Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-20 / 248. szám
4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HÁZÁNK 1992. OKTÓBER 20., KEDD Mi lesz Budapest vizével? Akkumulátorfeldolgozás a Csepel-szigeten A környezetvédők bizonyára elképesztőnek találják az ötletet, ennek ellenére meglehet, hogy a közeljövőben ólomakkumulá- tor-szétszerelő és -feldolgozó üzem létesül Sziget’'j- faluban. A Szigetcsépen székelő Csepel-szigeti Mgtsz — amelyhez Sziget- újfalu is tartozik — ugyanis felvetette a képviselő-testület tagjainak, hogy kapcsolatai révén a jelenleg üresen álló tsz-ta- nya épületeiben meg tudná Szervezni egy ilyen üzem létesítését. A testület megadta a hozzájárulását ehhez, azzal a feltétellel, hogy a tsz beszerzi a szükséges szakhatósági engedélyeket. Reményeik szerint ugyanis a 130-150 állástalanból 70-80 embert tudna foglalkoztatni ez az üzem. Varga József polgármester elmondta, ők fontosnak tartják a főváros vízr ellátását, de legalább any- nyira fontos számukra, hogy a helybeli lakosoknak munkájuk legyen. Felkészültek a környezetvédők heves támadására, ennek ellenére remélik, hogy a Kö- zép-Duna-völgyi Környezet- védelmi Igazgatóság, a vízügyi igazgatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a többi szakhatóság megadja az engedélyt. Fontos Szigetújfalu számára, hogy ne szennyezze a környezetet, de a lakosságnak kenyér kell és tüzelő, legalább annyi jövedelem, hogy megfelelően tudjanak étkezni. A polgármester kifejtette, tisztában van vele, hogy amennyiben nem tartják be a szabályokat, a veszélyes hulladék a talajba beszívódva szennyezheti a talajvízréteget, amely a főváros vízellátását szolgálja. A gyöngyösoroszi esetet felemlítve, ahol a lakosság tiltakozása miatt hiúsult meg egy akkumulátor- feldolgozó létesítése, a polgármester sajnálkozását fejezte ki, hogy az illetékesek nem hozzájuk fordultak, ők ugyanis nem ellenezték volna. A helyi lakosokkal ugyan konkrétan erről még nem beszéltek, de nekik egy kívánságuk van, hogy legyen a faluban munkahely. Ezért pedig mindent megtesz a képviselő-testület. Halász Csilla Csillaghullás A megyében található szovjet emlékművek közül az egyik a sóskúti, ahol niég az obeliszken ott virít a vörös csillag. Az emlékmű megmarad, mert orosz sorkatonák nyugszanak itt, de a csillagot rövidesen eltávolíttatja a polgármesteri hivatal (Vimola Károly felvétele) A „Létkérdések Cegléden A ceglédi Kossuth Művelődési Központ kamaratermében rendezték meg a hétvégén a Létkérdések című televíziós vitaműsort. Az est vendége volt Sáros- sy László, az FM politikai államtitkára, Szabó Lajos és Lakos László országgyűlési képviselők. A népes hallgatóságot, vonzó, háromórásra sikeredett fórum számos kérdéséből és válaszából ■— terjedelmi okok miatt — csupán néhányat villantunk fel. A monstre beszélgetést — kedvcsinálóul — Feledt/ Péter szerkesztő-műsorvezető ekként kezdte: — Kupa Mihály nemrég azt nyilatkozta: Az Istenért, vessenek! Tényleg ilyen drámai a helyzet, hogy efféle felszólításra van szükség? Mi a véleményük erről a könyörgésről, parancsról? Sárossy László: — A helyzet már tavasszal is meglehetősen „drámai volt”. Mert hiszen a földtulajdonviszonyok rendezése kapcsán előállt az a szituáció, hogy bizonyos területeket már kijelöltek kárpótlásra. De az arra jogosultak nem kapták ezeket birtokukba. Ök tehát nem tudták művelni. Ugyanakkor az a nagyüzem, amelyet köteleztek a föld kijelölésére, joggal aggódik, hogyha bármennyi pénzt ráfordít az esedékes munkálatokra, vajon azoknak az eredményét is betakaríthatja-e. Gyakorlatilag ez a felszólítás, kérés arra vonatkozott, hogy Magyarországon aki vet, az fog betakarítani, aratni. Szabó Lajos: — Én úgy gondolom, a felszólításnál többet ér az a támogatás, amit a kormányzat nyújtott búza- és őszi vetésekre. És nagyon sokat jelentene, hogyha a földhasználati kérdések minél hamarabb rendeződnének. Lakos László: — Mi vetünk — jegyezte meg a gyakorló tsz-elnök. — A búzavetéssel kapcsolatban az a gond, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek fele rendkívül kedvezőtlen anyagi helyzetben van, sok helyen nincs pénz az üzemanyagra, szántásra. És annak ellenére, hogy a kormány az őszi vetések előkészítésének finanszírozására ígéretet tett, ehhez az összeghez nem jutottak hozzá. Mert az átalakulás, a tulajdonviszonyok rendezése miatt a bankok — joggal — nagyon rossz adósoknak tekintik a nagyüzemeket. Most folynak — ha úgy tetszik — az alkudozások, hogyan lehetne ebből a pénzből vetőmagot venni, szántani, vetni. Azért valós Kupa úr Istenhez forduló segítségkérelme, mert az őszi búzavetések területe 1991-ben is jelentősen csökkent. És ha októberben nem vetjük el a búzát, a jövő évi termést kockáztatjuk. Az első kérdező a nyársapáti pincegazdaság megszüntetése miatti aggodalmát osztotta meg a jelenlévőkkel. Említette a megmű- veletlen területek riasztó látványát és a hitelhezjutás nehézségeit. Sárossy László rávilágított, a nyársapáti eset klasszikus példa arra, hogy egy korábbi bázison pinceszövetkezetei lehet kialakítani. A szőlőtermelők próbálják tulajdonba venni a pincegazdaságot. Az államtitkár a hitelek kapcsán kifejtette. gvökeres pénzintézeti reformra van szükség. Olyan új hitelrendszert kell kialakítani, amelyik képes érdemben foglalkozni a rengeteg igénnyel. A vidéki bankhálózat az ágazat számára létkérdés. Ennek kimunkálásán dolgozik a kormány, a minisztérium. Szabó Lajos szólt új törvénytervezetéről. Ebben azt javasolja, hogy mindenki — aki benyújtja az igényt — kapjon földet ideiglenes használatra. Pontosan azért, mert a kárpótlás végrehajtása nem halad a kívánt ütemben. (Számtalan oka van.) Azt a feszültséget szeretnék feloldani, amíg az illető végleges tulajdonához juthat. Lakos László rámutatott, a gondok jó része abból származik, hogy a mező- gazdaságra számtalan törvény zúdult rá. Ezekben rettenetesen nehéz eligazodni. A jogszabályok értelmezése, megértése önmagában is problematikus. Sárossy László hangsúlyozta a ceglédihez hasonló fórumok fontosságát. Égetően szükség van a parlament által elfogadott törvények magyarázatára. Ebben sokat segíthet a sajtó és a hírközlő szervek. Szabó Lajos szerint a kormány a jövő évi költségvetésből jelentős összeget tervezhetne e célra. Sárossy László a szaktanácsadói szolgálat akadozó működése kapcsán kifejtette, a szaktanácsadás létkérdés. A formálódó gazdakörök lesznek ennek a szellemi bázisai. Egyébként a szolgálat javítására költségvetési támogatást szeretnének elfogadtatni. A továbbiakban az államtitkár elmondta, óriási hiba lenne ha a kormány vagy a minisztérium szervezné meg a mezőgazdaság érdekképviseletét. Az utóbbit az érintettek szervezhetik meg. Nem lehet felülről menedzselni ezt az ügyet, mégcsak koordinálni sem. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a gépek vámmentes behozatalát, ugyancsak az államtitkár válaszolt. Elmondta, azt kell pontosan kidolgozni, hogy ez a mentességből eredő megtakarítás ne a kereskedők zsebébe kerüljön, haGYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Mind többen szorulnak gondoskodásra (Folytatás az 1. oldalról.) lési tanácsadó rendszer. Természetes, hogy a megváltozott körülmények napjainkban újabb alkalmazkodást igényelnek. A pomázi székhelyű GYIVI irányításával Pest megyében három nevelő- otthon működik: Abonyba és Váedukára fiúkat, Szobra lányokat helyeznek el. Bentlakásos gyógypedagógiai ' intézet Csobánkán, Cegléden, Gyomron és Ve- csésen van. Ezekben a lakók 40-60 százaléka részesül állami gondozásban, másik részük családokból közvetlenül kerül ide. Ifjúsági otthon Nagykőrösön van, ahol 20 leány fér el. — Ha minden igaz, akkor rövid időn belül Érden gyarapodunk a második ifjúsági otthonnal. A 16 fiatalkorú fiú felvételét már megkezdtük — újságolta örömmel Kerekes András, a GYIVI általános igazgatóhelyettese. Megyénkben is megjelentek az úgynevezett — merthogy alakulóban lévő forma ez, nincs még rájuk érvényes jogszabály — nem a termelők, vállalkozók ennyivel olcsóbban jussanak gépekhez. Persze a honi mezőgépgyártást nem tehetik ki — lényeges, hogy meddig lehet elmenni az engedményben — a vámmentes külföldi konkurenciának. Nagy illúzió azt képzelni, hogy a vám rendkívül megemeli az árakat. Ezek a masinák önmagukban drágák, nem a magyar fizetésekhez szabottak. Elhangzott az a kérdés is, mikor szűnik meg, hogy egyes téeszvezetők tettéi alapján általánosítanak. Sárossy László hangsúlyozta, nem a foglalkozáson múlik, hogy ki a hitvány vagy tisztességes. Rendkívül károsnak vélte azt a korábbi igen éles kampányt, amit általában az agrárértelmiség, szövetkezeti és állami gazdasági vezetők ellen folytattak. Igazságtalan volt. Mert a magyar mezőgazdaság meghatározó értéke a negyvenötvenezer jól képzett szakember. Egy másik sommá- zatra, hogy a szőlő eladhatatlan, az államtitkár kifejtette,. ez nemcsak Cegléden, a történelmi borvidékeken is súlyos gond. A kormány nem kötelezhet egyetlen feldolgozó üzemet sem, hogy átvegye az alapanyagot, amikor az abból készített termékeket nem tudja értékesíteni. Dr. Réti Miklós a város országgyűlési képviselője felvetette az új szemléletet hirdető gazdaképző intézetek jelentőségét. Szólt egy ígéretes ceglédi kezdeményezésről. Sárossy László — aki kezdettől bábáskodott a megvalósításnál — megígérte, hogy továbbra is támogatja az ügyet. 1 Végezetül az utolsó kérdésről, a magyar termékek érdekvédelméről mindhárom szakember kifejtette véleményét, egyetértettek a téma fontosságában. F. F. ★ A fórum 55 perces ösz- szefoglalója ma este tekinthető meg az MTV 2 csatornáján 21.05-ös kezdettel. lakásotthonok, azaz 6-8 fia- tl elhelyezésére alkalmas lakások. Törökbálinton, Sülysápon egy-egy működik, Szentendrén immár a harmadikat készítik elő. Mindegyikben a GYIVI felnőtt szakembere segít a napi életvezetés ügyes-bajos dolgaiban, a munkahely megtalálásában. Sok közöttük a húsz év fölötti fiatal, akik továbbra is gondozásra szorulnak: napjainkra legálisan tolódott ki a korhatár. Az örökbefogadással és a nevelőszülőkkel Bízikné Plagányi Erzsébet, a megyei intézet pedagógiai igazgatóhelyettese foglalkozik. Elmondta: Pest megyében a gondozott gyerekek fele él a 640-650 csalódban. Ez az arány jónak minősíthető másokhoz képest. A nevelőszülőkhöz került kiskorúak önálló életkezdése általában sikeresebb intézményekben nevelt társaiknál. Sajnos számtalan objektív körülmény gátolja e hálózat bővülését. — Nem merevedett le ez az ellátó struktúra, mint olykor mondják. Elsősorban tartalmilag igazodott az élethez, hogy a legtöbb gyerek egyedi, személyiségének megfelelő gondozást kapjon. A korszerűsítésnek persze vannak határai: az épületek zöme más célra épült, mint amire használjuk. Több speciális csoport elhelyezését kellene megoldani. A lakásotthon, ifjúsági otthon ilyen irányba mutat. Csakhogy ez pénzigériyes dolog. Az egyházak, önsegélyező egyletek, alapítványok, magán- vállalkozók ismét megjelenhetnének támogatásukkal, amire akad néhány jó példa. Föltétlenül szükséges a várva várt gyermek- és ifjúságvédelmi törvény megszületése, ami már meglévő változásokat törvényesítene, s tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot — mondta Soós Jánosné, a pomázi GYIVI igazgatónője. Tóth Ferenc Gyorsítják a programot Tízmiiliárd a telefonfejlesztésre A Magyar Távközlési Részvénytársaság az esztendő végéig 1,4 milliárd forintot invesztál a megye digitális telefonvonalainak megépítésére. A tervek szerint 1994 végére valameny- nyi kézi kapcsolású telefonközpontot elektronikus váltaná fel. Ez gyorsítaná az információáramlást, s lehetővé válna azoknak a falvaknak a bekapcsolása a gazdaság vérkeringésébe, ahol eddig a hiányzó infrastruktúra miatt nem tudtak letelepedni a vállalkozók. A Matáv Gödöllőn és térségében 4,5 milliárd forint összértékű projektet hozott létre, hogy hároméves fejlesztési programjának végéig negyvenezer új előfizetőt kapcsolhassanak be a távhívásba. Az egyre növekvő telefonigények miatt gyorsítják a kétezerig tervezett hálózatfejlesztési ütemet. Azt szeretnék elérni, hogy az idén beadott telefonigényeket 1996 végéig teljesíteni tudják. A gyorsításra 10 milliárd forintot szánnak. Ennek a pénzügyi alapjait részint saját forrásból teremtették meg, részint az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól kapott hitelből. I. M. Egy politikusról „Egy politikus soha nem lehet »tisztességes«, nem szabad igazat mondania.” — Kinek? Mikor? Miért? Ezek a kérdések vetődtek fel bennem, amikor elolvastam ezt a mondatot. A pontossá-* kedvéért hozzá kell tennem, hogy a fenti kijelentést állítólag Churchill memoárjából idézte a megkérdezett. Ennek valódiságáról, Churchillnek a történelemben elfoglalt helyéről, a jaltai konferenciáról és sok minden másról, ami nevével kapcsolatban felmerül, most nem érdemes vitatkozni, de arról talán igen. hogy ezt a megállapítást ma szabad-e alkalmazni. Hosszú évtizedeken át hazugságban éltünk, ritkán hallottuk az igazságot. Ha ma sem vagyunk méltók ró, akkor mi változott? Nem tudom, hogy ez az idézet a legjellemzőbb-e a nagy angol politikusra, de valószínűleg nem ez tette őt halhatatlanná. Ha már divat a nagv elődök nagy mondásait idézni, talán mag kellene találni azokat a gondolataikat, amelyek miatt példaképként tartjuk őket számon. Az említett kijelentés idézőjének szeretnék kedvében járni egy olyan Churchill- gondolattal, amely akár politikusaink ars poeticája is lehetne. És akkor talán több hittel nézhetnénk a jövőbe: „Nem kínálhatok mást, csak vért, kínt, könnyet és verejtéket... Azt kérdezik, mi a célom? Egy szóval válaszolhatok: a győzelem, győzelem minden áron, győzelem minden fenyegetés ellenében; győzelem, akármilyen hosszú, rö ös legyen is az út!” Sz. K. K.