lőjenek a belnémet határon. Ugyancsak elma­rasztalják őket halált oko­zó határvédelmi berende­zések telepítéséért. A zágrábi rádió értesülé­sei szerint az amerikai köz­ponti hírszerzőszolgálat elő­re jelezte, hogy Milosevic szerb elnök zavargásokat fog kiprovokálni Koszovó­ban, ezt követően pedig fegyveresen leszámol az ot­tani albánokkal. Állítólag a CIA ilyen tar­talmú elemzése késztette Bush amerikai elnököt ar­ra, hogy bejelentse: kész az amerikai légierőt is bevet­ni az albánok védelmére. A szerb vezetés, a zágrábi rá­dió beszámolója szerint az amerikai elnökcsere által keletkezett hatalmi űrt sze­retné kihasználni egy ilyen akcióra. Ennek a célja az lenne, hogy egy újabb há­ború kirobbantásával meg­Palesztin panasz Arafat borúlátó Izrael gátolni igyekszik a palesztinokkal zajló kétol­dalú tárgyalásokat — pana­szolta Kairóban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A palesztin vezető azután nyilatkozott a sajtónak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, majd Amr Musza külügyminisz­terrel tanácskozott a béke- folyamatról, s kiváltképpen az annak előrehaladását gátló tényezőkről. Arafat érzékeltette, hogy nem lát különbséget az elő­ző, Jichak Samir vezette iz­raeli kormány, és a mai, Jichak Rabin irányítása alatt álló között: egyikük­kel sem történt előrelépés — mondta. hiúsítsa a december 20-1 választásokat Jugoszláviá­ban és Szerbiában. Ukrajnában érvénytelen a rubel Elnöki rendelettel mától érvénytelenné válik Ukraj­nában a rubel, és kizárólag kuponnal lehet fizetni. Leonyid Kravcsuk elnök pénzügyi reformról szóló, november 7-én keltezett, de csak tegnap ismertetett ha­tározata értelmében a mos­tani döntés újabb lépés a végleges nemzeti valuta megteremtése felé. Kihasználni az űrt Az albánok ellen? Tájékoztató a bizottságban A bőrfejű kiáll, a szélsőbal konspirál A magyarországi skinhead- mozgalom egyelőre nem je­lent veszélyt az alkotmá­nyosságra és a demokrati­kus államrendre, ám a mozgalom továbbfejlődé­se, kiterjedése már rejt magában veszélyes tenden­ciát, Erről Füzessy Tibor tár­ca nélküli miniszter be­szélt az Országgyűlés em­beri jogi bizottságának tegnapi ülésén, ahol a ha­zánkban szervezett formá­ban is jelentkező politikai szélsőségekről, ezen belül is a szélsőjobboldali moz­galmakról kívántak tájé­kozódni a képviselők. A titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli mi­niszter — miután össze­gezte a magyarországi skinhead-mozgalom rövid történetét —, rámutatott arra, hogy már a rend­szerváltozást követő idő­szakban különböző politi­kai jellegű szervezetek kapcsolatba kerültek a skinhead fiatalok csoport­jaival. Arról azonban, hogy mely politikai szerveze­tekről van szó, Füzessy Ti­bor — államtitoknak mi­nősítve a témát — csak zárt ülésen volt hajlandó beszámolni a képviselők­nek. A zárt ülés elrendelése előtt a miniszter még el­mondta: a Nemzetbizton­sági Hivatalnak tudomása van arról, hogy a hazai skinheadek külföldi kap­csolatokkal is rendelkez­nek. Elsősorban az ameri­kai székhellyel működő Német Nemzetiszocialis­ta Munkáspárt révén jut­nak hozzá náci ideológiát tükröző sajtótermékekhez, jelvényekhez. A bűncse­lekmények felgöngyölítése rendszerint nem okoz gon­dot, mivel a skinheadek — ellentétben az átgondoltan, konspirálva tevékenykedő szélsőballal — nyíltan fel­vállalják elveiket, nézetei­ket — tette hozzá a mi­niszter. Tájékoztatásul azt is meg­tudhatták a bizottság tag­jai, hogy úgynevezett skin- head-ügyben 1991. január óta 11 bűncselekményben 111 személy ellen indul! eljárás. Füzessy Tibor ki­tért az október 23-i Kos­suth téri ünnepséget meg­zavaró incidensre is, és el­mondta: tudomása szerint az eseményekkel kapcsola­tosan egy személy ellen kezdeményeztek büntető- eljárást, mégpedig azért, mert lakásán horogke- resztes jelvénnyel ellátott röpcédulákra bukkantak, és feltételezhető volt, hogy azokat az illető az ünnepi rendezvényen akarta ter­jeszteni. Am MAGYARORSZAG Lórin ez Kálmán a katonákról A hivatásosokon a fő teher A hivatásos katonák romló szociális helyzete az eddig megőrzött stabilitást veszélyezteti, kérdésessé te­szi a követelmények telje­síthetőségét. Ezt Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka jelentette ki teg­nap az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának zárt ülése után, azt követően, hogy a testület áttekintette a katonák és a polgári al­kalmazottak személyi prob­lémáit. Az ülésen részt vettek a katonai érdekvé­delmi szervezetek is. A tábornok rámutatott: a honvédség működőképes­ségének megőrzése, az új követelményekhez való al­kalmazkodás nem könnyű feladat. konfliktusokkal jár, amelyek legfőbb ter­heit a hivatásos állomány viseli. A katonák bére már hosszabb ideje nem tart lépést az inflációval. A hi­vatásosok tudják, hogy ezen a pályán nem lehet meggazdagodni, de a tisz­tes megélhetés megilletné őket. Mint elhangzott, egy kezdő hadnagy nettó jöve­delme 14 200 forint, nv'g egy tábornok 37 évnyi szol­gálat után ennek az öszeg- nek a másfélszeresével me­het el nyugállományba. Lőrincz Kálmán hangsú­lyozta: a megoldás csak az lehet, ha megszületnek a hosszú távra biztonságot nyújtó törvények, mert ad­minisztratív eszközökkel már nem fékezhető ez a folyamat. Új mezőgazdasági program Nagygyűlnek Törvényességi óvás iránti kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bíróság elnö­kéhez a legfelsőbb bírói fó­rum azon végzésével szem­ben, amely helybenhagyta a Kisgazdapárttal kapcso­latos képviselő-változás be­jegyzésének fővárosi bíró­sági elutasítását — erősí­tette meg hivatalosan a hírt Németh Béla főtitkár, az ideiglenes kisgazdaköz­pont vezetője tegnapi saj­tótájékoztatóján. A főtitkár ugyanakkor bejelentette: hogy az előzetes informá­cióktól eltérően nem no­vember 22-re, hanem egy nappal korábban, azaz 21- re hívják össze országos nagygyűlésüket. (Mint is­meretes, Torgyán József ugyancsak országos nagy­gyűlést hívott össze no­vember 21-re.) Németh Béla elmondta, hogy az alapszervezeti és megyei elnökök, valamint a képviselők közül legalább 1009 embernek a részvéte­lét várják, ami meghaladja a plénum határozatképessé­géhez minimálisan szüksé­a kisgazdák ges arányt. A nagygyűlés az a fórum, amelyik, mint a párt legfelsőbb döntésho­zó szerve, jogosult elbírálni a Torgyán József pártelnö­köt tisztségében felfüggesz­tő, illetve a pártból való kizárásáról szóló korábbi határozatokat. Az ideiglenes központ vezetője a 16 tagú (az ideiglenes központ, a Kis­gazda Történelmi Tagozat és a 36-ok frakciója által létrehozott) ügyvivő testü­let nevében arról is be­szélt, hogy a kisgazdáknak már van mit félteniük, és éppen ezért nem szabad fe­lelőtlenül szétverni a mű­ködő kormánykoalíciót és a kormányzatot. Jobb- és baloldali szélsőségektől mentes, mértéktartó politi­zálást kívánnak folytatni — húzta alá Németh Béla. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy vissza kell állítani a tagok hitét a de­mokratikusan működő pártban. Elhangzott még: a nagygyűlésen új mezőgaz­dasági programmal állnak elő. Bányásztiltakozás statisztika miatt Nagy felháborodást kel­tett a tatabányai bányászok körében több országos lap szerdai számában megje­lent KSH-jelentés, amely szerint szeptemberben a bányászatban volt a legna- gasabb az átlagkereset. Tatabányán szeptember­ben a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete — pótlékokkal együtt — 22 ezer 777 forint, a szelle­mieké 29 ezer 964 forint volt. A KSH-nál közölték: a bányászok szeptemberi át­lagkeresete valóban tartal­mazza a hűségjutalmat. A félreértések elkerülése ér­dekében a jövőben külön felhívjuk a figyelmet a többletkereset forrására. Thiirmer tudja Csak egy papír Borisz Jelcin budapesti látogatása lényegében eredménytelenül végző­dött — jelentette ki Thür- mer Gyula, az MSZMP el­nöke, aki szerint a csa­patkivonással kapcsolatos „nulla-megoldás” (vagyis, hogy mindkét fél eláll kö­veteléseitől), csak az Orosz Föderáció számára kedve­ző. A kisebbségek jogainak biztosításáról szóló orosz —magyar nyilatkozat Thürmer Gyula szerint „csak egy papír”.

Next

/
Thumbnails
Contents