Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. OKTÓBER 20„ KEDD 5 Polgárőrség Tárnokon Civilek az éjszakában PÁUNKÁSNE NEM JÖTT EL Gumicsont a tsz-tagoknak IIALÁS7AT ÉS HORGÁSZAT E&ényH a vitá A Magyar Horgászok Or­szágos Szövetségének Rác- kevei-Duna-ág és Vízrend­szere Intéző Bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a halászatról és horgászat­ról szóló törvénytervezet­nek, a Haltermelők Orszá­gos Szövetsége által kiadott téziseit. Az elhangzott ész­revételek és javaslatok alapján kívánatos lenne, tudtuk meg az FM megyei földművelésügyi hivatalá­ban az állattenyésztési tör­vénytervezethez hasonlóan ezt az anyagot is széles kö­rű társadalmi vitára bocsá­tani. A törvénytervezet fonto­sabb vitatott tézisei közé tartozik a vízi növényzet irtására és telepítésére vo­natkozó korlátozás. A tör­vény a különböző kagyló- és rákfajták halászatát is szabályozza. Kétségbeesett hangú pe­dagógusnő hívta fel a szer­kesztőségünket és bizony nem minden ok nélkül. El­mondása szerint Sóskúton a Törökbálinti Állami Gaz­daság egyik használaton kí­vüli istállójában jókora mennyiségű krómmal ke­zelt veszélyes bőrhulladé­kot halmozott fel egy kft. Említést tett arról is, hogy az istálló az iskolától, il­letve az óvodától mintegy 600 méterre található, és ha netán a bőrhulladéko­kat úgymond „valami baj érné”, például tűz martalé­kává válnának, akkor ott egészségre ártalmas vegyi anyagok szabadulnának fel. Ráadásul a közelben víz­szivattyúház is működik, s bizonyára az ivóvíz is köny- •nyen fertőződhetne. Az esetről értesült a Kö- zép-Duna-völgyi Környezet- védelmi Felügyelőség is, amelynek egyik munka­társa megerősítette a sós­kúti pedagógusnő által el­mondottakat. Sőt arról is szólt, hogy már Biatorbá- gyon és Érd határában is találhatóak a Sein Kft. ál­tal elhelyezett cipőfelsőrész­hulladékok. • Csupán Bia- torbágyon legalább 1600 tonnányi bőrt halmoztak fel. Amint a továbbiakban kiderült, nem éppen új ke­letű ügyrői van szó. Ezt erősítette meg dr. Izsó Gyu­la a Budaörsi Rendőrka­pitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője, aki el­mondta; már elmúlt egy éve is annak, hogy vizs­gálatot folytattak a bőr­ügyben. Szakmai véle­ményt kértek a Közép Du- na-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Eszerint a bőr- és egyéb hulladékok tárolása pillanatnyilag még nem ad okot az aggo­dalomra, hogy környezet- szennyezéstől kellene tar­tani. Biatorbágyon a helyi termelőszövetkezet új el­nöke mit sem tudva a bő­rökről, szarvasmarhatele­pet kíván kialakítani ezen a területen. Dr. Béres István, a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság jogtanácsosa felindultan beszélt arról, hogy amikor megkötötték Gyuncska lm­Lassan egy éve merült föl Tárnokon a polgárőr­ség megalakításának gon­dolata. Az ötletet — ha nem is túl gyorsan, de — tettek követték. Eleinte az hátráltatta a polgárőrség létrehozását, hogy nem akadt a helybéliek között elegendő számú jelentke­ző. Ami végül is érthető, hiszen ez a feladat főleg éjszakai ellenőrzésekkel jár. A közelmúltban megala­kult a polgárőrség — tud­tuk meg Rozbora Andor polgármestertől. Vagy hat­vanötén a rendőrökkel együtt vigyázzák a község nyugalmát. Eredménnyel is járt már akciójuk, sikerült lefülelniük egy gépkocsi­tolvajt. A tárnokiak megnyug­vással vették tudomásul a polgárőrség felállításának hírét. Napjainkban jó azit révei, a kft. ügyvezető igaz­gatójával a szerződést, még nem sejtették, hogy mi­lyen kellemetlenségeknek teszik ki magukat. A szer- ződésötés, említette, sza­bályos volt. A szükséges hatósági bizonylatok, köz­tük a Köjál engedélye, a tárolási módok mind sza­bályosak voltak. Az ÁG egyébként több éve adja ki berbe a 8 ezer négyzetmé­tert kitevő gazdasági épü­leteit. No de a Scinnel megjárták! A jogtanácsos arról is be­szélt, hogy ők fél éve ép­pen a sajtóból értesültek arról, hogy eljárás folyt a Gyuricska-féle társaság el­len, s aztán jó ideig nem is hallottak a kft.-ről. Mivel több százezer forintnyi adósságukat nem törlesz­tették az ÁG-nek, így bő három hete a kft. címére levelet küldtek, s ebben felszólították Gyuricska Imrét, hogy rendezze tar­tozásaikat, aki a felszólí­tásra jelentkezett is. Meg­ígérte, hogy elmaradt fize­téseiket törlesztik. Eleddig viszont semmit nem tettek, ezért a Törökbálnti Álla­mi Gazdaság, közölte a jogtanácsos, kénytelen lesz tudni, hogy néhányan az esti órákban utcákat, autó­parkolókat ellenőriznek, látnak, hallanak, figyelnek. A bűnözők esetében pedig ennek jelentős visszatartó ereje van. Hiszen így sok­kal nagyobb a lebukás, a tettenérés lehetősége, koc­kázatos a próbálkozás. Idén ötvenezer forint üzemanyag-hozzájárulást kapott a polgárőrség az önkormányzattól. Egyelőre saját gépkocsijukat hasz­nálják. Adóvevővel is sze­retnék felszerelni a pol­gárőrség tagjait, hogy mi­hamarabb értesíthessék a rendőröket. Ez sokat javí­tana a csoport hatékony­ságán. Mert sajnos szükség van munkájukra. S az is való­színű, még jó ideig szük­ség is lesz. követeléseinek bíróság út­ján érvényt szerezni. Azt azonban dr. Béres István sem tudhatta, hogy Gyuricska Imre már Veszp­rém megyében is feltűnt. A Pest Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osztályának s ezen belül a gazdasági alosztálynak ve­zetője, Pelikán László alez­redes a témával kapcsolat­ban elmondotta, hogy a Buda Környéki Ügyészsé­get is megjárt Sein Kft. ügyvezető igazgatóját pénz­bírságra ítélték. A legfris­sebb értesülések szerint, említette Pelikán László, Gyuricska Imre már a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányságnak is mun­kát adott. Ugyanis feltűnt Szent György-hegyen, s va­lószínűleg ismét valami bér­tárolási dologban mester­kedik. Talán éppen bőr­hulladékok elhelyezéséről tárgyal!? Mindenesetre a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányságról a szükséges dokumentumokat megkér­ték a veszprémiek. Itt tart tehát a Sein Kft.- féle ügy, ami bizonnyal sok fejfájást okoz még a hatóságoknak. Gyócsi László Zsúfolt programot bonyo­lított az elmúlt héten Bo- gárdi Zoltán országgyűlé­si képviselő, hat községben tartott félfogadást és elő­adást. Mint az előre vár­ható volt, a „leghangosabb” találkozó Kemencén zaj­lott, igazi telt ház várta a képviselő szövetkezeti át­alakulással kapcsolatos vi­taindító előadását. A bevezető mondatok látszólag nem függtek ösz- sze az alaptémával: az elő­adó a demokrácia lényegét taglalta. — A demokrácia időigé­nyes „portéka” — mondta. Csak úgy tudunk általa eredményt elérni, ha nem sajnáljuk az időt, nem va­gyunk restek elmenni oda, ahol a sorsunkról dönte­nek. Utalás volt ez a kemen- ceiek magatartására, ahogy a szövetkezeti átalakulás kérdését kezelik. Passzívak, egyesek el sem mentek a vagyonnevesítő közgyűlés­re, akik meg ott voltak, nem nyilvánítottak véle­ményt, ám mindent meg­szavaztak, amit a tsz-veze- tes elvárt. Volt leszavazás is. Amikor Bogárdi Zoltán azt javasolta, vonjanak be könyvszakértőket annak tisztázására, mi okból csök­kent egy év alatt 70 mil­lió forinttal a szövetkezeti vagyon, a többség úgy vélte, nem éri meg a ráfor­dítást. De vajon meggyöződés­Marika, Ági, Kati, Mó­nika, és a többiek ... A te­lepüléseken többnyire így bői szavaztak így? Vagy mert a vezetők ma is jól működtetik a régi reflexe­ket, kit ígérgetéssel, kit burkolt fenyegetéssel tar­tanak „kordában”. Néhány példa az „esz­köztárból”: a megjelentek lojalitását 500 forinttal ho­norálni, elhitetni a nyugdí­jasokkal, hogy aki kilép, az elveszti a nyugdíját, szóró­lapokon tudatni a tagság­gal, mennyi adósságállo­mány „tapad” a vagyonré­szükhöz, eltúlozni az egyé­ni gazdálkodás veszélyeit, felnagyítani az adó és ka­matlábat. Mindez növeli az amúgy is aggasztó elbi­zonytalanodást, csökkenti az emberek cselekvőkész­ségét. Sajnos ezeket a gu­micsontokat nemcsak a kemenceiekkel próbálják megetetni, a tszéek nagy többségénél szintén ezzel operálnak a vezetők. Nem hallgathatjuk el, hisz lényeges, a Börzsöny Tsz vezetőinek megköny- nyíti a dolgát az a tény, hogy nincs összhang a ke­mencéi önkormányzatban, jóllehet a polgármester és a testület dolga lenne az átalakulás menetét meg­gyorsítani, szemmel követ­ni, s ahol kell, fellépni a tagok érdekében. (Annál inkább, mert a tsz-köz- pont nem helyben, hanem a szomszédos Bernecebará- tiban van, az ottani polgár- mester csak a saját polgá­rait képviseli a vitákon.) Sajnos a felszólalásokból és ismerik, keresztnevükön szólítják azokat a csinos, jól ápolt, közvetlen modorú lányokat és asszonyokat, akikhez az élet legfonto­sabb dolgaiban bizalom­mal fordulhatnak. A védő­nőkről van szó. akik taná­csaikkal segítik a terhes asszonyokat, majd rendsze­resen megjelennek ottho­nukban azt követően is, hogy hazavitték az újszü­löttet a kórházból. S ott vannak később is, az isko­lákban, figyelemmel kísé­rik a tizennégy-tizennyolc éveseket. A Magyar Védőnők Egye­sületének Pest megyei szer­vezete a minap tartotta el­ső konferenciáját Szent­endrén. A konferencia jel­mondata, melyet többen is idéztek, Juhász Gyula ver­sének néhány sora; Az em­berért megyünk mi küzde­lembe, fegyverünk a tu­dás és a szeretet." Horváth Mónika, orszá­gos vezető védőnő tartott bevezető előadást a szol­gálat jelenéről és jövőjé­ről. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben egyetlen kör­zeti védőnői állást sem Lencsi Károly képviselő reflexiójából az derült ki, hogy a falu — több más mellett — e téren sem elé­gedett a polgármesterrel, több kiállást várnának tő­le. Bogárdi Zoltán ismét kö­vetkezetesen szállt síkra ama nézete mellett, hogy a tsz-ek a jelenlegi formá­jukban nem életképesek, hisz sem szerkezeti felépí­tésében, sem szellemiségé­ben nem azonosak a klasz- szikus értelemben vett szö­vetkezeti formával. A négyórás vita ellenére — úgy tűnt — az emberek tanácstalanok. A jelenlévők szívesen meghallgatták volna a Börzsöny Mgtsz elnök­asszonyának a válaszait a feltett kérdésekre (és vá­dakra), ám Pálinkás Tibor- né nem jött el, annak el­lenére, hogy szóban és írás­ban is meghívta a rendez­vényt szervező kemencei önkormányzat. Az emberek csak talál­gatni tudták az elmaradás okát. Nem kívánt szembe­sülni a népszerűtlenségé­vel, szembenézni az évti­zedekig félrevezetett em­berekkel, vagy nem akart találkozni egy kormány- párti képviselővel, aki el­sőként merészelte megbí­rálni a tsz. első emberét és a Börzsönyben uralkodó viszonyokat — még a rend­szerváltást megelőzően. (—matula—) szüntettek meg, s idén is csak átszervezésekre ke­rült sor néhány helyen. Gyakorlatilag ez annyit je­lentett, hogy a körzetből át­mentek védőnők az isko­lákba, s ott dolgoznak to­vább. Szólt a továbbkép­zésről, a korszerű ismere­tek megszerzésének fon­tosságáról. A továbbiakban Szy Il­dikó főiskolai tanársegéd előadása hangzott el; A minőségbiztosítás, az egész­ségügyben címmel. Dr. Hal­mos László Pest megyei szülész-nőgyógyász szak- főorvos, a konferencia véd­nöke, a terhestanácsadás- ról, dr. Hanusz Klára gyer­mekorvos a család- és a gyermekvédelem aktuális kérdéseiről szólt, Tunyogi Erzsébet konduktor a sé­rült gyermekek gondozá­sának egyes lehetőségeit ismertette. A konferenciát több, bé­bicikkeket gyártó cég tá­mogatta, mélyek termé­keikből kiállítást rendez­tek a konferenciát vendé­gül látó Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola művelődési házában. ga. j. A biatorbágyi bázis gondnoka, Kiss Sándorné (Vimola Károly felvételei) J. Sz. I. MÉGNEM VESZÉLYES, Mi lesz, ha lángra lobban?! Pest megyei védőnői konferencia Egészséges, boldog családokat

Next

/
Thumbnails
Contents