Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
TEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK Piotrków és Vámosmikoía Baráti meghívás „Valahol a múlt ködében lovak patái csattognak, magyar bujdosók kaptatnak ... arra messze, kelet felé, a sárguló hegyek felé.’’ Menedéket találni Lengyel- honban. Egy kis csapat a fejedelemért indul követségbe, s a szabadság zászlaja alatt lép ismét honi földre. Egy századdal később a legendás Bem apót és Dembinszky!, az osztro- lenkai hőst küldi Lengyel- ország. Az 1849-es dicsőséges váci csatában lengyel légiósok is harcolnak a győzelemért. Jan Stolarskitól kaptam levelet, meghívására utaztam Esztergomba. János bácsinak szólítják őt idehaza közvetlenebb ismerősei, azok, akik számára a két nép történelme jelenti a közös érzelmi alapot. Jan Stolarski nem turistaként ismerte meg országunkat. A lengyel történelem tragikus napjaiban érkezett. Vámosmikolára. A második világháború szörnyűségeit népe szenvedte meg először, amikor a német és orosz túlerő felosztotta hazáját, megszüntette államiságát. A hadsereg fiatal tisztje könnyen és gyorsan tanult magyarul. Később tolmács is volt, s így sok ember életét, szabadságát menthette a helybeli lakosság támogatásával. Szép, szabatos magyar mondatokban idézi emlékeit, ha itthon találkozunk. Részben ő is hazaérkezik, amikor Mikolára jön, s ott a régi utcák, erdők, hegyoldalak a múltra emlékeztetik. Az első szíves szóra, a háború végére, a napra, amikor a hozzánk menekült katonák és civilek hazatérhettek. Nem egyedül búcsúzott. Vele tartott a feleségül kért maNagy értékű fötdek olcsón A karteli tizenkettek A héten Kartalon tartottak a kárpótlási jeggyel rendelkezők számára licitálást, árverést a helyi Petőfi Termelőszövetkezet által a kártalanítás céljára elkülönített földekre. Értesülések szerint 12-en licitáltak, s ennek során közel 50 hektárnyi termőföld jutott az új tulajdonosok birtokába. A helyi művelődési házban nagy érdeklődés mellett került sor az árverésre. A nagy értékű, átlagosan 35-40 aranykoronás földek tulajdonosainak egy része kertészkedni kíván a kiosztott birtokon. Mivel eleddig csak a kárpótlásra jogosultak közel 30 százaléka kapta meg a kárpótlási jegyét, így sport nyelven szólva még további árverési fordulókat tartanak Kartalon és a megye egyéb településein. Amint azt Pesei Ferenc, a Pest Megyei Teszöv főmunkatársa elmondotta, a már említett 35-40 AK-s földek 500-600 forintos aranykorona-értéken keltek el. Tehát a kartali tizen kettek olcsón szerezhették meg a szántókat. Az árverési procedúrán jelen voltak a szomszédos szövetkezetek, köztük a Túrán, Kákán működő közös gazdaságok vezetői is. A licitálások és árverések előírásszerű tisztaságát voltak hivatottak ellenőrizni a megyei kárpótlási, valamint a megyei földhivatal vezetői. Gy. L. Főkertészek, ha találkoznak Nyíregyháza után Etyek? Bevált szokás, hogy a megyei főkertészek két-há- rora havonta az ország valamelyik településén, városában találkoznak. így volt ez legutóbb nyíregyházai összejövetelükön is. Akkor eldőlt, hogy a következő szakmai találkozó házigazdája az FM Pest megyei földművelésügyi hivatala lesz. Lind Elvira megyei főkertész • elmondotta, hogy összejövetelüket október végére vagy legkésőbb november elejére szeretné időzíteni. Akkor már minden bizonnyal túl lesznek a szüreti munkán a gazdaságok, hiszen a legfrissebb értesülések szerint a szőlőtermés mintegy 40 százalékát már leszedték. A szakmai találkozóra nagy valószínűséggel Tökön kerül sor, de nem kizárt a Hun- garovin Etyeken lévő gazdasága sem. Ugyan ez utóbbi már Fejér megyében található, viszont közel esik Pest megyéhez. Érkeznek már az FM megyei hivatalához a szüreti termés eredményei is. A régióban található mintegy 7 ezer 300 hektárnyi szőlőterületen a gazdaságokban hektáronként eleddig 6 tonnás átlaghozamok születtek. A kisgazdaságok 4,8 tonnás hektáronkénti hozamokat jeleznek. A termésnek mintegy a harmada közvetlen kereskedelmi forgalomban, étkezési szőlőként kerül fel- használásra, míg kétharmad részét „bérfeldolgozzák”, tárolják. A bérfeldolgozási támogatásra az előző évi. mértékben lesz igé- nvük a termelőknek. Így idén is várhatóan 700-800 tonna fehér, valamint 100- 150 tonna vörösborszőlőre. A lesz.üreteW termés must- cukorfoka kedvező, a savak alacsony értéke azonban, különösen a homoki termőhelyeken, jelzések szerint hátrányosan befolyásolja a minőséget. (-1. -6.) gyár kislány, aki azóta Piotrków városában él vele. Ennek a történetnek Is szerepe van abban, hogy Jan Stolarski már hosszú ideje ott kint, a Lengyel— Magyar Baráti' Társaságok Országos Szövetségének elnöke. Nem kis része lehet abban is, hogy az ember olyan csodát láthat nagyvárosaikban, mint például a lódzi klubház, ahol egyszerre 50-60 hallgatója van a magyar nyelvtanfolyamnak. Nagyjából így van ez Krakkóban s más helyeken is. — Vajon nálunk találni-e hasonló klubokat? — kérdi. — Egy még Pest megyében is van, Cegléden, de van Kiskőrösön, Győrben. Székesfehérváron, Hajdúszoboszlón — dicsekszem. — Lesz az még máshol is — biztat, s hív, hogy megmutassa a bazilika falán elhelyezett emléktáblát, amelyen lengvel és magyar nyelven ez áll: ..Hódolattal u keresztény értékeket őrző magyar nemzetnek, amely a 11. világháború alatt segítséget nyújtott és hajlékot adott lengyel katonák és lengyel menekültek ezreinek.” — Hívtalak — szorítja meg a kezemet. Aki hisz a barátságunkban, legyen velünk az ünnepségen 1 Kovács T. István KÉSIK A CÉGBEJEGYZÉS Privatizációs csőd Szentendrén A Szentendrei Kocsigyár Kft. az Erdészeti Gépgyártó Vállalatból alakult át a múlt esztendő végén. A mai napig sem jegyezték be a cégbíróságon, így ma úgy kötnek üzleteket, hogy a tulajdonos, az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Co-Nexus Részvény- társaság (a privatizációt levezénylő szervezet) gyakorolja a döntési jogokat. Az alapvető problémájukat a jogszabályok különböző értelmezése okozza. Másként vélekedik az ÁVU, másként a cégbíróság, a cég ingatlanjai pedig zároltak A földhivatal akkor jegyzi be a vállalatot, amikor megérkezik a jogerős cégbírósági végzés. Létezik egy szabály, miszerint ha a társasági szerződés eljutott a cégbírósághoz, három hónapon belül be kell(ene) jegyezni. A cégbírónak joga van kiegészítő dokumentumokat kérni, ha nincs teljes információja az új társaságról. Sőt vissza is állíthatják az eredeti állapotot, ami a jeienlegi helyzetben meglehetősen furcsa lenne. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat az első privatizációs programban került az ÁVU felügyelete alá. A mostani ügyvezető igazgatót, Bartha Andrást az előző cége választotta meg vezetőjének, a munkáltatói jogokat is elvben a jogelőd gyakorolja. Az ügyvezetőnek a mai napig sincs érvényes munkaszerződése. Az újságíró azon kérdésére, hogyan kötnek üzletet, azt válaszolták, ezt a felemás helyzetet nem propagálják. Biztosítékot kizárólag a cégbírósághoz benyújtott társasági szerződés jelent, amelyet, ki tudja, miért, nem fogadtak el eddig. Gyakran hangoztatják a közgazdászok, a törvényalkotók, hogy átmeneti gazdasági időszakot élünk át. Hovatovább senki sem ismeri ki magát a gazdaság útvesztőjében, a megyei cégek zöme működésképtelenné válik egy-egy „adminisztrációs’’ késedelem miatt. A Szentendrei Kocsigyár Kft. huszonöt alkalmazottja szívesen megvásárolta volna a gyárat, ehhez Egzisztencia-hitelt igényeltek. Miután a „sehova sem tartozásból” nem láttak kiutat, öten elmentek a gyárból, maradtak húszán a csapatban, akiket még érdekel a vétel. „Csupán” 50 millió forintra értékelték a cég összvagyonát, tehát kis cég, mé is majdnem 100 alkalmazottat foglalkoztat. Olyan profiljuk van. amellyel ismertté váltak itthon. Pénzügyi gondjaikat fokozza, hogy tavasszal csődöt jelentettek; egy átalakuló cég, amelyet még be sem jegyeztek. Ha tényleg el kell adni a telephelyet, akkor kit vonnak majd felelősségre? A nem létező jogelődöt, vagy az Állami Vagyonügynökséget? I. M. Korszerűsödő turizmus Vendégfogadás falun (Folytatás az 1. oldalról.) A Dunakanyarra és a Börzsönyre szokták mondani : az Isten is jókedvében teremtette őket. Már ami a természeti adottságukat illeti. A vizet, a hegyeket, az erdőket — és a tiszta levegőt. Mindez kiváló lehetőséget kínál a turizmusnak, beleértve a mindjobban terjedő falusi turizmust. A falusi turizmus lényegét Kemence polgármestere, Pongrácz János fogalmazta meg, mondván: bölcs ember volt, aki kitalálta, hisz általa a kispénzű emberek, a társadalom szegényebb rétegei is lehetőséget kaptak a nyaralásra, kikapcsolódásra. — Ehhez tegye még hozzá azt is, hogy nem mindenki csak a pihenés, üdülés kedvéért utazik el egy távoli faluba. Van, akinek az orvos írja elő a levegő- változást. Pongrácz János szerint Kemence ideális hely az asztmatikus betegségekben szenvedőknek, kivált a gyerekeknek. Egy itt eltöltött hatnapos kúra, másfél-két hónapra regenerálja a beteg szervezetet. A börzsönyi kis falu adottságaira már 15 évvel ezelőtt felfigyeltek, akkor kezdtek a helyiek vendég- fogadásra berendezkedni. 1980-ban hatszáz vendégnapot jegyeztek, tavaly 40 ezret, az idén még ennél is több lesz a végeredmény. Az érdeklődéssel arányosan nő a fogadóképesség is, ma már nem ritka az olyan ház. ahol tíz vendég számára van hely egy időben. Leányfalura nem jellemző a falusi turizmus, ennek miértjéről Adorján Istvánná polgármester tájékoztatott. — A falusi turizmust azokra a településekre igyekeznek kiterjeszteni, melyek földrajzi fekvésüknél fogva távol esnek a bel- és külföldön egyaránt nyilvántartott és ismert idegenforgalmi útvonalaktól. Leányfalu egyik legnépszerűbb települése a Dunakanyarnak, ráadásul kiemelt üdülőtelep. Itt propaganda nélkül is van elég vendég. — Nyilván tud arról, hogy falusi turizmus fejlesztése címén állami támogatást lehet pályázni? — Tudok róla, de Leányfalura ez nem vonatkozik. Pont azon előnyök miatt, amit az előbb soroltam. Az idegenforgalom jóvoltából a mi anyagi viszonyaink jobbak, mint egy távoli, eldugott községé. Méltánytalanság lenne más, kevésbé szerencsés településeket megrövidíteni. A falusi turizmus ösztönzésére elkülönített pénzt használják csak arra, amire eredetileg szánták; fejlesszék, csinosítsák az arra érdemes falvakat. (— gyé —) Segítő szeretettel Jószolgálati alapítvány MDF-íómm Ma 19 órakor Püspökhatvanban a művelődési házban Bogárdi Zoltán MDF- es képviselő fórumot tart. A fórum témája a szövetkezetek átalakulása, a téesz- ekből való kiválás lehetőségei. A Váci Egyházmegyei Caritas bajba jutott emberek segítését, megélhetési gondjaik enyhítését, a betegek támogatását vállalja — közölte Lázár Ilona kedvesnővér, a szervezet igazgatója. A célok eléréséhez természetesen anyagi alapokra van szükség. Ezért hozták létre egy évvel ezelőtt a Segítő Szeretet Alapítványt, amely a beérkezett adományokból támogatja a rászorulókat, s szervezi a segítő szándékú különböző rendezvényeket. A kezdeményezéshez számosán csatlakozlak. Az önkéntes segítségnyújtók hálózata egyre népesebb. — Pest megye területén hol működnek ilyen csoportok? — kérdeztük. — Több helyen, így például Foton. Nézsán, Vác- rátólon. Vácott a Szent Anna templom hívei közé csoportosulva harmincnégyen vesznek részt a munkában. Az egyházmegye 40 csoportja közül legtöbb közigazgatási területen szerveződött. E segélyakciók szervezésében a katolikus egyház volt a kezdeményező, de bárkin segítünk, aki bajban van, s attól sem kérdezzük, milyen vallású, aki velünk akar munkálkodni. Céljaink érdekében együttműködünk a református egyház segélyszolgálatával, a Vörös- kereszttel, az önkormányzatokkal. — Főként idős emberek léptek be csoportunkba. A többségük pedagógus — tájékoztatta munkatársunkat Pázmándi György, a váci piarista rendház és novi- ciátus főnöke, a helyi Szent Anna Caritascso- port irányítója. — Közöttük több a nő — folytatta —, s szép számmal akadnak fiatalok is. K. I. Még iámagatják Műlencsék Zsámbékról Ma még támogatja a társadalombiztosítás az inira- okuláris lencsék beültetését Magyarországon, melyeket a zsámbéki Medicon- tur Orvostechnikai Kft. készít és szállít a hazai kórházaknak. Az amerikai, német és magyar tőkével létrejött cégnek pillanatnyilag nincs belföldi konkurenciája. Az országban negyvenöt kórházban, a megyében Kere- pestarcsán, Cegléden, valamint a megyei lakosok ellátására szakosodott pesti Rókus-kórházban ültetik be nagy szakértelemmel a mű szemlencséket. Így jó hatásfokkal javítható a szürkehályog okozta látásromlás. Eddig tizenötezer darabot használtak fel a zsámbéklak termékeiből az egészségügyi intézményekben. Finnországba, Romániába, Lengyelországba, a Cseh és Szlovák Köztársaságba, valamint Afrikába is eljutott már ugyanennyi magyar műlencse. A cég műszaki igazgatója, Tóth Péter büszkén említi a gyártási technológiájuk magas fejlettségi színvonalát. Harminc alkalmazottjuk a magyar ipari átlagbérnél jóval több pénzt kap havonta, panaszra nincs okuk. Ha a társadalombiztosítási hozzájárulás megszűnik, csökkenhet a megrendelések száma. A ma még darabonként 8000 forintért megvásárolható műlencsék főként az idősebbeknek jelentenek hasznos műtéti megoldást. I. 1Yfc
