Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
• • •• KÜLFÖLD- Antall-levél az EK-hoz Szlovákia eltér a londoni megállapodástól Martonyi János külügyi államtitkár tegnap Brüsz- szelben átadta Antall Józsefnek Frans Andriessen- hez, az EK bizottsága kül- kapcsolatokért felelős alel- n őkéhez szóló levelét a bősi erőművel kapcsolatos magyar észrevételekről. Martonyi János a találkozó után az MTI tudósítójának elmondta: mindenekelőtt magyar részről köszönetét fejezett ki az Európai Közösség közreműködéséért, rámutatva egyúttal azokra a továbbra is fennálló jogsértésekre, amelyek változatlanul folyamatos tehertételei a Bős körül kialakult vitának, s amelyek immár újabbal gyarapodtak — a szlovák fél a londoni megállapodásban foglaltak ellenére sem biztosítja Magyarország számára a Duna vízhozamának beígért 95 százalékát, súlyos ökológiai károkat idézve elő a part menti részeknél, különösen a Szigetközben. Az államtitkár egyúttal megerősítette, hogy magyar részről ragaszkodunk annak a nemzetközi jogsértésnek a feltétlen orvoslásához is, amely a folyó hajózási fő sodrának, s így a határ jellegének megváltoztatásából következik. November 27-én egyébként Brüsszelben a szlovák és magyar fél — immár a jelenleg is helyszínen lévő háromoldalú szakértői bizottság jelentéseinek ismeretében — EK-elnöklettel ismét tárgyalóasztalhoz ül — tette hozzá az államtitkár. Milosevic agresszor Amerika beavatkozik? George Bush elnök úgy döntött, • hogy ha a szerb erők Koszovóban is háborút kezdenek, az amerikai légierő beavatkozik. Erről írt tegnap a The Washington Postban Evans és Novak, a kitűnő republikánus kapcsolatairól ismert szerzőpáros. Magyar részvétellel Megalakult az Európai Szocdem Párt Megalakult az Európai Szociáldemokrata Párt az Európai Közösség és a csatlakozásukat bejelentett országok szociáldemokrata pártjainak Hágában tartott I. kongresszusán. Az összejövetelen részt vettek az MSZDP és az SZDSZ szo- ciálliberális . szárnyának, valamint az MSZP-nek a képviselői. Az Európa szociáldemokrata pártjainak kongresszusán részt vevők egyebek között rámutattak: az egyesült Európának az integrálódó Nyugat-Európán kívül Ke- let-Európát is magában kell foglalnia. Értesüléseik szerint a Fehér Házban már régen nem tartják Slobodan Milosevic szerb elnököt pusztán szerb nacionalistának, mint korábban, hanem könyörtelen agresszornak, zsarnoknak, aki kapcsolatokat tart a kemény vonal orosz híveivel is, számítva támogatásukra, ha Borisz Jelcin elnököt megdönte- nék. Az ügyvivő amerikai kormány köreiben elég ravasznak tartják Milosevicet ahhoz, hogy éppen a washingtoni átmeneti időszakban küldje hadseregét Koszovó védtelen polgári lakossága ellen. Milan Panic, jugoszláv kormányfővel egyébként már nyáron üzentek Milosevienek: egy esetleges etnikai tisztogatás Koszovóban, bármily ürüggyel is tennék, nem marad következmény nélkül. Kastélycsúcs Major—Kohl találkozó John Major brit kormányfő tegnap egy vidéki angol kastélyban csúcstalálkozón fogadta Helmut Kohl német kancellárt. Az értekezletre kényes pillanatban került sor, amikor a közös piaci brit— francia—német — nem éppen szerelmi — háromszög minden oldalán törés mutatkozik. A francia kormány szidja a briteket, amiért halogatják a maast- richti uniószerződés ratifikálását, a britek neheztelnek a franciákra, mert szerintük a franciák miatt jutott zsákutcába a GATT- forduló. a németek pedig mindkettőt korholják: a franciákat a GATT, a briteket -edig Maastricht miatt. Megnövelt menekültkvóta Nagy-Britannia, korábbi felzárkózását feladva, több ezer boszniai menekültet fogad be az elkövetkező hetekben. Diplomáciai források szerint ez a nemzetközi nyomás, főleg több EK-ország és az ENSZ menekültügyi főbiztossága közbenjárásának következménye. A brit belügyminisztérium a múlt héten azt közölte, hogy a boszniai szerb fogolytáborokból kiengedett rabok, várhatóan 6-10 ezer ember közül mindössze 150-en kaphatnak menedéket Nagy-Britanniában, és később családjuk is csatlakozhat hozzájuk. „S ELFOGYTALAK LEGJOBBJAINK...’’ A rádió legnépszerűbb műsora, a Vasárnapi Újság szerkesztőjének, Győri Bélának az eltávolítása után nagyon sokan gondolták úgy, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezt már nem fogja eltűrni a kormány. Aztán kiderült, hogy még nem telt be a pohár. Igaz, a kulturális bizottság tagjai már készülődtek a médiatörvényhez beérkezett módosító javaslatok megtá rgya lásához. A nemzetpárti hírműsorok, a Híradó és A hét főszerkesztőjének, Pálfy G. Istvánnak a leváltása után még mindig számosán hitték azt, hogy ez az, amit „nem úszhat meg" Hankiss Elemér. Azután kiderült, hogy a Televízió elnöke még ezt is büntetlenül megteheti. Igaz, akkor már küszöbön állt a megállapodás a miniszterelnök és a köz- társasági elnök között a médiahelyzet megoldását célzó hatpárti egyeztető tárgyalások beindításáról. Már tárgyaltak a parlamenti képviselőcsoportok vezetői, amikor a határokon túl élő magyarok ügyét oly’ sokszor fölvállaló műsornak, a Panorámának nemzetközi hírű főszerkesztőjét Chrudinák Alajost fölmentették tisztségéből. Ennek már kisebb volt a visszhangja. Hiszen Chrudinák leváltása már Pálfy eltávolítása óta a levegőben lógott. S ha azt büntetlenül meg lehetett tenni, akkor ezt miért ne? Különben is: folytak a hatpárti egyeztető tárgyalások. Az elmúlt héten a kulturális bizottság tagjainak többsége ismét alkalmatlannak találta a Rádió és a Televízió elnökét tisztségük betöltésére. Felmentésük mellett javasolták Sára Sándor rendező kinevezését alelnökké. A köztársasági elnök válasza eddig mindössze egy felemás elutasítás volt. Hankiss Elemér azóta viszont szigorúan felelősségre vonta a Panoráma megbízott szerkesztőjét, Kocsis L. Mihályt, s jogtalanul új főszerkesztőt nevezett ki a hírműsor élére. A tárgyalások pedig csak folynak, folynak, hol lassabban, hol gyorsabban, hol Katona Tamással, hol önélküle, hol a kulturális bizottságban, hol a kulisszák mögött, hol mindkét helyen. Közben a kitűzött határidők egyre tolódnak. A kormánnyal nem szemben álló újságírók pedig szép lassan teljesen háttérbe szorulnak a Rádióban és a Televízióban ... II. P. Hankiss figyelmeztetése a képviselőknek is Hankiss Elemér tévéelnök válaszolt a KDNP-frakció- naik tegnap. „Olvastam nyilatkozatukat a mai lapokban. Nem halogathatom tovább azt, hogy tiltakozzam magatartásuk ellen. Az utóbbi hónapokban több ízben elítélték a Magyar Televízió jelenlegi vezetőségét anélkül, hogy ez ügyben a tényeket alaposan megvizsgálták, és az Önök által bírált, illetve vádolt felet is meghallgatták volna” — kezdődik a levél, majd magyarázkodás következik a tévé péntek esti műsorának megszakítása, a Panoráma-szerkesztők ellen; szankciók ügyében. „Valójában azonban az történt, hogy egy, a tényeket súlyosan meghamisító összeállítással, amelyhez Tőkés László püspök úr egy korábbi nyilatkozatát is felhasználták, a Panoráma szerkesztői rágalmaztak meg en“em azzal, inszinua- tív módon, hogy lliescy. elnök kérésére, vagy legalábbis azzal összefüggésben indítottam eljárást Chrudinák Alajos ellen, s hogy „Honeckernél” és „Ceausescunál” is durvábban jártam el a szerkesztővel szemben.” „Külön tiltakozom a nyilatkozatnak az ellen a kitétele ellen, amely azzal vádol meg. hogy »-kicsinyes, önös érdekeim« előtérbe állításával veszélyeztetném a Magyar Televízió működőképességét és eredeti rendeltetését. Ez így, amíg állításukat tényekkel nem bizonyítják, nem más, mint rágalom. Nem tudom, milyen tények alapján és milyen jogon vonják önök kétségbe, hogy munkámat én is, mint önök, legjobb lelkiismeretem szerint, a magyar társadalom érdekeit szem előtt tartva végzem. Kérem, hogy nyilatkozatukat támasszák alá tényekkel, vagy haladéktalanul vonják vissza.” Mert? Együtt, összefogva Az ellenzéki pártok frakcióvezetői nyílt levelet intéztek szerdán a kormánypártok frakcióvezetőihez, amelyben tárgyalásra hívják fel őket a médiatörvény vitás kulcskérdéseinek és a személyi kérdések rendezésében. A felhívás teljes szövegét — Tardos Márton (SZDSZ), Gál Zoltán (MSZP), Deutsch Tamás (Fidesz) aláírásával — eljuttatták az esti órákban a távirati irodához. „Nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy az egyes pártok képviselőivel akár a kormány képviselője, akár a kulturális bizottság elnöke külön tárgyalásokat folytasson” — írják egyebek között. 1992. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A bolgár államfő javaslata Ismerjék el Macedóniát Ha a Nyugat nem ismeri el Macedóniát, akkor a voit jugoszláv köztársaságban a helyzet tovább romolhat — vélekedett tegnap Zselju Zselev bolgár államfő az AFP-nek adott nyilatkozatában. — Macedónia elismerése a balkáni stabilitás egyik tényezője lehetne — vélekedett Zselev, aki hozzáfűzte: ez az egyetlen volt jugoszláv tagköztársaság, amely úrrá tudott lenni a nemzetiségi gondokon és amelyet még nem ismert el Nyugat-Európa. Arafat—Muharak-csúts Váratlanul Kairóba érkezett tegnap Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel a közei- keleti békefolyamatról tárgyaljon. A megbeszéléseken — hírek szerint — mindenekelőtt a január 20-án esedékes amerikai elnökváltásnak a béketárgyalásokra gyakorolt hatását vitatják meg. A januárban az elnöki székbe kerülő Biíl Clinton és Mubarak kedden telefonbeszélgetést folytatott, s Arafat hirtelen látogatása valószínűleg ezzel áll összefüggésben. Átkeresztelik Szarajevót? Belgrádi lapjelentés szerint a boszniai szerbek azt tervezik, hogy megváltoztatják a köztársaság több városának, köztük a fővárosnak, Szarajevónak a nevét. Számos boszniai város, folyó és hegy mai neve még a török uralom idejéből származik. A nevek megváltoztatása — mutatott rá többek közt a Vecsernye Novosztyi című lap — egyik módja lenne a szerb ellenőrzés hang- súlyozásának. A belgrádi lapnak adott nyilatkozatában Radoszlav Unkovics, a boszniai szer- bek köztársaságának kormányzati tisztviselője részletesen kifejtette, hogy milyen névváltoztatásokat terveznek. Ezek szerint Szarajevó új neve Ninoszlavgrad vagy Kotromangrad lenne. Mindkét elnevezés középkori szerb nemesember emlékét idézné. Humanitárius segély A Magyar Vöröskereszt — a magyar kormány felkérésére — humanitárius segélyt nyújt Horvátországnak, Bosznia-Hercegovinának és Makedóniának. A jugoszláv elnöki hivatal kérésére humanitárius megfontolásokból úgyszintén gyógyszer- és gyermek- tápszersegélyt küld a szerbiai rászorulóknak — közölte tegnap a Külügyminisztérium sajtófőosztálya. Hol a halár ? Rajkától Szapig már az elmúlt hetekben sem lehetett meghatározni a magyar—csehszlovák határt a trianoni, illetve a párizsi békeszerződés szerint, hiszen a hajóforgalom megszűntével a „hajózási fővonal’’ sem volt értelmezhető. Kedden a hajóforgalom megkezdődött, jóval északabbra, új helyén, az üzem- víz-csatornában. Hol van akkor most a határ? Krisán Attila, a határőrség szóvivője elmondotta: hajózási fővonal hiányában, amíg elegendő víz érkezett a szigetközi Dunába, a határőrizeti szempontból a sodorvonalat tekingették határnak. A jelenlegi víz- mennyiségnél valóban nem lehet lényeges vízmozgásról, vízsodrásról beszélni. Amennyiben a sodorvonal is hiányzik, a határőrség a folyó középvonalát tekinti határnak, ennek őrzését látják el — mondotta a szóvivő. MÉG EGY LEVÉL Pongrátznak is: nem Hankiss elnök tegnap Pongrátz Gergelynek is válaszolt: Fongrátz Gergely korábban javasolta az elnöknek — levelét lapunkban is közöltük —, hogy a televízió mutassa be a Nagy Imre-per eredeti filmfelvételét. A tévéelnök most ezt kilenc pontba szedett, különböző indokokra hivatkozva elutasította. DÖRNBACH ALAJOS KEZDEMÉNYEZÉSE ALKOTMÁNYELLENES A HUNSÁRIA ÍV-ALAPÍTVÁNY Dörnbach Alajos SZDSZ- es képviselő, az Országgyűlés alelnöke eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál a Hungária Televízió Alapítványt létrehozó kormányhatározat és alapító okirat alkotmányellenessége megállapítása érdekében. A műholdas adás folyamatossága a határokon kívül élő magyarság számára fontos érdek, ezért az indítványt tevő Dörnbach Alajos kéri az Alkotmány- bíróságot, hogy későbbi hatállyal rendelje el a kormányhatározat megsemmisítését. Így időközben lehetséges az alkotmányos működés feltételeinek megteremtése.
