Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
4Í MAI SZAMUNKBAN EGY RENDŐR NEM RENDŐR (4. oldal) A SZÜLŐFÖLD MÁSA VISEGRÁD ALATT (6. oldal) JAPÁN MATEMATIKA (8. oldal) PARKOK PARKOLŐPÁLYÁN (11. oldal Begyei V ^tiriap ____________________________' \ \ 1 XX XYI. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM Ára: II,50 forint 1992. SZEPTEMBER 22., KEDD Szép Ernő-jutalom Két alkotónak Domahidy Miklós Svájcban élő magyar író Patkol- ni kell a Bársonyt című kötetének, valamint Pozsgai Zsolt ' Viaszmadár című drámájának ítélte a kuratórium idén a.Szép Ernő- jutalmat. A kitüntetéseket a magyar dráma napján, hétfőn Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár adta át a két alkotónak. ANTALL JÓZSEF-INTERJÚ A NEWSWEEKBEN Nem tekintem nácinak Csurka Istvánt „Csurka István egy szókimondó fenegyerek, aki szívesen feszíti pattanásig a húrt”, de aki elsősorban író, és legutóbbi tanulmányának is legfőbb célja a közélet felrázása volt, amelyet sikeresen el is ért — MJ&GZATVEDELMÍ TOBVENY Új szemlélet Az űj magzatvédelmi törvénytervezet sokkal átgondoltabb és jobban előkészített, mint a sok vitát kavaró abortusztörvény volt — tájékoztatta az újságírókat Pusztai 'Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára a tegnap tartott háttérbeszélgetésen. Szemléletváltozásról van szó, mert nem terhességmegszakításról, hanem a magzat életének védelméről beszélnek. A törvény első része tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek az államra hárulnak, nevezetesen, hogy mit tehet az állam az állapotos nő védelmének érdekében. Javasolták, hogy a család szerepének, a fogamzásgátlásnak és az egészségvédelemnek a tanítását építsék be az oktatási rendszerbe. Mindezek érdekében létrehozzák a családvédelmi szolgálatot, amely vállalja az említett ismeretek terjesztését. A szervezet már januártól működne, és a tervek szerint olyan támogató szolgálattá fejleszthető, ahol nem az anyagi, személyi vagy tárgyi feltételek a lényegesek, hanem a tanácsadás. Ebbe a munkába orvosokat, védőnőket, pszichológusokat vonnának be, hogy szociális, pszichés és gyermeknevelési tanácsokkal segítsék a hozzájuk fordulókat. A törvénytervezet két változata közül az A változat kissé szigorúbb, ennek értelmében akkor hajtható végre abortusz, ha a terhesség veszélyezteti az anya életéi, ha a magzaton szellemi vagy fizikai elváltozást észlelnek, illetve, ha a terhesség nemi erőszak eredményeként lépett föl. A B változat nyitottabb, az említett esetek mellé sorolja az anya válsághelyzetét is, azaz, ha a szülés testi, lelki megrendülést vagy társadalmi ellehetetlenülést okozna. Az államtitkár asszony elmondta, azt kellene elérni, hogy ne a magzat életének megszakítása legyen a cél, hanem a nem kívánt terhesség megelőzése. Sikernek számítana, ha az ismeretterjesztés hatására legalább a felére csökkenne az abortuszra jelentkező nők száma. Jobb eredményeket érnénk el, ha a fiatalolt először megismerkednének az élet és a család szépségével, és csak utána gondolnának terhességmegszakításra. A döntések sokkal megfontoltabbak lesznek, ha mindenki tudatában lesz annak, hogy a beavatkozással gyakorlatilag egy magzat életét szakítja meg. P. A. Újdonság a pénzbedobós mosógép Indiaiak a BMV-n Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendégei •— India kiállítói — tartottak sajtótájékoztatót hétfőn a vásárváros konferenciaközpontjában. Surin- der Lal Malik, India budapesti nagykövete, a magyar—indiai kapcsolatokról elmondta: a volt Szovjetunió köztársaságaival és Lengyelországgal kialakított kapcsolataik sokat szenvedtek a változásoktól. de ez Magyarországgal szerencsére nem így van. A két ország kereskedelmi forgalma az utóbbi 5 esztendőben elérte az évi 125—150 millió dollárt. Az indiai cégek szeretnének továbbra is nagy tömegű fogyasztási cikket — foként ruhákat, bőrárut, teát, fűszereket — exportálni Magyarországra. E hagyományos cikkek az indiai kivitel kétharmadát teszik ki, de a jövőben műszaki cikkekből — például személygépkocsikból és kerékpárokból — is többet szándékoznak eladni hazánknak. A mostani vásáron 26 indiai cég állítja ki (Folytatás a 3. oldalon.) hangoztatta egyebek között Antall József miniszterelnök abban az interjúban, amelyet a Newsweek legfrissebb, szeptember 28-i dátummal Európában hétfőn megjelent száma közölt. A neves amerikai politikai-közéleti hetilap szerkesztője, Kenneth AuchinC- loss, illetve a lap varsói irodájánál* vezetője, Andrew Nagorski elsősorban Budapestnek a Közép- Európában élő magyar kisebbséggel kapcsolatos politikájáról, valamint Csurka István tanulmányáról kérdezte a magyar kormányfőt. A magyar kisebbségek helyzetéről szólva Antall József mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont. a helsinki értekezlet záróokmányán alapul, s így többek között Budapest egyszer és mindenkorra lemondott a határok erőszakkal történő megváltoztatásának politikájáról. Magyarországnak azonban kötelessége kapcsolatot tartani a határain kívül élő honfitársaival, és amikor a magyar kormány állást foglal sorsuk alakulásával kapcsolatosan, csupán alkotmányos kötelességét teljesíti — tette hozzá. A jugoszláviai magyarok kapcsán a magyar kormányfő felhívta a figyelmet a Horvátország szerbek által megszállt területeiről elűzött magyarok lehetetlen helyzetére, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem kerül sor _ erőszakos cselekményekre a Vajdaságban. Hozzátette: Budapest támogatja az itt élő magyarok autonómiatörekvéseit. A csehszlovákiai helyzetet , alapvetően más jellegűnek minősítette a magyar miniszterelnök, ahol szerinte nem áll fenn a polgárháború veszélye. Megemlítette ugyanakkor, hogy a szlovák alkotmány nem biztosít megfelelő garanciákat a kisebbségek- számára. A lap azon kezdésére, hogy Csurka István tanulmánya nem tekinthető-e a térségben láthatóan erősödő nacionalizmus egy újabb megnyilvánulásának, Antall József mindenekelőtt eltúlzottnak, „felfújtnalc” nevezte a tanulmány- körül támadt visszhangokat. Hozzátette: a tanulmányban tó- írtak jelentős része kifejezi a magyar népnek az átmenet lassúsága miatt érzett kiábrándultságát, és azt, hogy a jogállamiság elveinek érvényesítése érdekében le kellett mondani a múlt egyes bűnöseinek megbüntetéséről, mivel „tettüket már túl régen” (Folytatás a 3. oldalon.) MÉG NEM KÉSŐ Amikor szombat este a Rádió és a Televízió elnökének leváltása érdekében szervezett tüntetésről hazafelé tartottam autómmal, beltapcsoltam a rádiót. Kíváncsi voltam az eseményről elhangzó tudósításra. Nem csalódtam... A több tízezres tömeget a Rádió munkatársa mindössze ötezernek ítélte. Nem csalódtam, hiszen végső soron azért tüntettünk. hogy ehhez hasonló félretájékoztatásnak, hazugságnak ne legyen tere a közszolgálati médiumokban. Nem csalódtam, de elgondolkodtam: vajon mekkora tömegnek kell az utcára vonulnia, hogy annak eredménye is legyen? S vajon nem csak lesajnálásban lesz részünk mindaddig, amíg a tüntetők a szombatihoz hasonlóan fegyelmezettek? Félreértés ne essék, semmit sem kívánok kevésbé, mint hogy az utcára vonulók erőszakhoz folyamodjanak, ne adj’ isten, vér folyjék. De vajon meddig lehet türelmet kérni a tömegtől? A köztársasági elnök arra hivatkozik, hogy azért nem írja alá a Rádió és a Televízió elnökének fölmentését, mert még nem született meg a médiatörvény. A törvényt előkészítő kulturális bizottság azonban az igazán kényes kérdések — például a médiumelnökök megválasztása — tárgyalását még el sem kezdte. Ezért — s ez nemcsak az én véleményem, hanem számos ország- gyűlési képviselőé is — a médiatörvényre még jó ideig várni kell. A kulisszák mögötti egyezkedés persze bármikor fölgyorsíthatja a törvény megalkotását. Az ellenzékkel való megegyezésnek azonban nincs nagy esélye. Hiszen miért is engednének, amikor birtokon belül vannak?! Ök bármiféle egyezségben csak veszíthetnek. Malcacsságuk viszont feldühítheti a tájékoztatás tisztaságáért aggódókat. A népharag kiprovokálása azonban módfelett kockázatos játék. Ezért volna mindenképpen hasznos, ha a köz- társasági elnök most az egyszer végre valóban önállóan cselekedne, a tanácsadói súgását figyelmen kívül hagyva, aláírná a két elnök leváltását. Most még nem késői Hardi Péter Új helyen a zsibvásár A Dunaharasztl főterén álló első világháborús emlékművet az utóbbi időben nehéz volt megközelíteni. A néha kilométeres sorokban kanyargó autók dudálása, az ott tanyázó piacosok zsivaja és kellemetlenkedése sok gondot okozott a lakosságnak és a polgármesteri hivatalnak egyaránt. Végre kiköltözött az egész piac * Battai lakótelep és a MÁV közötti üres területre, ahová majd autóbuszok szállítják az embereket. Ezzel a szobor életét is megmentették. A megtisztított Hősök tér• ismét méltó az elesett katonák emlékéhez. í9l4á<?SS rx ;yrr {m fw«ak; .l' í'Ü í. Í< C ':i? ' :;p: S ÖUNAMAttAWTN Méltó környezetben áll az emlékmű Ugyanakkora tömeg ostromolja majd az új helyére költözött piacot, mint bent a központban (üancsovszki János felvételei)
