Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HÁZÁNK 1992. OKTÓBER 20., KEDD Mi lesz Budapest vizével? Akkumulátorfeldolgozás a Csepel-szigeten A környezetvédők bizo­nyára elképesztőnek talál­ják az ötletet, ennek elle­nére meglehet, hogy a kö­zeljövőben ólomakkumulá- tor-szétszerelő és -feldolgo­zó üzem létesül Sziget’'j- faluban. A Szigetcsépen székelő Csepel-szigeti Mgtsz — amelyhez Sziget- újfalu is tartozik — ugyanis felvetette a képvi­selő-testület tagjainak, hogy kapcsolatai révén a jelenleg üresen álló tsz-ta- nya épületeiben meg tudná Szervezni egy ilyen üzem létesítését. A testület meg­adta a hozzájárulását eh­hez, azzal a feltétellel, hogy a tsz beszerzi a szük­séges szakhatósági engedé­lyeket. Reményeik szerint ugyanis a 130-150 állásta­lanból 70-80 embert tudna foglalkoztatni ez az üzem. Varga József polgármes­ter elmondta, ők fontos­nak tartják a főváros vízr ellátását, de legalább any- nyira fontos számukra, hogy a helybeli lakosoknak munkájuk legyen. Felkészül­tek a környezetvédők he­ves támadására, ennek el­lenére remélik, hogy a Kö- zép-Duna-völgyi Környezet- védelmi Igazgatóság, a vízügyi igazgatóság, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a többi szakhatóság megadja az engedélyt. Fontos Szi­getújfalu számára, hogy ne szennyezze a környezetet, de a lakosságnak kenyér kell és tüzelő, legalább annyi jövedelem, hogy megfelelően tudjanak ét­kezni. A polgármester kifejtet­te, tisztában van vele, hogy amennyiben nem tartják be a szabályokat, a veszé­lyes hulladék a talajba be­szívódva szennyezheti a ta­lajvízréteget, amely a fő­város vízellátását szolgálja. A gyöngyösoroszi esetet felemlítve, ahol a lakosság tiltakozása miatt hiúsult meg egy akkumulátor- feldolgozó létesítése, a pol­gármester sajnálkozását fe­jezte ki, hogy az illetéke­sek nem hozzájuk fordul­tak, ők ugyanis nem elle­nezték volna. A helyi la­kosokkal ugyan konkrétan erről még nem beszéltek, de nekik egy kívánságuk van, hogy legyen a faluban munkahely. Ezért pedig mindent megtesz a képvi­selő-testület. Halász Csilla Csillaghullás A megyében található szovjet emlékművek közül az egyik a sóskúti, ahol niég az obeliszken ott virít a vörös csillag. Az emlék­mű megmarad, mert orosz sorkatonák nyugszanak itt, de a csillagot rövidesen el­távolíttatja a polgármesteri hivatal (Vimola Károly felvétele) A „Létkérdések Cegléden A ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ kamarater­mében rendezték meg a hétvégén a Létkérdések cí­mű televíziós vitaműsort. Az est vendége volt Sáros- sy László, az FM politikai államtitkára, Szabó Lajos és Lakos László országgyű­lési képviselők. A népes hallgatóságot, vonzó, há­romórásra sikeredett fórum számos kérdéséből és vála­szából ■— terjedelmi okok miatt — csupán néhányat villantunk fel. A monstre beszélgetést — kedvcsiná­lóul — Feledt/ Péter szer­kesztő-műsorvezető ekként kezdte: — Kupa Mihály nemrég azt nyilatkozta: Az Iste­nért, vessenek! Tényleg ilyen drámai a helyzet, hogy efféle felszólításra van szükség? Mi a vélemé­nyük erről a könyörgésről, parancsról? Sárossy László: — A helyzet már tavasszal is meglehetősen „drámai volt”. Mert hiszen a földtu­lajdonviszonyok rendezése kapcsán előállt az a szituá­ció, hogy bizonyos területe­ket már kijelöltek kárpót­lásra. De az arra jogosultak nem kapták ezeket birto­kukba. Ök tehát nem tud­ták művelni. Ugyanakkor az a nagyüzem, amelyet kö­teleztek a föld kijelölésére, joggal aggódik, hogyha bármennyi pénzt ráfordít az esedékes munkálatokra, vajon azoknak az eredmé­nyét is betakaríthatja-e. Gyakorlatilag ez a felszólí­tás, kérés arra vonatkozott, hogy Magyarországon aki vet, az fog betakarítani, aratni. Szabó Lajos: — Én úgy gondolom, a felszólításnál többet ér az a támogatás, amit a kormányzat nyújtott búza- és őszi vetésekre. És nagyon sokat jelentene, hogyha a földhasználati kérdések minél hamarabb rendeződnének. Lakos László: — Mi ve­tünk — jegyezte meg a gyakorló tsz-elnök. — A búzavetéssel kapcsolatban az a gond, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek fele rendkívül kedvezőtlen anyagi helyzetben van, sok helyen nincs pénz az üzem­anyagra, szántásra. És an­nak ellenére, hogy a kor­mány az őszi vetések elő­készítésének finanszírozá­sára ígéretet tett, ehhez az összeghez nem jutottak hozzá. Mert az átalakulás, a tulajdonviszonyok rende­zése miatt a bankok — jog­gal — nagyon rossz adósok­nak tekintik a nagyüzeme­ket. Most folynak — ha úgy tetszik — az alkudozások, hogyan lehetne ebből a pénzből vetőmagot venni, szántani, vetni. Azért valós Kupa úr Istenhez forduló segítségkérelme, mert az őszi búzavetések területe 1991-ben is jelentősen csök­kent. És ha októberben nem vetjük el a búzát, a jövő évi termést kockáztat­juk. Az első kérdező a nyárs­apáti pincegazdaság meg­szüntetése miatti aggodal­mát osztotta meg a jelenlé­vőkkel. Említette a megmű- veletlen területek riasztó látványát és a hitelhezjutás nehézségeit. Sárossy László rávilágí­tott, a nyársapáti eset klasszikus példa arra, hogy egy korábbi bázison pince­szövetkezetei lehet kialakí­tani. A szőlőtermelők pró­bálják tulajdonba venni a pincegazdaságot. Az állam­titkár a hitelek kapcsán ki­fejtette. gvökeres pénzinté­zeti reformra van szükség. Olyan új hitelrendszert kell kialakítani, amelyik képes érdemben foglalkozni a rengeteg igénnyel. A vidéki bankhálózat az ágazat szá­mára létkérdés. Ennek ki­munkálásán dolgozik a kormány, a minisztérium. Szabó Lajos szólt új tör­vénytervezetéről. Ebben azt javasolja, hogy mindenki — aki benyújtja az igényt — kapjon földet ideiglenes használatra. Pontosan azért, mert a kárpótlás vég­rehajtása nem halad a kí­vánt ütemben. (Számtalan oka van.) Azt a feszültsé­get szeretnék feloldani, amíg az illető végleges tu­lajdonához juthat. Lakos László rámutatott, a gondok jó része abból származik, hogy a mező- gazdaságra számtalan tör­vény zúdult rá. Ezekben rettenetesen nehéz eliga­zodni. A jogszabályok ér­telmezése, megértése ön­magában is problematikus. Sárossy László hangsúlyoz­ta a ceglédihez hasonló fó­rumok fontosságát. Égetően szükség van a parlament által elfogadott törvények magyarázatára. Ebben so­kat segíthet a sajtó és a hírközlő szervek. Szabó La­jos szerint a kormány a jövő évi költségvetésből je­lentős összeget tervezhetne e célra. Sárossy László a szakta­nácsadói szolgálat akadozó működése kapcsán kifejtet­te, a szaktanácsadás létkér­dés. A formálódó gazdakö­rök lesznek ennek a szelle­mi bázisai. Egyébként a szolgálat javítására költ­ségvetési támogatást szeret­nének elfogadtatni. A to­vábbiakban az államtitkár elmondta, óriási hiba lenne ha a kormány vagy a mi­nisztérium szervezné meg a mezőgazdaság érdekkép­viseletét. Az utóbbit az érintettek szervezhetik meg. Nem lehet felülről menedzselni ezt az ügyet, mégcsak koordinálni sem. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a gépek vám­mentes behozatalát, ugyan­csak az államtitkár vála­szolt. Elmondta, azt kell pontosan kidolgozni, hogy ez a mentességből eredő megtakarítás ne a keres­kedők zsebébe kerüljön, ha­GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Mind többen szorulnak gondoskodásra (Folytatás az 1. oldalról.) lési tanácsadó rendszer. Természetes, hogy a meg­változott körülmények nap­jainkban újabb alkalmaz­kodást igényelnek. A pomázi székhelyű GYIVI irányításával Pest megyében három nevelő- otthon működik: Abonyba és Váedukára fiúkat, Szobra lányokat helyeznek el. Bentlakásos gyógypedagó­giai ' intézet Csobánkán, Cegléden, Gyomron és Ve- csésen van. Ezekben a la­kók 40-60 százaléka része­sül állami gondozásban, másik részük családokból közvetlenül kerül ide. Ifjú­sági otthon Nagykőrösön van, ahol 20 leány fér el. — Ha minden igaz, ak­kor rövid időn belül Ér­den gyarapodunk a máso­dik ifjúsági otthonnal. A 16 fiatalkorú fiú felvételét már megkezdtük — újsá­golta örömmel Kerekes András, a GYIVI általános igazgatóhelyettese. Megyénkben is megje­lentek az úgynevezett — merthogy alakulóban lévő forma ez, nincs még rájuk érvényes jogszabály — nem a termelők, vállalko­zók ennyivel olcsóbban jus­sanak gépekhez. Persze a honi mezőgépgyártást nem tehetik ki — lényeges, hogy meddig lehet elmenni az engedményben — a vám­mentes külföldi konkuren­ciának. Nagy illúzió azt képzelni, hogy a vám rend­kívül megemeli az árakat. Ezek a masinák önmaguk­ban drágák, nem a magyar fizetésekhez szabottak. Elhangzott az a kérdés is, mikor szűnik meg, hogy egyes téeszvezetők tettéi alapján általánosítanak. Sárossy László hangsúlyoz­ta, nem a foglalkozáson múlik, hogy ki a hitvány vagy tisztességes. Rendkí­vül károsnak vélte azt a korábbi igen éles kam­pányt, amit általában az agrárértelmiség, szövetke­zeti és állami gazdasági ve­zetők ellen folytattak. Igazságtalan volt. Mert a magyar mezőgazdaság meg­határozó értéke a negyven­ötvenezer jól képzett szak­ember. Egy másik sommá- zatra, hogy a szőlő eladha­tatlan, az államtitkár ki­fejtette,. ez nemcsak Ceglé­den, a történelmi borvidé­keken is súlyos gond. A kormány nem kötelezhet egyetlen feldolgozó üzemet sem, hogy átvegye az alap­anyagot, amikor az abból készített termékeket nem tudja értékesíteni. Dr. Réti Miklós a város országgyűlési képviselője felvetette az új szemléletet hirdető gazdaképző intéze­tek jelentőségét. Szólt egy ígéretes ceglédi kezdemé­nyezésről. Sárossy László — aki kezdettől bábáskodott a megvalósításnál — meg­ígérte, hogy továbbra is támogatja az ügyet. 1 Végezetül az utolsó kér­désről, a magyar termékek érdekvédelméről mindhá­rom szakember kifejtette véleményét, egyetértettek a téma fontosságában. F. F. ★ A fórum 55 perces ösz- szefoglalója ma este tekint­hető meg az MTV 2 csa­tornáján 21.05-ös kezdettel. lakásotthonok, azaz 6-8 fia- tl elhelyezésére alkalmas lakások. Törökbálinton, Sülysápon egy-egy műkö­dik, Szentendrén immár a harmadikat készítik elő. Mindegyikben a GYIVI fel­nőtt szakembere segít a na­pi életvezetés ügyes-bajos dolgaiban, a munkahely megtalálásában. Sok közöt­tük a húsz év fölötti fia­tal, akik továbbra is gon­dozásra szorulnak: nap­jainkra legálisan tolódott ki a korhatár. Az örökbefogadással és a nevelőszülőkkel Bízikné Plagányi Erzsébet, a me­gyei intézet pedagógiai igazgatóhelyettese foglalko­zik. Elmondta: Pest megyé­ben a gondozott gyerekek fele él a 640-650 csalódban. Ez az arány jónak minő­síthető másokhoz képest. A nevelőszülőkhöz került kis­korúak önálló életkezdése általában sikeresebb intéz­ményekben nevelt társaik­nál. Sajnos számtalan ob­jektív körülmény gátolja e hálózat bővülését. — Nem merevedett le ez az ellátó struktúra, mint olykor mondják. Elsősor­ban tartalmilag igazodott az élethez, hogy a legtöbb gyerek egyedi, személyisé­gének megfelelő gondozást kapjon. A korszerűsítésnek persze vannak határai: az épületek zöme más célra épült, mint amire használ­juk. Több speciális csoport elhelyezését kellene meg­oldani. A lakásotthon, if­júsági otthon ilyen irány­ba mutat. Csakhogy ez pénzigériyes dolog. Az egy­házak, önsegélyező egyle­tek, alapítványok, magán- vállalkozók ismét megje­lenhetnének támogatásuk­kal, amire akad néhány jó példa. Föltétlenül szükséges a várva várt gyermek- és ifjúságvédelmi törvény megszületése, ami már meglévő változásokat tör­vényesítene, s tovább gyor­síthatná ezt a folyamatot — mondta Soós Jánosné, a pomázi GYIVI igazgató­nője. Tóth Ferenc Gyorsítják a programot Tízmiiliárd a telefonfejlesztésre A Magyar Távközlési Részvénytársaság az esz­tendő végéig 1,4 milliárd forintot invesztál a megye digitális telefonvonalainak megépítésére. A tervek sze­rint 1994 végére valameny- nyi kézi kapcsolású tele­fonközpontot elektronikus váltaná fel. Ez gyorsítaná az információáramlást, s lehetővé válna azoknak a falvaknak a bekapcsolása a gazdaság vérkeringésé­be, ahol eddig a hiányzó infrastruktúra miatt nem tudtak letelepedni a vál­lalkozók. A Matáv Gödöllőn és térségében 4,5 milliárd fo­rint összértékű projektet hozott létre, hogy három­éves fejlesztési program­jának végéig negyvenezer új előfizetőt kapcsolhas­sanak be a távhívásba. Az egyre növekvő tele­fonigények miatt gyorsít­ják a kétezerig tervezett hálózatfejlesztési ütemet. Azt szeretnék elérni, hogy az idén beadott telefonigé­nyeket 1996 végéig teljesí­teni tudják. A gyorsításra 10 milliárd forintot szánnak. Ennek a pénzügyi alapjait részint saját forrásból teremtették meg, részint az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól kapott hitelből. I. M. Egy politikusról „Egy politikus soha nem lehet »tisztességes«, nem szabad igazat mondania.” — Kinek? Mikor? Miért? Ezek a kérdések vetődtek fel bennem, amikor elolvastam ezt a mondatot. A pontos­sá-* kedvéért hozzá kell ten­nem, hogy a fenti kijelen­tést állítólag Churchill me­moárjából idézte a megkér­dezett. Ennek valódiságáról, Churchillnek a történelem­ben elfoglalt helyéről, a jaltai konferenciáról és sok minden másról, ami nevé­vel kapcsolatban felmerül, most nem érdemes vitat­kozni, de arról talán igen. hogy ezt a megállapítást ma szabad-e alkalmazni. Hosszú évtizedeken át ha­zugságban éltünk, ritkán hallottuk az igazságot. Ha ma sem vagyunk méltók ró, akkor mi változott? Nem tudom, hogy ez az idézet a legjellemzőbb-e a nagy angol politikusra, de valószínűleg nem ez tette őt halhatatlanná. Ha már di­vat a nagv elődök nagy mondásait idézni, talán mag kellene találni azokat a gondolataikat, amelyek miatt példaképként tartjuk őket számon. Az említett kijelentés idé­zőjének szeretnék kedvében járni egy olyan Churchill- gondolattal, amely akár po­litikusaink ars poeticája is lehetne. És akkor talán több hittel nézhetnénk a jö­vőbe: „Nem kínálhatok mást, csak vért, kínt, könnyet és verejtéket... Azt kérdezik, mi a célom? Egy szóval vá­laszolhatok: a győzelem, győzelem minden áron, győ­zelem minden fenyegetés ellenében; győzelem, akár­milyen hosszú, rö ös legyen is az út!” Sz. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents