Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

Pest Megyei Rendőr — közbiztonsági melléklet. Lapunk holnapi száma 24 oldalon, tehát megnö- veit terjedelemben, ám változatlan áron jelenik meg, Nyolcoldalas mel­lékletünkben átfogó ké­pet adunk Pest megye közbiztonságáról, a köz- 1 :kedésbiztonság helyze­téről, a rendőrség mun­kájáról. XXXVI, ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ára: 13,.)0 forint 1992. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK BORISZ JELCIN MAGYARORSZÁGON Főhajtás a 301-esparcellában gyalást folytatott Antall József és Borisz Jelein. A magyar kormányfő és az orosz elnök elsőként szűk­körű eszmecserét tartott a miniszterelnök dolgozószo­bájában, majd a tágabb kíséret bevonásával ültek a tárgyalóasztalhoz. Mint László Balázs szóvivő el­mondotta: a tárgyalásokon minden fontos kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A szovjet csapatkivo­nással kapcsolatos elszá­molás kérdésében az az egyezség született, hogy a két fél kölcsönösen lemond egymással szemben tá­masztott követeléseiről. Ez­zel együtt Magyarország (Folytatás a 3. oldalon.) Memorandum az elnöknek A Bajcsy-Zsilinszky Tár­saság Elnöksége szeretettel köszöntve Magyarországon, memorandummal fordult hozzá Jelcin elnök. „Kérjük T. Elnök Urat — írják —, hogy biztosítsa a lehetőségét annak, hogy gr. Bethlen István magyar mi­niszterelnök (született 1387. október 3., Gernyeszeg, Ma- ros-Torda vármegye, anyja neve: gr. Teleki Ilona, meg­halt 1946. október 5.?) földi maradványait hazaszállít­hassuk Magyarországra. Egyúttal felajánljuk Társa­ságunk. valamint a Bajcsy- Zsilinszky Alapítvány koor­dináló, közvetítő tevékeny- ‘ségét a két nép közötti ke­gyeleti vonatkozású ügyek intézésében (történelmi em­lékhelyek, katonasírok).” A memorandumot az el­nökség nevében dr. Vigh Károly. Gajzágó László és Jezsó István írta alá. Tiszteletadás a 301-es parcellában (Taluni Attila felvétele) Növekszik a ruházati ipar jelentősége Puma cipók Ceglédről Az utóbbi időszakban megnőtt a ruházati ipar szerepe a hazai gazdaság­ban. Mivel az ágazat ko­moly szakmai kultúrával rendelkezik, a könnyűipar­ban dolgozók 16,7 százalé­kát foglalkoztatja ez a szektor. A belföldi fogyasz­tás 60-65 százalékát a kon­fekcióipar fedezi. Örvendetes, hogy tavaly már növekedett a külföldre szánt kivitel. Tavaly 38,4 milliárd forint volt a dol­lárexport értéke, ennek 90 százaléka fejlett ipari or­szágokba irányult. A Magyar Könnyűipari Szövetség tegnap megtar­tott tájékoztatóján az ipar­ág vezetői beszámoltak ar­ról, miszerint szerencsés pillanatban indult el a pri­vatizáció. így megelőzhető a cégek összeomlása, re­mény van a talpon mara­dásra. Pest megyében sikeresen privatizálják a Buda-Flax Részvénytársaságot, a szö­vetséghez tartozó vállala­tok közül kiemelték a gyapjútermékek készítésé­vel foglalkozó Váci Fonó Kft.-t és a szintén váci Loretta Kötöttáru Gyártó és Kereskedelmi Kft.-t. A cipőipar mintha visz- szafejlődött volna az or­szágban, viszont ennek a ténynek ellentmond, hogy a piacérzékenyek például betörtek az KK-országokba. A sikeresek között említhe­tő a Pest Megyei Pemü ceglédi gyára, amely bér­munkában Puma márkaje- lű futballcipoket készít a hazai fogyasztóknak, illetve a külföldi felhasználóknak. (—a. —a.) TÁMADNAK MINKET Ezt a vezércikket hétfőre szántam, ám előbbre hozták az események. Lapunkat több újság is el­marasztalta, mert tíz újságírónak fölmondott a kiadó. Tette ezt azért, mert a jövőben megszűnik az öt mutációs oldal, azaz Monornak, Gödöllőnek, Vácnak, Ceglédnek és Nagykőrösnek nem lesz ön­álló oldala. Az említett városokban működő szer­kesztőségeket fölszámoljuk. Ezzel megtakarítjuk a szerkesztőségi helyiségek bérleti díját, a villany- számlát ... Ennek ellenére minden városban ott marad egy tudósító, aki a lakásáról fog a pesti szerkesztőségnek tudósításokat küldeni. A tudósí­tások és egijéb írások olvashatók lesznek a lapban, de a sportról szóló a sportrovatban, a gazdaságról szóló a gazdasági rovatban, a kulturális jellegű pedig a kultúrarovatban fog megjelenni. Az emlí­tett szerkesztőségek megszüntetésével több száz­ezer forintot takarítunk meg egy esztendőben. De nemhogy megfosztani nem szeretnénk bármi­től is olvasóinkat, hanem inkább több olvasnivalót kínálunk. Szeptember 15-e után már beindítottuk az érdekességeket kínáló Böngésző című rovatot, s rendszeressé tettük a hozzánk érkezett levelek közlését is. Most a dokumentum-, a tájoló, a gaz­daság- és a véleményrovatok lesznek újdonságok. A dokumentumoldalon kitűnő szerzők visszaem­lékezéseit. történelmi érdekességeket jelentetünk majd meg, a tájolóban egy-egy kis falut mutatunk be egész oldalon. A gazdasági oldalon megyei, honi és világgazdasági híreket kínálunk majd, míg a Vélemény előfej alatt olyan cikkeket adunk közre, amelyek jelentős részét remélem, önök fogják megírni, s ezekben akár egymással vagy velünk is vitába szállhatnak. Már ketten megkérdezték, hogy szolgáltatórova­tunk marad-e. Hogyne maradna! Olyannyira, hogy három teljes oldalra bővül, de szeretnénk, ha ott nemcsak az említett városok közleményei jelennének meg, hanem az érdieké, az aszódiaké, a százhalombattaiaké, avagy a szentendreieké és ráckeveieké is, hogy csak a nagyobb településeket említsem. S ha már említem, akkor meg is jegy­zem: vajon e városoknak miért nem volt külön oldaluk a Pest Megyei Hírlapban? Tudom, azok a pályatársaim, akik most ben­nünket azzal vádolnak, hogy politikai sepregetést hajtottunk végre, tévednek. Ám bevallom, hogy olyan szerzőt, aki ilyen mondatot ír le: „A fia­talember megnyom egy gombot, letekeredik az ab­lak, s kiömlik belőle a zene, csak úgy dong a kör­nyék a vasárnapi rántott szelet illatában.” — nos, ilyet pártállástól függetlenül nem tűrhetünk meg magunk között. A stílustalanságnak is van határa. Egy másik kolléganő viszont az elmúlt hat hét alatt egyetlen sorával sem örvendeztetett meg, holott olyan beosztásban dolgozott — ami különben most megszűnt —, hogy egy hetet bent volt, egy hetet pedig otthon töltött. Lett volna ideje sort sor alá rovogatni, ám nem tette. Magam vallom: nem baj, ha egy újságíró ír. Azt mondják, politilcai tisztogatás volt. Nem. Ez a lap — jeleztük többen már korábban — szeret­nénk, ha magyar lenne. Magyar. Meggyözödésesen. S ezt bizonyítandó, az imént ki is feledtem, hogy a tudományos rovatot is beindítjuk, merthogy e téren igencsak jeles eredményeket értek el eleink ugyanúgy, mint kortársaink. Van, aki szemünkre hányja: kormánypártiak vagyunk. Igen, mindaddig, amíg olyan kormánya van az országnak, amelyik nemzeti politikát foly­tat. Kérem ceglédi, monori, nagykőrösi, váci és gö­döllői előfizetőinket, hogy mielőtt túl korán ítél­nének meg bennünket, várjanak. Nézzék meg az újat, hátha az lesz a jobb. Üdvözli Önöket a fő­szerkesztő: Vödrös Attila Pest megyében is csökkent Kevesebbet vásároltunk A legfrissebb statisztikai kimutatás szerint januártól augusztusig a kiskereskede­lem forgalma 944,1 miliárd forintot tett ki, értékben 14,4 százalékkal többet, menyiségben pedig 6,1 szá­zalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A mennyiségi forgalom az iparcikk-kiskereskede­lemben, a cukrászdákban és italboltokban növekedett. minden egyéb területen csökkent. A legnagyobb mérvű a csökkenés a gyógyszer-kiskereskede­lemben, több mint 33 szá­zalékos. Különösen augusz­tusban esett vissza a gyógy­szerforgalom, mindössze 37,7 százaléka volt a tavaly augusztusinak. A területi megoszlást il­letően mindössze Budapes­ten, Békés megyében és Nógrádban növekedett va­lamelyest a kiskereskedelmi forgalom, az ország összes többi megyéjében csökkent. MEGYEI HÚS ÉS GABONA AZ ÁRUTŐZSDÉN A manipuláció kizárt piaci előrejelző rendszer­nek is tekinthető, az idén keletkezett bevételek elér­hetik a 300 millió forintot. A jövőben pénzügyi és energiaszekciót nyitnak, amelyeknek az lesz az elő­nye, hogy valamennyi fize­tési műveletet egy helyen intézhetik el a vevők és az eladók. A tőzsdeszakem­berek hangsúlyozták, a je­lenlegi pénzügyi szabályo­zórendszer kizárja a ma­nipuláció lehetőségét. I. M. na- és a hússzekciókban 50-50 tőzsdetag, nagyválla­lat tevékenykedik. Pest megyéből a Ceglédi Állami Tangazdaság, a dabasi Vi- tafort Kft,, a Herceghalmi Állami Kísérleti Gazdaság, valamint a pilisi Agrom -- két Gmk.-t jegyzik tőzsde­tagként a „húsosoknál”. A gabonaszekcióban a tápió- szentmártoni Arany Szarvas Mgtsz, valamint a dabasi Első Takarmányfor­galmazó Rt. az ismertebb. Az árutőzsde egyfajta A Budapesti Árutőzsde a világ egyik legfiatalabb piaci intézménye, viszont Kelet-Európa egyetlen ha­táridős árutőzsdéje. Tegnap múlt hároméves. A „születésnap” alkalmá­ból tartott tájékoztatón Ke­resztesi Szergej ügyvezető igazgató elmondta, jelenleg két területen: a gabona és az élő állatok kereskedel­mében értek el jó eredmé­nyeket. A társaságnak 74 tulajdonosa van, S3 jogi és 21 magánszemély. A gabo­Magyarország gazdasági partnere. Borisz Jelcin a többi kö­zött kifejtette: Magyaror­szág és Oroszország együtt­működő, partneri viszony­ban van, és mindkét fél ér-’ deke, hogy az ebből szár­mazó előnyöket messzeme­nően kihasználják. A nem­zeti kisebbségekről szóló dokumentumot Jelcin „na­gyon jó megállapodásnak” nevezte, egyúttal felvetette: szeretné, ha a két ország erőteljesen együttműködne nemzetközi fórumokon a kisebbségvédelmi kérdé­sekben. Több mint kétórás tár­— Magyarország közvetítő láncszem és nem ütköző­zóna kíván lenni Kelet- és Nyugat-Európa között — mondta Göncz Árpád azon a megbeszélésen, amelyet Borisz Jelcin orosz állam­fővel folytatott. Az orosz elnök kedd este érkezett Londonból a magyar fővá­rosba, hogy eleget tegyen Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József mi­niszterelnök meghívásá­nak. Borisz Jelcin látogatásá­nak különös jelentőséget ad az, hogy Oroszország nagyhatalom, a térség sta­bilitásának tényezője, és

Next

/
Thumbnails
Contents