Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

IV. TEST MEGYEI HÍRLAP VILÁGKIÁLLÍTÁS 1&92. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK pDCAFEST © MAGYAR . DUNAI YACHTKIKOTÖK EGYESÜLETE TEREIN DER UNGARISCHEN YACHTHÄFEN AN DER DONAU HUNGARIAN DANUBE YACHT-PORT’S ASSOCIATION. YACHTKIKOTÖK YACHTHÄFEN YACHT-PORTS Össze! a sződligeti sza­badidőpark környéke sem olyan hangulatos, mint a verőfényes napokon. A helybeliek azonban bíznak benne, hogy mások számá­ra is vonzóvá tehetik. Ezért építettek ide régebben egy kempingtábort, aminek mára alaposan megkoptak a faházai, lehangoló lát­ványt nyújt az egész télén. Ezen akarnak most változ­tatni. A nyáron megkezdték az eliszaposodott, füzessel be­nőtt partszakasz rendezé­sét. Ügy gondolják: jön­nek ide még igényes, jó pénzű vendégek, MÁJUSBAN JÖNNEK A több mint három és fél ezer lakosú község pe­remén húzódó vasútvona­lon Vácra, ellenkező irány­ban Dunakeszire és Buda­pestre utaznak mindennap dolgozni az itt élők. Több­ségükben gyári munkások, tisztviselők. Újabban sokan kénytelenek munka nélkül otthon maradni. Új jöve­delemforrások után kell te­hát nézni a sík terepre épült községben, ahol nincs különös természeti látványosság, nincs műem­lék. Ügy tűnik, hogy a tu­rizmus itt nem jöhetne szá­mításba. Vagy talán mégis? A főváros és a műemlé­kekben viszonylag gazdag Vác közelsége és a Duna az alapot adó érték — is­merte fel az önkormány­zat. amelynek tagjai bizo­nyára időben értesültek ar­ról is: hogy miután a Da­na—Rajna—Majna-csator- nát megnyitották,' sportha­jósok ezrei érkeznek talán már kilencveriharom nya­rán is a magyar szakaszra. Ezek keresik majd a most még hiányzó kikötőket, a part menti benzinkutakat, pihenőidejükben pedig szó­rakozni akarnak. Erre szá­EXPO-FAi VAK - ME GYE SZERTE A falunak bevételt, lakosának munkát hoz Á nemzetközi tapasztalatok cs a hazai tendenciák alap­ján jó biztonsággal feltételezhető, hogy 1996 végére a fő­városban és környékén létrejön egy olyan „felső-közép­osztály” szintű manager, vállalkozó réteg, amely a zsú­folt lakónegyedekből az agglomeráció területére nívós körülmények közé való kiköltözés „luxusát” önmaga és családja számára anyagilag teljesíteni képes. Erre a fizetőképes keres­letre számít az EXPO- FALVAK” ötlet. A világ­kiállítás idejére remélhe­tőleg kiépül a főváros kör­nyékét is elérő közlekedé­si- és telefoninfrastruktú­ra, amelyet az agglomerá­ció jelenleg még hiányol. A térségi rendezési tervek és környezeti adottságok alapján kb. 10 önkormány­zat területére ezen ötlet alapján különböző épület­számú egységes telepítésű családi házas. együttesek létesítését javasoljuk. Az EXPO-FALVAK laza beépítettségű, önálló tel­kes, illetve láncházszerű egységes, de nem egyforma megjelenésű épületekből létesülnének. Üzletekkel, közös sport és rekreációs infrastruktúrával, telepített és mozgó komplex szolgál­tatásokkal — A telepek a helyi föld­rajzi adottságok és szocio­lógiai helyzet, illetve loká­lis kívánalmak szerint a községhez kapcsolódóan, vagy önállóan is telepít­hetők. — A község közvetlen haszna, hogy az anyagilag jó teherviselő képességű, illetve viszonylag maga­sabb keresetű réteg állandó lakosként helyben adózna. — Az új telepek szolgál­tatásokat igényelnek a be­fogadó községtől, ezzel munkalehetőségeket terem­tenek helyben, az ún. „har­madik szektorban.” — Az új telep tehetős lakói a polgári aktivitás új szintjén fognak a befo­gadó közeggel együttmű­ködni, szakmai és kapcso­lati potenciáljukkal segítik új lakókörzetük polgároso­dását, fejlődését. — Az EXPO-FALVAK a világkiállításig, ’96 korata­vaszáig el kell készüljenek. A kiállítás nyitvatartá^a idején (illetve korábbra ütemezés esetén már előtte egy évvel) a látogatók (il­letve az előkészítésben, épí­tésben mar korábban részt vevő külföldiek) számára bérelhető szállásférőhely­ként előhasznosulás formá­jában termeli a pénzt. — A község a telekel­adásból közvetlen bevétel­re, a kivitelezésben közre­működő helyi lakosok által közvetett adó- illetve poli­tikai jövedelemre tesz szert. — A sok helyszínen, egy­séges épületszerkezetek nagy tömegű alkalmazásá­val, részeg,ység-előregyár- tással az építési költségek csökkenthetők (az egyedi családiház-építéssel össze­hasonlításban). A szerkeze­ti rendszerre vonatkozó el­képzelés kiegészülhet egy további gondolattal is. A BIOHÁZ alapvetően törté­nelmileg hagyományos VÁ­LYOG fal szerkezettel, ké­szülne. természetesen épii- letfizLkailag korszerűsített műszaki kivitelben. Az EXPO-FALU lakóegységei­nek kb. 10 százaléka ké­szülne biominőségben. A vályog vetés egyszerű fizi­kai munka, betanítható és kereseti lehetőséget teremt­het alacsony képzettségű munkaerőknek. A vályog az építőanyag- piacon elérhető hasonló tu­lajdonságú anyagok közül a legolcsóbb! — A kiállítás zárása után az épületek csekély hasz- nálódását eltüntető javító karbantartással (festés, sző­nyegpadlócsere, stb.) alkal­massá tehető a végleges tulajdonosoknak történő eladásra. Az előhasznosítás és a tömeges építési tech­nológia miatt a végleges eladási ár olcsóbb lesz, kü­lönösen a nívósán egysége­sen kialakított lakás és la­kókörnyezet, illetve szer­vezett szolgáltatási szint, stb. kínálatával összevetve. — Az építés munkalehe­tőséget ad hazai tervező, építő és építőanyag-gyártó szervezeteknek. — Az ötlet iránt több külföldi ingatlan-, illetve befektető cég érdeklődik, így az előfinanszírozás, mint előfeltétel megszer- vezhetőnek tűnik. (Dr. STANGE und PARTNER NSZK: telekfranchise témá­ban, ARCHIPOLIS Luxem­burg: befektetés témában. BILFINGER + BLRGER NSZK: építéstechnológia át­adás, befektetés), — Másik előfeltétel a be­fogadó községek társadal­mi-üzleti hajlandósága. — Az EXPO-FALU ötlet megvalósításában a Pest megyei EXPO-szervezet. il­letve a hivatal javaslatte­vő, partnerfelderítő, illet­ve ésdekfeltáró és érdek­egyeztető, valamint műsza­ki szakértői háttér és terü­letrendezési szakmai se­gítséget ajánlhat. Az önkormányzatok befo­gadási hajlandósága, a me­gyei szintű térségi tervek­be való illesztés, illetve a befektető partner megtalá­lása után a megyei közre­működés akár meg is szűn­het. Az egymásra talált partnerek önállóan oldják meg a megvalósítást. mítva a sződligetiek sür­gősen beléptek a Magyar Dunai Yachtkikötők Egye­sületébe, s megkezdték a szabadidőközpont felújítá­sát és az állomás kiépíté­sét. Ügy gondolták: ha a jövő év májusára elkészül­nek, de akkor még kevesen tudnak róluk, a világkiállí­tás idején már biztosan so­kan állnak meg Sződliget- nél pár napos pihenőre. SEGÍT A FOLYÓ — A vízi telep befoga­dóképessége olyan lesz,, hogy akár háromszáz kis­hajó is horgonyozhat egy­szerre — mondja Schröck István polgármester, aki épp elköszön a vele víz­jogról, kikötőhíd műszaki adatairól, más engedélyek­ről és megbízatásokról tár­gyaló szakemberektől. — A kisebb vízi jármű­vekkel érkezők választhat­ják a modernizált kempin­get, néhány éve új magán­vállalkozásnak számító Liget panziót, vagy a szál­lodává átalakított egykori KISZ-iskola épületét, ami a Nemzeti Gyermek- és ifjúsági Alapítvány kezelé­sébe került — folytatja a polgármester. — Miből telik ekkora be­ruházásra? Pályázatra je­lentkeztek? Külföldi tőkét szereztek? — Sajátos megoldást al­kalmaztunk. Nem nyúlunk a falu pénzéhez, nem ve­szünk fel hiteleket. Ebben is a folyó segít ki bennün­ket. A mederkotrásból ösz- szegyűlő és eladásra kerülő kavics árából fedezzük a költségeket, ami teljesen megtérül a Sugár Kft. ne­vű építőipari cégnek, amely a versenytárgyalás győzte­seként végzi a beruházást és kivitelezést. ÖTLET A MÉRLEGEN Ahová olyan sok embert várnak egy-egy nyáron, mint Sződiígetre, ott na­gyon alaposan elő kell ké­szíteni a főidényt, szakem­berek munkáját kell össze­hangolni. Egy kisközség közigazgatási szakgárdája ezt meg sem tudná önál­lóan oldani. A vállalkozó önkormányzat jó előre lát­ja ezt, s szeretné kikerülni a buktatókat. Ezért olyan önálló szervezet megalakí­tását tervezik, amelynek munkatársai nyelveket be­szélnek, benzinkutat kezel­nek, hajót javítanak, szó­rakoztató műsort szervez­nek magyarul, de, ha kell, németül, angolul is. Csak azt ne kérdezzem még, hogy ez majd kft. lesz-e. vagy gazdasági társaság, netán egyéb — kér meg rá a községi első ember. Egy­előre a közös gondolkodás szakaszát élik a képviselő- testület tagjai. — A megalakításra váró munliaszervezctben hely­beliek dolgoznak majd? — így lenne jó. Sok kép­zett szakember lakik Sződ- ligeten, de persze, nem le­het kizárni, hogy ha kell, rnáshonnét is hívunk spe- ciál is képzettségűeket. 0 0 •• 00 ÉLÉNKÜLŐ ÉRDEKLŐDÉS A virágkiállítással úgy függ össze ez a mintegy húsz évre tervezett fejlesz­tés — amelynek első szaka­sza a mostani —, hogy az az év lesz a megmérettetés ideje, a tapasztalatai pedig a további irányt szabják meg. — Érdemes ilyen távla­tokban gondolkodni? — Az önkormányzat fel­ismerte a környék munka- megosztásában vállalható szerepünket. Visegrád, Vácrátót a botanikus kert­jével, a Börzsöny erdei, völgyei és magaslatai, a gödi termálstrand, Vác és Sződliget közt a horgász- tavak kínálnak változatos lehetőséget a vendégnek. Sződliget iránt megélén­kült a környékbeli vállal­kozók érdeklődése. A falu házai meg mintha az őszi ködben is barátságosan mosolyognának az idegen­re. Kovács T. István HAJÓRAJOK SZŐSUGET Mindent a Dunából fizetnek

Next

/
Thumbnails
Contents