Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTÓBER 24., SZOMBAT NÉGYSZÁZ ÉVIG REJTVE VOLT A Jakab-kápolnatitka Ják késő román temploma különleges helyet szerzett magának hazánk művészettörténetében. Már eddig is nagy hírnevét nemrégiben egy új felfedezés öregbítette: a templommal szemben álló Szent Jakab-kápolna (a ké­pen) restaurálásakor olyan középkori szárnyas oltárra bukkantak, amelyről eddig senki sem tudott. Természettudós a hitről Beszélgetés Szentágothai János professzorral Az ember azt hiszi, en­nek a kicsire zsugorodott országnak már feldolgoz­ták a művészettörténet szempontjából minden szá­mításba vehető emlékét. És akkor, 1991-ben jön a nagy meglepetés, a közép­kori, késő gótikus, négy táb­laképből álló szárnyas ol- . tár. Ehhez tartozik az a gótikus Madonna-szobor, amely ma a templomot ékesíti, de eredetileg a Szent Jakab-kápolna főol­tárán állt. Ez a XV. század végi Madonna nemcsak fi­nom faragása miatt érté­kes, hanem azért is, mert a Dunántúlon ritkaságszám­ba megy a fennmaradt kö­zépkori eredetű faszobor, s így a jáki Madonna azt példázza, hogy e tájon éppúgy kedvelték a fából faragott oltárszobrokat, mint a Felvidéken. Jöjjetek én hozzám ; mnuinyjjout, akik jjmjjjJraátatok. f§j (Márt- il. 28.) Nem tudjuk, hogyan tör­ténhetett meg, hogy ilyen megbecsülendő, ritka ér­ték, mint a négy táblából álló, középkori szárnyas ol­tár, mind ez ideig, hozzá­vetőleg 400 esztendőn át rejtve maradhatott, legfel­jebb találgathatunk. A gyér középkori irat­anyagból csak annyit tu­dunk, hogy Jáki "Nagy Márton, Ják földesura ben­cés kolostort alapított, s mellé templomot, vele szemközt kápolnát építte­tett. Először a kolostor ké­szült el, később a templom, amelyet 1256-ban szentelt fel Omodé győri püspök. Ugyanakkor készülhetett el a Szent Jakab-kápolna is, amelynek eredeti rendelte­tésén sokáig vitatkoztak a művészettörténészek. Gen- thon István szerint ez a négykaréjos alaprajzú, ket­tős kápolna csontháznak, azaz a régi sírokból előke­rült csontok elhelyezésére épült, mégpedig a temp­lommal együtt. D ercsényi Dezső azt vallja, s meg is magyarázza, hogy a ká­polna a község plébánia- templomaként szolgált. A középkori szerzetesi temp­lomokban ugyanis plébá- nosi funkciókat nem volt szabad végezni, ezért a ke- resztelés, esketés, temetés céljaira külön kápolnát Még kétmillió forint hiányzik Don-kanya käpolna épül Nincs emlékkápolnája a Don-kanyarban elpusztult sok tízezer magyarnak. A hozzátartozók, a túlélők szeretnének valahol letenni egy szál virágot azokra gondolva, akik életüket ál­dozták a csatamezőn az 1943. januári szovjet áttö­rést követően. Ezt azonban még ötvenhat év múltán sem tehetik meg. Ez a felismerés késztette Bobory Zoltán írót arra, hogy az elhunytak számára emlékkápolna állítását kez­deményezze. Jól megköze­líthető, ugyanakkor meg­hitt, nyugalmas környezetet keresett — és talált — Pá- kozd község határában, kö­zel az 1848-as emlékműhöz, a Mészeg-hegyen. A hely alig háromszáz méterre van a 7-es autópályától, így ki­válóan alkalmas arra, hogy sztrádakápolna is legyen. Azok emlékére, akik közle­kedési balesetben vesztet­ték életüket. A terület a Mezőföldi Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság tulajdona volt. A kápolna céljára az első szóra fel­ajánlották. öle ezzel járul­nak hozzá a költségekhez. A költségekhez, amelyek a legszerényebb számítások szerint is négy-négy és fél millió forintra rúgnak, Bo­bory Zoltán alapítványt lé­tesített Don-kanyar-kápolna néven. Az induló összeget — 1,2 millió forint — hat in­tézmény, illetve magánsze­mélyek adták össze: a ró­mai katolikus, református, evangélikus egyházak, il­letve az izraeliták, Székes­fehérvár önkormányzata (félmillió forintot), a Ma­gyar Honvédség, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége, a Doni Bajtársi Szövetség. Az alapítvány megnyitása óta — nagy­részt magánszemélyektől, főleg nyugdíjas, idős embe­rektől — 800 ezer forint gyűlt össze. Így a szüksé­ges összeg fele van együtt. Az emlékkápolnát erede­tileg január 13-ra, az áttö­rés 50. évfordulójára sze­retnék megnyitni. Bobory Zoltán, az alapítvány ku­ratóriumának elnöke sze­rint azonban erre egyre ki­sebb a remény. Mintegy 2 millió forint ugyanis hiány­zik a kápolna építésének befejezéséhez. Tervét azon­ban, hogy az áttörés év­fordulóján felszenteltetheti az épületet, még nem adta föl. Bízik abban, hogy a hiányzó összeg mégiscsak összejön. Ebben bízik a szerkesz­tőségünk is, amely egy sze­rény összeggel, tízezer fo­rinttal járul hozzá a terv megvalósulásához. Aki szintén indíttatást érez ar­ra, hogy hozzájáruljon az emlékhely felépítéséhez, az a Don-kanyar-kápolna Alapítvány csekkszámla­számára: 295-12-005 (Buda­pest Bank székesfehérvári fiók) fizetheti be adomá­nyát. A befizetett összeg az adóalapból levonható. Valamennyiünk szégyene volna, ha a kápolna nem készülne el időre. H, P. emeltek, amelynek építési stílusa (például a templo­méhoz hasonló, négyzetes bordázat, az ablakok göm­bös díszítése, kapujának az apátsági templom déli ka­pujával való rokonsága, az Istenbáránya karéjos ke­retben, a visszahalló, saját farkukba harapó sárká­nyok stb.) arra vall, hogy a kápolnát is ugyanaz a műhely építette, mint a templomot,. Ezért kapott a Szent Jakab-kápolna an­nak idején Madonna-szob­rot és szárnyas oltárt, ame­lyek valamilyen szerencsés véletlennek köszönhetően vészelték át a török hó­doltságot. A kápolnáról nincsenek közelebbi adataink, a temp­lomot 1626-ban, majd 1660— 1666 között javították, mert egy villámcsapás súlyosan megrongálta, s felgyújtotta. Utána 1733—35 között és 1785-ben kellett még dol­gozni a templomon, ame­lyet még egy vihar is ala­posan megtépázott. E két, XVIII. századi renoválás valamelyikének idején bonthatták le az ódivatú­nak ítélt szárnyas Oltárt, és dughatták el a gótikus kö­zépkori oltár mögé. A megtalált és már fel­újított szárnyas oltár rövi­desen a templom északi ol­dalhajójába kerül. Cs. K. 0 Professzor úr! ön nemzetközi hírű természet­tudós, s az is köztudomá­sú, hogy hívő keresztény. Kezdjük hát a -dolgok leg­elején: hogyan látja ön a genezist, a világ keletke­zését? — A genezis teremtés- történeti színien termé­szettudományos jellegű. A világ kultúrtörténetében nagyon sok elmélet létezik a teremtésről, az egyetlen a bibliai, amely' kvázi termé­szettudomány os. 0 Csak nem kell min­dent szó szerint érteni, pél­dául a teremtés hat nap­ját ... — Világos. A különböző ősapáknak a Szentírásban olvasható életkorából visz- sza lehetne számolni, hogy Adám valamikor hatezer évvel ezelőtt élt. Mi azon­ban tudjuk, hogy már öt­ven-, sőt százezer évvel ez­előtt is élt Európában, és bizonyára másutt is a homo sapiens. Valóság az ere­dendő bűn is: az emberi tu­dat, közelebbről az, hogy tudjuk, aki született, az meg is fog halni. Ezt sem­milyen állat nem tudja. Tehát a lényeg az, hogy megértsék: a Genezis törté­nete csodálatos, metafori­kus valami. Én hiszek ab­ban. hogy ami létrejött, az nem véletlenül jött létre. Ahogyan ma mondjuk: az ősrobbanás idején minden be volt programozva. Azt is a Genezis könyve mondja az emberiségnek: „Soka­sodjatok, és szaporodjatok, és töltsétek be a Földet!” Hát betöltöttük. Nem sza­bad az emberiség létszá­mát a.végtelenségig növelni. • Tehát korlátozni kell a születéseket, tervezni a csa­ládok létszámát? Egyes egyházi férfiak másképp látják ezt. — Nézetem szerint az, hogy egyes vallások . vallá­si princípiumot csinálnak abból, hogy nem lehet a születést szabályozni. az helytelen. Én ellenzem az abortuszt, az nem születés­szabályozási mód, vannak erre más eszközök. • Előfordul, hogy nincs más lehetőség. — Jó. azért kell kompro­misszum. Az emberiség mindig valamiféle társa­dalmi kompromisszummal szabályozta a szaporodást. Egyes távoli szigeteken szi­gorúan megszabták, hány gyerek maradhat életben, mert pontosan tudták, hogy hány ember tud ott megél­ni. Afrikában és másutt az AlDS-szel és más szörnyű betegségekkel „szabályoz­ták” a létszámot. A keresz­tény ideuiógia tehát kell nekünk, de kellő formában: a tudománnyal ötvözve. Mert mi az értelme annak, hogy vagyunk, és hogy kell viselkednünk egymás Iránt ? Mindez benne van a tízpa­rancsolatban. • Az emberi tudatról azonban ön a hit mellett a tudomány oldaláról szer­zett, majd tett az emberi­ség közkincsévé ismerete­ket. — Egészen fiatalon, 16-17 éves koromban saját, ottho­ni mikroszkópomban lát­tam először emberi agysej- teket. Golgi módszerével, amely egy krómezüst csa­padékos módszer, arány­lag könnyen lehet külön­böző központi idegrend­szeri sejteket úgy látható­vá tenni, hogy kézzel met­szeteket készítünk. Sokat finomítottunk azóta ezen, elektronmikroszkóppal, mo­dern módszerekkel, külön­böző elemekkel tudjuk kö­vetni, hogy honnan hova, mivel kapcsolódik, mi az átvivőanyag stb. Lényegi­leg a múlt század végén már ismert volt az agyvelő alapvető szerkezete. A magasabb rendű állatok agyvelejének szerkezetéről volt elképzelés. Én pedig úgy gondoltam: ha egyszer- megismerem az idegrend­szer szerkezetét, abból le tudom olvasni a működé­sét, ha idegsejtegységről követek egy reflexpályát, azoknak az egymáshoz való kölcsönös kapcsolódását kiderítem. Az idegsejtet ál­latkísérletekben egy-egy ponton elroncsoltam, a be­lőle kijövő nyúlványok szétestek, s ezeket mikrosz­kóp alatt láthatóvá lehet tenni. Ezzel szereztem meg a nevemet. 0 Es ha szabad így mon­dani: az első «ellenségeit is ... — Első közleményeim 1937—-38-ban jelentek meg, nem hittek nekem, sokan mondták, hogy ezek marha­ságok. Aztán rájöttek, sőt túl korán jöttek rá, hogy ebből mégis lesz valami. Igaz, hogy évtizedekkel ké­sőbb, de atomerőmű fel- szereitsegű intézeteit csi­nálták ugyanezt Ameriká­ban, amit én annak idején a saját laboratóriumom- ban. Tehát amin én hóna­pokig dolgoztam, és nagy fantáziával következtet­tem ki. amire én akkor na­gyon büszke voltam, azt ma egy kezdő a mostani mód­szerekkel három na.p alatt meg tudja csinálni. Mégis: van bennem egy belső ön­tudat. megbékélés a sors­sal, ami onnan származik, hogy a magam idejében he­lyesen láttam meg bizonyos dolgokat. A tudomány azon­ban azóta továbbfejlődött, ma már az ember ideg­működését szinte le tudjuk hallgatni. • Most is ugyanúgy és talán ugyanannyit is dol­gozik, kutat, mint régen. Mi foglalkoztatja ez idő tájt? — Jelenlegi gondolkodá­somat az köti le, hogy va­jon az agyműködésnek mi­lyen jellegű fenoménja az, amikor a tudati vagy a tu­datihoz hasonló működések lezajlanak. Az én naiv el­képzelésem az volt, hogyha megismerek egy szerkeze­tet, akkor megismerem an­nak az értelmét is. Igen ám, csakhogy — mi lenne, ha mondjuk egy világégés után jönne egy más civilizáció, ásatásokat végezne, és ta­lálna egy számitógépet! Tudnák-e, hogy az mire va­ló? Mindez, rendkívül izgal­mas, ez köt le mostanában. A vallás világképe ebben is mindig itt van, a tuda­tom hátterében. A lélek fogalma nagyon ködös a Bibliában is,- de nekünk nem elfelejteni kell, ha­nem tudományosan átérté­kelni. Tehát a lélek — az az agyamban lezajló infor­mációáramlás. Ha Isten mindentudó és mindenható, akkor minden volt, létező és leendő ember az Isten tudatában van jelen. Az utolsó napon, amiben én hiszek. föltételezem, ha van egy Teremtő. akkor va­lamikor számadást csinál. 0 végül: az eddigiek­hez kapcsolódva: hogyan képzeli ön az örökkévaló­ságot, a feltámadást? — Biztosan nem úgy me?v végbe, ho»v mennyei karokban, pálmaágakkal integetve zsoltárokat fo­gunk énekelni. V. E. Püspökök a katonai szolgálatról A haza védelmében A magyar katolikus püs­pöki kar ez év júniusi nyi­latkozatában foglalt állást a fegyveres katonai szol­gálat megtagadásáról. E nyilatkozat a II. vatikáni zsinat fogalmazását idéz­ve, kérte: a törvények megértőén intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegy­vert, de készek békés for­mában szolgálni az embe­rek közösségét. A magyar katolikus püs­pöki kar sajtóirodájának e napokban kiadott közle­ménye ezzel összefüggés­ben rámutat: sokan for­dultak avval a kérdéssel a püspöki karhoz, hogy ka­tolikus fiatalok joggal kér­hetik-e a polgári szolgála-, tot a fegyveres szolgálat helyett. A püspöki kar ez­zel kapcsolatban utal ar­ra, hogy az egyház a zsi­naton, a pápának és a püs­pököknek megnyilatkozá­saiban ismételten állást foglalt a béke védelmében és a háború ellen. Mégsem tiltja a katonai szolgálatot, hiszen sajnos még nem szűnt meg az az állapot, hogy egy ország ne szorul­na önvédelemre. Az egy­ház tanítása alapján azon­ban a katolikusok leikiis- meretében is kialakulhat az a meggyőződés,. hogy — jogos egyéni lelkiismereti döntés alapján — nem vál­lalják a fegyveres szolgá­latot. Ezért a püspökök egyetértenek azzal, ha egyesek az alternatív pol­gári szolgálat lehetőségét kívánják igénybe venni, s kérik az illetékeseket- arra. hogy ügyüket a hatályos törvény értelmében méltá­nyosan bírálják el. Ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy minden magyar állampol­gár szere-sse és szolgálja hazáját, és legyen kész a védelmére. Üzenet az európai országokhoz Gitáros zarándokok János^Pál pápa intézke­déseket sürgetett az euró­pai országoktól a cigány­ság érdekében. „Konkrét tettekkel kell elfeledtetni azt a sok igazságtalansá­got, amely e vándorló né- .pet érte a századok alatt Európában” — szóit az egy­házfő üzenete Franciaor­szágból érkezett cigányok egy ötszáz fős csoportjá­nak. A cigányok zarándok­latra érkeztek Rómába, de mivel a pápa a Dolomitok­ban egy hegyi községben tartózkodott, nem tudta fo­gadni őket, ezért küldött üzenetet számukra. „Európában ma újfajta együttműködés formálódik az egyes országok között a szolidaritás és a kultúra, az emberi jogok jegyében. Nem szabad elmulasztani az alkalmat, hogy a jogo­kat és együttműködést ki­terjesszék a cigányokra is az európai kultúra és hu­manitás szellemébn.” — hangoztatta II. János Pál. „A katolikus egyház el­ismeri a cigányok jogát nemzeti azonosságukhoz, életmódjukhoz, és felszó­lítja a civil társadalmat mindenütt, hogy fogadják be őket, segítsék iskoláz­tatásukat, lakóhelyhez, munkához jutásukat. Az egyház ugyanúgy törődik a cigányokkal, ahogyan más elesett, a társadalom pere­mére szorult réteggel, és síkraszáíj emberi méltósá­guk megőrzéséért” — hang­zik a pápai üzenet. A franciaországi cigá­nyok hegedülve és gitároz­va vonultak zarándoklatu­kon a Szent Péter-bazilika oszlopsorai között. A kato­likus cigányok zarándok­lata a Róma melletti Po- meziában szentmisével vég­ződött, amely után szín- pompás szabadtéri előadást tartottak cigány népi tán­cokkal és dalokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents