Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 199?. NOVEMBER IS., CSÜTÖRTÖK BORISZ JELCIN MAGYARORSZÁGON Történelmi kézfogás Az Országgyűlés napirendjén Adók, pénzügyek (Folytatás az 1. oldalról.) vállalta, hogy ellenszolgáltatás nélkül, humanitárius segítségnyújtásként, mintegy 10 millió dollár értékben gyógyszereket szállít az orosz hadsereg számára. Budapest megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy teherbíró képességének arányában miként segíthetné a Magyarországról kivont katonák oroszországi lakásépítését. A kormányfő és az elnök érintette a csaknem 1,6 milliárd dolláros magyar kereskedelmi aktívum ügyét is. Elhatározták, hogy ennek rendezéséről még az év végéig megkötik a megállapodást. A kormányfő és az elnök megbeszélésén szóba került az is, hogy Magyarország a tavaly augusztusi puccskísérlet idején az elsők között biztosította támogatásúról Borisz Jelcint. Az Orosz Föderáció elnöke és kísérete tisztelgett a Szabadság téri szovjet emlékműnél a második világháborúban elesett katonák emléke előtt, megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, majd a Rákoskeresztúri új köztemetőbe hajtatott, hogy koszorút helyezzen el az 1956- os forradalom és szabadság- harc vértanúinak emlékművénél. A temetőben Borisz Jelcin és a kíséretében lévő politikusok főhajtással tisztelegtek Nagy Imre és a vértanúk szimbolikus sírjánál. A 301-es parcellánál zajló tiszteletadáson jelen volt Göncz Árpád. Nagy Erzsébet — a mártír miniszterelnök lánya —, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottságának több vezető képviselője. Az orosz elnök a magyar emlékhely megkoszorúzása után a 215-ös parcellában virágcsokrot helyezett el a második világháborúban magyar földön elesett szovjet katonák emlékművénél. Göncz Árpád és felesége, valamint Antall József és felesége díszebédet adott Borisz Jelcin és felesége tiszteletére az Országházban. A díszebéden Göncz Árpád és Borisz Jelcin pohárköszöntőt mondott. Szabad György házelnök köszöntötte az orosz államfőt délután, az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol Jelcin mintegy félórás beszédet mondott. Technikai okok miatt a magyar fordítást Jelcin távozása után ismertették. Az Országház kupolatermében Borisz Jelcin, Antall József, és a két kormány képviselői aláírták az előkészített megállapodásokat, majd Borisz Jelcin átnyújtotta Göncz Árpád köztársasági elnöknek azokat az 1956-os dokumentumokat, amelyeket eddig a KGB és az SZKP KB archívumában őriztek. Antall Józsefnek orosz tulajdonba került magyar műkincseket, két festményt adott át az orosz elnök. Ezután Szabad György fogadta Borisz Jelcint, aki — programjának záró eseményeként — vendéglátója, Antall József társaságában sajtókonferenciát tartott. Történelmi fordulópont, új fejezet a magyar—orosz kapcsolatokban, morális, politikai megújulás — ezekkel a fogalmakkal jellemezte az orosz államfő első magyar- országi látogatását mind a vendég, mind a vendéglátó. Az újrakezdés szimbolikus jelentőségű gesztusaként Antall József kormányfő a szabadságát, szuverenitását visszanyert Magyarország nevében kezet nyújtott az orosz államfőnek, és sok sikert kívánt egy demokratikus Oroszország megteremtését szolgáló erőfeszítéseihez. Hasonlóan emelkedett hangulatban beszélt a múlt lezárásáról Borisz Jelcin. 1956 hőseinek és áldozatainak sírjánál érzett lelki megtisztulásától indíttatva fogadalmat tett: azok a szörnyű napok többé nem ismétlődnek meg. A jogállamot építő Oroszország a iö- vöben a nemzetközileg elfogadott normáknak, a kölcsönös érdekekre, a megegyezésekre építi külkap- csolatait. Az esti órákban — befejezve egynapos látogatását — Borisz Jelcin elutazott Budapestről. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén folytatta az 1993. évi költségvetés általános vitáját. A felszólalók főként az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem és a szociálpolitika kérdéseit érintették, s szinte kivétel nélkül kevesellték az e területekre jövőre jutó pénzt. Ugyancsak folytatódott az adótörvény-javaslatok korábban megkezdődött általános vitája. Az általános forgalmiadó-törvény javaslata feletti vitát hozzászóló híján nyomban le is zárták. A részletes vitára a módosító indítványok megtárgyalása után kerül sor. Ezt követően a fogyasztási adóról és a fogyasztói ár- kiegészítésről szóló törvény módosítását célzó tervezetre tértek át. Az Országgyűlés ezután folytatta, majd — egy képviselő meghallgatása után — le is zárta a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitáját. A plenum folytatta, majd lezárta a társasági adóról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat általános vitáját is, s rátért az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájára. A szabad- demokrata Mészáros István László ennek kapcsán emlékeztetett az Alkotmányit Qrszágházhan kalfeíiuk Kétkulcsos? Nullakulcsos? Elvileg elképzelhető, hogy Magyarország önállóan csatlakozzék az Európai Közösséghez; gyakorlatilag azonban célszerűnek látszik, hogy a visegrádi csoporthoz tartozó országos Saját „Kis- Közös Piacot” hozzanak létre. A nyugati befektetőkre ugyanis ösztönzőleg hatna egy megnagyobbodott közép-európai piac. Erről Ruud Lubbers, a Hollánd Királyság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó miniszterelnöke be. szélt tegnap, az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A holland kormányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél, majd a Parlamentben a törvény- hozás külügyi bizottságával találkozott Bans van den Broek külügyminiszter kíséretében. Magyarország nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet az Európai Közösséggel megkötött társulási szerződés kidolgozásához kapott Hollandiától, és szeretné, ha a dokumentum ratifikálása január elseje előtt megtörténne — hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök Ruud Lubbersszel folytatott megbeszélésén. Az államfő jelezte: Magyar- ország szeretne mielőbb az Európai Közösség teljes jogú tagjává válni, és ehhez kéri a holland kormány támogatását. A délelőtt folyamán a holland miniszterelnök — Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza társaságában — bekapcsolódott az Országgyűlés munkájába is: a díszpáholyban ülve rövid ideig figyelemmel kísértörvényjavaslat vitáját. Ruud Lubbers és Antall József magyar kormányfő jelenlétében szerdán délben közös külügyi nyilatkozatot írtak alá a Parlamentben. A megállapodást Hans van den Broek holland és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látta el kézjegyével. Szabad György, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta Ruud Lubberst, a Holland Királyság miniszterelnökét., Hans van den Broek külügyminisztert és kíséretüket. Ruud Lubbers és Antal József az Atrium Hyatt Szállodában sajtókomfaren- cián számolt be kedd esti tárgyalásairól. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai barátiak és teljesen problémamentesek. A holland vendég elutazott Budapestről. Sztrájkkal Kétórás figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátásba öt vasúti szakszervezet november 23-ra hajnali öt órától, amennyiben eredménytelenül végződnének a tárgyalások a kormányzattal. Ha a figyelmeztető sztrájk után sem sikerül megállapodni, december elején a szakszervezetek általános sztrájkot tartanak — mondta el szerdai sajtó- tájékoztatóján Papp Pál, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. A szakszervezetek a kormányzattól a vasútcolitfka Ez már a harmadik költségvetés, amit a demokratikusan választott parlament tárgyal. Ügy tűnik, ekkora vita soha nem volt még, elsősorban az állami bevételeket illetően. Az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a Pénzügyminisztérium úgy döntött, bevezeti a kétkulcsos áfát, ami természetesen vonatkozik valamennyi termékre, így a mezőgazdaságban előállítottakra is. Vincze Kálmán a Független Kisgazdapárt nevében, mint a párt vezérszónoka, az általános vitában kifejtette, hogy a párt nem szavazza meg a kétkulcsos áfát, mert az rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a falvak lakóit. Az ugyancsak kisgazda Zsíros Gézát, az Országgyűlés nemrég alakult mezőgazdasági biriogatnak megváltoztatását, a költség- vetési támogatások növelését és a tömeges elbocsátások elkerülését várják. Tragikusan kevésnek tartják a költségvetésből 1993-ra előirányzott 4,2 milliárd forint támogatást. Mint az elnök ismertette: csupán a 80-as években elmaradt fejlesztési beruházások értéke eléri a 120 milliárd forintot. Ahhoz pedig, hogy a magyar vasút elérje a 80-as évekbeli osztrák vasút színvonalát, újabb 120 milliardra lenne szükség. zottságának elnökét kérdeztem erről: — Mind a sajtó, mind a közvélemény számára azt a hatást kelti most pártok és az MDE közötti vita, mintha egyikőnkben sem volna készség a megegyezésre. Szó sincs erről, annak a hatását érezzük, hogy amikor megalakult a koalíció, a három párt nem kötött mindenre kiterjedő egyezséget. Emiatt aztán a legfontosabb kérdésekben minden évben újra alkudozunk. Mi tavaly is elég nehezen állapodtunk meg az idei adózási feltételekről a Pénzügyminisztériummal, az idén pedig ilyen egyezséget nem is tudtunk kötni. Ma, szerdán este ülünk le Kupa úrral és közvetlen munkatársaival tárgyalni. Szakértőink már túl vannak ezen a tárgyaláson, este a politikai egyezségre kerül sor. Nem tudjuk elfogadni a minden árucikkre kiterjedő kétkulcsos áfát, ez a fogyasztásnak oly mértékű csökkentését eredményezné, hogy a mezőgazdaságban termékfeleslegek keletkeznének. Egyáltalán nem biztos, hogy a magyar mezőgazdaság megismétli az idei, kiváló, 2,5 milliárd dolláros exportját, s akkor, ha itt termékfeleslegek lesznek, csökkennek az árak, amik egyes helyeken már az önköltséget sem fedezik majd. A mi pártunknak csak az lehet az alapállása, hogy körömszakadtáig védje a parasztok érdekeit. Hegyes Zoltán Elutazott a holland miniszterelnök Kis saját Közös Piac te a jövő évi költségvetési bíróság döntésére, miszerint a vagyoni helyzettel kapcsolatos nyilatkozatok a magántitkok körébe tartoznak. ily módon csak igen nyomós esetekben kérhető azokról információ. A képviselő nem tartotta ilyen súlyúnak a Pénzügyminisztérium vagyonnyilatkozatot kérő érveit. Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár szükségesnek látta elmondani: szerinte nem eltúlzott a tárca azon kívánalma, hogy az állampolgárok vagyonában bekövetkezett változásokat nyomon lehessen követni. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor azt, hogy a vagyonnyilatkozat kérését sokan az esetleges vagyonadó bevezetésével hozzák összefüggésbe. A 36-os frakció nevében Kása András végezetül elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját ezek után elnapolták. A BRLEA BÖLCS Van egy latin mondás: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.” A bölcs szó az eredetiben így van: philoso- phus, vagyis filozófus. Nos, a filozófus Ludassy Mária, a Népszabadság október 10-i számában félelmeiről ir. Mikor olvasom a cikkét, eszembe jut az idézett mondás, mert bizony ebből az írásból az hiányzik a legjobban, ami leginkább jellemző a filozófusra: a gondolkodás. A lényeg megragadása. Nem az ész, hanem az intelligencia. Mert ez hiányzik itt. Vagy valami másról van szó? Nézzük csak! Szerzőnk főleg a vallási szférával van bajban, mert fél a ..keresztény kurzus”-tól. Nem tetszik neki, hogy az állam támogatja az egyházat, mert így az utóbbi ki van szolgáltatva az előbbinek. Mennyivel jobb Amerikában, ahol az egyháztagok tartják rl egyházukat. Ez igaz is. Csakhogy az igazság álarca mögül nem a filozófus. hanem az ateista vigyorog ránk. Hogy Amerikában mi a helyzet, azzal most ne foglalkozzunk! De mi van nálunk? Hazánkban az ateista bolsevizmus uralomra jutása előtt az egyháznak is volt vagyona meg az egyháztagoknak is. Aztán a szocialista állam elvett mindent az egyháztól, és kifosztotta az egyháztagokat is. Tehát most, ha az állam nem támogatja — anyagilag — az egyházat, akkor azok összeomlanak. Erről álmodik egy ateista filozófus. Nem kevésbé átlátszó az az érvelése, hogy „hiába mondják ugyanis, hogy az egyházi oktatási intézmények csak az iskolák két százalékát teszik ki. Ha egy faluban csak egy iskola van, akkor ott száz százalékról van szó”. De akkor is száz százalékról van szó, ha az egyiskolás faluban az az egy iskola nem egyházi! Ludassy- nak azonban csak az fáj, hogy egy egyiskolás falu egyházi iskolájába kénytelen járni egy ateista szülő gyermeke, az persze nem, hogy fordítva is igaz ez. Mivel pedig az állampolgárok többsége — a marxista filozófusok agymosása ellenére is — jobban kedveli az egyházi iskolákat, a 98 százalékban állami tanintézetekbe több valla-~s gyerek kerül kényszerből, mint a kisebb százalékot képviselő ateista szülők gyermekei a 2 százalékba. Mert ugye, ezt még égy filozófus is megérti, mit jelenl az, hogy — mondjuk 60 százalékra jut 2 százaléknyi lehetőség, 40 százalékra viszont 98! Ügy tudjuk, hogy Ludassy Mária egy filozófiai értekezésért valami díjat nyert Nyugaton. Ezt a dolgozatát, azt hiszem, nem nagyon díjaznák. Török Bálint Önök szerint sajlószakadság? Való igaz, a múltkoriban azt írtam, hogy az egyházi ingatlanok visz- szaadása nemcsak etikailag, hanem gazdaságilag is fontos. Fontos azért, mert a különféle felekezetek házaikban olyan munkát végeznek, amellyel az állam válláról vesznek le terheket. Tanítanak, gyógyítanak, támogatnak... Ám Ön szerint, aki Nagy Jó- zsefnének mutatkozott be a telefonba, nincs igazam. Azt mondta: jól szemléltette a pápa magyarországi látogatása is. hogy az egyházak pz államtól pénzt vonnak el. Mint a pápa is! — tetszett fölkiáltani. Igen. magam is emlékszem, hogy egy gazdasági hetilap közgazdászai kiszámították: bizony, minden magyarnak hetven forintot keli adnia a pápára. Amúgy képletesen, ön nem hitte el, hogy e iap azt már nem közölte, amit ezzel kapcsolatban kiadott a Magyar Távirati Iroda. Nevezetesen, hogy a fővárosi önkormányzat különféle kórházaknak meg a Máltai Szeretetszolgálatnak kiosztotta azt a tíz-valaliánymillió forintot. amely a pápalátogatás bevételéből származott. Különben egyetlen, magát liberálisnak nevező, s korábban a pápára cápát-békát kiabáló újság sem közölte. Nem, merthogy ők mindenkor ragaszkodnak a maguk tisztességéhez, ami jelen esetben akár az egyházak elleni izgatásnak is minősíthető. Avagy önök szerint ez már maga a sajtószabadság? Szerintem csak ízléstelenség. (Vödrös)
