Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

VI. PEST MEGYEI HÍRLAP VILÁGKIÁLLÍTÁS 1992. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Wssegrád önkormányzatának elképzelései az Expo '96 megrendezéséhez történő csatlakozásról Turistaküzpont épül majd a Lepence- és az Apát-kúti-patak között A kínálat és a lehetőségek az alábbiak; 0 A visegrádi palotajátékok fokozatos fejlesztése, idő­ben és térben való kiterjesztése, kínálatának bővítése és színvonalának jelentős mértékű emelése reális igény. 0 A középkori mesterségek bemutatójának másik színtere, ahol az agyagművesség, a kőfaragás, az eszter- gálás, a gyertyaöntés és a pénzverés már a XIV—XV. század eszközeit, technikáját ismerteti meg a közönség­gel, és itt is bekapcsolódhatnak a munkába. 0 Régi zenei koncertek rendezése. 0 Kiállítások. 0 A feltárások és helyreállítások előrehaladtának függ­vényében a palota bemutatása (címertorony, díszudvar, déli paloíaszárny, alsó fogadóudvar). III. Visegrád-Gizellatelep _ Visegrád önkormányzatának szándékában áll be- I kapcsolódni az Expo ’96 rendezésébe, ugyanis ez- I által alkalom nyílik arra, hogy az idegenforgalom | fejlesztéséhez szükséges beruházások felgyorsulj^i- ! nak. Azonban Visegrád és térsége ma még egy I olyan problémával küszködik, amely messze meg- i haladja erejét és lehetőségeit. A dolgok jelenlegi = állása szerint talán még a kormány sem képes § megoldani ezt a régóta vajúdó kérdést, mert az | 1989 májusi felfüggesztő kormányhatározat óta 1 már majdnem három év eltelt, de a megoldás § körvonalai még nem igazán látszanak. Márpedig | Visegrádon minden összefügg a vízlépcsővel, min- ! den fejlesztési elképzelés kapcsolatos a beruházás E céljára kisajátított Duna-parti területekkel. I)e 1 nem ismerjük még a helyreállítási munkák kez­| dési és várható befejezési batáridejét, a part- | rendezés, partvonalazás módját, a tulajdonviszo- ! nyok várható alakulását. Véleményünk szerint | használható rendezési terv csak a fentiek ismere­§ tében készíthető. Mindezek ellenére a fenti, szükségesnek ítélt infor­mációik hiányában is a sikeresen lebonyolított viseg­rád—nagymarosi térség tájrendezési és folyamszabályo­zási tervpályázat értékeiből kiindulva — kialakítottuk állásfoglalásunkat a Lepence-patak és az Apát-kúti- patak torkolata közötti, Duna-parti területek használa­tával, hasznosításával kapcsolatban. Elképzeléseink megvalósulása esetén a jelzett területen létrejönne egy sportbázis, amely különféle sportpályá­kat, a hozzá kapcsolódó szociális és egyéb létesítménye­ket tartalmazná, és egyben a vízi sportok bázisa is len­ne, valamint egy idegenforgalmi központ alakulna ki. Ezek mellett jelentős nagyságú szabadstrand, valamint a területek többi részén közparkok létesülnének. Az a szándékunk, hogy a rehabilitáció során olyan rendezett terület jöjjön létre, amely a táj arculatához, jellegéhez illik, valamint a jelentős idegenforgalom fogadására, az emberek pihenésére alkalmas. A programok kialakításánál a tervezett rendezőelv fel­osztásai alapján Visegrád egyrészt a sportolási lehetősé­gek megteremtésével, szabadidőközpont létrehozásával kapcsolódhat be, másrészt lehetőség látszik arra is, hogy hosszabb tartózkodásra alkalmas idegenforgalmi kínálatot teremtsen meg. 1. Az önkormányzat által támogatott, de vállalkozási plapon nyugvó elképzelések. a) Az úgynevezett községkert beépítési javaslata sze­rint vállalkozási formában történne a fejlesztés, amely­ben az önkormányzat a területtel vehet részt apportként vagy hosszú távú bérleti szerződés alapján. * I. II. III. m2 férőhely egységek száma szálloda üzletek, éttermek stb. — 300 2 szolgáltatások kulturális intézmény 3000 — - cca. 10-12 sportterület 3000 — park, egyéb 1500 — b) Gyógyturizmus fejlesztésére egyelőre csak érdek­lődők jelentkeztek, célszerűen egy tender kiírása lát­szik szükségesnek. Kialakítására iöbb helyszín is alkal­masnak mutatkozik. c) Kemping kialakítása. d) A lepencei strand fejlesztése, téliesítése, bővítése. e) Egyéb kereskedelmi fejlesztés. 2. Az önkormányzat anyagi hozzájárulásával megvaló­sítható tervezett létesítmények. a) A községi sporttelep kialakítása — labdarúgópálya — kispályák ­— teniszpályák — vízi sportbázis (evezés, vízisí és egyéb) — szociális és klubhelyiségek. b) Idegenforgalmi alközpont létrehozás a volt Műsza­ki Erdészet területénél a történelmi városrész teher­mentesítése céljából. c) Szálloda létesítése a 11-es út bal oldalánál, a köz­ségi belterületi határ és a kórház közötti területen. d) A Gizella-majori lovasiskola áthelyezése. A kultui'ális programkínálat kialakításánál Visegrád történelmi és műemlékeinek jelentőségéből indulunk ki. A programkínálat három területre alakítható ki. Termé­szetesen most csupán vázlatosan van módom a lehető­ségeket ismertetni. I. Az Árpád-kori (XI—XIII. század) vármegyeközpont és főesperesi székhely, amelyet Szent István 1009-re da­tált oklevele említ először. II. A királyi palota III. A Gizella-majori római kísérőd I. Az Árpád-kori vármegyeközpont és főesperesi székhely. 1/1. Váralja település Jelenleg is folyik a régészeti feltárás Kovalovszki Jú­lia vezetésével, amelynek eredményeként több tucat sírt, néhány lakóház maradványát, valamint egy cca. 8X2.0 m nagyságú templom alapfalait tárták elő. Az ásatások befejezése után régészetileg vagy más módon adatolt korabeli mesterségek bemutatója rendezhető meg. A mesterségek között kiemelendő a kovácsmesterség, agyagművesség, Árpád-kori íj-, az úgynevezett reflex­íjkészítés a fémművesség (színesfém-öntés, ötvösség). Lehetőség mutatkozik az Árpád-kori ház és egyéb gazda­sági épületek készítésének bemutatására. Mindegyik foglalkozáson a látogatók bekapcsolódhatnak a munká­ba, megtanulhatnak néhány mesterfogást, elsajátíthatják a szerszámok használatát. Mindez nem néprajzi, hanem történeti megközelítésben, korhűen és a hiteles régészeti lelőhely környezetében valósulhat meg. 1/2. A főesperesi templom XI. századbeli, szinte egye­dülálló freskójának helyreállítása esetén, annak bemu­tatása kiemelkedő jelentőségű esemény és látványosság lenne. A templomban bemutatható volna az ispáni vár és a templom feltárásának dokumentumai. 1/3. A két fenti terület között található az ispáni vár, amely a honfoglalás előtt igen jelentős római katonai tá­bor volt. A viszonylag épségben megmaradt déli sarok­torony helyreállítása, részleges rekonstrukciója esetén a vár falai között lehet bemutatni a középkori meste­rek által készítet reflexíj használatát, valamint soly- mászbemutatókat és egyéb játékokat lehet rendezni. A fő attrakció az 1996-os Szent István-napi ünnepség megrendezésee lenne itt, a Sibrik-dombon. II. Királyi palota A palota régészeti feltárása folyamatban van Szőke Mátyás igazgató irányításával. A már feltárt részekre a múzeum elkészítette a helyreállítási részleges rekonst­rukciós terveket, amelyek az OMF jóváhagyását élve­zik. A rekonstrukciós tervek messzemenően figyelembe vették az idegenforgalom kínálta lehetőségeket, így az idegenforgalmi koncepciót is tartalmaz. A terv megvaló­sításához azonban igen komoly anyagi eszközöket szük­séges előteremteni. A rekonstrukciós munkák felgyorsí­tása esetén az Expo ’96 rendezőinek érdeklődését fogja kiváltani. A római kísérőd régészeti feltárását és helyreállítását a vízlépcső területének helyreállításával párhuzamosan, azzal összekapcsolva kell elvégezni. Az egész terület re­habilitációját egy olyan koncepció alapján kell elvégez­ni, amelynek egyik fontos területe az idegenforgalom. Az erőd környezetét elsősorban sport és szabadidő célú létesítmények kialakításával, az erőd feltárását bemu­tató kiállítás megrendezésével idegenforgalmi kíná­lat hozható létre. Programlehetőség — a helyreállítás megvalósítása esetén — római kori hadijátékok bemu­tatása lehet. Az idegenforgalmi kínálat értékesítését az utazási iro­dákkal, az Expo ’96 rendezőirodával, a KDIB-bal és a megyei önkormányzat világkiállítási szervezőirodájával együttműködve, de a hamarosan létrehozandó saját in­formációs és programiroda koordinálásával kívánjuk elvégezni. A propaganda- és marketingtevékenység a Dunaka­nyar jelentősebb településeivel közös kiadványok szer­kesztésével és megjelentetésével, közvetítésével és kisa­játításával, továbbá a Pest Megye önkormányzata kez­deményezéséhez történő csatlakozással, valamint saját kiadványok elkészítésével és terítésével oldható meg. A rendelkezésre álló idő alatt a szükséges kapcsolatok kiépítése, megőrzése és kiszélesítése elengedhetetlen, amely alatt elsősorban az utazási irodákat, önkormány­zati információs és programirodákat értünk. A fejleszté­sek, beruházások engedélyezésénél törekedni kell arra is, hogy az üzletileg megalapozott legyen, és eredménye­ként ne holt városrészek alakuljanak ki, hanem azok élettel teljenek meg. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozásnak számot kell adnia arról, hogy példaként a szállodákat hogyan tud­ja vendéggel feltölteni. Igazán nagy igényt, érdeklő­dést tapasztalunk a dunai kishajó- és jachtkikötők, meg­állási lehetőségek létesítése, kialakítása iránt, a hozzá­juk tartozó egyéb szolgáltatások biztosításával egyetem­ben. A nagymarosi gát konok állandósággal mered a vi­segrádi part felé úszó komp utasaira. A túlolda­lon eliszaposodott, füzesek­kel benőtt partszakasz nyújtózik. Fölötte a méltó­ságteljes Salamon-torony, kései zöldben a Sibrik- domb, a kiskápolnával. Megérkezünk Mátyás ki­rály városába. Vagy inkább Lajoséba, még jobban Zsig- mond királyéba? Műtörté­nészek, lokálpatrióták vi­tatják, melyik nagy elődünk tett érte a legtöbbet. A helybeli számítások szerint Európa nemzetei­nek is hagytak itt öröksé­get. Például a franciáknak, ha az építő Anjou-királyok- ra gondolunk, vagy a re­neszánsz olasz mestereire. Ezért lehet joggal számíta­ni arra, hogy az 1996-os vi­lágkiállítás idején a Buda­pestre érkezők 2-3 napra is kirándulnak ide. Csak legyen hol aludni, pihenni, szórakozni. Több annál, mint amit most a különben téli fürdésre is alkalmassá Szépet, nemeset, de csak egyetértve Tervek a királyok városában tehető lepencei fürdő, a nyári sí- és szánkópá­lya, a Hotel Silvanus kí­nál a lehetőségek sorá­ban. Talán az is kevés lesz, hogy az üdülők egy részét kezdik már átrendezni ke­reskedelmi vendégfogadás­ra. Az eshetőségekre számít­va Hadházy Sándor pol­gármester a Mátyás Király Múzeum munkatársaival együttműködve már el is készítette az önkormányzat elé terjesztendő tervet. El­ső olvasásra jónak tartot­ták, s úgy gondolják: mi­vel az ilyen programhoz sok pénz kell, társakat is ajánlatos keresni. A kivi­telezéshez feltehetőleg üz­lettársakkal fognak majd hozzá, de a sportközpont mindenképpen önkormány­zati beruházás lesz, vagy esetleg lakossági hozzájá­rulással valósul meg. Jelen­tős bevételre tehetne szert a község, ha az erőmű-épít­kezés leállítása után ré­szesedhetnének azoknak az ingatlanoknak az árából, amit a Kincstári Vagyon­ügynökség eladásra szánt. A polgármester pedig elké­szítette egy alapítvány ok­iratát, melyhez bármely vi­segrádi polgár csatlakozhat. Már, ha lesz mit támogat­ni abból az alapítványból, mert az építkezés legfon­tosabb feltétele még bi­zonytalan. B De vajon miért? — A kormány szándéka szerint 1993-ban meg kel­lene kezdeni a vízmű utá­ni helyreállításokat és 1995-ig be kellene azt fe­jezni — magyarázza Had­házy Sándor, s így folytat­ja; — A kivitelezéshez már jövőre kellene 1,4-1,5 mil­liárd forint, ami viszont nem található meg az álla­mi költségvetés tervezeté­be i. Ha pedig nem lesz gát­bontás, nem lesz visegrádi Expo sem. Több mint egy­millió köbméter földkupac vár elhordásra onnét, ahol építkezni lehetne. A víz­ügyi igazgatóság még a 3 és fél kilométeres partsza­kasz időszerű rendezését is elmulasztja, mondván; nincs rá pénze. Ha lesz, ha lehet viseg­rádi program, akkor sokak szerint az már maga lesz az Expo. A 11-es főút men­tén szállodák épülnek, a vásárlókat üzletsorok fo­gadják. Az egykor Európa csodá­latát kiváltó királyi palota feltárása és helyreállítása 1937 óta változó ütemben folyik. Ahogy a pénztárca engedi. Ezt a munkát meg kell gyorsítani, a műemlé­kekre különös gondot kell fordítani. A várkert köz­pontja a Sibrik-domb. Ezen a környéken volt az a ró­mai katonai tábor, me­lyet az Árpád-korban át­építettek. Külön értékű lát­ványoság lehet a XI. szá­zadban épült főesperesi templom, helyreállított freskóival. A honfoglalás 1995-ben következő 1100. évfordulóján korhű kör­nyezetben lehetne itt ün­nepelni. A Visegrádot szerető kö­zönség által már jól ismert nyári palotajátékokat és Toldi-versenyt újabb ötle­tekkel gazdagítják. Gondo­san elkészítik a szórakoz­tató és művészi programok tervét. Ennyire és ennél is többre gondolnak a ma­gyar história régi, regénye­sen szép településén. 0 Elegendők-e hozzá, a külső feltételek? Bonyolult és lassú még a közlekedés is — kételkedik a riporter. — A budapesti világki­állítás a Duna mellé épül. Személygépkocsival, szár­nyashajóval, különbusszal 30-40 perc alatt ide lehet érni — latolgatja a polgár- mester, aki a már felso­roltakon kívül még más feltételeket is mérlegel. — A képviselő-testület elé a napokban kerül a végleges változat terve — mondja. — Ha ott egyetér­tünk, akkor falugyűlést hí­vunk össze. Elvem ugyanis, hogy csak azt szabad létre­hozni, aminek később is haszna lesz. Másrészt, ami­vel a többség egyetért. És ha nem? Hiszen ez a terv megvalósítva jó hírt szerezne külföldön, s nem utolsósorban sok munka- alkalom teremtődne. — Ha elutasítják, más helyzet jön létre — jelenti ki Hadházy Sándor, akinek most már csak az arcáról olvashatom le; az érdekel­tek ellenére ő nem akar cselekedni, mert úgy a si­ker is bizonytalan. Kovács T. István

Next

/
Thumbnails
Contents