Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. SZEPTEMBER 39.. SZERDA A feszültség forrása Hankiss Elemér Családorvos! konzultációs szolgálat Egészségünk védelmében Visszavonják a törvénytervezetet ? Páiíy leváltása nem személyi kérdés nőkkel. Az államtitkár — egy kérdésre válaszolva — úgy vélekedett, hogy ilyen feszült helyzetben kívánatos és logikus, hogy az ország két közjogi méltósága ebben a kérdésben eszmét cseréljen. A médiatörvényről szólva Katona Tamás nem tartotta kizártnak, hogy a kormány a törvénytervezetet az Országgyűléstől visszavonja, tekintettel a médiatörvény kétharmadosságának tisztázatlanságára. Néhány pszichiátriai betegség ma már szinte népbetegségnek számít Magyarországon. Jelentős a depresszióban, az álmatlanságban szenvedők száma, sok a szorongással küzdő beteg, az alkoholfüggőség is számos egészségügyi problémát okoz. A mentálhigiénés zavarok testi, betegségeket is kiválthatnak. A beteggel elsőként a családorvosok foglalkoznak. akiknek munkájához szeretne segítséget nyújtani a Semmelweis Oktató Kórházban a családi orvosok számára megnyíló Pszichofarmako- lóaiai Konzultációs Szolgálat. A Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat és az amerikai Upjohn gyógyszertári képviselet által rendezett szakmai fórumon az előadók és a családorvosok hangsúlyozták: széles körű felmérések azt bizonyítják, hogy a pszichofarmakono- kat — altatókat, nyugtátokat — elsősorban az alapellátásban használják fel. A konzultációt a családorvosok ingyenesen vehetik igénybe a SOTE Oktató Kórházában — kedden és csütörtökönként —, ahol szakemberek állnak az or- voskollégák rendelkezésére. Amerikai-magyar tudományos együttműködés Közös kutatómunka Húsz évvel ezelőtt, 1972. július 7-én írták alá a Magyar Kulturális Kapcsolatok Intézete és az amerikai egyesült államokbeli National Science Foundation (NSF) együttműködési megállapodását. Tegnap, az évforduló alkalmából, ünnepséget tartottak az MTA Zenetudományi Intézetének budavári épületében. Az ünnepség részvevőit Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte, majd Walter E. Massey, az NSF főigazgatója méltatta a 20 éve kötött szerződést és az eredményeképp létrejött együttműködést. Ezt követően az együttműködés konkrét formáit értékelte több neves amerikai és magyar tudós, közöttük Pungor Ernő professzor, tárca nélküli miniszter. Az 1972-es amerikai— magyar szerződés elsősorban a műszaki és a természettudományok területén ad lehetőséget a közös munkára. A jelentősége abban van, hogy a korábbi cserelátogatások helyett valódi együttműködésre nyitott lehetőséget a két ország tudósai között. Az 1980-ban megszűnt Kulturális Kapcsolatok Intézetének ezen feladatait az MTA vette át. 1972 és 1980 között 38 közös kutatási projekt indult és 5 workshop került megrendezésre, 1981-től mostanáig pedig 86 közös kutatási projekt és 11 workshop kapott támogatást. Európai Karitászkonferencia Az okokat kell felszámolni lakta faluban három szlovákiai vendégtanár tanítja a gyerekeket. El tud képzelni hasonló oktatócserétf — Ennek elvi akadálya nincs, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy valami rígi törvényt előásva ne gördítenének akadályt az ilyen kísérletek elé. A szlovákiai magyaroknak egyébként is az a törekvése, hogy az ottani magyarokból képezzenek minél több pedagógust. — Hogyan látja a hamarosan független Szlovákia jövőjét Európában? — Ügy látom, Szlovákia mostani vezetősége számára nem fontos a szomszédokkal való jó viszony kialakítása. Az a gyanúm, ennek hamarosan nagy ára lesz, mert Európa fe’í h ladva. Nyugaton igencsak számon tartják, hogy melyik orj szagnak milyen a viszonya közvetlen szomszédaival. Eg.y_ kicsit félek Szlovákia jövőbeli elszigetelődésétől. H. Z. Önök szerint Mátészalka jó? Vannak körök, amelyek — legalábbis ez tűnik ki egyesek rettegéséből — ki akarnak más köröket rekeszteni. Ezek a körök, mármint a ki- rekeszteni vágyók eleddig senkit nem rekesz- tettek ki, ám a másik oldal ugyanezt nem mondhatja el magáról. Mert- állítólag Csurka István akar kirekeszteni, ám mégis a Csurka ellen harcba szálló Kerényi Imre ajánlotta országvilág előtt, hogy Csurkát rekesszük ki, természetesen a hozzá tartozó emberekkel. együtt. Pálfy sem akart kirekeszteni, még Tom Lantost sem, csak tudatta: ott az USA-ban sem eszik forrón a kását. Ügy hiszem, most majd Chrudinák Alajos következik, aki esetleg Tőkés László többszöri megkérdezésével tett kísérletet azon magyarok kirekesztésére, akik a nagyváradi püspök helyett, teszem azt, Farkasházi Tivadar szellemiségére voksolnak. De én — nem önvédelemből mondom — még a farkasházistákat sem akarom kirekeszteni. hiszen tudom: tévedés áldozatai. Nem veszik észre, hogy a „demokratikus ellenzék” képtelen a választásokon elszenvedett vereségébe belenyugodni, mindenáron hatalmat akar, ha másutt nem, hát a médiában, ahol a legotthonosabban mozog. De megreszkírozom: ha a tévét holnap a Szabadság térről Mátészalkára költöztetnék, tán megoldható lenne az ügy. Akkor e médiáért reszkető ellenzéki demokrácia azt mondaná: több is veszett Mohácsnál ... Javaslom az illetékeseknek, tegyék meg. S hogy a régiek se maradjanak hoppon, a Szabadság téri házra írják ki: Tőzsde, (Vödrös) lenzékkel? — a megegyezés lehetetlensége mellett állást foglalók szájába ad rendkívül fontos érvet. Vagyis Csurka István táborát erősíti az ellenzék által is előnyben részesített nemzeti liberálisokkal szemben. Aligha hihető azonban, hogy a kiválóan képzett te- leviziőelnök mindezt ne mérte volna föl. Mi hát az igazi indok? Esetleg az, hogy lépésével lehetetlenné akarja tenni a tárgyalásokat, hogy evvel megakadályozza a törvény megalkotását, s így aztán ne kelljen lemondania tisztségéről? Ez a megoldás nem lehetetlen. Mégis módfelett kockázatos vállalkozás Hankissnak erre rájátszania, hiszen a miniszterelnök megtalálhatja azt a jogi lehetőséget, amely által eltávolíthatja öt a Televízió éléről. De vajon megteszi-e mindezt a mostani helyzetben Antall József? Vállalja-e annak a kockázatát, hogy a mostanság hozzá igen barátságos sajtó Csurka István szekértáborába sorolja? Hankiss Elemér elhatározását az is befolyásolhatta, hogy a csütörtöki tüntetés bebizonyította: a baloldali-liberális ellenzék is képes megmozdítani annyi embert, mint a nemzeti erők. A Televízió elnöke esetleg számít arra, hogy a kormányfő — tekintettel az éleződő belpolitikai helyzetre ■— nem akarja a feszültséget még az ő eltávolításával is növelni. Pálfy G. István leváltása után mégis inkább az a kérdés, hogy mi okoz kisebb feszültséget: ha megy Hankiss, vagy ha marad? Hardi I’ctcr vagyis hogy november 30-ig az Országgyűlés elfogadja a médiatörvényt. A törvény megszületése tehát tovább késik. Talán senki sem tudja, hogy pontosan meddig. Egy azonban már most is biztos. Pálfy G. István leváltásával a médiatörvény esélyeit nemcsak Csurka István ítéli meg a lehető legpesszimistábban. Ahogy a tegnapi lapokban olvashattuk, Katona Tamás is. * ★ Miért éppen most váltotta le Hankiss Elemér Pálfy G. Istvánt? A Televízió elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján két indokkal hozakodott elő. Az egyik az a bizonyos levél, amelyet a főszerkesztőtől kapott, a másik pedig az, hogy az általa szerkesztett műsorok elfogultak, kormánypártiak. Mindkét indok mondvacsináltnak tűnik. Egyrészt ugyanis abban a bizonyos levélben nem az együttműködés megtagadásáról van szó, hanem arról, hogy Pálfy írásban kíván érintkezni Hankissal. Jó oka volt erre: verba volant, scripta manent. A szó elszáll. az írás megmarad. Az elfogultságról pedig csak annyit: a két hírműsor irányvonala az elmúlt hetekben, hónapokban nem változott. Két év után éppen most fogyott volna el Hankiss türelme? Nehezen hihető. Ha viszont mégis igazak volnának Hankiss indokai, az olyan politikai dilettantizmusról tanúskodna, amely már önmagában is bizonyítja alkalmatlanságát jelenlegi tisztségére. Hiszen a legnagyobb kormánypártban folyó vitában — lehet-e egyezkedni az elAmikor a köztársasági elnök július elején ismét megtagadta a Rádió és a Televízió elnökének felmentését, két fő nézet kristályosodott ki a vezető kormánypártban a helyzet megoldását illetően. Az egyik szerint fel kell gyorsítani a médiatörvény megalkotását. S mivel a törvény kétharmados, keresni kell az ellenzékkel a tisztességes megegyezés lehe- -töségét. Ennek a nézetnek a képviselője Katona Tamás államtitkár. A másik irányzatot Csurka István vezeti. Véleménye szerint az ellenzékkel lehetetlen egyezségre jutni, ezért a kormányfőnek élnie kell törvény adta lehetőségeivel, s megfelelő határozottsággal rendet kell teremtenie a rádió és a televízió háza táján. Az első nézet képviselői az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaiként hetente többször is leültek az ellenzékkel tárgyalni. Az hamarosan bebizonyosodott, hogy az előre jelzett időpontokat nem tudják tartani. (Munkájukat éppen ma kellene lezárniuk.) A lényeges, valóban kölcsönös engedményeket kívánó kérdések megtárgyalásáig éppen hogy eljutottak. A mostani tárgyalások sikerében bízók az utcán követelték az elnökök eltávolítását. Seprűkkel, transzparensekkel, szónoklatok- kel. Kinek-kinek meglehet a véleménye arról, hogy a két megoldás körül melyik a célravezetőbb. Katona Tamás tegnapi tájékoztatása szerint „sem a kormány, sem az ellenzék nincs abban a helyzetben, hogy eleget tudjon tenni az Alkotmánybíróság elméletileg helyes követelésének”, Törvényhozók látogatása Duray Miklós Szlovákia jövőjéről gyár Országgyűlés most tárgyalja a nemzetiségi törvényt. Ennek kapcsán az egyik képviselő elmondotta nekem, hogy választókerületében az egyik, szlovákok (Folytatás az 1. oldalról.) nak-e a nyelvhasználat eddig be nem tartott törvényi szabályai. Ügy vélem, ez bekövetkezik. — Képviselő úr! A mamegelőzően Antall József háromnegyed órás megbeszélést folytatott Katona Tamással — még nem született megállapodás,' a testület várhatóan az esti órákban ismét összeül. Az államtitkár egy kérdésre válaszolva emlékeztetett arra. hogy Hankiss Elemér hétfői tettével a nehezen létrehozott bizalmi háttér, egy hallgatólagos megállapodás sérüli meg. Pálfy G. István leváltása ezért nem személyi kérdés. A kormány nyilván megtesz minden lépést, hogy valamilyen új garanciális megállapodás létrejöjjön, és a dolgok ne az utcán dőljenek el — hangsúlyozta az államtitkár. A kormánynak nem szándéka, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök között a feszültség növekedjen, inkább az az érdeke: ez a feszültség — ha van — inkább csökkenjen vagy megszűnjön — fejtette ki az államtitkár. A miniszterelnök döntésétől függ azonban, hogy találkozót kezdeményez ez ügyben a köztársasági el„Nem a Pálfy-ügyet tárgyaltuk, hanem azt: hogyan lehet a rádió- és televíziótörvényt a hétfőn történtek ellenére megmenteni úgy, hogy ne kerüljön sor végletes vagy erőszakos lépésekre semelyik részről”. Ezt Katona Tamás, a média-ügyekért felelős államtitkár mondta el, a kormány úgynevezett médiabizottságának keddi ülését követően újságíróknak. A bizottságot a kormány hívta össze annak megvizsgálására, hogy a média- törvényhez benyújtott ellenzéki módosító javaslatok közül melyeket tudja a koalíció elfogadni. Katona Tamás az MTI kérdésére válaszolva megerősítette: az ülésen kialakítandó álláspont befolyásolja majd azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a médiaügybén tesz. A bizottság véleményéről tájékoztatják a miniszterelnököt, a továbbiakról majd ő és a kabinet hoz döntést, a kormány soron következő ülésén. A kedd délelőtti konzultációin — amelyet egyetértettek abban, hogy a közvéleményen keresztül nyomást kell gyakorolni a kormányokra a menekültek befogadásáért. Az Európai Karitász felhívást fog intézni a kormányokhoz, hogy nagyobb mértékben segítsék azokat az országokat, amelyek a menekültáradatban közvetlenül is érintettek. A szervezet véleménye szerint: nem elég csak a menekülteket segíteni, hanem a menekültáramlás okait kell megszüntetni, és szakadatlanul fáradozni kell a politikai és gazdasági igazságtalanságok enyhítésén. Caritas Europa elnöke, a szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján. A püspök rámutatott: a világ szinte minden országában működik karitászszervezet, amelyek a katolikus egyházon belül a leghatásosabb „szociális lelkipásztori munkát végzik”. A Magyar Kari- t-ász többek között öregek otthonát, fogyatékosok otthonát, vak gyerekek intézetét és családsegítő központot működtet. A tanácskozáson szóba került a ménekültkérdés is. A részvevők konkrét határozatot nem hoztak, de Az Európai Karitász- szervezetek egyesülése Budapesten tartotta konferenciáját szeptember 24-e és 29-e között. A fórum témája a „Karitász-együtt- működés Európában, a politikai átalakulás nyomában” volt. — A konferencia történelmi esemény, hiszen először rendezzük olyan országban, amelyik az egykori szovjet blokkhoz tartozott. Ez a helyszínválasztás is mutatja: mennyire fontos számunkra Közép- Kelet-Eúrópa — mondta William Kenney püspök, a
