Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

Trabantot Renaultra Üj Renault vásárlásakor a Renault Baumgartner Kft. 100 ezer forint árked­vezményt ad azoknak a ve­vőknek. akik forgalomké­pes. műszaki vizsgával ren­delkező kétütemű Traban­tot. Wartburgot vagy Bar­kas típusú járművet adnak le a cégnek — jelentette be Baumaartner Antal, a kft. ügyvezető igazgatója. Az akció célja kettős, növelni az autószalon forgalmát, egyben kivonni a környe­zetszennyező kétütemű jár­műveket a forgalomból. A cég tulajdonosa hangsú­lyozta: csak a rendszámmal rendelkező, üzemképes, le­vizsgázott autókat veszik át. amelyek sorsa egyelőre nem tisztázott, de magyarorszá­gi forgalomba biztosan nem kerülnek vissza. Az akció egyelőre csak a budapesti Renault-szalonban érvé­nyes. KÉZKÖZELBEN LEGYEN Pénz nélkül kudarc Még fél év sem telt el nyitása óta, mégis igazo­lódni látszik, miszerint ér­demes terjeszkedni a me­gyében is. S noha erős a konkurenciaharc, megcél­zott rétegét lassacskán megtalálja a Mezőbank fó­ti kirendeltsége. — Nem könnyű a lakos­ság által megismert és megszokott bankokkal ver­senyezni — mondja Gá- mán József kirendeltség­vezető —, cégünk mégis úgy ítélte meg, van ke­resnivalója e körzetben. Itt is erőteljesen formáló­dik egy vállalkozói réteg, s manapság, amikor rend­kívül fontos, hogy kézkö­zeiben legyen a pénzinté­zet — érdemes jelentkezni. A kereskedelmi bankok profiljának megfelelően a magán- és a társas vállal­kozások pénzügyeit intéz­zük. illetve a lakosság szá­mára is nyitottak vagyunk. Természetesen tudjuk, hogy a körzetben nagy súlyú OTP-vel és takarékszövet­kezettel nem lesz könnyű konkurálni, de megpróbál­juk. A pénzmozgás gyorsasá­ga itt mindenesetre előny. A bankközponton keresz­tül kiépített számítógépes rendszer Igen jó összeköt­tetést biztosít az MNB-vel, a pénzösszegek akár egy nap alatt az ügyfél folyó­számlájára kerülhetnek. S minthogy viszonylag kis kirendeltségről van szó, az ügyfelek egyéni kérésével és igényeivel is foglalkoz­ni tudnak. — Határozottan úgy érez­zük — folytatja Gámán József —, hogy a pillanat­nyi gazdasági pangás után kimozdulhatunk a holtpontról. Már most is van egy anyagilag izmoso­dó réteg, s a kárpótlást és a szövetkezeti átalakulást követően ismét számítani lehet a vállalkozói kedv fellendülésére. Ehhez fel­Érvényben: 1992. szeptember 2. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 119.13 151,92 Ausztrál dollár 53.57 54,81 Belga frank (190) 258.68 263,34 Dán korona 13.83 14,09 Finn márka 19.39 19,79 Francia frank 15,72 16,00 Görög drachma (100) 43,03 43,87 Holland forint 47,51 48,37 Ír font 141,04 143,64 Japán jen (100) 60,69 61,89 Kanadai dollár 62,20 63.60 Kuvaiti dinár 256,19 261,69 Német márka 53,58 54,54 Norvég korona 13,53 13,71 Olasz líra (1000) 70,02 71,30 Osztrák schilling (100) 760,24 773,84 Portugál escudo (100) 61,15 62,25 Spanyol peseta (100) 82,12 83,64 Svájci frank 60,29 61,37 Svéd korona 14,63 14,89 USA-dollár 74,39 75,95 ECU (Közös Piac) 108,28 110,24 tétlenül szükséges a föld­nek. mint jelzálogjogot el­bíró értéknek a létrejötte. Ma még hitelfedezet szem­pontjából gyenge lábakon állnak a kezdők, jóllehet a bankközpontunk már dol­gozik a számukra nyújtan­dó majdpui hitelkonstruk­ciókon. Általában igaz. azonban, hogy az induló vállalkozóknak nehéz a dolguk, hiszen tőkehiány­nyal küszködnek. Akiknek eddig nem volt gyakorla­tuk. s főleg pénzük, azokat gyorsan érheti kudarc. En­nek ellenére ma már lát­hatók kedvező változások, amelyekről reméljük: fel­erősödnek az elkövetkezen­dőkben. Va. G. Kötik már az aszálybatyut A szaktárca úgy ítéli meg, hogy a szárazság okoz­ta kiesés mértékének csök­kenése mellett, a jövő évi jó termés megalapozására is szükség van, s erre ugyan­csak hangsúlyt kell helyez­ni — jelentette ki a hírügy­nökségnek Szerdahelyi Pé­ter, az FM helyettes állam­titkára annak kapcsán, hogy a minisztérium ja­vaslatát e héten tárgyalják meg az ügyben még érin­tett tárcák, valamint az ér­dekképviseletek, s ezután kerül a kormány illetékesei elé a tervezet. Az államtitkár-helyettes elmondta: az aszálykár igen jelentős, s lényegében az ország egész területére ki­terjed. Nagyok a vesztesé­gek többek között kukori­cából, cukorrépából, szőlő­ből, szójából, s a már beta­karított kalászosokból is. Ennek ellenére — húzta alá a minisztériumi vezető — nincs ok nyugtalansápra a hazai ellátást illetően, mert a legérintettebb növé­nyek esetében is garantál­ható az ellátás biztonsága. Kétségtelen viszont, hogy az alacsonyabb takarmány­termelés és az egyéb őszi betakarításé növények ki­sebb termése miatt esetleg áremelésekre lehet majd számítani. Emellett a ter­méskiesés következtében a kormánynak nagyobb fi­gyelmet kell fordítania az agrárkivitel befolyásolásá­ra, valamint a jövő év ele­ji kiegyensúlyozott áruellá­tásra. A konkrét intézkedéseket Szerdahelyi Péter két nagy csoportba sorolta Az egyik az ország teljes területén gazdálkodó termelőre ér­vényes lenne. Míg a másik csak a ténylegesen aszály­kárt szenvedettekre — ez a meghatározás a jelenleg is érvényben lévő földadótör­vényben pontosan körül­határolt — vonatkozna. Ezek az intézkedések szoro­san kapcsolódnak a már meghozott — az őszi mun­kákat segítendő — kor­mányintézkedésekhez. En­nek kapcsán a helyettes ál­lamtitkár emlékeztetett rá: a kormány nemrégiben 10 százalékos kamatmérsék­lésről döntött az őszi mun­kák támogatásával kap­csolatban. Mivel azonban a jelenlegi helyzetben a gaz­dálkodóknak jóval keve­sebb a pénzük, ezért a ked­vezményes kamatozású hi­telek mértékét — hektárra vetítve — megemelik. Például: az őszi gabona vetésénél hektáronként 6500 forintról 10 ezer forintra emelkedne a felvehető hi­tel összege. Ezen belül a búzavetésnél a felvett hite­lek jelentős részére — 50-75 százalékos mértékben — ál­lami garanciát is szeretne elérni a szaktárca. A hitel­határok kitolását javasol­ja a minisztérium az egyéb őszi szántóföldi és kerté­szeti talaj-előkészítés ér­dekében végzett munkákra is. Az aszálykárosnak minő­sülő termelőknél további kedvezmények megadását javasolja az FM. Így továb­bi 10 százalékos kamattá­mogatást; a tavasszal fel­vett, a munkák elindítását szolgáló hitelek még nem törlesztett részére további 10 százalékos kamattámo­gatást; az aszálykár célhi­telére állami garancia- vállalást. Az említett intézkedések együttes anyagi hatása vár­hatóan az idén elérné az 500 millió forintot, míg jö­vőre 2 milliárd forintot ten­ne ki. Az intézkedések fe­dezete ebben az évben csak az intervencióra, illetve a szubvencióra rendelkezés­re álló állami támogatás le­het — mutatott rá a helyet­tes államtitkár. Az ötezres majdnem hatot ér A kárpótlási jegyek szep­tember 1-jei értéke a cím­let szerinti ncvérték 119,1 százaléka. Eszerint az ezer­forintos címlet megnövelt értéke 1191, az ötezer fo­rintosé 5955, a tízezer fo­rintosé pedig 11 910 forint. A kárpótlási törvény ér­telmében bármilyen elfo­gadáskor ezt az értéket kell figyelembe venni. Ez az érték úgy alakul ki, hogy a törvény hatályba lépésétől — 1991. augusz­tus 10-től — számítva a jegybanki alapkamat 75 százalékát kitevő kamattal növelik a kárpótlási je­gyek értékét. A jegyek há­rom évig kamatoznak. A kamattal megnövelt névér­téket veszik figyelembe azoknál, akik kárpótlási jegyeiket önkormányzati bérlakás megvásárlására fordítják, akik az Egzisz­tencia-hitel felvételénél a saját rész fedezetére hasz­nálják az értékpapírjukat, illetve akik állami tulaj­don megvásárlásánál hasz­nálnak kárpótlási jegyet. A fő szabály alól kivé­telt képeznek a földárveré-' sek, amelyeken az úgy­nevezett negyedik kárpót­lási törvény értelmében a címlet szerinti értéket ve­szik figyelembe. Természe­tesen kamattal növelt ér­ték nem vonatkozik azokra az esetekre sem, amikor tulajdonosaik szabadon át­ruházható értékpapírok­ként kezelik kárpótlási je­gyeiket. Védettek a betétek A takarékszövetkezeti be­tétek 00 százalékát kitevő lakossági takarékbetétekre teljes mértékben garanciát vállal az állam, így a csőd­be jutott bankoknak hitele­ző takarékszövekezetek ta­karékbetéteseit semmiképp sem érintheti a bankcsődök hatása — mondta Gergely Sándor, az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke. Nincs, és nem is várható likviditási gond egyik érin­tett takarékszövetkezetnél A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság pályázat útján értékesíti a Visegrád üzletközpontj'ában levő Ágasház éttermét Az étterem hasznos alapteiülete: 272,7 m* besorolása II. osztályú. A pályázatokat szeptember 28-áig lehet benyújtani a következő címre: Visegrád, Mátyás király u. 4. 2025. A pályázat tartalmazza: a pályázó adatain és az ajánlott vételáron kívül, az ajánlott fizetési feltételeket és azok biztosítékait is. Információ beszerezhető: Újsághy Gyula erdészetvezetőnél, cím: Visegrád, Fő u. 2., telefon: (26)-28-025. A pályázatok elbírálására október 5-éig sor kerül. A döntésről a pályázókat írásban értesítik. sem — mondta az elnök. Ugyanakkor nem tagadha­tó, hogy a magyar bank­életre rendkívül kedvezőt­len hatással volt a három pénzintézet körül kialakult botrány, és nem csak bel­földön, hiszen Nyugatról és Amerikából is sűrűn érdek­lődnek azóta: mennyire biztos a magyar pénzpiac. A helyzet kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy a felelőtlen eladósodás kezelésére nálunk nincs jogszabály, mint a fejlett piacgazdaságokban. Az ál­lamnak, Gergely Sándor szerint is, módot kellene ta­lálnia rá, hogy addig is gon­doskodjon valamiképpen a pénzintézeti szereplők biz­tonságáról, amíg az erre szolgáló alapok nem mű­ködnek. (Erre már a Betét- és Folyószámla-tulajdono­sok Érdekvédelmi Szerveze­te is felhívta a figyelmet.) Az OTSZ elnöke azt is el­mondta, még mindig túl ke­vés az információ arról, mi is lett a bankokból megfe­lelő fedezet nélkül kiáram­lott milliárdok sorsa. Véle­ménye szerint alapvető nemzeti érdek, hogy „a gaz­dasági élet ideg központ já- nak számító bankrendszer képes maradjon — és ké­pessé váljon — jeladata el­látására az előbb vagy utóbb szükségképp bekö­vetkező fellendülés bén is", mmn, M-nrr-i- M. 5 Az aszálykárok felmérését követően — ezek a vesztesé­gek mintegy 25-30 milliárd forintra tehetők, írtuk teg­nap — a Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozták azt az intézkedéscsomagot, amellyel segíteni kívánnak a nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak. erdőtelepítés és kitermelés Akácból vágiák a legtöbbet hektáron termeltek ki fát. Pest, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyékben az üzemsze­rű kitermelési lehetőség 90. Komárom és Esztergom megyében pedig 32 százalé­kát termelték ki. Az említett fakitermelé­sek összességükben az er­dőtervi, vagyis az üzemsze­rűen szükséges lehetőségek határain belül valósultak meg. Az elmúlt esztendő­ben a gazdaságok erdőfel­újítást mintegy R ezer, mig erdőtelepítést 4501 hektá­ron valósítottak meg. Információnk szerint az országosan kitermelt akác a különböző fafajokon belül 46 százalékot, míg a nemes nyár 41 százalékot tett ki a szövetkezetek gondozásá­ban lévő erdőkben. Gy. Az idei szárazság nem­csak a szántóföldi növényi kultúrákat sújtotta, hanem a gyümölcsöskerteket s az erdőket Is. Az utóbbiakat erdőtüzek is tizedelték. Pest megyében is többször kel­lett a tűzoltóknak kivonul­niuk a hanyagság, az em­beri gondatlanság következ­tében lángra lobbant er­dőkbe. Hazánk erdőterületeinek a termelőszövetkezeteken belüli gondozása meghalad­ja a félmillió hektárt, s ez az összes erdőknek 30.2 szá­zalékát teszi ki. Az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezetele közel 80 ezer hektáron végeztek úgynevezett első kivitelű erdőfelújítást. Az erdőgaz­dálkodók több mint 30 ezer

Next

/
Thumbnails
Contents