Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

SZÜKEBB HAZÁNK 1992. OKTÓBEK 1., CSÜTÖRTÖK Sevillai tapasztalatok Értékeink kulturált közreadása Sevilláról már annyit és olyan sokfélét Irt a ma­gyar és a nemzetközi saj­tó hogy ember legyen a talpán, aki ebben a renge­tegben eligazodik. Az em­lítettek is közrejátszottak abban, hogy Tunyogi And­rás, az f’M Pest Megyei ■Földművelésagyi Hivata­lának vezetője agrár köz­gazdász szemmel térképez­ze fel a világkiállításon lá­tottakat. — Madách gondolatai: „Végzet, szabadság egy­mást üldözi és hiányzik az összehangoló . értelem .. — döbbentettek rá arra, hogy mennyire csak a lát­ványra és nem pedig az „összhangzó értelem”-re összpontosítottak némely országok kiállítói. Amit már kintlétem első nap­ján szomorúan tapasztal­tam az az, hogy néhány ki­vételtől eltekintve például gyengék és szétszórtak a világ mezőgazdaságát, az egyes országok sajátossá­gait reprezentáló pavilo­nok. Így például többet vártam az amerikai kiállí­tóktól, mivel tudvalevőleg az Egyesült Államok me­zőgazdasága világraszóló eredményekkel büszkélked­het. Ugyanakkor felkaptam a fejem, s minden való­színűség szerint mások is, hogy mekkora fejlődésen estek át az utóbbi évtize­dekben egyes afrikai or­szágok. vagy éppenséggel Pápua Üj-Guinea mezőgaz­dasága és élelmiszer-fel­dolgozó, azt előállító ipa­ra. Utóbbi pavilonjában például vákuumcsomago­lású kávék csalogatták az érdeklődőket, a kóstolóra várókat. Sajnos bebizo­nyosodott, hogy amit a magyar mezőgazdaság tud, azzal mások is büszkél­kedhetnek. Az FM megyei földmű­velésügyi hivatalának ve­zetője a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a ma­gyar pavilon a lcgfelkapot- tabbak közé tartozik. Ma- kovecz Imre mesterműve előtt, mint valami kegy­helyre érkező zarándokok, úgy toporognak nap mint nap a kíváncsiskodók. Megjeleni az 1996-os Expóval kapcsolatos rendezvények pályázata — Hazánk páratlan le­hetőség előtt áll 1996-ban, hiszen hónapokon át majd, mint a „világ kapuja” fo­gadhatja a becslések sze­rint 10-15 millió kíváncsis­kodót. Mindenképpen meg­szívlelendő, amit mór a spanyolok is világosan lát­nak, hogy a látogatók, le­gyen az bármely ország pavilonja, egy kicsit ön­magukat is keresik. Nagy­szerűen „eladható” például hazánk népművészete és fővárosunk gyöngyszeme a budai várpalota, mint a történelem egyik legtöbbet ostromlott és máig fenn­maradó erődítménye. A hozzánk érkezőknek min­denképpen kulturált körül­ményeket kell biztosítani. Amikor mind több szó esik arról, hogy hazánk az Európai Gazdasági Közös­séggel kialakítandó gazda­sági kapcsolataihoz minő­ségi termékek szükségesek, akkor egyúttal arra is te­kintettel kell lenni, hogy az 1996-os Expóra érke­zőket kiváló minőségű és lehetőleg mind több bio­termékkel lenne jó ellátni. Tunyogi András utalt ar­ra, hogy észrevételeit, ja­vaslatait eljuttatja az il­letékes főhatóságokhoz. Meggyőződése, mondotta, hogy akit Európa, az Euró­pai Közösség befogad, azt fel is emeli. Gyócsi László BESZÉLGETÉS A VÉGEKEN A kereszténydemokrácia mindennapjairól Az ellenzékiségből hiány­zó konstruktív magatartás következetes vállalását mostanában többször dek­larálta, legfelsőbb fórumain pedig jóváhagyta a Keresz­ténydemokrata Néppárt, Mit jelent ez az egyes tiszt­ségviselők mindennapi ta­pasztalataiban, megnyilvá­nulásaiban, cselekedetei­ben? Hogyan vélekedik er­ről dr. Sándor István, a KDNP Intézőbizottságának egyik Pest megyei tagja, a nagykátai keresztényde­mokraták titkára? Sok szimpatizáns — Neveltetésem nyomán már az egyetemi évek alatt elköteleztem magam. An­nak idején személyesen ke­restem meg dr. Keresztes Sándort, s az elsők között léptem be az újjászervező­dő pártba. Jelöltként indul­tam az országgyűlési kép­viselők választásán: a má­sodik fordulóban az MDF- es Farkas Gábort támogat­Fejleszfési tervpályázat A negyven tó vidéke Kiváló üdülési területet lehetne létrehozni Buda­pest közelében, a délegyhá­zi tavaknál — állítják a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium szakemberei, A „40 tó” vi­déke ökológiai kapcsolatot biztosítana a Kiskunsági Nemzeti Park és az ócsai természetvédelmi terület között. Sőt lehetőség van az olyan optimális idegen- forgalmi hasznosításra, melynek segítségével a ta­vak ökológiai egyensúlyá­nak fenntartása is finan­szírozható. A megvalósítás érdeké­ben a minisztérium a Kö- zép-Duna-vidéki Intéző Bi­zottsággal, az Országos Idegenforgalmi Hivatallal és a környék településeivel közösen fejlesztési tervpá­lyázatot írt ki. A Duna kavicsteraszán régóta bányásszák a kavi­csot, a bányaművelés után visszamaradó tavakat már eddig is üdülési, pihenési célra hasznosították. A ta­vak vízminősége a környe­ző üdülőterület szennyvíz- elvezetésének hiánya miatt előbb-utőbb nagymérték­ben romlik. Mindenképp megoldást kell találni a vízminőség védelmére. A tervpályázat aktualitását az adja, hogy a világkiállí­tás miatt tovább folytató­dik itt a kavicsbányászat, célszerű tehát megoldást keresni arra, hogy az új és meglévő tavak együtte­sen feleljenek meg az üdü­lési, idegenforgalmi, kör­nyezet- és természetvédel­mi érdekeknek. Ti Mostanság sokat foglal- koztat a természet nagy árulása, az öregkor, az élet szégyenteljes és meg­alázó vége. Tudom, vala­mennyien tudjuk, egyszer mind révhez érünk, s Kharón gondjaira bíza­tunk, de. miként és ho­gyan . ..? Aki rövid távon indul, villámként halad a pályán, de aki a maratoni­ra nevezett, annak a cél közelében már légszomja van, már nem a tüdő, nem a szív, nem láb viszi előre méterről méterre, hanem egy önmagának tett hajda­ni Ígéret, hogy a távot minden körülmények kö­zött végigfutja; elszomorí­tó. megrendítő látvány a vergődése. Azt is írhatnám persze, hogy az öregkor az élet szép adománya, s talán né­ni elyek rá bálin thatná nak, de legtöbbje tagadólag in­tene. De hát kik is tulajdon­képpen az öregek? Vajon melyik szerv korára utal­nak az ivek, mert bizo­Az élet árulása nyos, hogy nem mérhető mind ugyanazzal a mérték- egységgel. A törékenyebb- jét már ifjan legyőzik az évek, s van, kiben aggko­rában is hajlíthatatlan még az élet. Idős anyámra gondolok, aki a körülmények alakulá­sa folytán, apám halálát követően — mert egyedül képtelen ellátni magát — most ingázni kényszerül két gyermek külön otthona közölt. í'yakran gondolok arra, mihez is kezdene nél­külünk. Ha egyszer megkér­dezném: boldog-e, s ö ta­gadólag intene, akkor én azokról az idős emberekről beszélnék neki, akik, ne firtassuk az okát, soha nem váltak szülővé, akik soha nem ringattak gyá­moltalan csecsemőt, akik soha nem aggódtak az apró gyermeki lélek botlásait figyelve, t akik most itt­maradtak fáradtságukkal, s a lélek mélyén húzódó egy­re több redővel, támogatás nélkül. Talán ettől némiképp megnyugodna, s már nem is tartaná gyengeségét és elesettségét annyira szé­gyenteljesen megalázónak. Boldoggá aligha tudom tenni, de talán belátja, az ö érdeme is, hogy nincs kiszolgáltatva az esetleges­ségeknek. És már nem is foglalko­zom vele, a gyermektelen vénekről mondott példabe­szédemet ízlelgetem, forga­tom elmémben. Persze, ka­pom fel a fejem, s dereng fel bennem is egy-két szo­morú emlék, azokhoz ha­sonló, mellyel lelki má­konyi, valamiféle önigazo­lást és vigaszt keresnek ezek a magányos emberek, nevezetesen, hogy olyan gyermek is van, aki hátat fordít itrjmár rászoruló szülejének, akiben felnőve is az engedetlen, rakoncát­lan, szülőszomorító gyer­meki lélek bujkál, s aki se­gítség helyett csak gondot tetéz. Ilyen gyermek is van persze, de nem ez a jellem­ző. S ha van, ez jobbára a szülői nevelés fogyatékos­sága, még ha nem is volt ez a félresikerült nevelés szándékos. Hitvány dolog számító­nak lenni. Gyermeket ne­velni puszta érdekből fel­tétlen az, de ha a gyerme­ket nem mankónak nevel­jük, ha szerető igényes­séggel úgy metsszük s ala­kítjuk koronáját, a majda­ni bő termés, a mindenre fogékony lélek reményé­ben, úgy számunkra is el- érthetővé válik a gyümölcs. Anyámra gondolok, aki, ' 1 ha végiggondolná mindezt, akár büszke is le­helne. Az élet körmönfont árulása az öregség, de aki fát ültet — tartja a népi bölcsesség —, soha nem hal meg. És az öregek ettől, a haláltól rettegnek leginkább. Paizs Tibor tűk. ő jutott be a parla­mentbe, aminek őszintén örültem, csalódtam viszont a KDNP ósszeredmény 3- ben. Az 1947-es választást vettem alapul: akkor a Ba- rankovics-féle párt győzel­mét csalással, kék cédulák­kal akadályozták meg. Pe kellett látnom, hogy a lehe­tőség váratlanul jött, nem voltunk még elég erősek. Azóta más a helyzet, noha épp a Tápió-vidéken szer­vezetileg van mit tennünk, szimpatizánsaink száma vi­szont hallatlanul megnöve­kedett. Tapasztalataim alapján mondom ezt, mivel munkám végzése közben, vonaton, utcán sok ember­rel beszélgetek. — Ki-ki járja a saját út­ját „fent" és a „végeken"? — Szó sincs róla, Az em­berek nem veszik figyelem­be az örökséget, bűnbakot keresnek, a kormányzatnak tulajdonítják életszínvona­luk csökkenését. Holott csodákra senki sem lenne képes. Mi sem, jóllehet egy s mást jobban csinálnánk. Sarkalatos kérdések A helyzetet, a felelősséget belátva miért ne lehetné­nek konstruktív javasla­taink a megoldásra? Ebbe talán belefér az az egyéni, bár korántsem egyedi ál­láspontom, hogy a ma^án- vállalkozókat hitelekkel sokkal jobban kellene tá­mogatni. Már csak a mun­kanélküliség féken tartása miatt is. Modellnek kelle­ne tekinteni a nyugati ke­reszténydemokráciák jól működő védőhálóját. Nem engedhető meg, hogy a tár­sadalom egy része remény­telenül elszegényedjen, mi­közben kevesek meggazda­godnak. A kereszténység védelmére kel a betegek­nek, az elesetteknek. Min­denki számára biztosítani kell a tisztességes megélhe­tés lehetőségét, ugyanakkor a parlament által ho.ott törvények, jogszabályok alól sem lehet kivétel. Gon­dolkodásunkban, napi véle­ménynyilvánításunkban, helyi politizálásunkban ezek a sarkalatos kérdések. Világosan beszélünk róluk, ami láthatóan növeli tábo­runkat. Gyakorlati lépések — Milyen gyakorlati lé­péseket, esetleg eredménye­ket tud felmutatni egy olyan helyi szervezet, mint a nagykátai? — Gedai Gyula bácsi és egyre növekvő lelkes csa­pata országos hírű KAT.OT- népfőiskolát működtet. Hiányt pótolnak, felkarol­ják a társadalom egy bizo­nyos rétegét, a 14—17 éves fiatalokat. Szakmát, ke­resztény erkölcsiséget kap­nak azok a gyerekek. Meg­tanulnak gazdálkodni, ami annak az ugyancsak sarka­latos felfogásnak a gyakor­lati megvalósítása, misze­rint a családi birtokon a családi gazdálkodás az ideális. A föld adja a kö­zöség életterét, tehát a te­lepülések határa sohasem lehet kapitalista óriásbirto­kok korlátlan magántulaj­dona. Az egyháztanácsot erősítve tárgyalunk az ön- kormányzatokkal — nem csak Nagykátán — az egy­házi ingatlanok visszaadá­sáról. A KDNP tagjai vagy szimpatizánsai által egyre több területen ott van a helyi közéletben. Együtt­működve másokkal, de be­mutatva saját arcunkat. (tótli) Budaörs Város Önkormányzati Képviselő-testülefe pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Feltételek: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, ötévi vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó: — képesítését igazoló diplomájának másolatát — három hónaposnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát — részletes szakmai önéletrajzát, az eddigi munkahelyeinek megjelölésével. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatok benyújtásának határideje a hirdetés megjelenésétől számított 30. nap. A pályázatokat személyesen vagy levélben lehet benyújtani Budaörs polgármesterének, a Budaörs Városi önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (Budaörs, Szabadság u. 134. 2040). A borítékra írják rá: Jegyzői pályázat.

Next

/
Thumbnails
Contents