Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP üá Wmi 1992. SZEPTEMBER 22., KEDD ENSZ-közgyűlés New Yorkban Hétfőn közép-európai idő szerint délután New York­ban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 47. ülés­szakának általános vitája, amelyben állam- és kor­mányfők, külügyminiszte­rek fejtik ki országuk ál­láspontját. *A hétfői ülésen szólalt fel George Bush amerikai elnök, majd — többek között — . Alois Mock külügyminiszter. Je­szenszky Géza külügymi­niszter október 1-jén szó­lal fel a közgyűlésben. Algéria Ali Kafi ígérete Ali Kafi algériai elnök megígérte, mindent elkövet azért, hogy az országban helyreálljon a demokrácia. Elnöki tisztének átvétele óta vasárnap mondott első beszédében hangsúlyozta, hogy az állam lankadatla­nul folytatja a szélsőséges fundamentalista csoportok elleni harcát. A DPA emlé­keztet arra, hogy a radiká­lis Iszlám Üdvfront, a FIS januárban történt betiltása ója a biztonsági erők 130 tagját gyilkolták meg. Francia—német közös javaslat Európa fellélegzett A francia belügyminisz­térium hétfőn kora délután közzétette a vasárnap meg­tartott népszavazás vég­eredményét. A 38 333 696 jogosult közül 26 711 642 adta le szavazatát, vagyis a távolmaradás aránya ker véssél meghaladta a 30 százalékot. A leadott sza­vazatok 3,39 százaléka volt érvénytelen. Igennel sza­vazott, az európai unió alapját jelentő maastrichti szerződésre 13 172 710 vá­lasztó, 51,05 százalék. Ne­met mondott Maastriehtra 12 632 816 francia, a sza­vazók 48,95 százaléka. Érezhető megkönnyebbü­léssel fogadtak Ausztria vezető politikusai a fran­cia! népszavazás eredmé­nyét. Thomas Klestil ál­lamfő Európa nagy napjá­ról beszélt, Vranitzky kan- celár az európai egység fe­lé vezető fontos lépésnek nevezte a franciák dönté­sét, Alois Mock külügymi­niszter szerint igazolódott az európai integrációs po­litika. Brüsszelben, az Európai Közösség politikai főváro­sában Jacques Delors, az EX-bizottság elnöke a kö­zösségre nézve „döntő je­lentőségű előrelépésnek” minősítette a francia „igent’’. ★ Franciaország és Német­ország közös javaslatokat terjeszt az Európai Közös­ségek rendkívüli csúcsta­lálkozója elé, egyebek kö­zött a közösség kibővítésé­ről. Erről Francois Mitter­rand francia elnök és Hel­mut Kohl német kancellár Vannak fenntartások állapodott meg hétfői tele­fonbeszélgetésében, amely a francia népszavazást kö­vette. Mitterrand hétfőn még John Major brit mi­niszterelnökkel, az EK ta­nácsa soros elnökével és George Bush amerikai el­nökkel is telefonbeszélge­tést folytatott a népszava­zás eredményéről, a kiala­kult helyzetről. Dán ellenvélemény Poul Schlüter dán mi­niszterelnök vasárnap este egyértelműen elutasította annak lehetőségét, hogy az eredeti terveknek megfe­lelően 1993, január elsején életbe lépjen a maastrichti szerződés. Az összes 12 ál­lam aláírása nélkül á szer­ződés nem léphet hatályba — mondta televíziós nyi­latkozatában a dán kor­mányfő. A franciaországi népszavazás szoros kime­netelére utalva hangoztat­ta: nyilvánvaló, hogy más országokban is vannak fenntartások a szerződéssel kapcsolatban. Magyar kulturális sikerek Kolumbiában Külföldi események egy mondatban t < MOSZKVÁBAN közölték, hogy támogatják az új Jugo­szlávia ENSZ felvételét. Kirobbanó sikert hozott a Bartók Vonósnégyes első két koncertje Kolumbia fő­városában, Bogotában. Az együttest meghívó Banco de la Republica elnök-ve­zérigazgatója személyesen gratulált a magyar nagy­követségnek és rövid időn belül újabb meghívást he­lyezett kilátásba. Ugyancsak nagy sikert aratott Szász János Szédü­lés című filmje a bogotai nemzetközi filmfesztiválon. Szász Jánosnak ítélték a legjobb rendezőnek járó fődíjat, az Aranykorongot, és csak az amerikai zsűri­tag ellenszavazata miatt nem vehette át a legjobb filmnek járó díjat. BAGDADBA újabb ENSZ-szakértők érkeztek, hogy el­lenőrizzék, a korábbi vizsgálatok során számba vet- ték-e Irak teljes vegyifégyverzetét. MILAN PANIC jugoszláv kormányfő az ENSZ-közgyű­lés ülésszakára tegnap New Yorkba érkezett. OROSZORSZÁG az egymással viaskodó grúz és abház félre hárította a felelősséget a tűzszüneti megállapodás felrúgásáért. AZ ALBÁN parlamentben Safet Xhulali honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a hadseregben aggasztóan megnövekedett a dezertálások és fegyverlopások száma. TALLINNBAN az államfő személyéről az első menet­ben még nem sikerült dönteni, de az már biztos, hogy az észtországi választásokat a jobboldali pártok nyer­ték meg. ABDULMALIK ABDULLODZSANOV vette át ideigle­nes jelleggel a tádzsik kormány irányítását, s megbíza­tása a törvényhozás legközelebbi ülésszakáig szól. Szerb szabadcsapatok Szarajevóban ötven nap kevés ahhoz, hogy helyrehozzuk azt, amit ötven éven át rombol­tak, s hiába gondolják so­kan azt, hogy egyik napról a másikra túl lehet lépni a hibákon — mondta a nem­zethez intézett üzenetében Milan Panic jugoszláv kor­mányfő, aki indulatosan válaszolt a személyét és kormányát ért bírálatokra. Heves fegyveres össze­csapások jellemezték Sza­rajevóban a hétfőre virradó éjszakát. A DPA és horvát rádió értesülése szerint a legsúlyosabb harcok a Stup nevű nyugati elővárosban voltak. Ugyanakkor szerb szabadcsapatok tüzérségi tűz alatt tartották az óvá­ros területét is. Hétfő haj­nalban harcokat jelentettek a boszniai főváros szinte valamennyi kerületéből. MAI KOMMENTÁRUNK 0 0 SZABAD JELliS PÁRIZSBÓL MEGKÖNNYEBBÜLÉS ÉS ELÉGEDETTSÉG fo­gadta az Európai Közösség fővárosaiban, hogy a tizen- kettek egyik legnagyobb és legnépesebb országában a többség a vasárnapi nép­szavazáson arra adta vok- sát. hogy megvalósuljon a tavaly, a hollandion Maasi- richtben elhatározott pénz­ügyi és politikai unió. Európa egyik kulcsállama ezzel szabad jelzést adott arra, hogy még az évtized vége előtt az Európai Kö­zösség tizenkét állama kö­zös pénzt vezessen be, egy­séges bank alá rendelje monetáris ügyeit, s kül- és védelmi politikáját szoro­san egybehangolja. Igaz, az eredrnény rend­kívül szoros. Az ellenzőkét alig egy százalékkal múlta felül az igennel voksolók száma, s a pozitív szava­zók csupán negyvennyolc­ezerrel múlták felül a Maastrichtot elutasítókét az urnáknál. De ha meg­gondoljuk, hogy a kommu­nista Marchais mozgalmá­tól a szélsőjobboldali Le Penig milyen heves ultra­nacionalista propaganda zajlott le a népszavazást megelőző hetekben, s hogy egy kétszáz oldalas, a köz­vélemény által nem mindig pontosan ismert, sokszor a kompromisszumos megfo­galmazások miatt félreért­hető mondatokból összeállt dokumentum szövegét mily könnyedén lehet csűrni- csavarni, hogy bizonytalan­ságokat, kétségeket keltse­nek, megérthetjük, hogy az európai egység hívei mily nehéz helyzetben vívták meg népszavazási kam­pánycsatájukat, s kis győ­zelmük is mily értékes. Hiszen kétségtelenül nemcsak a maastrichti egyezményről volt szó a franciaországi szavazáson, Hanem belejátszottak bel­politikai elemek is. Nehéz például kiszűrni a nemmel szavazók közül azokat, akik azért adtak csupán negatív voksokat, mert elé­gedetlenek Mitterrand el­nök és a francia szocialis­ták belpolitikájával, és már a jövő márciusi parlamenti választás előjátékának te­kintették ezt a voksolást, és ezért mondtak most ne­met Akárhogy is van, a fran­cia népszavazás pozitív eredménye a júniusi dán, csekély mérvű elutasító voksolás után, megmentette az európai egyesülés vona­tát a kisiklástól. Azt jelenti ez, hogy az eljövendő unió visszakerült a biztonságo­sabb sínekre. A helyzet persze ezután is bonyolult lesz, és az európai gondo­lat megvalósításáig még sok csatát kell megvívni. Hiszen figyelembe kell ven­ni, hogy csaknem minden második francia mégiscsak nemmel voksolt, s hogy Dá­nia júniusban elutasította a maastrichti szerződést, s hogy eddig csupán a tizen- kettek közül Franciorszá­gon kívül Görögország, Ír­ország és Luxemburg rati­fikálta az 1999-re szorosabb pénzügyi és politikai egy­séget előirányzó dokumen­tumot, s a hátralévő nyolc államban a kétségek növe­kednek. Emellett egyes ve­zető közgazdászok szerint a szoros francia eredmény nem szünteti meg a zavart a nyugati pénzpiacokon, s marad változatlanul a nyo­más a gyengébb nyugati valutákra. Ez késztette arra nyilván Major brit kormányfőt, az EK soros elnökét ellátó Anglia vezetőjét, hogy ok­tóber elejére összehívja a közösség csúcstalálkozóját. A tervek szerint London a maastrichti szerződést jú­niusban elutasított Dániá­tól vár állásfoglalást, tisz­tázni kívánja, mi legyen a megbomlott pénzpiacokkal, s felveti, nem szorul-e hz új helyzet, egyebek között Kelet-Közép-Európa viha­ros és nemegyszer kiszá­míthatatlan fejlődése fé­nyében a tavaly december­ben aláírt uniószerződés valamilyen módosításra, vagy legalábbis kiegészítés­re, záradékra. Csak ha ezek a dolgok tisztázódnak, ter­jesztik majd az angol kor­mány jóváhagyására a brit parlament elé a maastrichti okmányt. A MAGYAR KÜLÜGY­MINISZTÉRIUM vezetése teljes joggal üdvözölte már vasárnap este a francia igen szavazatot. Hazánk, amely társulási szerződést írt alá a tizenkettekkel, azt várja, hogy ezt az okmányt az EK tagországai minél előbb ratifikálják, s ezután megkezdődhessen teljes in­tegrálásunk folyamata is. A francia igen szavazat re­ményt keltőén erre is nyitva tartja a kapukat. Árkus István GÖNCZ ÁRPÁD TAIÁLKOZOTT AZ IZRAELI KORMÁNYFŐVEL Jichak Rabin miniszter- elnökkel és Teddy Kőitek­kel, Jeruzsálem főpolgár­mesterével találkozott teg­nap hivatalos izraeli útjá­nak második napján Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnök látogatást tett a kneszetben, ahol a parla­ment elnöke adott tájé­koztatást az izraeli tör­vényhozás munkájáról. A magyar államfő felkereste a Jad Vasemet, a vészkor­szak emlékmúzeumát, Je­ruzsálem megszállt felét, az Óvárost is, és rövid ki­rándulást tett Betlehem­ben, a Születés Templo­mánál. Alégyszáz éve született Comenius-ntipok A Magyar Comenius Tár­saság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium rendezésében a sárospataki Comenius-na­pok keretében kétnapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött hét­főn Sárospatakon, a nagy cseh-morva pedagógus szü­letésének 400. évfordulója alkalmából. Jan Amos Comenski 1592-ben született a morva­országi Nivnicében és 1670- ben halt meg Amszterdam­ban. 1650 és 1654 között Lorántffy Zsuzsanna meg­hívására a nagyhírű tudós a sárospataki kollégium­ban oktatott. A Bodrog- parti városban írta meg -élete egyik fő művét, az Orbis pictust, azaz a Világ képekben!, amely évszáza­dokra meghatározta a pe­dagógia fejlődését. A kon­ferenciát megnyitó beszé­dében Benda Kálmán, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Bizottságának elnöke hang­súlyozta: Comenius egész Európáé, ám mi magyarok mégis közelebb állunk hoz­zá, mivel a sárospataki is­kola volt az, ahol először kipróbálhatta és megvaló­síthatta az egész világ pe­dagógiájára ható reform­jait és elképzeléseit. Sá­rospatak Comenius mun­kássága nyomán írta be ne­vét a magyar, valamint az egyetemes művelődés-, ne­velés- és oktatástörténetbe. A tanácskozás 150 részt­vevője közül többen Szlo­vákiából, Erdélyből és Olaszországból érkeztek. Évnyitó a sárospataki teológiai akadémián Több mint négy évtizedes kényszerszünet után vasár­nap először tartottak év­nyitó ünnepséget a nagy múltú Sárospataki Refor­mátus Teológiai Akadé­mián. Az iskolát 1951-ben zá­ratta be a kommunista dik­tatúra. Ezt követően az akadémia professzorai, ta­nárai és diáksága több kí- •sérletet tettek az oktatás újraindítására, ám a ható­ságok államellenes tevé­kenységgel vádolták meg őket. Csupán a múlt év ok­tóberében indulhatott újra a teológusképzés előkészítő jelleggel Sárospatakon. Az idei tanévben 37 el­sős és 32 másodikos teoló­gus hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény­ben, akik közül 12-en Er­délyből, Kárpátaljáról és Szlovákiából érkeztek. Az akadémia vezetői az istentisztelettel egybekö­tött tanévnyitó ünnepségen hangsúlyozták: napjaink­ban elsősorban gyülekezeti lelkészekre van szükség, mert az apró falvakban a lelkész hiánya a település lepusztulásához, elnéptele­nedéséhez vezet. Különö­sen érvényes ez a szomszé­dos országok magyarlakta területeire, mivel például Kárpátalján egyáltalán nincs magyar református lelkészképzés. Templomszentelés A Békés megyei kisköz­ség, Telekgerendás új evan­gélikus templomát Harmati Béla evangélikus püspök szentelte fel vasárnap dél­után ünnepi istentisztele­ten. A templomépítés gondo­lata 1989-ben fogalmazó­dott meg az 1700 lelket számláló községben, elha­tározássá egy ezt követő falugyűlés érlelte. Az ak­kori községi tanács térítés- mentesen telket biztosí­tott, Benedicty Gyula épí­tészmérnök, Gálik András villamosmérnök és Szaba­dosáé Szászfalvi Ilona bel- sőéDÍtész ellenszolgáltatás nélkül végezték a tervezői munkát, majd később a ter­vezői művezetést is. A ter­vek egyházi és állami jó­váhagyása után 1991. július 14-én helyezték el az új templom alapkövét. Álla­mi és egyházi anyagi, er­kölcsi támogatással, a kör­nyező üzemek és a helyi la­kosok segítségével, a finn­országi mikkeli-i evangéli­kus gyülekezet és a hívők adományából rövid idő alatt, mintegy 7 millió fo­rintos költséggel felépült a templom egy része. Anya­giak hiányában nem készült el a templomhoz szorosan illeszkedő sekrestye, nincs fűtés, orgona vagy harmo­nium és hiánvoznak még a padok is. Az építkezés foly­tatásához létrehozták a Te- lekgerendási Templomért Alapítványt. A frissen felszentelt templomban evangélikus, római katolikus, valamint református gyerekeket ke­reszteltek meg, hiszen en­nek a három vallásnak hí­vői hallgathatnak istentisz­teleteket az új templomban.

Next

/
Thumbnails
Contents