Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. SZEPTEMBER 30., SZERDA Amerikai, olasz és francia vélemények Iliescu gondot jelent Különszerződés Németországgal? Meciar túlkapása Brit hitel Moszkvának London 280 millió főni értékű hitelt nyújt Moszk­vának. s ehhez kormány- garanciát is ad a brit kor­mány — vált ismertté ked­den az orosz fővárosban, ahoi megnyílt az orosz- brit kereskedelmi és befek­tetési vegyes bizottság első ülése. A tanácskozásra Moszkvába érkezett Mi­chael HaseUine brit keres­kedelmi és pénzügyi minisz­ter, akit a nan folyamán fogadott Jegor Gajdar ügy­vezető kormányfő és Alek- szandr Sohin miniszterel­nök-helyettes. Új atomerőmű Kólában Befejeződött a Taja-öböl- be telepített kínai atomerő­mű építése és berendezése — jelentette az amerikai AP—DJ gazdasági hírügy­nökség. A szakemberek megkezdték a reaktorok tesztelését, arról azonban nincs értesülés, hogy a Hongkong közelében fekvő létesítmény mikor kezdi meg a tényleges működést. Kubai nyitás A kubai kormány megál­lapodott Horvátországgal és Szlovéniával a diplomá­ciai kapcsolatok felvételé­ről — jelentette be a ha­vannai külügyminisztérium a kubai központi pártlap­ban, a Granmában kedden publikált közleményben. Washingtoni kormányzati körökben nem csekély ag­godalommal fogadják azo­kat a híreket, hogy Ion Iliescu elnök és a Front a jelek szerint többséget sze­rez a romániai választáso­kon. A fejlemény tükrében ismét fellángolt a vita ar­ról, megadják-e most a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az országnak. Ügy tűnik, néhány évre Románia lesz a térség egye'len országa, amelyet volt kommunista vezet — írta keddi bukaresti tudó­sításában a The Washing­ton Post. Biztosra veszi Iliescu megválasztását az olasz Corriere della Sera is, de rejtély számára, hogy mi­lyen kormány alakítható a szavazatok eloszlása alap­ján meglehetősen széttöre­A hétfői záráskor fel­jegyzett mélységi rekordot is alulmúlta az amerikai valuta jenárfolyama a ked­di tokiói nyitás pillanatá­ban. A dollár 119,38 jenes szinten kezdte a jegyzési napot, vagyis a hétfői zá­róárfolyamnál 0,27 jennel alacsonyabb értéken. A kor­szerű valutatőzsdei mód­szerek fél évszázada tör­tént bevezetése óta még nem regisztráltak ilyen dezettnek tűnő parlament­ben. Iliescu a vidék és a bányászok szavazataival győzött, noha a fővárosban és más városokban alulma­radt. és elveszítette korábbi szavazatainak felét. A ne­heze azonban csak most következik. A La Repubblica szerint Gheorghe Funar szélsőséges — magyar-, cigány- és zsi­dóellenes — pártja Iliescut fogja támogatni, s erre az elnöknek szüksége is van annak ellenére, hogy ez a párt nemzetközi körök sze­mében igen kellemetlen társaság. Több francia lap is egybehangzóan az isme­retlentől való félelemmel magyarázza a vasárnap megtartott romániai válasz­tások eredményét, Ion Iliescu elnök sikerét. alacsony nyitőszintet a dol­lár esetében a japán fővá­rosban. Ugyanakkor újabb re­kordmélypontra süllyedt a rubel árfolyama a dollárral szemben a moszkvai bank­közi devizapiacon — jelen­tette a francia AFP és az osztrák APA hírügynökség. Az orosz valuta értéke 254 rubel/dollárra esett visz- sza. Turistainvázió Keletről? Az orosz kormány 1993. január 1-jétől törli el a külföldi utazásokat érintő utolsó adminisztratív kor­látozást, a kiutazási enge­délyt. Az orosz külügymi­nisztérium becslései sze­rint a korlátozások meg­szüntetése után rövid időn belül várhatóan húszmillió ember adja majd be útle­vélkérelmét. Gorbacsov Az oroszországi válság­ból kivezető út közös kere­sését sürgette Mihail Gor­bacsov. A volt szovjet el­nök keddi sajtóértekezletén nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy visszatér a nagypolitikába, de — mint mondotta — még nem jött el a cselekvés ideje. Töb­bek között kijelentette, hogy amíg az ország to­vább halad a reformok és Günter Krause német közlekedési miniszter a du­nai vízműrendszer körül folyó magyar—csehszlovák és magyar—szlovák vitával kapcsolatban felajánlotta, hogy rendelkezésre bocsát­ja mindazokat a szakisme­reteket, amelyekkel Német­ország vízügyi építési, víz­tani téren rendelkezik. El­A szlovák sajtó kedden is foglalkozott azzal a kér­déssel, hogy megvalósítha­tó-e az a múlt heti Me- "ciar-javaslat, amely azt szorgalmazza, hogy Német­ország külön, önálló szer­ződést kössön Szlovákiá­val, és ily módon „megosz- sza” az érvényes csehszlo­vák—német szerződést. visszatér? a demokratizálás útján, ad­dig hajlandó támogatni Borisz Jelcint. Ezzel együtt nem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy csalódott az orosz államfőben, mert „többet várt tőle”. Utalva arra, hogy már korábban is több ízben szorgalmazta, ezúttal is késznek mutatko­zott az elnökkel folytatandó eszmecserére, ahelyett, hogy a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. képzelhető lenne az is, hogy német szakemberek — az Európai Közösségek esetle­ges bevonásával — műszaki alternatív megoldásokban működhetnének közre — közölte kedden az MTI bon­ni tudósítójával Gert-Jür­gen Scholz, a német közle­kedési miniszter helyettes szóvivője. Ivan Miklós, a Polgári Demokrata Unió (ODÚ — korábban VPN) elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón a Meciar-kormány eddigi „legdurvább politikai túl­kapásának” nevezte a kü­lönszerződésről szóló indít­ványt. Miklós szerint ez a csehellenesnek is minősít­hető javaslat végső soron Szlovákia érdekeit sérti, feszültségeket teremthet a cseh—szlovák viszohyban. Még negyedmillió németföldön A korábbi szovjet hadse­reg Kelet-Németországban állomásozó katonáinak a fele már elhagyta Német­országot, de még így is ne­gyedmillió katonának, pol­gári alkalmazottnak és csa­ládtagnak kell visszatérme hazájába a szerződésben rögzített végső határidőig, 1994. december 31-ig — kö­zölte Berlinben egy keddi hír szerint Hartmut Foertsch vezérőrnagy. • • Ötezer halott Tádzsikisztánban A Tádzsikisztán déli kör­zeteiben folyó polgárhábi- rú nem kevesebb, mint öt­ezer halálos áldozatot köve­telt az elmúlt négy hónap­ban — jelentette be ked­den Nurali Kurbanov, Kur- gan-Tübe megye elöljárósá­gának vezetője. Mélyponton a dollár és a rubel Német közreműködés a vízlépcső ügyében MAGYARORSZÁG (Folytatás az 1. oldalról.) Gál Zoltán, a Magyar Szocialista Párt frakcióve­zetője cáfolta Csépe Béla azon kijelentését, hogy az utca az előző hetek során kétszer is felemelte szavát. Mint mondotta: a csütörtö­kön utcára vonulók nem követelték senkinek sem a leváltását, csendesen álltak ki elveik mellett. Ugyanak­kor — fűzte hozzá az MSZP képviselője — egy középvezető leváltásának ügye nem parlamenti téma, ami az: az a médiatörvény. Sajnos az utóbbi hetek ese­ményei kétségessé teszik ennek megszületését, pedig arra mihamarabb szükség lenne, mert a társadalom nem érti a médiák körül kialakult hisztériát. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) szerint szere za­varba kerül a parlament, ha autonóm intézmények belügyeivel kapcsolatban nyilvánít véleményt. A de­mokrácia döntő kérdése, hogy a magyar állam, a kormány és a parlament milyen viszonyt alakít ki a költségvetésből finanszíro­zott független intézmények­kel. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője reagálva a Tamás Gáspár Miklós ál­tal elmondottakra hangsú­lyozta: Pálfy G. István fel­mentése esetében igen is a valódi sajtószabadság dur­va megsértéséről van szó. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakció- vezetője úgy vélekedett, hogy az aktuális törvény­hozási munkát is érinti a televízió elnökének dönté­se. A koalíciós pártok a médiatörvényt tartják hosszú távú megoldásnak, ezért igyekeztek minden olyan lépést kerülni, amely megnehezítené a megegye­zést. A hétfőn történtek azonban egyoldalú elmoz­dulást jelentenek, és nagy­mértékben megnehezítik a médiatörvényhez szükséges konszenzus kialakulását Szabó János, a 37-es frakció vezetője úgy véle­kedett, hogy a televízió nem tölti be közszolgálati szerepét, nem segíti a kilá­balást az erkölcsi válságból. Tagadta azt a nézetet, hogy a médiavita pótcselekvés lenne; „amíg nem lesz rend e kérdésben, más kérdé­sekben sem lehet előrelép­ni”. Véleménye szerint a régi eszmeiség képviselői ellentámadásba lendültek. Szabó János konklúziója: rendet kell teremteni. Balogh Gábor független képviselő az elhúzódó vita lezárását javasolta. Ügy­rendi indítványát az Or­szággyűlés elfogadta. liarcza Imre független képviselő napirend előtti felszólalásában a nyugdíja­sok kilátástalan helyzetére hívta fel az országgyűlés figyelmét. A napirend elfogadása után az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebb­ségekről szóló törvényja­vaslat általános vitájával folytatta munkáját. A téma előadója: Nagy Ferenc Jó­zsef tárca nélküli miniszter volt. Expozéjában elmondotta: az előkészítésbe bevonták az úgynevezett Kisebbségi Kerékasztalt, és kikérték minden számba vehető ki­sebbség véleményét is. A javaslat több fejezetével kapcsolatban megegyezés jött létre a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Kerékasztal­ban képviselt szervezetek között. A tavaly szeptem­berre elkészült közös terve­zetnek a kodifikációs mun­kálatai azonban — mint látható — hosszú időt vet­tek igénybe. Tökéletes és mindenki érdekét kielégítő törvénytervezetet lehetetlen elvárni — húzta alá Nagy Ferenc József. A jogi sza­bályozás alapvető célja, hogy hozzájáruljon a ki­sebbségek asszimilációjá­nak megállítálához. A ter­vezet részletesen szabályoz­za a kisebbségek kö­zösségi jogait. Ennek ér­vényesítésére biztosítja a kisebbségek helyi és or­szágos önkormányzatai­nak létrehozását. A minisz­ter véleménye szerint az önkormányzatok nem egye­sülési jogon alapuló szerve­ződések lennének, hanem közjogi hatáskörrel rendel­keznének. A kisebbségek­nek — külön törvényben meghatározott módon — jogot biztosít a tervezet az országgyűlési képviseletre is. Egyéni kisebbségi jog­ként kívánják többek kö­zött elismerni: a valamely etnikai csoporthoz, kisebb­séghez való tartozás válla­lását; a politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális esélyegyenlőséget; az anyanyelvű oktatásban és művelődésben történő rész­vételt. Az expozét követően Fo­dor Gábor, az emberi jogi bizottság elnöke az új sza­bályozás politikai jelentő­ségére hívta fel a figyel­met. Az emberi jogi bizottság által létrehozott hatpárti munkacsoport vezetője, Lukács Tamás (KDNP) sze­rint gazdagítani fogja az európai jogrendszert, ha a magyar parlament elfogad­ja a kisebbségi jogok most kidolgozott szabályozását. Az alkotmányügyi bizottság nevében Salamon László elnök bejelentette: egyhan­gúlag támogatják a javaslat általános vitára bocsátását. Ezután az egyes képviselő- csoportok vezérszónokai kaptak szót a több mint két órán át tartó vitában. Ezt követően az általános vitát elnapolták. (Lapzártakor az Ország- gyűlés folytatta munkáját.) PARLAMENTI NAPLÓ A többség a kisebbség foglya? A külügyi szóvivő tájékoztatója Jelentős találkozók október elején A bős—nagymarosi kér­déskörrel . kapcsolatosan Antall József kormányfő levelet intézett a cseh­szlovák miniszterelnökhöz — jelentette be Herman Já­nos külügyi szóvivő szoká­sos keddi tájékoztatóján. A szóvivő a levél tartalmát összegezve elmondta: a ma­gyar miniszterelnök sajná­lattal nyugtázta, hogy a csehszlovák fél nem haj­landó közös beadványt ter­jeszteni a Hágai Nemzet­közi Bíróság elé a vízlép­cső vitás kérdéseiről. A magyar fél gyanakkor to­vábbra is szorgalmazza egy háromoldalú szakértői bi­zottság felállítását az Euró­pai Közösség képviselőinek bevonásával. Herman János mindehhez hozzátette: a magyar delegáció készen áll arra, hogy már a napokban megkezdjék az erre vonat­kozó szakértői egyeztetést, illetve az idevágó doku­mentumok elkészítését. További külügyi témákat ismertetve a szóvivő tájé­koztatott arról, hogy októ­ber 7-én határ menti kor­mányfői találkozóra kerül sor Franz Vranitzky oszt­rák szövetségi kancellár és Antall József miniszterel­nök között Eisenstadtban, az Esterházy-kastélyban. A két kormányfő az időszerű nemzetközi ügyek mellett áttekinti a magyar—oszt­rák gazdasági együttműkö­dés kérdéseit is. A fontosabb diplomáciai eseményeket taglalva Her­man János elmondta: Je­szenszky Géza külügymi­niszter október 5-én Luxemburgban részt vesz a visegrádi országok és a li- zenkettek külügyminiszte­reinek találkozóján. A külügyi szóvivő tájé­koztatott arról is, hogy ok­tóber első napjaiban több rangos külföldi vendég ér­kezik hazánkba. így októ­ber 5—7. között Göncz Ár­pád köztársasági elnök meghívására Budapesten tartózkodik majd Kanada főkormányzója. A főkor­mányzó, aki Kanada ál­lamfője, megbeszéléseket folytat a magyar köztársa­sági elnökkel és a minisz­terelnökkel. Herman Janos végezetül ismertette azt a magyar ja­vaslatot. amelyet hazánk a bécsi EBEÉ biztonsági együttműködési fórumon terjesztett a plenum elé, konkrét feladatokat is megfogalmazva a délszláv válság kezelésével kapcso­latosan. A magyar delegá­ció javaslatának lényege, hogy a bécsi Biztonsági Együttműködési Fórum ke­retében. a londoni konfe­rencia égisze alatt a jugo­szláv utódállamok és a tér­ség többi állama kössenek átfogó fegwerzetkorlátozá- si egyezményt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents