Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. SZEPTEMBER 30., SZERDA HÁZHOZ MENNEK A MODERN KISBIRÓK Helyi lapok a demokrácia fórumai (Folytatás az 1. oldalról.) nem vagyunk kivételek ez alól mi sem, bizonyság rá a helyi lapok nagy száma. A külső szemlélő számá­ra ma talán meglepő, hogy átlagban a megye szinte minden második települé­sér jelenik meg újság, ezen azonban különösebben nem ütközött meg a kutató, a szakember. Rádi Katalin, a Pes' Megyei Levéltár mun­katársa emlékeztetett rá, hogy az ország középső ré­giója a magyar sajtótörté­netben évszázadokra visz- szamenően jelentős helyet kapott. Nyomdáival, újság­jaival, szerkesztőivel, szer­zőivel Vác, Szentendre vagy éppen első német nemzetiségi humoros nép­lapjával Budakeszi már a múlt században beírta ne­vét a krónikákba. Máthé György nyugdíjas könyvtáros, az 1987-ben a városi lapok újjászervező­désében élen járó Szent­endre és Vidéke egyik első szerkesztője tudományos igényű előadásban adott áttekintést a helyi lapokr; , és néhány tévhitet is szét­oszlatott. Elmondta például, hogy — tapasztalataik sze­rint — a rendszerváltozást közvetlenül megelőző évek­be a hatalom egyáltalán nem örvendezett a sajtó- monopóliumána’ lazítását célzó törekvéseknek, kevés kivételtől eltekintve akadá­lyozta azokat. Az idő tájt jobbára úgynevezett civil szerveződések, például egyesületek, társaskörök kí­sérleteztek öncenzúrázatlan fórumok megteremtésével, Szentendrén például — s másutt is — jó ideig kul­turális műsorfüzet formájá­ban játszották ki a tiltó szabályokat. Jellemző, hogy az „igazi” helyi újság csak egy évvel később kapta meg a bejelenési engedélyt, s vált hivatalosan is legá­lissá. Ugyancsak a rend­szerváltozást közvetlenül megelőző időkben látott napvilágot a Zsámbéki Me­dence, a Tájvédelmi Egye­sület kiadványaként és a Kalász című újság, a Buda­kalásziak Baráti Köre ki­adásában. 1988, a lapenge­délyezések éve újabb len­dületet adott, bár a Száz­halombattai Hírtükör vagv a Naszály még a helyi párt- és állami vezetők ál­dásával kerülhetett a piac­ra. A helyhatósági válasz­tásokat követően mind több önkormányzat ítélte úgy, hogy eredményes működé­séhez nélkülözhetetlen a lakosság rendszeres tájé­koztatása, és a helyi újság bizonyos rangot is ad a te­lepülésnek. Az első önkor­mányzati fórumok egyike volt Gödöllőn a Városházi Tudósítások, Érden, Ör­kényben, Ráckevén. Biator- bágyon a helyi lap De ugyancsak újságot adott ki a többi között Szob, Má- rianosztra, Kakucs, Erdő­kertes, Vasad, Galgahévíz, Váchartyán. Milyen ma Pest megyé­ben a helyi sajtó? Rendkí­vül sokszínű. Magánszemé­lyek, pártok, vallási közös­ségek, baráti csoportosulá­sok jegyeznek gyakran egy- egy újságot. A kiadványok külső megjelenésükben az igényességre törekszenek, bár többnyire füzet formá- júak, és az anyagi feltéte­lek, valamint a nyomdai viszonyok határt szabnak a lehetőségeknek. Ezek a la­pok általában a demokrá­cia, a demokratikus közélet fórumai, szinte kizárólag a helyi információk közlésére helyezik a hangsúlyt, s emiatt »olvasottak, s mind gyakrabban nyereségesek is. Igaz, szerkesztőik, szer­zőik többnyire lelkesedés­ből, pátriájuk iránti elkö­telezettségből dolgoznak, és gyakran kénytelenek meg­küzdeni a függetlenségü­kért, az őszinte, nyílt szóért. Helyenként beszivá­rognak a lapokba a párt­viszályok is, ám miként ezt tegnap a fórum részt­vevői szinte egyöntetűen hangsúlyozták: ezek a vi­ták nem igazán érdeklik, foglalkoztatják a polgáro­kat. A helyi újságok a ha­misságot, az úgynevezett csúsztatásokat sem bírják el. a kistelepüléseken mel­lébeszélni nem lehet. A hi­telesség igény velük szem­ben, s ezért is az elismerés, miként ez a tegnapi '’óru­mon Kasza Péter, niliscsa- bai polgármester ragy ép­pen Bajor Nagy Ernő, a köztiszteletben álló heves újságíró-szerkesztő szavai­ból is kiderült. (deregán) Vágóhíd nem, húsüzem igen Szentendrei határozat A Tófenéken nem lesz vágóhíd — írtuk nyári tu­dósításunk címeként. Az öbuda Termelőszövetkezet Szentendre és Pomáz kö­zött lévő épületében dr. Szétagh Jenő előzőleg ha­tósági engedélyt kapott egy kisvágóhíd építésére. Szent­endre város Pannónia te­lepi körzetének lakossága felháborodott a hír halla­tán, s tiltakozva a várható környezeti ártalmak miatt, az építkezés leállítását kö­vetelték, Ennék hatására a vállalkozó visszalépett, de mivel már jelentős össze­geket költött az építkezés­re, kártérítési igényt he­lyezett kilátásba. Ezt há­rom változatban el is ké­szítette. A városi önkormányzat legutóbbi ülésén a máso­dik változatot fogadták el. Eszerint nem vágóhíd, ha­nem húsfeldolgozó üzem létesül. Szétagh Jenő igé­nye 3 millió 650 ezer fo­rint, de a képviselők az összeg csökkentését kérik. Tévedések Tévedtem, beismerem, de mit kell ennek ekko­ra feneket keríteni. Másokkal is megesik, mind téved, aki dolgozik. Tévedtem, rosszul adagoltam a keveréket, túl sok volt a bitumen, az ásványolaj, ezért lett hi­deg az aszfalt. De csak néhány méteren, igazán jelentéktelen az a néhány méter. Hogy beragad a cipősarok? És ha nem volna aszfalt? Akkor a sárba ragadna. A kocsik? Majd lassítanak. Itt kü­lönben sincs kanyar. Tévedtem, ezért ez a sok hűhó? Nem ellenőriz­tem a tárcsákat. Búzára volt állítva, pedig teg­nap is kukoricát szedett a gép. Alig lehet vagy egy mázsa. Megfizetem, ha nagyon akarják, de ne higgyék, hogy csak én tévedek. Tévedtem! Nagy volt a felfordulás. Aznap ma­ga volt a negyedik. Mit kell ilyen cirkuszt csap­ni, azért a,vacak vakbélért? Benne felejtettem a templomot. Semmiség az egész, Felvágjuk és ki­veszem. A kollégám egyszer az ollót felejtette a sebben, ne törődjön vele, egykettőre felgyógyul. Ülök a nyomdában, olvasom a holnap megjele­nő lapot, minden idegszálammal az ezerszám hemzsegő betűkhöz kötözöm magam. Elborzadok a gondolatra, ha felidézem magamban a veszélyt, a szörnyű dinamitot, amelyik alkalmasint ott lapul alattomosan mindehik ékezetben, minden leírt szóban, valamennyi írásjelben. Elszörnye- dek, ha felidézem magamban a szörnyű példá­kat. a nyomdai manóknak ezeket a rút, nevetsé­ges és siralmas mesterkedéseit. És elgondolko­dom a magam lehetőségein. Mert mi történik ak­kor, ha holnap megjelenik a lap, és az üzemben nem bútor, hanem bú tor készül, a titokzatos agyból titokzatos ágy lesz, a verébből véreb, a bé­kés őszelő fegyvert ragad és mindent össze lő. És még ki tudja mennyi furcsaság és gorombaság és sértés. És akkor zarándokolhatok az előfizetők ez­reihez és mondhatom: elnézést, tévedtem, de hát ki nem téved, csak aki nem dolgozik. De ugyan mit mond a váltókezelő, és a pilóta és az űrhajós, s kinek mondja, de egyáltalán mondhatja-e a katona, aki ott ül egy interkonti­nentális rakéta gombjánál: elnézést emberiség, té­vedésből semmisítettelek meg. Paizs Tibor KÓKAIAK ÖRÖME Nyélbe ütött gázügylet MUNKAHELYET TEREMTENEK Zsámbéki csokoládé Tele van a sajtó kelle­metlen hírekkel, kevés a bér, magasak az árak és riasztó a helyzet a mun­kaerőpiacon. Sokan visszasírják a ré­gi szép időket, amikor csak mímelték a munkát. Ebben a nagy panaszáradatban senki nem akarja észre­venni a változásokat. Igaz, nem látványosak ezek a változások, de mindenkép­pen jelzés értékűek. A károgó hitetleneknek tudomásul kell venni, hogy az átmeneti nehézségek után jobb idők következ­nek. Elég, ha elmegy az ember Zsámbékra. A te­lepülés bejáratánál csak balra kell fordulni és már­is látja a változást, A Struktúra Építőipari Rt. kivitelezésében építe­nek egy üzemcsarnokot, amelyben nemsokára iro­dabútorokat gyártanak. A munka ütemére jel­lemző, hogy nemrég még sík mező állt a mostani félkész csarnok helyén. Csada Ferenc műszakve­zető elmondta, hogy né­hány nap alatt befejezik a talpkoszorú öntését, ezt követően pedig megkezdik a téglafalazást. Őrjártunk­kor az utolsó négyzetméte­rekre kenték rá a tűzvédő bevonatot. Ha minden igaz és tar­tani tudják az ütemtervet, akkor három-négy hónap múlva megszervezhetik az első termékbemutatót az itt készült irodabútorok­ból. Zink Imre polgármester örvend minden olyan lehe­tőségnek, amelynek célja a munkanélküliség gondjá­nak az enyhítése. Tudja ő jól, hogy eltelt az az idő, amikor százak számára ter­veztek és építettek gyár- óriásokat. Most annak is örvend, ha negyven-ötven személyt tudnak munká­hoz juttatni. Ezért üdvözölte öröm­mel a svéd tőke megjele­nését is. Kimérték már a területet, nemsokára áll­ni fog az építmény és ta­vasszal szállítják majd a modern gépsorokat, ame­lyek csokoládét fognak gyártani. Természetesen a két ipa­ri beruházás nem oldja meg a zsámbéki munka- nélküliek gondját, de min­denképpen biztos megél­hetést jelentenek 60-70 családnak. P. J. Földgázt vezetnek Kó- kán, ami a megyében nem egyedi esemény, a Sülysáp árnyékában meghúzódó fa­luban viszont annál in­kább. Dr. Németh András jegyző örömmel újságolta, hogy naponta nyolc-tíz ilyen okmányra kerül pe­csét, együtt a felek aláírá­sával. Közel négyszáz csa­ládi házban már bizonyo­san föidgázzal fűtenek a közeli jövőben, de a jelent­kezésnek még közel sincs vége. Ebből látható — véle­kedtek a kókai községhá­zán —, hogy nem igazoló- dot: a borúlátók prognózi­sa. Ök azt jósolták, hogy mire a régóta dédelgetett álom megvalósul, s a por­ták előtt megy el a gáz, ad­dig kiürül az emberek pénztárcája, nem mernek A csarnok váza már elkészült (Vimola Károly felvétele) megkockáztatni ekkora ki­adást. Ezzel szemben százhar­minc kókai család igényel­te, hogy már az idei télen gázenergiával fűthessen. Csakhogy ebben az évben a Tigáz Rt. a megállapo­dás értelmében mindössze száz köbméter földgázt szolgáltathat óránként. Ez a mennyiség viszont csak száz lakáshoz elegendő. A fóti kivitelező Infraservice Termelő és Szolgáltató Kft. mindenekelőtt a legfonto­sabb középületek gázveze­tékeit fekteti !e. December 31-ig ily módon az iskola, óvoda, polgármesteri hiva­tal gázfűtésű közintézmény lesz. Az utóbbi munkálato­kat a kft. gyakorlatilag in­gyen végzi, az önkormány­zat csak az anyagköltséget fizeti. Engedményre, pontosab­ban hiteire ugyancsak szá­mítanak a kókaiak. A szer­ződés „ára” negyvenezer fo­rint, amit az OTP hitelez, az ügyfélnek. Az igénylőla­pokat éppen ezekben a na­pokban — szeptember 29-ig — gyűjtik a községházán. Enyhíti a kiadást, hogy amint üzembe helyezték a vezetéket, a beíizetett ösz- szegből 15 százalék közmű- fejlesztési díj címén hiva­talból visszajár. A polgá­rok pénztárcáját persze így is próbára teszi a beruhá­zás. Terveztetni keli a la­kás gázvezetését, a kémé­nyeket minősíttetni, javí­tani. „Arat” tehát a Pest Megyei Kéményseprő Vál­lalat, hiszen ő az erre jo­gosult. A belső gázszerelést a szolgáltató veszi át meg­határozott tarifa ellenében. Az órát viszont díjtalanul adja, míg a nyomáscsök­kentő 4-5 ezer forint, plusz a szerkezet bekötése, be­üzemelése ... A teljes kó­kai gázveték 1993. augusz­tus 31-ig épül meg. (túth) Korunk embere egyre szívesebben fordul a ter­mészet felé. Ez nemcsak a kirándulásokban nyilvánul meg, hanem a napról nap­ra közismertebb és elter­jedtebb gyógymódokban is. A kerepestarcsai Flór Fe­renc Kórházban az orvosi kezelések mellett jól meg­férnek a gyógynövényeket népszerűsítő boltocskák, de az intézmény vezetői ezen is túlléptek. Biofit egészségvédő klub indul, amelynek kez­dő előadására ma, szep­tember 30-án kerül sor, 15 órai kezdettel. A rendez­vény a kórház tanácster­mében lesz, és minden ér­deklődőt szeretettel vár­nak. A programot dr. Török Szilveszter nyitja meg, elő­adásának címe: „Bioener­getika a hazai természet- gyógyászatban”. A megjelent érdeklődők­nek bemutatókat tartanak az egészséges életmóddal kapcsolatosan, biotermé­keket árusítanak. Az elis­mert Ribena üditőket gyár­tó cég termékeiből lesz helyszíni kóstoló és re- formétel-kóstoló. A kórház vezetősége tag­sági igazolványokat bocsát a látogatók rendelkezésére. P. A. Biofit egészségvédelem

Next

/
Thumbnails
Contents