Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. SZEPTEMBER 23., SZERDA 13 Hadrianus palotája lenne a pisai ferde torony alatt? Egyre nagyobb gondot okoz Olaszország egyik leg­híresebb idegenforgalmi látványossága, az 1173-ban épült pisai ferde torony, amelyet biztonsági okokból már 1990 januárban lezár­tak a látogatók elől. A jelenleg a függőleges­től mintegy öt méterrel „ki­lengő” torony további el­mozdulásának megakadá­lyozására már egy ideje folynak az állagmegőrző munkálatok. de azokat szeptember 30-a után külön engedély nélkül már nem 'folytathatják. Arról van szó ugyanis, hogy — az engedély megadása esetén — októberben összesen 800 tonna súlyú ólomrudakkal akarják megszilárdítani a torony alapját, mert ellen­kező esetben a szakvélemé­nyek szerint komolyan fennáll a torony ledőlésé- nek veszélye. Ennek a munkának előkészítéseként tavaly májusban mór acél- gyűrűket illesztettek a to­ronynak arra az alsó részé­re, ahol az elhelyezendő ólom nyomása várhatóan a legnagyobb lesz. A pisai ferde torony fennállásának 800 esztende­je alatt 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőleges­től- Ez az eltérés — számí­tások szerint — évente egy milliméterrel növekszik. Ugyan csak kétezer év múl­va állhatna elő olyan hely­zet, hogy a torony eldől, de számolni kell előre nem látható tényezőkkel is — mint a talaj hirtelen meg- süllyedése, földrengés vagy az anyag meglágyulása —, amelyek hirtelen katasztró­fát idézhetnek elő. A rendelkezésre álló írá­sos dokmentuimok tanúsá­ga szerint az első próbálko­zások a torony dőlésének megállítására 1839-40-ben történtek,. Akkor megkísé­relték, hogy a pudingpu- haságú talajt a talajvíz el- szivattyúzásával szilárdít­sák meg. Csak jóval ké­sőbb derült ki, hogy ez az eljárás mennyire ártalmas volt. Amikor azután felfedez­ték a betoninjekció techni­káját, természetesen a pi­sai ferde toronynál is ki akarták azt próbálni. 1934- 35-ben injekcióztak először betont a torony alá — utá­na azonban még csak fo­kozódott a dőlés. 1959-re már rég elfelejtették ezt a kiábrándító tapasztalatot, és újabb kísérletet tettek ezzel a módszerrel. 361 fú­rólyukba összesen 93 tonna betont öntöttek. Mindez nem segített azonban — a torony tovább dőlt, még­hozzá gyorsabban, mint az előző években. Az ok: a mélybe injekciózott nagy tömegű beton súlyos hor­Rendeletileg tilos Elnémulnak Caracalla fürdői é televíziós közvetítés jóvoltából világszerte mil­lióknak jelentett felejtha- tetl°n élményt a „három nagy” — Jósé Carreras, Placido Domingo és Lucia­no ’ avarotti — az 1990. évi labdarúgó-világbajnokság végét jelző együttes hang­versenye Róma egyik régé­szeti büszkeségének köz­pontjában, Caracalla fürdői közt. Áz olasz művelődési mi­nisztérium nemrégen ren­deletileg tiltotta meg, hogy a jövőben opera-előadáso­kat és hangversenyeket rendezzenek az 1800 éves romok közt, arra való hi­vatkozással. hogy az ilyen rendezvények rontják a fel­becsülhetetlen értékű mű­emlék állagát. A szeptem­ber végéig tartó idei évad rendezvényeit még meg­tartják. Egészen a minisztériumi rendeletig a Római Opera­háznak — 1940 óta — en­gedélye volt opera-előadá­sok és hangversenyek ren­dezésére Caracalla fürdői­ben. A téglafalú fürdők építé­sét 217-ben fejezték be Ca­racalla római császár (188— 217) uralkodása alatt. Az egyidejűleg 1600 fürdőző befogadására alkalmas in­tézményt, bonyolult fűtő- és hidraulikus berendezései­vel, az ókori Róma legnagy­szerűbb fürdőjeként tartot­ták számon, s a római épí­tészet művészi és technikai színvonalának magas foká­ról tanúskodik. 2,4 millió éves koponya A POLCON POROSODOTT A KENYAI MÚZEUMBAN Az antropológusok évek óta keresik a forró, poros kelet-afrikai árokban az ősember legidősebb marad­ványait. Ez év februárjában meg is találták, de nem a terepen, hanem a Kenyai Nemzeti Múzeum egyik pol­cán porosodva, ahol már 25 éve hevert. Amikor egy an­gol kutatócsoport a hatva­nas évek közepén a kenyai Daringo-tó környékén meg­találta, nem fordítottak rá kellő figyelmet. Most egy amerikai kutató argonizotó­pos módszerrel meghatá­rozta a 7-8 cm-es nagyságú koponyatöredék korát, s az eredményként kapott 2,4 millió év alapján elmond­ható: ez a ma ismert leg­régibb, embertől származó koponyalelet. Az eddigi re­kordot egv Etiópiában ta­lált 1,9 millió éves lelet tar­totta. gonyhoz hasonlóan ráne­hezedett az építmény alap­jaira, és ezzel még jobban lefelé húzta a tornyot. Bonyolítja a helyzetet, hogy a pisai ferde torony most már a régészek érdek­lődésének középpontjába is került, akik gyanítják, hogy az alapok aiatt található Hadrianus római császár palotáinak egyike. Miután az elmúlt hóna- pokbn több sírt — feltehe­tően egy a Krisztus előtti IV. vagy V. században vi­rágzott nekropolis lakosai­nak sírjait — tártak fel, a régészek újabban egy ró­mai kori épület maradvá­nyaira bukkantak, amely­ről feltételezik, hogy a 138- ban elhunyt Hadrianus csá­szár lakhelye volt. A milánói Corriere della Sera jelentése szerint a na­ponta felszínre kerülő újabb és újabb, igen jó ál­lapotban levő fal- és mo­zaikmaradványok arról győzték meg a régészeket, hogy éppen a világhírű fer­de torony alatt bukkantak rá a római kori település jelentős részére. A római kori leletekre egyébként augusztusban tévedésből bukkantak, amikor talaj- vizsgálatokat végeztek a torony megmentése érdeké­ben. A régészek által végzett eredményes feltárások most nehéz választás elé állítják az illetékeseket: adjanak-e elsőbbséget a régészeti ásatásoknak, ami azzal a következménnyel járna, hogy halasztást szen­vedne a ferde torony állag- megóvása, vagy ez utóbbit nyilvánítsák prioritásnak, kockáztatva ezzel a felte­hetően óriási kultúrtörté­neti értékkel bíró régészeti felfedezéseket. Szimbiózisban a baktériummal Föld alatti ökorendszer Romániában óriási bar­langrendszert fedeztek fel, amelyben állatok és növé­nyek fény és jóformán oxi­gén nélkül élnek. Ez az el­ső eset, hogy élőlényeket találtak ennyjre életellenes környezetben — közölte Párizsban egy francia—ro­mán kutatócsoport. A szer­teágazó barlangrendszer Románia délkeleti részé­ben, a Dobrogea fennsík alatt található, és kiterjedé­se meghaladja az ezer négyzetkilométert — mon­dotta Francoise Athías- Binche asszony, a banyuls-i oceanográfiai kutatóintézet munkatársa. Az egyedülálló barlang­ban a kutatók már eddig 27 új állatfajtát fedeztek fel köztük rovarokat és póko­kat. Hogy miként élhetnek kukacok, húsevő rovarok és más állatok szinte teljesen oxigén nélkül, azt Athias­Kőkorszaki keréknyomok A mai Észak-Németor- s:ág területén élő kőkorsza­ki parasztok már 5009 év vei ezelőtt fából készült kordét használtak a teher továbbítására. Ilyen jármű nyomait találták meg ugyanis egy megalitikus sír vizsgálata közben. A kerék nyomokat 20 méter hosszan lehetett követni, és egy 1,2 méter széles, egytengelyű kordé tárcsakerekének 5 cm széles nyomai voltak láthatók. Ugyanakkor nem sikerült a kordét vonó igás- állat nyomaira bukkanni és valószínűnek látszik, hogy a kordét emberek húzták és tolták. A cári csontminták és Fülöp herceg Genetikai ujjlenyomat-vizsgálat Fiilöp herceget felkérhet­nék. segítsen a cári család nemrég megtalált marad­ványainak genetikai azono­sításában — írta a Daily Telegraph című londoni lap. Fülöpnek, II. Erzsébet angol királynő férjének génjei ideálisak lennének az 1918-ban meggyilkolt Alexandra cárnő és gyer­mekei génjeinek összeha­sonlításához. A genetikai „ujjlenyo­mat-vizsgálat” technikája ma már lehetővé teszi, hogy összevessék a csontok­ban megmaradt anyagokat élő személyekével. — Fiilöp herceg közeli rokon, s ami a legfonto­sabb, tiszta anyai ágon. Személye tökéletesen meg­felel a mi szempontunkból — mondta dr. Pavel Ivanov orosz kutató, aki Londonba érkezett, táskájában a szó­ban forgó csontokból vett mintákkal. Ivanov kijelen­tette: a megvizsgálandó ge­netikai* kódok azok, Ame­lyek az anyáról öröklődnek a gyermekekre. A cárnő édesanyja. Alice hercegnő Viktória királynő harmadik gyermeke, Fülöp herceg dédanyja volt. Egyébként II. Erzsébet királynő is távoli rokona a meggyilkolt II. Miklós cár­nak és Alexandrának — állították orosz újságok. Amerikai és orosz szakér­tők összehasonlították a cári család és háztartás tagjairól készült fényképe­ket a kilenc csontvázzal, amelyeket a múlt évben ta­láltak meg az Urál vidékén. Jekatyerinburg mellett. A tudósok azonosították a cár, a cárnő és az öt gyer­mek közül háromnak a csontvázát. Tovább kutat­nak a másik két gyermek maradványai után. A Ro- manov-család élő tagjai azonban még nincsenek tel­jesen meggyőződve arról, hogy valóban a cári csa­lád csontjait találták meg. Ha a végleges'azonosítás megtörténik, el kell dönte­ni, hogy Jekatyerinburgban temessék-e el a földi ma­radványokat, ahogyan a hatóságok tervezik, vagy Szentpétervárra vigyék, és a Romanov-dinasztia más tagjai mellett helyezzék örök nyugalomra. A Buckingham-palota szóvivője egyébként kije­lentette: hivatalosan még nem kaptak felkérést arra, hogy Fiilöp álljon a kutató tudósok rendelkezésére. Binche asszony így magya­rázza: a barlangban külön­leges baktériumok tenyész­nek, amelyek felbontják a kénhidrogént, és ebből fe­dezik energiaszükségletü­ket. Az állatok és a növé­nyek szimbiózisban élnek ezekkel a baktériumokkal, és az anyagcseréjükhöz szükséges energiát kénve­gyületekből és a jelentős mennyiségben jelen lévő metángázból nyerik. A francia kutató szerint egyelőre nem tudni, hogy a most felfedezett romániai föld alatti ökorendszer ön­magában egyedülálló-e, vagy csupán az első ilyen jellegű felfedezés. Elolvadnak a sószobrok? Katasztrófa sújtotta a világon egyedülálló wie- liczkai sóbányát, s már a környék épületeit is fenye­geti. A bányába, ahol a világhírű, sóból faragott szobrok állnak, 170 méteres mélységben nagy mennyisé­gű víz tört be. Mivel a só könnyen oldó­dik, az alámosott vájatok beomlariak, s követi őket a földfelszín is. A talaj több helyen besüllyedt, s hasz­nálhatatlanná tette a vá­roskát Krakkóval összekötő vasútvonalat. A legnagyobb veszély a közelben álló ko­lostort és az azt körülvevő házakat fenyegeti. Külön­leges bizottságot hoztak létre, és kívülről próbál­nak lefúrni az elöntött já­ratokba, hogy a víz kiszi­vattyúzásával megakadá­lyozzák a további kataszt­rófát. Ezer fokon több száz tonna Ókori üveggyár A Krisztus utáni VII. században működött nagy kapacitású üveggyárat fe­deztek fel Tel-Avivtól dél­re, Bet Elazari izraeli hely­ség szomszédságában. Az illetékes izraeli hatóságok közleménve szerint a gyár színes nyersüveget állított elő, amelyet azután iparo­soknak adtak el. Jael Gorin-Rosen izraeli régész szerint az értékes felfedezés nagymértékbe» hozzájárul majd az ókori kultúrák iparágak tanulmá­nyozásához. A régészeknek sikerült feltárniuk 20 kemencét, amelj'ek mindegyikében akár 1000 Celsius-fokon több száz tonnányi üveget tudtak gyártani. Az üveg­gyárra az elmúlt tél kiadós esőzései nyomán útépítés közben bukkantak. Aprópénz helyett óvszer; de tojás is lehet Aprópénzük elfogytával újabban óvszerrel adnak vissza Szemeromorszk ki­kötővárosának boltosai. A „divatot” lapjelentések szerint az újságárusok kezdték, akik, különösen katona vásárlóiknak, a ha­gyományos buszjegy, édes­ség, vagy kis csomag só helyett újabban gumióv­szert nvomnak a kezébe. Egyelőre nem tudni, hogy az üzlettulajdonosok ak­ciójukkal _ a biztonságos szexet szeretnék támogatni, vagy csupán fölös óvszer- készleteiktől akarnak meg­szabadulni. Az orosz televízió egyéb­ként á hírt egy olyan tudó­sítással párosította össze, amelyből kiderült, hogy Burjátföld egyik csirkefel­dolgozójában tojással kezd­ték kifizetni dolgozóikat. „Igazán egyedülálló or­szágban élünk” — kom­mentálta az óvszer- éS\to- jáshíreket a bemondó. Foglalkozási ártalom Szerencsejátékos brit honatyák A tekintélyes brit par­lamenten belüli fogadóiro­da létrehozására tett ja­vaslatot a szigetország fo­gadóirodáinak szövetsége. A bukmékerek ajánlatáról szóló levélre a címzett, Betty Boothroyd alsóházi elnök egyelőre nem vála­szolt. Míg a „speaker” hallgat, egv konzervatív képviselő máris hangosan tiltakozott. Sir Nicholas Fairbairn fel­háborodottan kérdezte: Ezek után mit nyissunk még a parlamentben? Ne­tán bordélyt? A bukmékerek egyebek között azt is javasolták, hogy azok a képviselők, akik kisebb-nagyobb nye­reményeiket — netán — szégyellnék. zsebrevágni, a-zok átutalhatják a pénzt jótékonysági szervezetek­nek. Ám a veszteségeket a tisztelt, ám Fortuna ke­gyeiből kihullott honatyák­nak mindenképpen visel­niük kell. A fogadóirodák' szövetsé­gének elnöke úgy véli, hogy a vállalkozás csakis nyereséges lehet, hiszen szerinte a politikusok fog­lalkozásuknál fogva sze­rencse játékosok — idézte az AFP.

Next

/
Thumbnails
Contents