Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-02 / 233. szám

LEVELÜNK JÖTT »■v. y. -V 1992. OKTÓBER 2., PÉNTEK 13 ÉreekeBiünk el egy dalt ••• Hangzott el Farkasházi Tivadar felhívása saját szájából a szeptember 24-i Charta tüntetésén a Tv székháza előtt. Ismét bebi­zonyosodott, hogy a kor­mányellenes hangadók egyik prominens tagja: a híres, hírhedt Hócipő egyik szellemi atyja imi­gyen nyilatkozik a magyar nemzeti imádságról: a Himnuszról, hogy ez csak egy dal. Lehet, sőt biztos is vagyok abban, hogy ne­vezett úrnak és társaságá­nak ez nem több, mint egy dal. Ez különben jellemző ezen körökre, akiknek cse­lekedetei -em is fakadhat­nak nemzeti öntudatból, csak a pénzcsináló arany­borjú eszméjéből. Az ilyen és hozzá hasonló „haza­fiak'’ — véleményem sze­rint — igencsak messze áll­nak ezen megszólítástól. Annál inkább vonatkozik reájuk: cselekedeteikről is­merhetitek meg őket! Tisztelettel: Forgó László Vác kiegészítés egy siti- könyvhöz A „Magyarország” című útikönyv magában foglalja és ismerteti településhe­lyünk nevezetességeit — furcsaságait. Az országjá­róknak, a szép hazánkat járóknak, azt megismerők- nek hasznos útikönyv. Budakeszit — település­helyemet — megemlítve egy valóban furcsaságra buk­kantam. Arborétumunkról ír a könyv (átdolgozott, fi. kiadás, 212. oldal), amely nemcsak a kézirat nyom­dába küldésekor, de még ma, 1992-ben sem látható, sem látogatható. Pedig szép érdekesség a természetvédelmi, Buda környéki erdők közepén ez a székely kapuval ellátott, körülkerített, 29 hektáros terület Az azóta felcsepe­redett fák sokasága, amely a világ minden tájáról ke­rült ide, s a ritka fajok gyűjteménye a bokrok és aljnövényzet telepítésével, a telepítő erdőmérnök éle­te munkájával létesült. A szakszerű válogatás, az át­ültetés, a gondozás kör­nyezetünk „álomföldje”. Ez az arborétum dolgos, ki­tartó munka eredménye. Galambos Gáspár erdő­mérnök mellszobrát az életmű; az erdő és a rá em­lékező munkatársak őrzik. Nagy erdész volt az az ember, aki megálmodta ezt az arborétumot. Változatos, választékos a fa, a bokor s az aljnövényzet. Nyugodt lehet a pihenése, akit az alkotás dicsér és túlél. E néhány sor szolgáljon kiegészítőül az útikönyv mellé. (Tudomásom szerint a ritka értéket a kultúrálat­lan látogatók elől így vé­dik. A vandál pusztítók miatt a szép után vágyó is el van zárva. Nem tudom, kinek jó ez?) Patlánvi Lajos Budakeszi A szegény­ségről — őszintén Kérek minden illetékes személyt, aki csak döntésé­vel tud segíteni, hogy na­gyon sürgősen mérjék fel külön-külön minden ön­kormányzóságban a lakos­ság szociális helyzetét. At­tól függően, hogy milyen az igény. Építsenek mene­dékházakat a rászorultak, fiatalok részére, ahol nép­Válasz a „Nyílt levél Főt Önkormányzatához című levélre Magdi! A bölcsődei átszervezés miatt írt nyílt leveled arra késztetett, hogy én is a nyilvánosság előtt fejtsem ki véleményemet a képvi­selő-testület döntéséről, mert a leveledben leírtak­kal vitába bocsátkozom. Valóban, döntött az ön- kormányzat arról, hogy a bölcsőde létszámát 40-ről 20 főre csökkenti, de ez­által az elhelyezhető gyer­mekek száma 12-vel emel­kedett. Nem felel meg a valóságnak, hogy óvodai csoportba 2 éves gyerme­kek kerültek, mert a leg­fiatalabb is 2 és fél éves. A gyermekek áthelyezé­sekor a szülők véleményét is figyelembe vettük. Bölcsődei csoportban maradt az, akinek szülője azt kérte. Az óvodai előké­szítő — úgynevezett mini csoportba — 26 gyermek let; felvéve, 2 és fél éves­től 3 éves korig, akiket az óvodák már nem tudtak fogadni a magas óvodai csoportlétszámok miatt. A 20 férőhelyes bölcsődében 9 gyermek maradt. Őket a költözés nem érintette, gondozónőik nem változ­tak, s továbbra is a kor­csoportjuknak megfelelő ellátásban részesülnek. A kialakult két csoportból egy csoport a korábbi bölcsődei termében maradt. A meg­szokott gondozónővel 9 gyermek került át egyik teremből a másikba. Az óvodába érkező gyermeke­konyha működik. A nyers­anyagot biztosítsa az ön- kormányzat, s az ott lévő lakosok szájuk íze szerint készítsék el magunknak az élelmet. Legyen közöttük ellenőr, aki fele’ a rendért, önkéntesen jelentkezzenek orvosok, ápolók, pszicholó­gusok, papnövendékek, akik felelősséget vállalnak értük és figyelemmel kísé­rik életüket. Ezeknek a személyeknek magasabb fi­zetést nyújtsanak. Nagyon kérek minden il­letékest, ne halogassák, tegyék meg, mert az ország helyzete forog kockán, és minden magyar emberé, még a határon túliaké is. Jól jegyezzük meg, a világ világ lesz, ez az anyaország felel minden magyar em­ber sorsáért. A megkötött egyezmények túl régen vol­tak, az emberiség más volt, mint ma. Ma mindenért önmaga az ember felel, és próbáljon meg minden embernek s ületett ember ember lenni... Nagyon szépen kérem, -z ücsörgés és egymás táma­dása helyett kormányel­lenőröket nevezzenek ki az önkormányzatok fölé, és sürgősen intézkedjenek a Átalakuló Az eddig szakosított me­zőgazdasági szakmunkás- képzés is jelentős átalaku­lás előtt áll. A váci Tán­csics Mihály Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola idáig két szakon: áruforgalmi és állattenyésztési területen képzett szakembereket. A komplexebb ismeretszerzés végett az idei tanévben megkezdték az ötéves álta- lánosmezőgazdász-képzést. Az átfogó ismeretek birto­kában várhatóan ők lesz­nek azok, akik a most ala­kuló kisgazdaságokat ered­ményesen tudják működ­tetni. V. K. Vác két az óvónő és a gondozó­nő reggelente együtt várja, így ismerős köszönti őket. Kiemelten hangsúlyo­zom: az óvodában a gyer­mekek életkori sajátossá­gához igazodó nevelés fo­lyik, nem oktatás. A mó­dosított nevelési program megvalósulása biztosítja a gyermekek érzelmi és testi fejlődését, gondozását is. Az óvodában ma nincse­nek gyermeket sértő, kény­szerítő helyzetek. Ezt a bölcsődei gondozónők a gyakorlatból is ismerhetik. A két testület jó kapcsola­tát és a község óvónőit is sérti az ilyen megalapozat­lan feltételezés. A fóti óvónők közül többen is ki­fogásolták az ilyen véle­ményt, ami leveledből su­gárzik. A képviselő-testület dön­tése megkésve született ugyan, de a bölcsőde dol­gozói a vezetővel együtt mindent megtesznek annal^ érdekében, hogy a gyerme­keket sérelem ne érje. Re­mélem, e munkánkban Te is segítségünkre leszel. Megértem, de elfogadni nem tudom, hogy első fel­indulásodban ellenérzésed kifejezésére ezt a módot választottad, mert az ügy­nek — a gyermekeknek és az általad óvott munkahe­lyi közösségnek, a kiala­kuló óvodai kollegiális vi­szonyoknak nem használ. Nyéki László né, a 2. sz. óvoda vezetője Tisztelt Szerkesztőség! Nem illő arra hivatkoz­ni, hogy mióta vagyok elő­fizetője a lapnak, de már egy békés páros életnek is elég volna. 1992. augusztus 14-én pénteken megjelent az ap­róhirdetés rovatukban az alábbi hirdetés: „Törzs­könyvezett komondorköly- kök önköltséges áron el­adók. Törtei. Besnyő dűlő 33. sz. A három nyárfá­nál.” Megkérem önöket, legye­nek szívesek tegyenek igazságot, hogy ki a hibás! A hirdetésfelvevő, mert nincs név, vagy a hirdetés­feladó, aki elhallgatta a nevét? Harmadsorban a posta, mert én írtam a hir- detésra egy levelet válasz- borítékkal együtt azzal a címzéssel, hogy T. Cím! Törtei, Besnyő dűlő 33. 2747 íráhvítószám. Ma, 24-én visszahozta a posta azzal a jelzővel, X. cím elégtelen. Mindent el tudok képzelni, de azt nem, hogy a címnek ne legyen zöld tanyai postaládája, helyzet javítására. Tűrhe­tetlen állapotok vannak nagyon,sok helyen. Megkérem őket ezenkí­vül arra is, hogy nagyon sürgősen vizsgálják át az árakat, és tegyenek a nép érdekében kedvezményeket. Ne felejtsék él: lassan, de biztosan jobban halad mk, mint kapkodva. A kapzsi­ság csak tragédiához vezet. Gondolom, ezt senki sem akarja. Pércsi Magdolna Törökbálint, Engels u. 2. Egyelőre a negyedikesek a korábbi tanmenet alapján traklorvczetést tanulnak, az áruforgalmisok pedig a ser­tés „felépítésével” ismerkednek (2. kép) Hol az a nyárfa, hol az a ház? amit a levélkézbesítő jól ismer (ha akarja) vagy ak­kora a kényelem, hogy ki figyel oda. Valamikor réges-régen valaki megcímzett egy le- levelet, és ráírta a nevet. Cím helyett rajzolt egy N. és B. betűt és rajzolt egy kocsikerékhez hasonló al­kalmatosságot, és elvitte a posta a címzettnek Nagy- becslterekrer de ez itt nem történt. (Csúnya szó az, hogy szerintem.) A posta­mestertől a levélkézbesí­tőig nagyfokú kényelem az úr. Mi a véleménye a szer­kesztőségnek? Az én véle­ményem az, hogy a törteli postások csipkedjék ma­gukat, mert ők vannak ér­tünk és nem fordítva. Az eredeti levelemet el­küldöm önöknek felbontva. Benne van az általam kül­dött felülbélyegzett boríték is. (A levelet én bontottam fel.) Dobó István Szigetszentmiklós A levelet őrizzük. Hátha érdekel valakit az arra il­letékesek közül. igyenlő terheket A közelmúltban régi vá­gyunk teljesült azzal, hogy utcánk sziláid útburkolatot kapott. Igaz, erre a becsü­letesebb lakók anyagi áldo­zata árán kerülhetett csak sor. A sártenger megszün­tetéséért ugyanis nem min­denki fizetett. Van az utcá­ban néhány olyan lakó, aki tehetősebb létére is visz- szar adt az anyagi áldozat­tól, és most ők azok, akik a mi pénzünkön még csa­tornát is csináltatnának az árokba. Régen az volt a törvény, ha valaki nem fizetett, a tartozását rátáblázták az ingatlanjára, vagy levonták a jövedelméből. Miért nem alkalmazza ez; a szabályt az önkormányzat? Mi nem követelőzünk, csak azt sze­retnénk, ha a jobb körül­ményekért mindenki egyen­lő arányban fizetne. Miért a mi 15 ezer 800 forintunn- zól legy.ín járdája annak, aki nem járult hozzá a költ­ségekhez? Ta án olvassa írásomat a polgármester úr, és az ön- kormányzat tagjai is, és ta­lálnak módot rá, hogy ezt a hiányosságot megszüntes­sék. örülnénk annak, ha a IV. kerület önkormányzati tagja meglátogatná az ut­cánkat és beszélgetne az itt lakókkal. Balog Ferenené Cegléd JV. kér., Szép u. 44. Gyógyvíz­ország első fecskéje Lehetséges, hogy végre fölfedezzük azt, ami egyéb­ként a világ legtermészete­sebb dolga lenne? A tal­punk alatt buzogó gyógy­vízkincsünkre gondolunk, pontosabban annak hasz­nosításúra. Hiszen régóta tudjuk, hogy hazánk igazi nagyhatalomnak számít a hévízvagyon tekintetében. Beszélni beszéltünk már róla éppen eleget, ám mind a mai napig senki nem gondolta komolyan, hogy az orvostudomány szolgálatá­ba állítsa ezt a páratlan ter­mészeti ajándékot. Most — úgy tűnik — végre megtört a jég. Biza­kodásunk alapját két dél­zalai falu. Bocska és Oltáré neve fémjelzi. E kisközsé­gek határában építik meg az első magyar gyógyhelyet, ahol öt termálkút vize kú­rálja majd a vendégeket. A szándék komolyságát bizo­nyítja, hogy a korábbi véd­nökség után most alapít­ványt is létrehoztak a ne­mes cél érdekében. A tervek azt sugallják, hogy megvalósulásuk ese­tén akár nemzetközi hírű fürdőhellyé is válhat az is­ten háta mögötti vidék. A 12-15 milliárd forintba ke­rülő gyógyító-pihenő kom­binátot ősbükkösök és luc­fenyőerdők övezik majdan. S hogy az éltető víz, friss levegő mellett az esztétiku­mot se nélkülözze a gyógy­hely — arra Makovecz Im­re neve a garancia, aki vállalta a látványtervek el­készítését. T. S. Három vagy kilenc ? Ü *y érzem, közérdekű a* a probléma, amelyet felve­tek. s amelynek nyilvános­ságot kérek. A második nyugdíjemeléskor — mivel én 1980-ban mentem nyug­díjba — az újságokban megjelent táblázat szerint a 37 és fél éves szolgálati időmre 9 százalékos emelést kellett volna kapnom. Miután enné! kevesebbet utaltak ki számomra, pana­szommal a Ceglédi Nyug- díjintézethe fordultam. Ki­keresték a Magyar Közlöny­ből a vonatkozó rendeletét és jogosnak mondták rei<- lamácio rat. Én ugyanis 8100 forint nyugdíját plusz 1000 forint özvegyi járulé­kot kapok. így a nyugdíjam összesen 9100 forint. Eme­léskor csak 300 forintot kap am, ami. szerintem, mindössze 3 százaléknak felel meg. A Budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgató­sághoz fordultam, ahol azt válaszolták, hogy egyesített ellátás illet meg. Most már csak azt sze­retném tudni, ha a Magyar Közlönyben és a lapokban megjelent rendelet szerint nekem több jár. miért nem tarfia be a nvugdíiintézet a rendeletet? Tőlem és sok társamtól mindig levonták a járulékot. S már csak azért sem tartom elfogad­hatónak a kapott választ, mert amit én kérek, abban a rendelet is megerősít. Özv. Gáspár Tiborné Cegléd. Kossuth tér fi. 150 áldozat neve az emlék­táblán A Dr. Pzéky Endre Törté­neti Társaság ez úton kíván köszönetét mondani azért a lehetőségért, hogy az önök lapjában mód nyílt „Pest- szentimre II. világháborús áldozatainak keresése” cí­mű felhívásunk közzététe­lére. Segítségüknek is kö­szönhető, hogy csaknem 150 áldozat neve vált ismertté, melyet ez év novemberi avatással emléktáblán kí­vánunk megörökíteni. A II. világháborús áldo­zatok emléktáblája az I. vi­lágháborús emlékművel és a pestszentimrei demokra­tikus országzászlóval együtt a település főterén méltó kegyeleti hely kialakítását fogja eredményezni. Ezzel váli'- teljessé 1988-ban meg­kezdett „.akciónk”, mellyel felújítottuk-áthelyeztük az I. világháborús magyar hő­sök emlékművét, felavattuk (a h'ború után az ország­ban elsőként) az ország­zászlót, létrehozva az ün­nepségek méltó helyét. Ha­sonlóan a mostan; munká­latokhoz, minden korábbi társasági tevékenységünk döntően lakossági összefo­gással, adakozással valósult meg. Régóta megfogalmazott tervünk az önök segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg, kérjük, hogy köszönetünket munkatársai­nak is tolmácsolni szíves­kedjék ! Tisztelettel; Pánrly Tamás elnök Dr. Léd er er Imre elnökhelyettes Solymosi Tamás titkár

Next

/
Thumbnails
Contents