Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. SZEPTEMBER 39., SZERDA 5 MaximáEis kockázat • • Uvegexport Szentendréről A szentendrei Unilux Üvegipari Kft. alkalmazottai — negyvenen — a százszázalékos olasz tulajdonú társaság vámszabad- területén síküveget dolgoznak fel csillárrá.-Termékeiket külföldre szállítják, elsősorban Németországba és Ausztriába. A vámszabad terület többféle előnyt kínál: az első és a legfontosabb szempont; nem kell semmiféle adót, vámot fizetni. A Még 1990-ben történt, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége kapcsolatot keresett Európa egyik legpatinásabb biztosítótársaságával, a belga ABB-vel. Akkoriban a MOSZ a magyar mezőgazdasági termelők biztosítási problémáira keresett megoldást. A gondok ugyanis hirtelenjében keletkeztek a mezőgazdasági nagyüzemeknél, mivel megszűnt az államilag támogatott biztosítási rendszer az agrár- szektorban. így, ennek következtében új díjtételek léptek életbe, s némely kockázati fajtára nem vállaltak többé biztosítást. cég alkalmazottai mégis forintban kapják a fizetésüket. így szól a jogszabály. A közelmúltban az Unilux mellett megalakult az Italux, amely az előző cég alapítóinak tulajdona. Ez az új társaság kizárólag a csillárok vámexport-ügyei- nek intézésével foglalkozik. Kényelmes megoldás, biztonságosnak tartják, minimális a kockázatuk. síinkre, hogy vajon miből fizetik a közös gazdaságok, a likviditási gondokkal küszködő nagyüzemek az éves, mint hírlik, eléggé borsos biztosítási díjat, az rt. egyik vezető képviselője azt a választ adta, hogy akik nem képesek a szükséges összeget egyszerre befizetni, azoknak díjfizetési haladékot biztosítanak. Kedvezményt kapnak -azok is, akik például előre fizetik be az éves, az adott gazdaságra megállapított díjtételt. Valójában a piac, az adott gazdaság pénzügyi pozíciója dönti el, hogv valóban érdemes-e voksolni az Argosz Rt. mellett. (gyócsi) Harangszentelés Törökbálinton Törökbálint jelentős történelmi múlttal bíró Pest megyei község, históriájának gyökerei egészen az Árpád-korig nyúlnak visz- sza. A krónikák szerint a hajdani település az Árpád-házi királynék budai birtoktestéhez tartozott. A község mai lakói hűek kívánnak lenni a történelmi hagyományokhoz. Ennek ékes bizonyítéka a szombaton, október 3-án megrendezendő ünnepség. Délelőtt 10 órára várják dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspököt, aki felszenteli a templom most elkészült nyolcmázsás harangját., az újjávarázsolt kálváriadombot és a fehér márványból faragott „mindenki keresztjét” a községi temetőben. Mint dr. Pelsőczy Ferenc törökbálinti prépost-plébános /megfogalmazta, a felszentelésre váró „kegyelmi öröm” tárgyai nem kevés anyagi áldozatot jelentettek a falunak, s emellett 110 ember társadalmi munkájára volt szükség ahhoz, hogy e tárgyak méltóképpen fogadhassák az ünneplőket és a vendégeket. A harang és a kálvária szentelése délelőtt 10 és 12 óra között történik, míg az öt méter magas és három tonna súlyú temetőkeresztet délután két órakor szenteli fel a püspök atya. Az ünnep részeként a plébánia énekkara, a férfikar, a fúvószenekar, és a helyi fiatalok zenekara hangversenyt rendez. tó-dór I. M. Rizikó nélküli kockáztatás A magyar vidék biztosítója lehet Felfigyeltek a Közép-Ke- let-Európában végbemenő változásokra a nyugateurópai biztosítótársaságok is, mintegy partnereket keresve vállalkozásaikhoz. Közéjük tartozik a már említett ABB ts, amely a belga farmerek és gazdálkodók tőkéjével alakult meg hat évtizeddel ezelőtt, s ma Belgiumban a 280 működő biztosítótársaság közül az öt legnagyobb közé tartozik. Minap mutatkozott be az ABB-ből kinövő „kistestvér”, az Argosz Részvénytársaság, s annak igazgatótanácsa. Elhangzott, hogy nem csupán biztonságot kíván nyújtani a magyarországi szövetkezeteknek, kisgazdaságoknak, a magyar falvak vállalkozóinak, hanem zavarmentesen beépül a termelő folyamatokba. Vagyis a magyar vidék falvaiba, s a kis- és nagyvárosok életébe, a polgárok otthonába. Szaktanácsokat ad a delikvenseknek,- miközben éberen figyeli a gazdálkodás menetét, mégpedig úgy, mint a görög mitológia százszemű Argosz hercege, akinek álmában nyitva volt ötven szeme. A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Termelő- szövetkezet elnöke, aki mellesleg a MOSZ társelnöke is, elmondotta, hogy szervezetük minimális tőkével vesz részt az Argosz Rt. munkájában. KérdéHulladék típusú találkozások A Nyugatot a Kelettel ösz- szekötő fő közlekedési útvonalon, a Zsámbéki-medencében igazi békebeli tempóban zötyög vonatunk a főváros felé. Van tehát idő és rrv'd gyönyörködni a panorámában vagy éppen bosszankodni az elébünk táruló látványban. Mert a változatos magyar táj szemnek üdítő látvány ugyan, de szájízünket megkeseríti a vaspálya mellett húzódó terület mostohagyerek mivolta. Kilométerről kilométerre itárulkozik előttünk a szánalmas kép: ebek harmincad jóra jutott, elhagyott épületek, évtizedek óta éktelenkedő lepusztult vagy elpusztított romok, törmelékek. És hogy a szomorú látvány teljesebb legyen, szeméttelepek sorozata nyílt színi kiállításban. Ez az élő(halott), hatalmas kirakat nyújtja majd az első benyomásokat a turisták ezreinek, akik nem is olyan sokára az Expóra igyekeznek? Lesz-e elegendő időnk majd rendbe tenni ezt a senki földjét? Mert az évtizedek óta felhalmozódott hulladékot „tűzoltó- munkával” nem lehet megszüntetni. Dunántúli nagyvárosunk szívében évtizedeken át éktelenkedett egy kolónia. Mintegy húsz esztendeje a legfels i szintről érkezett az ukáz: lebontani! Megsemmisíteni! A föld színével egyenlővé tenni! Megtörtént. A szegénységet demonstráló falakat elhordták. A szégyenteljes nyomortanyát a főid színével tették egyenlővé, azaz majdnem ... két évtizeden át megmaradtak a szeméthegyek, a bontási maradványok, a hamarmunka árulkodó hordalékai. Egyelőre csak a jótékony természet szegődött segítőtársul: az enyészetet lassan, de biztosan benövi a burjánzó gaz. Az utód, a város másik pontján épült „modern” lakótelep sem dicsekedhet sok jóval. A betonsivatag ugyan időre elkészült, de körülötte a parkosítás valahogy „elfelejtődött”. Jó másfél évtized elteltével is szeméttelepeken játszik a legifjabb nemzedék a beton oaneh'k árnyékában. Tűzoltótiszt ismerősömmel mintegy két évvel ezelőtt Dorogon jártunk. A település határában egy vegyi üzem működésének végterméke' rozsdás vas- hordókban várnak a jó szerencsére — vagy a katasztrófára az ötvenes évek óta. Emberöltőn keresztül senkinek sem jutott, eszébe, Nézsui vállalkozás Az Észak-Pest megye szélén húzódó kisközség. Né- zsa vezetése ez év augusztusában lakossági szavazás után úgy döntött, hogy kéri megyénkhez csatolását. A főleg szlovák nemzetiségiek lakta településen a málnatermesztés mellett alig akad mezőgazdasági tevékenység, ezért egy esztendeje létrehoztak egy Erigoland nevű kft.-t, amely ma már gyakorlatilag csak nyugati exportra szállítja a gurulós- és lémálnát. A környék gyümölcsfeldolgozásában még jelentős a szilva bértárolása és exportja. A megszűnt Május 1. Termelőszövetkezet helyett így új munkalehetőség kínálkozik a nemsokára Pest megyei településen. Képünk a málnaválogatásról készült, ahol plusz 8 fokos hidegben a helybeliek dolgoznak (Vimola Károly felvétele) FÉLÁLLÁSBÓL FOALLASBÄ Akinek kolompot kötöttek o nyakába... Van olyan polgármester, aki tagadja, van, aki bevallja: 1990 őszén nem volt egészen tisztában azzal, hogy mit jelent valójában a vállalt tisztség. Cserna Ferenc, Újlengyel polgármestere sem mérte fel kellően a rá váró feladatokat. különben nem mondja a képviselőknek: egy ilyen kis településen szükségtelen főállású polgármester. elvégzi ő azt félállásban is. — Abból indultam ki, hosy Újlengyelnek csak 1700 lakosa van. Kis község, kis hogy hatástalanítani kellene ezt az időzített bombát. A hordók ezrei ugyanis „akármilyen” vegyszert is tartalmazhatnak: összetételüket ma már senki nem tudja. Pesszimista jóslat szerint elég lenne egy villámcsapás valamelyik szétkorhadt hordóba, hogy be- ind Íjon a láncreakció. Az igazsághoz tartozik, hogv ott már megépült az égetőmű a baj orvoslására. De mennyi időbe telik, mire az utolsó hordó is megsemmisül? Vajon az ország hány vidékén ülnek még ma is effajta puskaporos hordón? Mert dicső eleink nem elégedtek meg saját szemetünkkel: dolláralamizsnáért külföldről is importáltak veszélyes hulladékot . .. Folytathatnánk a sort itt a hajdani, mára maradt hulladékok árnyékában a bőség zavarával küszködve. Említhetnénk a szovjet csapatok mérhetetlen pusztításait földben, vízben, levegőben. Szólhatnánk a szép magyar tájba fekélyes sebként hasító külszíni bányákról, melyek kétes haszna után számunkra csak a táicsúfító örökség maradt. Kétes dicsőség, hogv bár régóta van környezetvédelmi minisztériumunk, nem volt tervszerű, átgondolt környezetvédelmünk. Talán ma még nem késő, hogy végre magunk vegyük kézbe gyermekeink, unokáink örökségét 1 Lássunk végre hozzá a nagytakarításhoz 1 Tóth Sándor gondok. Aztán egy adott pillanatban rá kellett döbbenjek, hogy a problémák éppúgy megjelennek az én asztalomon is, mint a szomszédos község polgár- mesterén, ahol 1200-zal nagyobb a lélekszám. Február táján fizikailag és szellemileg egyaránt megfáradtam. Márciusban jeleztem a képviselőknek, félállásban nem tudom folytatni. Szó nélkül tudomásul vették, és egyhangúlag megszavazták a státusmódosítást. Április 1-jélől függetlenített polgármesterként dolgozom. Újlengyel 1991 januárjában nyerte el „függetlenségét”, előtte tizenöt évig „élvezte” a ráerőszakolt kényszerházasság minden „áldását” Üjhartyánnal. Pedig a két település kapcsolata viszonylag békés volt. Az viszont tagadhatatlan, bogy a másfél évtizedes kö- zösködés alatt Üjhartyán- ban erőteljesebben mutatkozott meg a fejlődés üteme. — Több konkrét példát is tudnék sorolni, de maradjunk csak a gyógy szertárnál. Tíz évig hajtogatta a lakosság. mennyire unja, hogy Nyáregyházára vagy Har- tyánba kell átjárnia a gyógyszerért. Próbálja elképzelni: ha Nyáregyházára átmegy valaki, az jövetmenet 56 forint. Plusz rámegy a fél napja, mert ritkán jár az autóbusz. Cserna Ferencnek egy fél évébe került, de végül is megoldotta a problémát; ma már van gyógyszertár Újlengyelben is. — Áz egykori székházat kaptuk meg a hernádi Március 15. Mgtsz-től. Közérdekű kötelezettségvállalás címén ingyen lemondtak róla, már át is írták a nevünkre. A forgalmi értéke 2,5 millió forint, a külső és belső felújításra 650 ezret költöttünk, De ezzel nemcsak a gyógyszertár ügyét rendeztük, itt kapott helyet a községi könyvtár, valamint az anya- és csecsemővédelmi rendelő is. Mi sem természetesebb, mint hogy ellátogatunk az új patikába. Ertsey Tamás gyógyszerész július óta napi két órát tölt Újlengyelben; főállásban a hartyánl gyógyszertárat vezeti. — Cserna Ferenc addig kapacitált, míg elvállaltam ezt a munkát is. Gyakorlatilag az ebédszüneteimet töltöm itt, Lengyelben. Az igények felmérése során azt tapasztaltuk, a napi kétórás nyitvatartás elég lesz. Meg kell mondanom, a lakosság örömét tapasztalva, nem bántam meg ezt a pluszmunkát. Mellesleg a forgalom sem lebecsülendő, havi 1,5 millió forint értékű gyógyszerre van kereslet. Cserna Ferenc mezőgazdasági közgazdász, a hernádi tsz-nél dolgozott hosz- szú évekig. Ez idő alatt volt alkalma kitapasztalni, mennyire kötődnek a len- gyeliek a röghöz, mennyire meghatározója a föld a lakosság életének. — A tsz-hez tartozó társközségek közül egyben sem volt annyi földigénylő, mint nálunk. Van ötszáz tsz-la- gunk, ebből háromszáz kéri vissza a földjét. Részt veszek az érdekegyeztető bizottság munkájában, odafigyelek minden döntésére. A lakosság ezt is elvárja a polgármestertől. Épp a napokban mondta valaki ezzel kapcsolatban: akinek kolompot kötöttek a nyakába, annak kötelessége ko- lompolni, s vezetni a nyájat. Tiszta beszéd. Tudom, mit várnak tőlem, és igyekszem eleget tenni. Veszekedés, egymásra acsarko- dás nélkül. Én nem kívánok a tsz-szel tengelyt akasztani, úgy tűnik, nincs is rá szükség, békésen meg tudunk egyezni. Aztán kiki bizonyítson, mire megy a saját földjén, saját erőből. Mert ettől függ majd a község sorsa, a fejlődés üteme. Félidőben járunk. Két év alatt a már leírt változásokon túl megújult, megszépült egy sor községi intézmény,. derűsebb a főutca képe. Lett gáz és telefon, már folynak a tárgyalások ez ügyben is. Mindebből arra kell következtetnünk, hogy Újlengyel csak nyeri az önkormányzati rendszerrel. Ez pedig végső soron a rendszerváltás eredménye. Matala Gy. Oszkár
