Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

MilOSZ- munkacsoport E&YRE NEHEZEBB AZ ISKOLATÁSKA Segítség tanévkezdéskor Megalakult a Megyei ön- kormányzatok Országos Szövetségének idegenfor­galmi szakértői munkacso­portja. Az alakuló ülésnek Győr adott helyet, mivel a szakértői bizottság munká­jának koordinálását Györ- Moson-Sopron megye vál­lalta a megyei önkormány­zatok érdekvédelmi szerve­zetében. A megyék képviselői az újdonsült munkacsoport el­ső ülésén hangsúlyozták: szeretnék felgyorsítani az idegenforgalom általuk hiá­nyosnak minősített jogi szabályozását szakmai ja­vaslataikkal,. a törvény-elő­készítésben való részvéte­lükkel. Olyan kiadványok megjelentetését indítvá­nyozták, amelyek több or­szág több tartományát, il­letve megyéjét mutatják be a közös régiókban. Mint ki­fejtették: az Alpok—Adria vagy a Duna menti együtt­működésekben új reklám- lehetőségek alakultak ki, ezeket kellene jobban ki­használni. A szakértői munkacso­port egyetértett az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal koncepciójával, amely or­szágos turisztikai informá­ciós hálózat létesítését kez­deményezte. Itt az ősz, amely véget vet a vakációnak, s újra iskolapadba ülteti a diáko­kat, a katedra mellé szólít­ja a tanárokat. Megkezdő­dött az új tanév, ami, úgy ,űnik, egyre többe kerül a családoknak. Egyes felmé­rések szerint vagy hétezer forintot tesz ki a könyvek, füzetek, tanszerek beszer­zése. Ez az összeg egy gyermekre vonatkozik, Tudnak-e az önkormány­zatok némi segítséget nyúj­tani e téren a szülőknek? Ezt tudakoltuk meg a me­gye néhány településén. KISKUNLACHÁZÁN, ahogy Kovács János- jegy­zőtől megtudtuk, idén az általános iskolásoknak egy­ségesen biztosítani tudták az ingyenes tankönyveket. £v végén majd vissza kell adniuk ezeket, hogy jö­vőre más gyerekek jussa­nak ingyen hozzájuk. Emellett természetesen be­iskolázási segélyt adtak a többgyermekes vagy a rá­szoruló családoknak. POMÄZON is hasonló a helyzet, az összes iskolában ingyen kapják a diákok a könyveket — tájékoztatta lapunkat Borosné Horváth Lilla ügyintéző, aki hozzá­tette, hogy mindez kiegé­szül egy másfajta segítség­gel is. Egy népjóléti raktár működik községükben, SZÁZHETVEN ÉVE SZOLGÁL ahol a gyerekek maguk vá­laszthatnak a még jó ál­lapotban levő ruhák közül. A pedagógusok kíséretében mennek el a raktárba, per­sze azok a diákok, akiknek erre szüségük is van. Se­gélyeket is tudott adni az önkormányzat azoknak a családoknak, ahol elkelt a támogatás. TAKSONYBAN is aján­dék tankönyvből tanulhat­nak az általános iskolások ez évben — mondta el kér­désünkre Vargáné dr. Pető Terézia jegyző. Itt is azt a rendszert kívánják kiala­kítani, hogy a gyerekek úgv használják ezeket, hogy a következő tanévben át­adhassák pajtásaiknak. Idén a füzeteket is az ön- kormányzat szerezte be — ugyancsak ingyen •— a ta­nulóknak, ezen kívül a rá­szorulóknak a tanszert is. Vagy háromszázezer forin­tot költöttek erre a célra. ZSÄMBKKON már négy esztendeje annak, hogy megveszik a tankönyveket az általános iskolásoknak. Azt szeretnék elérni, mondta Zink Imre polgár- mester, hogy a Németor­szágban tapasztalt szokás honosodjék meg nálunk. Vagyis aki tönkreteszi a könyvet, kifizeti. Igaz, hogy ott nem árasztják el olyan sokféle tankönyvvel a diá­kokat. • BUDAÖRSÖN minden el­sős nebuló ingyen kapja a tankönyveket. Az étkezési hozzájárulásnál azt is mér­legelik. kinek jár a rászo­rultság okán ez a juttatás. Budaörs egyébként — ahogy Bordás Istvántól, a művelődési csoport vezető­jétől megtudtuk, egy óvo­daátépítést is vállalt a nyáron. A gyerekek szep­tember elsején vehették birtokba az épületet. A ta­valyihoz képest több gyer­mek kezdte meg az óvo­dás-, kisiskoláséletet. BIATORBÁGYON is in­gyenes tankönyvekből ké­szülhetnek fel a tanulók. A tanítók kérésére új típusú könyveket vettek a harma­dik és negyedik osztályo­soknak. Mivel a munkafü­zetekkel együtt ez közel háromszáz forintba került, másképpen — az önkor­mányzat segítsége nélkül — talán nem juthattak volna hozzá a gyerekek. Palovics Lajos polgármester a már vázoltakhoz hozzáfűzte, hogy nyelvtankönyveket is kiválaszthattak a tanárok, a megítélésük szerinti leg­jobbakat. Emellett a rend­kívüli nevelési segélykeret terhére beiskolázási se­gélyt is kaptak a rászoru­lók. A nagycsaládosoknál, ahol négy vagy több gyer­meket nevelnek, a polgár- mester hatáskörében dönt a számukra juttatható tá­mogatásokról. Mindent egybevetve, úgy tűnik, az önkormányzatok­nál átérezték, milyen ter­heket ró a családokra az iskolakezdés. S ahol mód nyílt rá, segítettek ebben. J. Sz. L CÉL A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS Szerződéskötés után Talán egy esztendeje fo­galmazódott meg az a gon­dolat — lévén, hogy Pest megye határos Szlovákiá­val —, mely szerint széle­sebb alapokra kellene he­lyezni kapcsolatainkat. Ne csak intézmények, kultúr- házak és iskolák segítsék egymást, hanem átfogóbb kötődés alakuljon ki az anyaország és az ott élő magyarok között. Ahogy Noseda Tibortól, a megyei önkormányzat tár­sadalompolitikai osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, az elképzeléseket hamaro­san tettek követték. A kö­zelmúltban parafába a két fél — a Csemadok részéről a lévai területi választ­mány képviseletében Kaj- tor Pál elnök, Pest Megye Önkormányzata képvisele­tében dr. Inczédy János, a közgyűlés elnöke — a szer­ződést. Ez a szlovákiai ma­gyar iskolák segítését is magában foglalja az álta­lános kulturális egyezmény elfogadása mellett. Ez utóbbi keretében lehe­tőség nyílik majd* arra, hogy a művészeti egyesüle­tek, bábosok, színházak kölcsönösen megismerjék egymást. A szerződés tar­talmazza azt is, hogy Szlo­vákiában élő magyar gye­rekek nálunk végezhessék tanulmányaikat. Idén a szigetszentmiklósi gimná­ziumban négyen kezdték meg a tanévet. A szomszé­daink részéről felmerült az az igény »is, hogy óvónők és tanítók magyarországi intézményben szerezhesse­nek diplomát. A Pest Me­gyei önkormányzatnál most keresik ennek lehetőségét, a zsámbéki és az esztergo­mi főiskolákon megoldha­tónak látszik e kérdés. A szerződés negyedik részé­hez illeszkedik az a folya­mat, amely a szlovákiai magyar ifjúságot a hazai cserkészmozgalomba kap­csolná be. Mindezen felada­tokra az anyagi hátteret a Pest megyei közgyűlés megteremtette. A szerződés elvi jelentő­ségén túl, ami a lévai te­rület magyarságát megerő­síti abban, hogy az anya­ország szívén viseli sorsu­kat, könyveket, számítógé­peket is kaptak. Megindult a cserkészvezető-képzés, ahol a szlovákiai magyar fiatalok sajátíthatják el ezeket a tudnivalókat. A csereüdültetés is nemsoká­ra beindul, egyelőre a szlo­vák fél küldött gyerekeket Pest megyébe. A már aláírt megálla­podást hamarosan egy má­sik is követi. A megyéi önkormányzat szándékai szerint a szlovákokkal is szeretnének hasonló kap­csolatot kialakítani. Ter­veik szerint különböző pár­tokkal, polgármesterekkel találkoznának, ahol ennek részleteit tárgyalnák meg. Nemrég Zamárdiban tábo­rozáson vettek részt a Pop- rád környéki és Pest me­gyei szlovák nemzetiségű fiatalok. A megyében élő szlovák lakosság képvise­lőivel is keresi az önkor­mányzat a kapcsolatot, hogy a jövőben együtt építhessék a Szlovákiával kialakítandó programokat. A cél az, hogy a nemzeti­ségiek, a kisebbségek bé­kében éljenek, dolgozzanak egymás mellett. —ó. —n. Kérdések a megyeháza tájáról Patinás, szép épület. Kő­iéi százhetven éve áll már a megyeháza, és szolgálja annak közéletét. Valamikor fiz adófizetők pénzén emel­ték. Az elmúlt időszakban, ugyanúgy, mint más. ez is állami tulajdonba került. A tanács működött benne, egészen a két évvel ezelőtti rendszerváltásig. Amikor is új kormány, parlament és a tanácsokat fölváltó ön­kormányzatok alakultak. ÁLLAMI TULAJDONBAN Az utóbbival kapcsolatos törvény értelmében az in­gatlanokat, mely korábban a tanácsoké volt, az önkor­mányzatok örökölték. Ki­véve a műemlék épülete­ket.. A megyeháza pedig ezek közé sorolható. Idő­közben a megyeházán több hivatal kapott helyet. Dr. Inczédy János Pest Megye önkormányzata közgyűlésének elnöke el­mondta, a használattal kap­csolatban nem merültek fel gondok. Sikerült meg­egyezniük, melyik hivatal milyen részt kap, szobák, berendezések és a többi, működéshez szükséges tár­gyi feltételeket illetően. A vagyonátadó bizottság, a jogszabályok rendelkezése értelmében a megyeháza épületének egy részét álla­mi tulajdonban tartja. A megyei önkormányzaté a kezelői jog. Erre a dön­tésre reagált úgy a megyei közgyűlés elnöke, hogy nem tartja szerencsésnek ezt a törvényt. Ugyanis, ha kar­bantartásra kerül majd sor — s ez egy légi épületnél igen valószínű —. a házban lévő, hat-nyolc szervezettel kell egyezségre jutniuk. Ki. mennyit tud áldozni a cél­ra, s ez hogyan fogható össze — vagyis, előrevetítő- dik a gondok, viták árnyé­ka. Kicsit olyan ez — fej­tette ki az elnök — mintha társasházzá nyilvánították volna az épületet. Felhívta már erre a pártok, képvi­selők figyelmét, eddig nem sok eredménnyel. Azért még reménykedik abban, előbb-utóbb sikerrel jár próbálkozása. Talán odafi­gyelnek rá. A JÓ KÖZÉRZET IS HOZZÁJÁRUL Lehet, hogy mindez apró­ságnak tűnik. De a jó köz­érzet hozzájárul az eredmé­nyes munkához. S sokszor a kevésbé jelentős ügyek is számítanak,,, —jisz— Veréb László 260 ezer fo­rint segélyt kapott, neki még az ingóságai nagy ré­sze is odaveszett. Pécel újkori történetébe fekete betűkkel vonult be '92 június 21-e, az őslako­sok szerint az első és má­sodik világháború összesen nem okozott annyi anyagi kárt, mint az idei felhő- szakadás. A napokban jártunk Pé- cele.n, s arra kerestünk vá­laszt, miként birkózott meg a község a nehézségekkel, mennyire sikerült rendez­ni az elszenvedett károkat két és fél hónap alatt. Teleki Gyula polgármes­tertől megtudtuk, a község és a lakosság összkára kö­zel százmillió forint volt. A kormány kiutalt tízmillió forint gyorssegélyt, s a gyömrői önkormányzat fel­hívására beérkezett segé­lyekből is összejött egymil­lió, tíz község egyenként százezer forintot utalt át. Péceli tanulságok Mint kiderült, a biztosító- társaságok nem álltak a helyzet magaslatán, a kár­igények rendezése vonta­tottan folyt. Késve és csak a valós károk töredékét fi­zették. Teleki Gyula véle­ménye szerint szándékosan éltek az^ időhúzás taktiká­jával. Mire a kárfelbecsü- lők kiértek a helyszínre, a károsultak — szorult hely­zetükben — már részben eltüntették a katasztrófa nyomait. — Ez a taktikázás nem emelte a biztosítók hitelét, s ennek két következmé­nye is lesz. Alaposan meg­csappan az ügyfelek szá­ma, másrészt jó néhány perre van kilátás. Az élet­vitelükben tönkretett la­kosságot mindenekelőtt az önkormányzat segítette ki 100—260 ezer forintos se­géllyel, azok kaptak töb­bet, akiknek a házából csak a falak és a tető maradt meg. Másoknak 10-20 ezret juttattunk, főleg ruhára, ágyneműre. — Mit tett annak érde­kében, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló ka­tasztrófa? — Az idei felhőszakadás­hoz hasonlóra még nem volt példa, ám ez nem zár­ja ki egy újabb lehetősé­gét. A mostani árvíz le­vonulása megmutatta a veszélyes gócokat, kita­pasztaltuk, hogy hogyan kell a községet megvédjen i az árvíztől. A kérdés köz­pontjában a Lélek-patak áll. A partján nem volt szolgalmi út, a kertek le­nyúltak a mederig, követ­kezésképp nem _ lehetett medertakaritást és bozótta- lanítást végezni. Ezt az ál­lapotot most megszüntet­tük, a kertek és a patak közt öt méter széles szol­galmi út lett kijelölve, majd sor került a szükséges munkálatok elvégzésére. Rendbe tettük a gátakat, több ezer köbméter isza­pot, földet szállítottunk el, az eldugult víznyelőket ki­takarítottuk. Sajnos a hi­dak és utak rendbetételére már nem maradt pénz. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, a Lélek-patak nem most „bolondult meg” először. Máskor is — főleg hóolvadáskor és nagy őszi esőzések után — félméteres víz állt a patakhoz közeli kertekben. Az akkori ta­nács néhányszor nekidurál- ta magát, hogy rendet tesz, aztán maradt minden a ré­giben. Végkövetkeztetésként — és itt a polgármestert idéz­zük — a pécel iek felléleg­zése csak részleges, pénz hiányában egy helyben to­pognak. A lakosság részé­ről sem érződik már az a kezdeti segítőkészség, mely az első hetekben jellemző volt a községre. Pedig sok dolgot önerőből, társadal­mi munkában is el lehetne végezni. A nyári eset példázza, az én házam az én váram szemlélet nem éppen sze­rencsés, a patak partjáról lespórolt szolgalmi útért az egész község fizetett. Hány ilyen régi hanyag­ságot kell még utólag ren­dezni, jelentős pénzekkel finanszírozni ?! Matula Gy. Oszkár A Maglódi út 91. számú ház még mindig lakatlan, folyik a tatarozása (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents