Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

gji FEST MEGYEI HÍRLAP

é P? * % cf flT *

1992. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK VI!. j

A. A FEJLESZTÉS VEZÉRFONALA

— A fejlesztéseket egyrészt alulról építkezve, az egyes önkormányzatok elhatározásainak figyelembevételével, azokat harmonizálva kell elvégezni (lásd a már kezdeményezett kistérségi projektek); másrészt a már elhatározott infrastruktúra fejlesztésekre alapozva kell meghatározni;

— Ehhez szükséges:

1. az egyes önkormányzati stratégiák (!) összegyűjtése, összefüggésben a VK-programokkal.

2. Az önkormányzati stratégiák regionális, kis- regionális harmonizálása, az infrastruktúrák (nonprofit) és 0 szaldós beruházások előmozdítására.

3. A fenti szervezési tevékenységen túl intézményesített továbbképzések, szimpóziumok, tanulmányutak szervezése (Kanada, franciák stb.).

4. Információs központ létrehozása, számítógépes adatfeldolgozás előmozdítása, megszervezése (lásd FUTÓ, német).

5. A stratégiai management végzésével felkészült szakértői team vagy manager megbízása a stratégiai terv elkészíttetésére.

6. Üzemszervező cég megbízása az önkormányzati szervezet építésére.

B. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZINOPSZISA

Kiindulás először:

1. Idegenforgalom, szálláslehetőség.

A kiindulás kályhája:

— A világkiállítás idejére kialakítandó többlet kereskedelmi szálláshelyek (lásd melléklet).

— Meg kell határozni az egyes térségek fő idegen- forgalmi vonzerejét, és ezen imázs mielőbbi alakítását meg kell kezdeni. A területfejlesztések ezen imázshoz alkalmazkodhatnak.

— Az idegenforgalmi szolgáltatásokat a terület jellegének megfelelően kell promoválni, komplex kínálatot szükséges létrehozni (sport. gasztronómia, szórakoztatás, kultúra, bevásárlás stb.).

— Ehhez kapcsolódnak azon rendezvények, melyék a VK kapcsán nagyobb fontosságot kapnak.

— A javasolt idegenforgalmi fejlesztéseken túl javasolt „világkiállítás faluk” széles változatainak van létjogosultsága.

Mivel a világkiállítás hazai helyszíne Budapest, úgy az idegenforgalmi fogadókészség, ill. egyéb infrastrukturális’ hiányosságok leginkább itt jelentkeznek. Itt a tartózkodáshoz szükséges valamennyi fogadási elemet európai szinten kell biztosítani, továbbá elengedhetetlen az idegenforgalmi szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítése is.

Ezen megállapítás bizonyos ellentmondást rögzít. Egyrészről igaz ugyanis, hogy Budapest az ország általános turisztikai fogadókészségéhez képest relatíve kedvező helyzetben van, de rögtön más részről igaz az is, hogy komoly mennyiségi és választéki hiányosságok vannak, a, szolgáltatások köre igen szűk, e tények összességében jelentős bevétel-növekedéstől fosztják meg a fővárost. Eddig ugyanis a várospolitika . (várostervezés) inkább csak elviselte az idegenforgalmat, mint annak előnveit felismerve, vendégbarát lett volna. Még csak most van kialakulóban egy olvan idegenforgalmi stratégia, amely révén a -turizmus integránsán beépül a rendezési tervekbe, s talán lesz a fővárosnak is olyan ütőképes házigazdája, aki mindezt koordinálni fogja.- Mindebből következően igen jelentős szállásférőhely-kínálat bővítésére van szükség. A táblázatba foglalt konkrét számadatokon túl, az alábbiak kiemelését tartjuk igen fontosnak:

A fővárosban alapvető cél az 1938. évi szállodai kínálat (38 ezer ágy) elérése. Ez IC—20 ezer új szállodai ágy biztosítását jelenti úgy, hogy:

— döntő hányadot képviselnek a 4-5 csillagos szállodák. Igényszinten ezt a tőkés kereslet éves arányos növekedése involválja, a kulturális és üzleti turizmus további fellendítése pedig indokolja.

— a növekmény kb. egy- harmadát, egynegyedét a 2-3 csillagos szállodákban kell biztosítani, mivel e kategóriában ezidáig hiány mutatkozott, a növekvő tőkés kereslet egy része is ide irányul(hat), de bizonyos mértékben a keleti tömb országaiból érkezők közül, ill. a hazai fizetőképes kereslet is érdeklődést mutat.

— az ún. „kempinggyűrű” kiépítésével, európai színvonalú motel és bungaló típusú állandó épületek létesítésével, ill. sátorozó és lakókocsi beálló helyek kialakításával biztosítható az ún. elővárosi elszállásolás;

— igazi vállalkozásbarát politika (és gyakorlat) eredményezheti, hogy kiépüljön az ún. „olimpiai falu” is, amely esetleg később lakásként hasznosítható;

— különféle preferenciákkal, a meglevő szabályozók módosításával szükség lesz a fizetővendéglátás széles körű igénybevételére is. Ennek a jelzett nagyságú bázisát — kellő érdekeltség kialakításával

— az alábbi hipotézis követésével gondoljuk megvalósítani :

—- a lakosság által eddig közvetlenül kiadott férőhelyek teljes legális értékesítése,

— több lakásban élő rokonok, családok ideiglenes összeköítözése, a felszabadult apartmanok : turisztikai hasznosítása,

•— főváros környéki nyaralótulajdonosok — főleg nyugdíjasok — 6 hónapos kiköltözése.

Összességében a szállás- férőhelyek javasolt meny- nyiségének létrehozásával sem tudunk várhatóan a fizetőképes kereslet igényeinek maradéktalanul eleget tenni.

Ezen megfontolásokból válik szükségessé Budapestről kb. 1—1,5 óra alatt, jó autóutakon elérhető településeken a szállásférőhelyek igen intenzív kialakítása, ill. a meglevők hasznosítása a világkiállítás vendégeinek fogadásában. Az autóutak, -pályák építésével összhangban ezek térsége kiterjeszthető.

Budapest környékén legalább annyi szálláshely aktivizálása szükséges, mint a fővárosban. Szerencsés körülmény, hogy a települések olyan köre található a zónában, amelyek nemcsak az „altatás” funkcióját képesek . magukra vállalni, hanem ezek többnyire jelentős idegenforgalmi Vonzással is rendelkeznek.

Jelentőségüket — mint világkiállítási vendég-„al- tatók” és különleges vonzásukkal vendégmarasztalók — tovább növeli az a tény is, hogy a megfelelő szálláskínálat biztosításával egyidejűleg ajánlott programok változatos köre lehetővé teszi ezen régiók földrajzi terjeszkedését, további települések bekapcsolódását. Azaz a megfelelő szálláskínálat biztosítása több napos és térben decentralizált érdeklődést involvál (hat). E térségben képzelhető leginkább el a vállalkozói szféra aktivizálása, ugyanis egy-egy településen viszonylag kis kapacitású, de egyedi at- moszférájú kínálat kialakítása kívánatos, amelynek továbbhasznosítása csak így biztosított.

A szállásférőhelyek bővítésével kapcsolatos főbb koncepcionális elképzelések:

— 4 csillagos szállodák építése (átalakítása) Tatán, Esztergomban, Kecskeméten, Szolnokon és Gödöllőn,

■— 2-3 csillagos szállodák szükségesek Vác, Visegrád, Szentendre, Göd térségében,

— szinte az egész Duna- parti sávon támogatandó az 1 csillagos szállodák, panziók, fogadók építése,

vizsgálatát jelentik, amely a decentralizált régió erőforrás-szervező-egyeztető munkáját alapozza meg.

Vagyis — a bizonytalanságok miatt — az elérendő célt szem előtt tartva:

— össze kell kapcsolni a területfejlesztés, társadalomépítés és világkiállítás programjait.

Létre kell hozni:

— egy szolgáltató önkormányzat „üzemet”, és ezzel párhuzamosan, illetve ezt megelőzően egy olyan stratégiai menedzsmentet, mely a tervezett regionális fejlesztések stratégiai tervét és az Expo '96 kapcsolódó rendezvényeit közös egységbe foglalja, valamint változatokat, válságmenedzsmentet, alternatív terveket készít, és azokat folyamatosan a realitásokhoz igazítja.

— A Megvalósítás promóció beindításához, a legitimáció biztosításához a finanszírozást meg kell oldani a későbbiekben vázolt „Centrum Régió Fejlesztési Holding” vagy Alapítvány keretei között.

— Meg kell kezdeni a projekt „társadalmasítását” bel- és külföldön egyaránt.

— El kell fogadni a projekt vezérfonalát.

— Meg kell kezdeni a megyei önkormányzat belső átszervezését — korszeA VILÁGKIÁLLÍTÁS idejére kialakítandó TÖBBLET KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK TERÜLETI STRUKTÜRÄJA

Szálloda ebből 4-5

összesen 4-5 csillagos 2-3 csillagos 1 csilla- csilla- (!) ’ gos panzió, gosíogadó gyógyszálló (2)

5000 1000—3000 —

Budapest A főváros 1-1,5 órás környéke

16 000—20 OOO 10 000—12 000

10 000—12 000 1000—2000 6000—7000

3000

500

Kemping

faház, sátor- üdtllőmötel. hely falu

bungaló (3)

1000—2000 1 000—2000

Fizetőegyéb vendég-. Min ellátás összesen (4) (3)

2000—3900.80 E—123 E 100 E—15Q.E

3000—5000 Í'ÓOO—10 OOO *500—5000 5300—8000 7Ó E—115 E 100 E—135 E----üdülőfalu létrehozása

aj

ánlható a Velencei-tó északi partján, a Pilisben és a Börzsönyben, illetve a monori térségben is,

— e térségben mintegy tízezer eddig köztulajdonú üdülőférőhely időleges átvétele tűnik szükségesnek,

— feltétlenül szükséges a komplett kempinghálózat kiépítése, elsősorban a vízisportolás és a kerékpáros turizmus lehetőségeit figyelembe véve,

— az ország magánüdülőinek (férőhelyszámuk mintegy 1 millióra becsülhető) jelentős része (legalább 15—35 százalék) e térségben található.

Budapest 1—1,5 órás körzetében törekedni kell a nemzetközi jachtkikötő(k) fogadókésszé tételére, továbbá magas szintű golfklubok létrehozására, de e helyeken is szükségessé válik a fővároshoz hasonló komplex vendéglátó, szórakoztató (kulturális) és sportközpontok kialakítása. Ezek sorából is kiemelkedő a ráckevei „horgászparadicsom” és az egyéb vízisportolási lehetőség.

A Duna vonalára, ill. a környező hegyek vonulatára felfűzve komplex rekreációs sávok alakítandók ki (ez Bécsben már működik).

Fentiek természetesen a lehetőségek folyamatos

rű üzemszervezési elvek ; szerint — „szolgáltató önkormányzattá” (politikai cél!).

— A Duna, mint víziturizmus kiaknázása a délegyházi, Velencei és tatai

' tavak fejlesztése, egy a területgazdákkal közös stratégia kialakítását ill. koncepció kidolgozását igényli (kavicsbánya-tavak, bevásárlás stb.).

Kiindulás másodszor

2. A sikeres, átlátható stratégiaalakításhoz egy egyszerű, de nemzetközi vonatkozású aktuális vezér projekt definiálása szükséges, mely filozófiájával megalapozhatja a befektetők, fejlesztők globális érdeklődését.

— A Régióban Budapesthez, mint Információs Kommunikációs Központhoz kapcsolódóan kínálkozik a lehetőség egy a ..Praxist és Elméletet” egyesítő Agropolis létrehozására, melyben a modellezés, az oktatás és a kereskedés Összhangja megteremthető.

A QVIC—Önkormányzat közösen bejegyzett Projektjéhez a területet az érdekelt önkormányzat biztosítja. A meghívott kiállítók. a FAO és EBRO, valamint az érdekelt kormányok támogatásával a mintafarmok mellett az oktatóbázist is létrehozzák. A kereskedelmi egységet az

érdekelt cégek szponzorálják. A javasolt kistérségi projektek a komplex Idegenforgalmi és mezőgazda- sági hasznosításra jelentenek terepet (Monor, Ráckeve és Nyugati Kapu (Zsámbék, Törökbálint), egyben — a hangsúlyozott térségi különbségek révén — az idegenforgalmi vonzást is biztosítják. Ugyanakkor a fővárosi agglomeráció és a 30 millió látogató élelmezését Is biztosítani lehet, és a biotermelés bevezetésével a diverifikáció megalapozható, motiválható.

INSTITUCIONÄLIS

MEGALAPOZÁS

1. Finanszírozási javaslat:

1. A tervezett regionális fejlesztések finanszírozásának megoldása az alábbi szempontokon alapul:

A finanszírozási igény 3 egymástól jól megkülönböztethető területre vonatkozik:

1.1. közösségi fejlesztések, ill. nonprofit fejlesz- tések/infrastruktúra, szociális intézmények, környezetvédelmi beruházások- stb.

1. 2. 0 szaldós magán, közösségi fejlesztések (kulturális létesítmények, sport- létesítmények, rekreációs fejlesztések stb.).

1. 3. Profitorientált fejlesztések, ill. befektetések (idegenforgalmi fejlesztés, piaci lakásépítés, lakossági szolgáltatások, egyéb ingat- lanvállalkozások).

2. A 3 befektetési szféra között a következő kapcsolatok érvényesülnek

2. 1. A közösségi fejlesztések fejlesztési forrásait túlnyomóan állami, ill. ön- kormányzati forrásból kell finanszírozni. A közpénzekből vállalt finanszírozás kiegészíthető a térségben szervezendő ingatlan vállalkozásokba bevonható állami. ill. önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből, az ingatlanvállalkozásokból származó profitból, valamint koncesz- sziós megoldásokkal.

2.2. A 0 szaldós befektetéseket alapvetően magántőke bevonásával és állami tőkeapporttal lehet megvalósítani, a nulla egyenleg viázont — az elkerülhetetlenül célra orientált — szubvenciókkal oldható meg.

2.3. A magánbefektetés sek elsősorban a tőkepiacon fellelhető forrásokból finanszírozhatók. Ugyanakkor az állam kedvezményes gazdaságszabályozási feltételekkel (adókedvezmények, kedvező vámfeltételek stb,), valamint finanszírozási garanciák, ill. ellengaranciák felvállalásával támogathatja a magántőke befektetéseit.

3. A finanszírozás a pénzügyi konstrukciók és a szervezeti megoldás szempontjából a következő lebet.

3. 1. Első fázis: stratégiai kidolgozás és projekt előkészítés.

Ebben a fázisban a finanszírozási igény kizárólagosan a tervezési, szervezési és koordinációs munkálatok költségeinek fedezésére vonatkozik, amelyek elsősorban állami, ill. önkormányzati forrásokból fédezhetőek, de bizonyos opciók ellenében rno"-m- jellegű források bevonhatók. Ezen fázis irányítását

a kuratórium végzi, amely egy Strategic Management Teamet (SMT) hoz létre.

Az SMT feladatai:

— a térség fejlesztéséra integrált stratégia kidolgozása,

— a stratégiához tartozó egyedi projektek megalapozása és előkészítése, beleértve a finanszírozási prekoncesszió kidolgozását,

— a fejlesztési stratégia lehetséges szervezeti és finanszírozási rendszerének kidolgozása,

— a javasolt megoldásokra vonatkozólag intézkedési terv kidolgozása,

— a javasolt intézkedések menedzselése,-— a fejlesztések marketingje.

Az első fázis feladatának finanszírozására a kuratórium alapítványt hoz létre. Alapítása állami ill. ön- kormányzati pénzekből történik.

3. 2. Második fázis: a fejlesztési stratégia megvalósítása.

Ebben a fázisban a finanszírozási igények a

— részletes tervezési munkálatok díjaiból,

— szervezési intézkedések költségeiből, valamint

— a projekt megvalósítási költségeiből tevődik össze.

A kidolgozott központi finanszírozási és üzletterv alapján a kuratórium létrehozza a „Center Regio Fejlesztési Holding Rt.”-t.

A Holding alaptőkéje 5—10 milliárd Ft-ra tehető, és az alábbi forrásokból jön létre:

— állami 111. önkormányzati ingatlanok apportja,

— állami ill. önkor-, mányzati termelői tőke, vagy azok értékpapírjainak bevonása,

— magán ill. vegyes tulajdonú földek, ingatlanok apportja,

— állami, önkormányzati fejlesztési forrásokból részvények jegyzése,

— magán (hazai ill. külföldi) tőke bevonása elsődleges részvények jegyzése utján.

Az alapító tőke kötvények, ill. különböző sorozatú részvények kibocsátásával emelhető.

A szervezeti felépítés a következőkből áll össze:

— kuratórium, amely továbbiakban az Alapítvány forrásainak felhasználása fölött dönt,

— á Centrum Regio Fejlesztési Holding Rt., amely projekt menedzselési feladataival az SMT-t bízza meg, és az egyedi projektekre az erre vonatkozó gazdasági társulásokat és finanszírozást szervezi. A C. R. F. H. igazgatói tanácsának többsége állami, ill. önkormányzati jellegű,

— az SMT, amely a projekt management tevékenységben a Holdingnak, a közösségi fejlesztések terén a kuratóriumnak van alárendelve.

3. 3. A . harmadik fázis: egyedi projektek megvalósítása.

Ebben a fázisban a szervezeti felépítés bővül:

— az egyedi projektek gazdasági társulásaival, az egyedi projektek management csoportjaival, valamint

— a közösségi fejlesztések legfontosabb projektjeinek (csatornahálózat, útépítés stb.) megvalósítására létrehozott társaságokkal.

Az egyedi propektek, gazdasági társaságok finanszírozása a Holding által aoportált tárgy báni és pénztőke révén, valamint a magántőke bevonásával oldható meg.

Az egyedi projektek management csoportiainak koordinálását az SMT vés zi.