Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP VILÁGKIÁLLÍTÁS • 7 : 1993. OKTÓBER 39., CSÜTÖRTÖK ||| Ml NB SN Kl A SAJÁTJ A település névjegye a térkép Világkiállításra készülünk 1996-ban. Készül elsősorban a főváros, mint a nagy rendezvény helyszíne, de kitűnő alkalom ez az egész ország, a magyar vidék bemutatására is. Pest megye, mint az ország közepe különösképpen számíthat arra, hogy a kiállításra látogatók érdeklődnek majd iránta. Egy-egy vidéki kirándulás, vagy olcsóbb éjszakai szállás, esetleg hosszabb falusi üdülés csábíthatja hozzánk a messziről jött vendéget. Bármilyen kedvezőek is azonban földrajzi adottságaink, a hozzánk látogatóknak olyan eszközre van szükségük, mely segíti őket a tájékozódásban. De persze nem csak a távolról jött turistának kell megtalálnia valamit. Hiszen a települések lakóinak zöme még saját falujának utcáit sem mind ismeri! Hát még ha a szomszédban, vagy a városban kell valamit elintézni! Szerencsére azonban van egy olyan eszköz, mely ilyenkor a segítségünkre lehet: a térkép. Sorosaiban készíti Ezért született az 1996- os világkiállítás kapcsán az a gondolat, hogy a vendégek és az itt lakók érdekében készüljön egy olyan, természeti és kulturális értékeinket, a fontos szolgáltatásokat és közhasznú információkat feltüntető tér- képsorozat, mely Pest megye valamennyi települését felöleli. A megyei térképezési tervezetet a Pest Megyei önkormányzat részéről Fegyverneky Sándor osztályvezető, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszékéről dr. Klinghammer István tanszékvezető, dr. Török Zsolt témafelelős, dr. Márton Mátyás és dr. Zentai László adjunktus készítette el. Az egységes szerkesztési és tartalmi elvek érvényesítésével készülő térképek o megye információs atlaszának alapját adják. A települések térképeinek elkészítésénél elsősorban az adott települések lakóira számítunk. Nagyon fontos dolog, hogy minden egyes helyi önkormányzat aktív közreműködése szükséges a megvalósításhoz. Valójában ugyanis mindenki a saját térképét készíti! A térkép tartalmát ugyanis azok az információk adják majd, amelyeket az önkormányzatok szolgáltatnak. A térkép a község „névjegye". Senki számára nem lehet közömbös, hogy lakóhelye, s benne önmaga milyen névjegyet tesz majd le szó szerint az ország és a világ asztalára. A térképek alkalmasak a helyi értékek részletes bemutatására. Merre van a posta, a bolt, az orvosi rendelő? Hol találhatók történeti, építészeti emlékek? Dolgozik itt még valahol népművész? Milyen szolgáltatások vannak önöknél? A térképeknek mindezekre a kérdésekre, s persze sok másra is választ kell adniuk. Diáksegítséggel Az adatok gyűjtésénél javasoljuk, indítson minden önkormányzat „Készítsd el térképedet!" címmel akciót. Ennek a lokálpatrióta akciónak a központjai az iskolák lehetnek, ahol a pedagógusok irányítása mellett a diákok rajzolhatnák meg a település egy-egy részének térképét. Ezekből az önkormányzatok által szolgáltatott térképvázlatokból és alapadatokból azután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudómányi Tanszékén készülnek el végül az igazi térképek. Nem kis munka azonban a csaknem kétszáz térképlap megszerkesztése. Érzékeltetésül csak annyit, hogy az 1995- re elkészülő' atlaszhoz három munkanaponként kell egy-egy új lapot befejezni! Éppen ezért a szerkesztési- munkát a térképtudományi tanszék számítógépein végezzük. A korszerű, digitális technológia előnyeit kihasználva lehetőségünk van arra, hogy az egységesség elvének betartása mellett az egyedi igényeket is rugalmasan kielégítsük. Egy másik óriási előnye a számítógépes kartográfiának az, hogy a térképlapok egészen a nyomdai munkáig folyamatosan javíthatók, korszerű- síthetők. A szerkesztési munka a helyi információk feldolgozásával 1993-ban kezdődik, s az első lépcsőben két év alatt valamennyi Pest megyei település térképe elkészül. A kartográfiai munkát a térképtudományi tanszék a térképész hallgatók bevonásával végzi. Hallgatóink az alapos szakmai felkészítés mellett ugyanis a komputerek használatához szükséges ismereteket is elsajátítják, hogy a modern információs technológia résztvevőivé válhassanak. Minden település önálló lapon szerepel, ahol a térképes oldalt megelőzi egy háromnyelvű polgármesteri köszöntés és egy bemutatkozás. A városokat vagy nagy területű településeket két, egymással szemben elhelyezkedő térképoldal, egy egész települést egy belső területet bemutató pár ábrázolja. Minden településtérképen található melléktérkép, mely a megyén belüli elhelyezkedést, illetve a környéket mutatja be. Az ilyen meggondolással elkészített térképek elé az atlaszba néhány, az egész megyét bemutató térkép kerül. Ezek bizonyos témák, például a falusi turizmus köré csoportosítható információkat megyei léptékben ábrázolnak. így azután 1995 elejére elkészül a Pest megyei információs atlasz, mint a megyei térképsorozat első kiadása. A második lépcsőben már csak ezeknek a térképeknek a korszerűsítése, Földművelők világkongresszusa Sevilla utáni gondolatok javítása igényel szerkesztési munkát, hogy a* világkiállítás előtti megélénkülő változásokkal lépést tartsunk. Ekkor az egyes lapok önálló térképekként készülnek, vagyis minden település igényéhez mérten kellő számú kézi térképpel tudja majd ellátni polgárait és vendégeit egyaránt. A tervezet becsült költségigénye az első lépcsőben tizenhétmillió forint, a második lépcsőben mintegy huszonötmillió forint. A költség háromnegyedét azonban a technikai feldolgozás és a nyomdai költségek adják. Hatékony reklám Rendkívül fontos megemlíteni, hogy a térképekre hirdetések helyezhetők. A világkiállítás előtt pedig ugyan melyik, magára valamit is adó vállalkozás hagyná ki a lehetőséget, hogy magát egy ilyen hatékony hordozón reklámozza? A reklámok alacsony költségük, tíz-húsz ezer forint ellenére igen jelentősen hozzájárulhatnak a kiadás költségeihez. Településenként csak tíz-húsz hirdetőt toborozva ugyanis az önkormányzat a mintegy kétszázötvenezer forintos költséget máris visszanyeri. A térképek forgalmazásából származó bevétel pedig már a nyereség része! Ennek persze csak egy része jelenik meg közvetlenül. Az igazán nagy nyereséget a térképek által a településre vonzott beruházások, az ide látogató hazai és külföldi vendégek jelentik. A világkiállítás elmúltával azonban a települések fejlődését segítő névjegyek megmaradnak nekünk. B iztosak vagyunk benne: térképeink hasznos segítőtársainkká válnak majd a hétköznapokban is. Török Zsolt, ELTE Térképtudományi Tanszék Dr. Tunyogi András, a Földművelésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője azon szerencsések közé tartozik, aki elmondhatja, hogy járt Sevillában, s megtekintette a világkiállítást. Élményeiről, tapasztalatairól készséggel számolt be. Elmondta, hogy a katalán fővárosban az olimpia jegyében fogant az Expo, és megalapozottnak véli azt a gondolatát, miszerint a kiállítók jó része minden bizonnyal úgy gondolkozott, hogy „nem a győzelem, hanem a jelenlét a fontos!” Éppen ezért lehettek szimpla, sokak számára érdektelennek tűnő pavilonok is ebben a nagy világka valkádban. — Igazából ma sem értem a sevillai rendezői elvet, vagyis azt, hogy miért nem törekedtek a spanyolok egységes tematikára, és mondanivalóra. Ugyanis a mai napig bennem motoszkál az a kétkedés, hogy talán az volt a sevillai Expót szervezők „gondolata”, csináljon mindenki amit akar, csak jöjjön minél több kiállító ! Tunyogi András elmondotta, hogy észrevételeit és tapasztalatait eljuttatta a budapesti Expóért, annak szervezéséért felelős szakembereknek, s ebben benne volt az a javaslata is, hogy meg kellene szervezni a magyar földművelőik (parasztok) világkongresszusát. Ezzel az ötlettel egy határainkon túl élő magyar kereste meg, és tett javaslatot az említett világkon greszszus kivitelezésére. Jól szemléltethetné ezáltal aa 1996-os kilágkiállítás a magyar agrárgazdaság jelenét és múltját is. Ha zöld utat kaphatna javaslata, akkor azon a világkongresszuson beszámolhatnának a magyar termelők egyebek között a biotermesztés terén elért eredményeikről és környezetvédelmi munkájukról is. — Nagy fantáziát látok a falusi turizmusban, a magyar vidék, a magyar táj szépségeinek, rejtett tartalékainak a bemutatásában, illetve megismertetésében. Ma még csak beszélünk mindezekről, de úgy tűnik számomra, hogy nincs egységes koncepció a magyar vidék reprezentálására sem. Azt hiszem biztosra vehető, hogy 1996-ra befejeződik a magyar mezőgazdaság megújulása, és egy felfelé ívelő, korszerűsödő agrárágazat mutatható meg a látogatóknak. Rendkívül fontosnak tartom a mezőgazdaság és a környezet egységének megteremtését. A megyei földművelésügyi hivatal vezetője meggyőződéssel állította, hogy képesek vagyunk 1996-ban a világ elé állni egy szellemdús kiállítással. Ugyanis, ha mindenben a minőséget és a tartalom gazdagságát kívánjuk előtérbe állítani, akkor egy olyan kicsi ország, mint hazánk is felértékelődhet a több millió látogató szemében, s négy év múlva Budapest nemosak elérhetné, de meg is haladhatja a sevillai világkiállítás színvonalát. Gy. L. Páratlan lehetőség Fegyverneky Sándor, megyénk Expo-megbízottja elsősorban bizalmat kér hivatala számára a helyi ön- kormányzatoktól. Óva int attól, hogy segítőkészségükben az elmúlt évtizedek beidegződése alapján a megye rátelepedését lássa bárki a világkiállítás majdani rendezvényeinek szervezésére. Szolgáltatni akarnak, nem újra elosztani — nyilatkozza munkatársunknak. — Egy közelmúltban tartott rendezvényen megfogalmazta, hogy jókedvű világkiállítást látna szívesen. Mit értett ezen? — Véleményem szerint egy majd’ mindenkit megmozgató, jókedvű rendezvénysorozatra van szüksége az országnak. A világkiállítás ez lehetne, aminek megvalósítása ötletek sokaságát igényli a vállalkozók, a kulturális élet, az országos és a helyi politika készítői részéről. Az Expót, noha a kezdeményezése korábbi, a rendszerváltás jelképének és egyben történelmi lehetőségnek tekintem. — A rendezés feladataiból mit vállal a megyei ön- kormányzat, és mit kell a helyi önkormányzatoknak megoldaniuk? — Az önkormányzó megyének a világkiállítással kapcsolatban úgynevezett feladatai nincsenek. Feladata a központi program- irodának van, az önkormányzatoknak lehetőségei vannak a kapcsolódásra. Az Expót egy piramisnak képzelem el, amelynek csúcsán a budai központi kiállítási terület található, alatta Budapest egésze támogatja a rendezvényt, és ekörül helyezkedik el Pest megye a maga lehetőségeivel. Adottságainkból kiindulva szálláslehetőségek sokaságát, sajátos programokat kínálhatunk a hazánkba látogatóknak anélkül, hogy konkurálnánk a központi rendezvényekkel. A megyei önkormányzat segítő, szolgáltató szerepet vállalhat a helyi önkormányzatok elképzeléseinek szakszerű megvalósításában, az egyre jobb pályaművek elkészítésében. Hivatalunk saját ötleteit is felajánlja, amelyek megyeszerte felhasználhatóak. Jó példa erre, hogy minden településnek elkészítjük a térképét. Világkiállítási információs szolgáltató irodát kívánunk a jövő év januárjában a köztársasági megbízotti hivatallal közösen felállítani. Ide várjuk a helyi ötleteket, amelyeket egymással összehangolunk. Cserébe azt kérjük az önkormányzatoktól, hogy fogadják bizalommal segítségünket. — Több Expo-ötletiik ismertté vált, így az Expo- falvak, a biotermesztés elterjesztése, új térképek készítése. Milyen elképzelések vannak még a tarsolyukban? — Újra meggyökeresedő hagyományként már a jövő évben megyebált szeretnénk rendezni. Már üzemel az a gépsor, amely a megye hulladékfeldolgozási gondjain kíván enyhíteni. Segíteni kívánunk abban is. hogy minden település újra kialakíthassa saját arculatát, az ehhez szükséges módszer hamarosan rendelkezésre áll. — Hogyan kerülhetnek kapcsolatba, ahogy ön fogalmazott, ezekkel a lehetőségekkel az érdeklődők? Netán pályázniuk kell? — Nem, mi várjuk érdeklődéssel, hogy az ötleteink közül melyek találtak befogadóra. Ezek megvalósítására hozunk létre megfelelő szakmai szervezetet. Nagy bizalommal várjuk a jelentkezőket. Amelyik ötletünkre a legtöbb visszajelzés érkezik, azt kezdjük el először részletesen kidolgozni. Németh Zsolt
