Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
Képviselői fogadóórák Szeptember 7-én, hétfőn délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 3-as választókörzetnek Farkas Márta, a 12-es választókörzet polgárai részére Kárteszi Ferenc képviselő tart fogadóórát. Szeptember 8-án, kedden délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában az 5-ös választókörzetnek dr. Horváth Ágnes, a 14-es választókörzetben-élők részére dr. Sebök Miklós képviselő tart fogadóórát. Szeptember 9-én, szerdán délután 4-től 6-ig a városháza aulájának az 1-es szobájában a 9-es választókörzetnek Lizik Zoltán, a 10-es választókörzet polgárai részére Károly Ferenc Sándor képviselő tart fogadóórát. Tanfolyamok A helyőrségi klub és az Életfa Bt. közös szervezésében talpmasszázs-, valamint gyógynövényismeret- tanfolyamot indít. A részvevők vizsga után oklevelet szerezhetnek. Az érdeklődők a népművelőnél kaphatnak felvilágosítást vagy a 11-392-es telefonszámon. Ötvennél is több kiállító Megmutathatjuk, mire vagyunk képesek Bár „mini Expónak’’ hirdették meg, valójában ötvennél is több kiállító mutatkozott be a csütörtöki megnyitón a városi sport- csarnokban. A színvonal se mondható alacsonynak, látványosabbnál látványosabb és újabbnál újabb dolgokon akad meg az ember tekintete, ha végigpásztázza a kínálatot. A cikkek többségét meg is lehet vásárolni, illetve rendelni. A kíváncsiskodókra talán a legmélyebb benyomást az eldobható, langyos vasaló tette. Ez a „csoda” az amerikai űrkutatás által kifejlesztett törhetetlen műanyagból készült, s különlegessége, hogy párolt sóval működik. Azért lehet „repülőnek” nevezni, mert olyan könnyű, mint egy hajkefe, és senkinek sem töri össze a lábujját, ha esetleg rápottyan. A másik érdekességnek a Magyar Biztosítók Szövetségének ajánlásával ellátott magas biztonságú acélajtó Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Mezei Gábor és Pócsi Ildikó, Jenéi Sándor és Hódi Ilona, Tóth László és Buresch Annamária, Révész Imre Endre és Koncz Krisztina, Mezei Tamás és Várkonyi Ágnes, Utasi Béla és Bákor Katalin, Dabis János és Ré- kasi Erzsébet Mária, Varga László és Fülöp Krisztina, Zellei Zoltán és Tari Tünde Éva, Nagy Károly és Hörömpő Erika, Patyi Árpád és Molnár Erika, Ba- gi István Lajos és Fábián Anna Mária, Varga Attila és Gál Andrea, Pető József és Kovács Csilla Irén, Bg- di Béla és Kozák Amália, Magyari Tamás és Bálint Zsuzsánna, Bogár Zsolt Imre és Bimbó Zsuzsanna, Kisgvörgv Ferenc és Túri Ildikó, Kazinczy Gyula és Tomasóczki Terézia, Mucs- ka Csaba és Végh Tünde, Bodócs Mihály és Török Márta, Vajda István és Czi- nege Annamária, Sályi Ferenc és Bánszki Ildikó, Juhász Miklós és Deli Her- miri, Varga Attila és Németh Katalin, Hörömpő József és Magyar Edina, Tymcsuk Csaba és Szőke Tünde, Tóth Ferenc és Ka- selák Anita, Kovács Tibor és Pásztor Ágnes. Meghalt: Jakab Józsefné Vidák Anna, Türei Ferenc- né Szabó Erzsébet, Vasvári Sándor, Lestánszki Imre, Csikány György, Nagy Lajos, Szabó József, Csur- gai László, Kiss Józsefné Lánczos Anna, Ungi Péter- né Nagy Erzsébet, Király János. látszott, mivel a betörés- és tűzbiztos ajtó a legnagyobb biztonsági igényeket is kielégíti. Az ajtóhoz tartozó, hengerelt acélból készült keret a legtöbb szabványos falba beszerelhető. Sokan érdeklődtek a különböző biztonsági zárak, riasztórendszerek iránt, amelyen manapság csöppet sem kell csodálkozni. A Pyrocoop Tűzvédelmi Kft. tűz- és munkavédelmi eszközei is sikerre számíthatnak. Az Opál Kereskedelmi Rt. gyönyörű „virágoskerttel” vonult fel, szebbnél szebb cserepes azáleákkal, begóniákkal, ciklámenekéi, kaktuszokkal. A Műanyagipari Kft. a vásár ideje alatt gyártmányait termelői áron értékesíti. A Ceglédi Állami Gazdaság tápokat, takarmányokat, vetőmagokat mutat be, amelyek Gazdaboltjukban megvásárolhatók. Cukrászati költeményektől kezdve csipkefüggönyön át, a fal- és mennyezetburkolatig sok minden megtalálható. Mácz István polgármester megnyitó beszédében biztatott: nézzünk szét, mennyi minden történt itt két év alatt! Tavaly kevesebb kiállító mutatkozott be, mostanában viszont lép- ten-nyomon alakulnak a különféle cégek, vállalkozások, kft.-t, betéti társaságok. Legyünk csak büszkék tehetségünkre, ötleteinkre, alkotásainkra! Az ilyen kiállítások az összetartozás érzését erősíthetik, meg- érezhetjük, hogy jó magyarnak lenni. Ha megmutathatjuk, hogy mire vagyunk képesek... Ha bemutatkozhatunk. Ez az Expo az eljövendő világkiállításra várakozóban azt bizonyítja, hogy lesz mit kiállítanunk. Teremtő tehetségben, ötletben gazdagok vagyunk. (tibay) CEGLÉDI ^rojqp XXXVI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Hazatérés a nagymamához Kedvesek itt az emberek Ha külföldön vagyunk, a vásárlás és a nevezetességek megtekintése mellett gyakran összehasonlítjuk a látottakat a hazai helyzettel. Ha Nyugatról jövünk, akkor nem feltétlenül kedvező a kép, a keleti országokhoz képest viszont itt Kánaán van. Nem beszélve a békéről, ami a nehézségeink ellenére is megfizethetetlen kincs. Természetesen az sem mindegy, hogy mit látnak, milyen tapasztalatokat szereznek nálunk a külföldiek. Cegléden tartózkodott három hétig egy torontói kislány, aki tizenhárom éves, és fiatal kora ellenére, felnőtteket megszégyenítő nyíltsággal beszélt. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen élményekben volt része, mit látott, mit tapasztalt. — Az biztos, hogy nyelvi nehézségeink nem lesznek, mert jól beszélsz magyarul. A szüleid mikor mentek ki Kanadába? — Először is bemutatkozom: Kecskeméti Mónikának hívnak, Torontóban születtem. Édesapám a hetvenes évek közepén disz- szidált. Hiába volt felsőfokú végzettsége, itthon nem tudott megélni. Kint újra el kellett végeznie a munkájához szükséges iskolát. Mivel családot is szeretett volna alapítani, elvette, édesanyámat, aki szintén magyar, és az esküvő időpontjában csak tizenhat éves volt. Hárman Pennázom nem az utó-, enkább is az előkornak, az kik — nyugosztolja Isten ükét — örök békességjük- ben nem vetnek pörös szókat embertársikra, miket is tésznek az mábéliek. Történőit penigleg az nyáridőnek immár elmúlása. Hazatérvén enmagam vakácziójárul, buzgólkodó- lag nekieresztém agár kíváncsiságom az öszvegyűlt újságoknak. Miközben is szemem, mindahány kettő fennenakadozott az egyik czeglédi íródású lap ostor- suhogtatö sorvetésein. Az, ki ama czikkelyt szerzetté mint hírmondó (1), leírván eggy úr emlékjeit, haragu- vó indulattyával az mái ifi- júság közibe csapondozott, mely fortyanásbul bővin löttyedezett az jeleni oskolákra, miképpen azok ta- nojtóira. Az bajvívónak helyen- kint rozsdás fegyverje három erányba mozgolódott, Czeglédi krónika ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér I. O A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. Q Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763, Ad 1.: miként az Lőrincz látogatta dinnye, romlott bévülségű ez kori ifjonci had. Ad 2.: az ántivilág tanházái főben-szűvben tö- kélyes ifjúakat neveltek elé. Ad 3.: vissza kellik parancsolni az régenkori pada- gog regulákat. Viszonton közelébbrül studírözzuk az arát. hogy magunkévá tészjük-é avagy ellenben dehogy, nézzük is iziben íziben por- cikáiban. Citálom — ahogy írva vagyon — újmagyarin az opus súlyosas, sommás állapításait, bátorkodva szemköztibe téve az más tapaszlalású ösmereteket. Eképpenül nyilatkoz: „ ... a mai fiatalság nem tud énekelni.” Mindvala- hány? Eggyetlenben-eggy sem? Tsak lapozni köllött von’ elébb, ahol is ott büszkéllett az hírmondás: ez Kossuth Gymnasium ínekkara Ánglisországban az ragyogó díjjakat szorzotté volt. Hírj ük világraszóló már, mert istenadta tehetség lakozik turkukban. S az szíp hangú dalosok az Táncsics és mind más hellyi tandobában? Bűnlajstromba vétetett azon — esmeg általánosító, egy kalpag alá vevő — tsak kikkondult ítéltetés, mibül is ki világol, hogy versezete- ket sem tudnak előhangoztatni. Nem-e? Hát az sok szép szavallás az magyarórákon, innepségeken, s főképpen díjjas versenyeken?! S ez kellemetes szavú színijátszó, bábozó, műsorozó gyermeki nép?! Miként szög az zsákbul, kibútt amaz írásbul az ellentmondás. Dicszengedel- meket árasztanak az sorok a 60-70 esztendőkkel ezelőtti ifjontok irodalmi míveltségirül, miközben is döífödik szemünket az nagy agancsú szarvashibák. Bizon még az jó pedellus is megvesszejezné a nebulót, az ki Vörüsmarthy-t, Kisfaludi-t ír Vörömarty és Kisfaludy helyette. Amint durungozzák, Tudatják az diófát, kopognak az csontbogyók a földön, ügyképpen zörgedeznek tovább az vádolmányok. Mondá: „A mai fiatalok, de a középkorúak sem tudnak fogalmazni. Egy szép levél megírása gondot jelent...” Az szíp, ides anyanyelvi S annak helyesírása! Sok az vétség ellenibe, bizon ám! Például — abban az írásban benne! Csak az naggyá férgesít kikapkodva: „ösz- sze-vissza” (helyesül összevissza, „tíz tagú” (tíztagú), „évvégi” (év végi), „magyarság-tudat” (magyarság- tudat), „Nobel Díjas” (No- bel-díjas). S az magyaros fogalmazás? Íródott imigyen: „Az olvasást is két gyerek csinálta egyszerre ..(Magyarán szólva: két gyerek olvasott egyszerre.) „ ... az összeadás, kivonás, szorzás és az osztás is elég jól be volt gyakorolva.” (.. .elég jól begyakorolták.) Eképp mívelte verssé az Petőfi nevességű poéta az nagy szent könyv, az Biblia gondolatját: „Más szemében ő a szálkát megleli,/ Magáéban a gerendát feledi .. S az régi oskolájúak, kik olly hévséggel térnek arcul reá az mavilágú ifjúi seregletnek és az ő taná- rasztóiknak, mozdísták fűlikét az bölcs magyari nép tapasztalása, szólásmondása felé: Mindig okosabb a világ. S kik ugyancsak teszik: a jövendőt az elmúltban ke- resszik, az előre nekijek hátra van, kik az háznak pintzéjét rákosnál az padlás helyibe, olvasandják megbékélt szellemmel Arany János tanár úr bölcs intelmét: „És vissza nem foly az időnek árja, / Előre duzzad feltarthatatla- núl.” Költői Ádárn vagyunk testvérek, van két öcsém. — Voltál már Magyarországon, vagy először vagy nálunk? — Apám sokat mesélt a régi országukról, fontolgatta a hazajövetelt, de nem merte megtenni. Félt attól, hogy baja történik. Most már tudja, hogy a mai Magyarországon senkinek sem kell félnie, ö is volt már itthon, az egyik öcsém is járt itt, most én vagyok a soros. — Kinél laksz? — Cegléden, a nagymamámnál, aki mindent megtesz azért, hogy jól érez- zem magam. Vannak még rokonaim Magyarországon, így náluk is töltök egy kis időt. — Igaz, hogy nálatok is nyári szünet van, és eszem ágában sincs, hogy felbosszantsalak, mégis az iskoláról, a tanulásról kérr deznék. Milyen rendszerben folyik a tanítás? — Nálunk is nyolcosztályos az általános iskola, én most végeztem a hetediket. Beszélnék még az óvodáról, ami már iskolai jellegű, s igen jól felkészít az első osztályos teendőkre. Általánosban nem jegyek vannak, hanem betűkkel adják a tudtunkra, hogy hol tartunk. A, B, C, D, E, F — ezek az osztályzatok. Az első a legjobb, az F. pedig az egyest jelenti. Negyedévenként kapunk értesítőt a tanulmányi eredményünkről. — Nálunk solzszor vitatkoznak azon, hogy a tanár néhány pofonnal serkentheti-e jobb tanulásra, illetve magatartásra a gye-, reket. Kanadában van-e testi fenyítés az iskolában? — Szigorúan tilos megütni a tanulókat, igen súlyos büntetés vár arra a tanárra, aki ezt megteszi. — Ne haragudj meg érte, de ha ott lennék gyerek, csak a tanárommal kötözködnék, hiszen úgysem tehet semmit... — Meg is teszik néhá- nyan, de a törvények alc- kor is a gyerekeket védik. Gyakran vannak olyan szituációk, amikor már én is behúznék az osztálytársaimnak a méregtől, de nem tehetem. — Nálunk még csak most éledezik újra a cserkészmozgalom, nálatok viszont hosszabb időre tekint visz- sza. Milyen programotok van? — Időnként elmegyünk sátortáborozni, sütünk, főzünk, ásunk, egyszóval felkészülünk az életre. Fiúk, lányok egyaránt csinálnak mindent. Karácsonykor szoktunk betlehemezni, igaz, csak a magyar családoknál. '* — Összetartanak a kinti magyarok, vagy jó szokáí szerint marják egymást? — Kanadáról tudni kell, hogy mindenkit befogad, és egyformák az emberek, mindegy, hogy milyen ai bőrszínük. Az egy nemzetiségűek összefognak. így at magyarok is, akiknek igen, jó hírük van. — Mi tetszett a legjobban Magyarországon? — Eddig csak képekből ismertem Budapestet, ami fantasztikusan szép város. Voltam fenn a Gellérthegyen, ahonnan csodálatosa kilátás. Legnagyobb élményem az volt, amikor Cse- mőben találkoztam Fekete Lászlóval, aki Magyarország legerősebb embere.— Mikor, és milyen élményekkel térsz haza? — Két hét múlva utazom, annak reményében, hogy jövőre újra jöhetek, ekkor lesz ugyanis Gödöllőn a magyar cserkészek világ- találkozója. Elmondom majd otthon, hogy Mar gyarország mennyire szép ország, és milyen kedvesek itt az emberek. Kóbor Ervin Ma délután Nagy küzdelem lesz A hétvége sportműsorában a Ceglédi Kossuth-IIon- véd NB III-as labdarúgó- csapata — a CVSE-sportte- lepen ma. 16.30 órakor — a Kecskeméti TE együttesét fogadja. A két gárda hagyományosan nagy Avatáson énekeltek A Laing Fűtéstechnikai Kft. napokban átadott üzemcsarnokának avató- jára meghívást kapott a ceglédi Vasutas Énekkar is. Az együttes néhány énekszám — köztük Kodály Esti dal — előadásával aratott sikert. küzdelmet vív egymással, így volt ez legutóbbi ceglédi összecsapásukon is. Akkor a bajnokságra törő KTE remek meccsen vereséget szenvedett, aminek döntő része volt abba«, hogy nem sikerült bajnoki címet nyernie. A Kossuth-Honvéd legutóbb az éllovas otthonában szerzett pontot, javuló, biztató teljesítményt nyújtott. Eddig az KTE négy, a Cegléd három pontot szerzett. Nagy küzdelem várható. Előtte 14.30 órakor az ifjúságiak lépnek pályára. U. L.
