Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-20 / 248. szám
Mag-tankönyv középiskolásoknak — Vannak, akik csontváz-könyvnek nevezik, de inkább a „Mag-tankönyv” a helyes kifejezés a Nemzeti Tankönyvkiadó által tankönyvnek elfogadott és megjelentetett IV. osztályos középiskolai történelemkönyvre. Ezekkel a szavakkal mutatta be csütörtöki sajtótájékoztatóján Abrahám István, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója Rubovszky Péter Történelem IV. (Vázlatok a XX. század történetéről) című 70 oldalas füzetét. Amint azt az MTI munkatársának kérdésére válaszolva a szerző elmondta: a vázlatkönyv összeállítására mindössze egy hónap állt rendelkezésére. A tankönyvkiadó igazgatója azt hangsúlyozta, hogy e nehéz korszakban egy cseppet sem könnyű tantárgy esetében arra törekedtek, hogy „szűkszavú” vázlatot adjanak a tanárok és a diákok kezébe, amelyre a tananyag felépíthető. Az igazgató elismerte: „ezzel megnehezítik a történelem- tanárok helyzetét”, ám azt ígérte, hogy a következő A Sorbonn professzora Grammatológia A Magyar Tudományos Akadémia, a magyarországi Francia Intézet és a Magyar Irodalmi Műhely című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat meghívására, október 25-ig Budapesten tartózkodik és több nyilvános előadást, valamint zártkörű szemináriumot tart Jacques Derrida, francia filozófus. Jacques Derrida a Sorbonne, a párizsi École Normale Supérieure, majd a párizsi École des Hautes en Sciences Sociales (Társadalomtudományi Főiskola) tanszékvezető tanára, számos európai és tengerentúli egyetem díszdoktora. A Francia Intézetben október 20-án este 7 órakor tart Költői est Gittái István költői estjére kerül sor ma este 7 órakor a Rátkay-klubban. A Nagyváradon élő alkotó a Kelet—Nyugat című irodalmi, politikai és közművelődési hetilapnak a főszerkesztője. előadást, amelyet az érdeklődők szinkrontolmácsolásban hallgathatnak meg, október 22-én délután 4 órától pedig, magyarul megjelent kötetét, a Grammatológia című könyvet dedikálja Budapesten az írók Boltjában. tanévije elkészül egy enciklopédia jellegű kötet, valamint kiadnak egy furrás- közlő könyvet is. Ugyancsak témája volt a sajtótájékoztatónak a Magyar Lajos Alapítvány által kiadott kétkötetes 1914 —1945 Történelem IV., valamint 1944—1990 Történelem IV. című kiadvány értékelése, amelynek közzétételét a tankönyvkiadó annak baloldali hangvétele miatt nem vállalta. Miklósi László, a Magyar Lajos Alapítvány titkára, a sajtótájékoztatón kifejtette: még nem dőlt el, hogy a minisztérium engedélyezi-e a könyv tankönyvvé nyilvánítását. A sajtótájékoztatón részt vevő újságíróknak arra a kérdésére, hogy Rubovszky Péter rendkívül „szófufcar” tankönyve milyen lektori véleményeket kapott, Abrahám István igazgató úgy válaszolt: ezt a könyvet a Nemzeti Tankönyvkiadó azáltal jellemzi, hogy szemben a Magyar Lajos Alapítvány könyvével, Rubovszky Péter vázlatkönyvét kiadták és tankönyvvé nyilvánították. Triznya Mátyás kiállítása Rómában Gyűjteményes kiállítás nyílt a Római Magyar Akadémián Triznya Mátyás festőművész akvarelljeiből. A kiállítást Szörényi László nagykövet nyitotta meg a művész barátai, tisztelői és nagy számú érdeklődő előtt. Az 1991-ben elhunyt Triznya Mátyás 1949-től élt és dolgozott Rómában. Otthonát az olaszországi magyar emigráció fontos szellemi központjának tartották. Sajátos hangulatú, ahogyan Szörényi nagykövet megnyitó méltatásában fogalmazott, „magyar szemmel készült” római tájképeivel a zebegényi Szőnyi- festőiskola egyik kiváló követőjeként tartják őt számon. Életében több olasz képzőművészeti díjat kapott. Műveiből rendeztek már kiállítást Rómában, Párizsban, Bernben. Heidelberg- ben, Brüsszelben és nem sokkal halála előtt Zebe- gényben. A tervek szerint a mostani római gyűjteményes kiállítás elkerül Budapestre is. Boldog születésnapot! Tízéves a Pán tlika Vasárnap délután nagy mulatság volt Pilisszántón : együtt ünnepelték az évről évre hagyományosan megrendezett öregek napját a Pántlika néptáncegyüttes 10. évfordulójával. Az alig kétezer lelket számláló, szlovák nemzetiségű kis falu nem a leggazdagabbak közé tartozik, nincs művelődési háza, nincs tornaterme, vannak viszont lelkes, dalolni, táncolni szerető, hagyományaikat gondosan ápoló polgárai. Alig találunk olyan szántóit, aki a község három nagy, népi kultúrával foglalkozó csoportja közül valamelyiknek ne volna tagja. A Pávakör elsősorban népdalokat ad elő, a Studienka (forrás) és a Pántlika énekel is, táncol is. Az általános iskolában, a születésnapi ünnepségen mindnyájan ott voltak, hogy együtt köszöntsék a legifjabb Pántlikát, és vezetőjüket, Siposné Kolro- czó Irén tanárnőt. Szőnyi István polgár- mester fogadta az iskola kapujában a vendégekc-t, fellépőket, idős é-s fiatal ünnepeiteket. Odabent már nem volt szükség útmutatásra, jóformán lépni sem lehetett, mintha az egész falu az iskola aulájában gyűlt volna össze. Az időseket egy-egy szál szegfűvel és élelmiszercsomaggal köszöntötték. Az apró „színpadnak” hagyott helyen felváltva léptek fel a csoportok. Olyan szépen, olyan átéléssel táncoltak és énekeltek, hogy a legrátartibb színház is megirigyelhette volna. A pántlikás lányok fehér és kékfestő ruhákban, kötényekben, fehér vállken- dőkkel léptek fel, a hajukba kék, fehér és piros szalagokat kötötték, a fiúk kalapot viseltek. A Studienka ruhái díszesebbek, főkötőikre, mellényeikre aranyszínű rátétet varrtak, vagy ezüstszállal hímezték ki. A Pávakör eredeti szántói népviseletének egyes darabjait még nagyanyáik, dédanyáik hordták. Mintha újak lennének a százéves, élénk színű, tarka, virágdíszes szoknyák! A polgármester együtt köszöntötte a falu idős lakóit, és a Pántlika együttes fiataljait. Mint mindig, most is megragadott az a kedves, közvetlen stílus, mely — az általam ismert falvak közül — csak Szántóra jellemző. Szinte az egész község tegeződik, keresztnevükön szólítják egymást, és ettől a szép szokástól a polgármester sem tér el! Elmondta, hogyan alakult a Pántlika 1982-ben, hogy idén már 70 tagjuk van. akik három korcsoportban táncolnak, s hogy nemrégiben létrehoztak egy néprajzi alkotóműhelyt, melynek keretében az eddig még fel nem tárt hagyományokat is összegyűjtik. „Lehet, hogy bekopog majd hozzátok egy- egy gyerek, azzal, hogy régi tánclépéseket mutassatok nekik. Arra kérlek benneteket, hogy fogadjátok őket szeretettel, és segítsetek nekik.” — kérte a ráncos arcú, de csillogó tekintetű, fejkendős asszonyokat és kalapos férfiakat Szőnyi István. A születésnapi mulatságot szüreti felvonulás, majd egy szűk körű „ráadás” bál követte, ahol a Pántlika tagjai, csak úgy, a maguk kedvére eljártak még egy vidám, botos táncot, újabb csokor virággal köszöntötték vezetőjüket, majd felvágták az emeletes tortát! (pachner) Caritas-koncert a mise után Hangversenyek rendezésére kiválóan alkalmas a váci ferences templom, amit előszeretettel használnak ki kórusok, orgonisták egyaránt. Számos hanglemezfelvétel is készült e falak között. Vasárnap az esti szentmise után. a váci Szent Anna ca- ritascsoport rendezésében kezdődött műsor, amelynek bevételét jótékony célra fordítják. A Bednarik Anasztázia orgonaművész, Baksai László orvos, orgonaművész, valamint a Karolina Katolikus Általános Iskola gyermekkórusa közreműködésével meghirdetett hangversenynek sikeré volt, ami a jelenlévők számán kívül bizonyára a gyűjtés eredményén is meglátszik. Műsoron egyházi művek, késő középkori gregorián dallamok voltak, valamint a történeti ének Szent László királyról szerepelt. A Szent Anna caritas- csoport, amelynek jelenleg 40 tagja , van, püspöki támogatással a piarista rendHazatért a Golgota Egy amerikai úr tulajdonába 1988-ban került Munkácsy Mihály híres trilógiájának egyik darabja — az 5X7 méteres Golgota. Ezt a képet 1844-ben festette a művész. 1888-ban egy philadelphiai üzletember, John Wanamaker vásárolta meg. 175 ezer dollárért. A kép, mely párja a debreceni Déri Múzeumban őrzött „Ecce IIomo”-nak — most Magyarországra került tartós leletként. A Szépművészeti Múzeumban folyó restaurálása után a Nemzeti Múzeumban kerül bemutatásra, majd a Déri Múzeum Munkácsy-térmének állandó kiállítását gazdagítja a nagyméretű, számúnkra felbecsülhetetlen értékű festmény. Szentkirályi Miklós a Szépművészeti Múzeum restaurátorművésze és munkatársai jelenleg a feltáró tisztításokat végzik a képen. ház védnöksége alatt jött létre — tuátuK meg Sirno- nyi Alfrédnétől, a csoport elnökétől. Május 21-i születésnapjuk óta már számos kezdeményezésük volt, amelyek között most először kerül sor jótékony célú hangversenyre. Természetesen csak a hangverseny az, ami újdonság, hisz egész tevékenységüket a jótékonyság hatja át. Tagjaik feladatai közé tartozik felkutatni mindazokat, akik szociális, anyagi helyzetük miatt segítségre szorulnak. De nemcsak az egyházközség tagjaira terjed ki figyelmük. A Jugoszláviából menekültek számára ruhagyűjtést szerveztek, amit egy bciyi fuvaros saját költségén szállított a déli határ közelében lévő menekülttáborokba. A gyűjtési laz akkora volt, hogy a szállítmány célba juttatása után is gyűltek-gyültek megállíthatatlanul az adományok. Ezek már a városban maradnak, az itt élő szegények kaphatják meg a Caritason keresztül. — ügy tudjuk, a szegényeket támogatják a hangversenyen összegyűlt pénzből. Mit jelent önök szerint ma ez a fogalom, és milyen egyéb módját találták még a gyűjtésnek? — kérdeztük a segítőcsoport elnökétől. . — Szegények helyett szociálisan rászorultakat kellene mondani, ez pontosabban kifejezi a támogatot- taink körét — válaszolta Simonyi Alfrédné. — A gyűjtésnek jelentős szerepe van munkánkban, amit számos formában megpróbáltunk már. — Mondana egy példát? — Talán a bélyeggyűjtést említeném. Borítékokról áztatjuk le, majd. szortírozás után csomagoljuk és eladjuk. Karácsonyra vásárt szeretnénk rendezni a Reménység Egyesület székhazában, ahol saját készítésű ajándéktárgyakat kínálunk majd. Szeretnénk fölkérni a helyi kisiparosokat is a csatlakozásra. A világméretű segélyakciók után a vácihoz hasonlókra is szükség van, bizonyította be vasárnap a Duna-parti város közönsége, . amely örömmel megy el hasonló színvonalas előadásokra, amíg csak lesznek művészek, akik azonosulni tudnak a szervezők céljaival. PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTOBER 20., KEDD Dudás Zoltán
