Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
PARLAMENTI MENETREND Három napig, egy órával tovább Külön parlamenti vitanap keretében elemzi (szeptember 16-án) a kormány elmúlt kétéves tevékenységét az Országgyűlés —■ jelentette be Szabad György házelnök szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. A jövő héten megkezdődik az 1993. évi költségvetési irányelvek, valamint a tavalyi költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Folytatják az általános vitát az idei, vagyonpolitikai irányelvekről, valamint a társadalombiztosítási alap tavalyi költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslatról. Ugyancsak folytatódik az állam- polgári jogok országgyűlési biztosáról szóló jogszabályjavaslat megvitatása, a kedd délutáni interpellációkat követően több határozathozatalra is sor kerül. A - zsúfolt program miatt egyébként hétfőtől egy órával meghosszabbodnak az ülésnapok, s már most döntöttek arról, hogy a következő héten három napon át tanácskoznak a honatyák. Ekkor kerül sor a kormány tevékenységéről szóló beszámoló megvitatására, amelyre — szerdán — egy teljes napot szánnak. Az elképzelések szerint Antall József kormányfő és Boross Péter belügyminiszter rövid szóbeli kiegészítést tesz a mintegy 130 oldalas, a nyár során minden képviselőnek eljuttatott -írásos- beszámolóhoz. A házbizottsági ülésen sikerült megállapodni abban, hogy a plenáris vitában felváltva kapnak szót az ellenzéki és a kormánypárti felszólalók. s ezen belül a sorrendet mindkét fél maga határozhatja meg. Újságírói kérdésre válaszolva Szabad György elmondta, hogy a Gombár- levél ügyében az alkotmányügyi bizottság egyelőre elnapolta döntését, az ügyrendi testület pedig még csak szóban adott neki tájékoztatást. Egyébként a házelnök hozzáfűzte: nem döntést, csak lehetséges megoldásra szóló javaslatot kért az illetékes testületektől, amelyekben ellenzéki képviselők is elmondhatják véleményüket, tehát a javaslat széles alapokon nyugvó megoldáshoz segítheti hozzá a Ház elnökét. Szabad György arról is beszámolt, hogy a volt 10 ek közül a két haláleset után egyelőre hát kisgazda-képviselő tette világossá, hogy a meglévő kisgazdapárti frakcióhoz nem kiván csatlakozni, így őket személyükben függetlennek tekinti a Ház vezetése, s ülésrendjük is ennek megfelelő lesz. További egy kisgazda-képviselővel még nem sikerült felvenni a kapcsolatot, Vgrin Emese átült az „egységesülő kisgazdafrakcióba”. Munkaügyi konferencia Gödöllőn Egy évig még nö, utána - reméljük - csökken ALKOTMÁNYT SÉRTETTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK? A parlament alkotmány-, illetve törvénysértően járt el nemrég, amikor a kétharmados többséggel elfogadott önkormányzati törvényt egy úgynevezett „feles” törvénnyel az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó 1992. évi LX. törvénnyel módosította — mondta dr. Köllner Ferenc, a legnagyobb hazai önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a Települési önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, az MTI munkatársának. Úgy vélte: a törvénymódosítással súlyos érdekvédelmet szenvedett a korábban hatpárti megegyezéssel elfogadott önkormányzati törvény, s ennek „eredménye”; hogy nem kapták meg az önkormányzatok jogos tulajdonukat, a tanácsok által alapított, illetve felügyelt gyógyszertári központokat. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy e jogsértő javaslatról, .törvényben biztosított joguk ellenére sem mondhattak véleményt az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek, illetve a megyei önkormányzati közgyűlések. Köllner Ferenc különösen aggasztónak ítélte a helyzetet amiatt is, hogy a megyei vagyonátadó bizottságok augusztus 29-ig, az 1992. évi LX. törvény hatályba lépéséig nem is foglalkoztak a gyógyszertári központok átadásának kérdésével. Ugyanis ha augusztus 28-ig legalább elsőfokon határoztak volna a gyógyszertári központokról, akkor az önkormányzatok számára jogilag lehetőség nyílt volna e határozat megfellebbezésére. Jogszerűtlen magatartásuk azonban egyértelműen felveti az államigazgatási jogkörben okozott kár kérdését is. Mindezeknek a jogi anomáliáknak a feladását levélben kérte a TÖOSZ az igazságügyminisztertől, illetve az Országgyűlés elnökétől, aki a vitatott törvény szavazásakor tévesen, a törvény „feles” jellegéről tájékoztatta a parlamentet. Emellett pedig Boross Péter belügyminisztert is megkeresték a vagyonátadó bizottságok — szerintük hibás — eljárása miatt. — A jövő év végére 900 ezer-1 millió munkanélküli lesz, ezt követően megszűnik a munkanélküliség növekedése — mondotta Holek Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára a „Munkaerőpiac, eszközrendszer, érdekegyeztetés’’ elnevezésű több napos gödöllői konferencia tegnapi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az évezred végéig — objektív körülmények miatt — tartósan 10 százalék feletti munka- nélküliségre kell berendezkedni. Mindent megtesznek a munkanélküliség csökkentése érdekében. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke rámutatott: a szakszervezetek szerint vitatható, hogy a jelenlegi igen magas munkanélküliség törvényszerű-e. Ezt nem lehet az objektív gazdasági szempontokkal magyarázni. A jelenleginél jóval kisebb munkanélküliséget eredményezne, ha a kormányzat hatékonyabban támogatná az új munkahelyek létesítését — megfelelő gazdaságosság esetén —. a régi vállalatok fenntartását. Eddig túl könnyen döntöttek a vállalatok be- csukásáról. Csökkentheti a munkanélküliséget a hazai ipar hatékonyabb vé-. delme, s az is, ha az eredményesebb képzésekkel, átképzésekkel újra elhelyezkedhetnek az állás nélküliek. Rolek Ferenc a szakszervezeti véleményt kommentálva kifejtette: a gazdaságpolitika elsőként az infláció letörésére, a privatizáció ösztönzésére törekedett, s csak ezt követte a munkanélküliség, mérséklése. Csak most — az infláció mérséklésével jutottunk el oda, hogy a prioritások között előrébb kerülhetett a. munkanélküliség kezelése. A konferenciával kapcsoGidrán-teny észszemle Érd-Simonpusztán Mintha kilábolni látszana a hosszan tartó hullámvölgyből a hazai lótenyésztés. Sorra alakulnak a tenyésztői egyesületek, egyre gyakrabban és több helyen rendeznek tenyészszemlé- ket, látványos bemutatókat és versenyeket. Ezek sorában rendezte tegnap és ma Érd-Simonpusztán a Kisbéri Félvér Országos Egyesület a Kőép Kisszövetkezet segítségével az első kisbéri félvér és gidrán fajták tenyészszem- léjét és minősítését, melynek nem kisebb a tétje, mint az, ha a nagy munkabírású és mégis kecses állatok jó minősítést kapnak a Szigorú bíróktól, nos akkor a legkiválóbb egvedek- ből — továbbtenyésztésre — az állam is vásárol. Az egyesület 280 tagjából 100 jelezte részvételét. Kiváló alkalom volt a kétnapos találkozó arra is, hogy az ország különböző részén élő lótenyésztők megismerjék egymást, kicseréljék tenyésztői tapasztalataikat, hasznos információkhoz jussanak. A minősítésen és W ps? V<X| »z+ví 'v . - i Av.-xö' Uvúd...: '• í »1 tm ff ■ '. Pracliinosás — paci módra (Erdősi Agnes felvételei) bemutatón — mint képeink jól mutatják — mintegy száz nemes állat vonult el a zsűrik előtt. Am mindez csak a szakembereknek jelentene eseményt, ha a rendezők nem gondoltak volna a fővárosi és környékbeli lószerető családokra, főként a gyermekekre. Tegnap délután sok színes látnivalóval várták őket. Voltak lovasbemutatók és ugróversenyek, bemutatkoztak a lovas- egyesületek huszárjai is, csákósáli, mentésen. Ma délelőtt 10 órakor tartják a díjkiosztó ünnepséget, előtte pedig azok is megismerkedhetnek a legszebb — díjazott — lovakkal, akik tegnap, munkanap lévén, lemaradtak az eseményről. B. H. latban az államtitkár szólt arról is, hogy Gödöllőn, Pécsett és Szegeden felsőfokú munkaügyi képzést indítanak az egyetemek. Ennek során a munkanélküliekkel. foglalkozó tanácsadókat, a vezetőkiválasztás, a szociális, partneri kapcsolatok szakemberéit oktatják ezekben az intézményekben. A gödöllői egyetem például 10 millió forint támogatást kapott világbanki kölcsönből a programhoz. Ez a képzé« nagy segítséget adhat a —• jelenleg körülbelül 4 ezer dolgozót foglalkoztató —. munkanélkülieket regisztr ráló, azoknak tanácsot adó irodáknak. TURULHÁZA ALAPÍTVÁNY Mire kiváncsi E urópa ? „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.” Ezt a Györffy Istvántól származó idézetet választotta mottójául a most elinduló Turulháza Alapítvány, amely pénteken mutatkozott be Budapesten. Az alapítvány létrehozói nagyszabású feladatra vállalkoztak: Karcag mellett jurtákból álló hagyományőrző települést kívánnak felépíteni, amelynek a magyarok ősi totem- állata, a turulmadár lesz a névadója. Turulháza nyári táborként fog működni, odavár-, ják majd az egész világ magyarjainak képviselőit. A vállalkozás kiötlője, Kun Péter frissen érettségizett debreceni. diák. s ő lelt az alapítvány kuratóriumának elnöke. A két kuratóriumi tag: Kun Péter debreceni gimnáziumi tanár — az elnök édesapja — és Lezsá\ Levente, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumi elnökének, Lezsák Sándornak a fia. Az alapítvány védnökei között található többek között Andrásfalvy Bertalan, Horváth Balázs és Für Lajos miniszterek, Gunda Bála akadémikus, Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos, László Gyula régész, valamint olyan közismert művészek, mint Sinkovits Imre és Szörényi Levente. Terveik között szerepel a Nagykunság egy részének visszamocsarasítása, s természetvédelmi terület létrehozása, a rideg marha és más ősi magyar állatfajok újrahonosítása, a lovas- és íjászsport fejlesztése, a népzenei és kézműves hagyományok ápolása. Szeretnének majd néprajzi múzeumot is nyitni, s egy olyan emlékpark létrehozását is kívánatosnak tartják, amelyben . kopjafáit örökítenék meg a korábban Magyarországon őshonos, de azóta kipusztult állatfajok emlékét. Hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy Karcagon főiskolai oktatás induljon, expedíciókat fognak szervezni, amelyek felkeresik a magyarság keleten élő rokonait. A Turulháza Alapítvány szeptember 12-én, szombaton alapító ünnepséget rendez Karcagon, a múzeumparkban. Az egész napos esemény záróakkordjaként részletek hangzanak el az István, a király című rockoperából, majd táncház szórakoztatja a jelenlévőket. Környezetvédelmi támogatás Megkönnyíti az információcserét Tizenkilenc környezetvédő szervezet kapott úgynevezett modemmel ellátott laptopot csaknem hárommillió forint értékben, hogy a „zöld, ügyekben” egymással kapcsolatot tarthassanak. A számítógépeket minap mutatták be a sajtó képviselőinek. Ezzel a rendszerrel már ma is lehetőségük van a szervezeteknek nagy külföldi környezetvédelmi adatbázisokhoz kapcsolódni, bizonyos hazai adatbázisok igénybevételére is számítanak. A 19 környezetvédelmi szervezet pályázaton nyerte el az Autonómia Alapítvány Partnership-program- jának támogatását. Az alapítvány elsősorban amerikai családi adományokból tartja fenn magát, a környezetvédelmen kívül a szegénység elleni, a vallási, etnikai kisebbségek jogaiért fellépő programokat is támogatja. Múlt évben az alapítvány 7,5 millió forintot adott ezekre a célokra, mintegy egyharmad részben környezetvédelemre. Idén 11,6 millió forint jutott környezetvédelemre, ezen belül a Partnership- programra 7,3 millió forint. Az alapítvány, illetve a Partnership-program több mint 60 környezetvédelmi szervezetnek juttatott bizonyos összeget az említett számítógépes hálózaton kívül a helyi környezetvédelmi programokkal foglalkozó irodák fenntartására, főfoglalkozású munkatársak bérére, különféle tanulmányok készítésére, oktatási feladatok megoldására. <Jfírinn 3
