Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

Balti Tanács Kolják, fó utat! A balti államok vezetői felszólították az EBEÉ-fo- lyamatban részt vevő álla­mokat, hogy változatlanul szenteljenek nagy figyel­met az országaik területén állomásozó orosz csapatok kivonásának. Az Arnold Rüütel észt, Anatoli js Gorbunovs lett és Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnökből álló Balti Tanács szerdán Tal- linnban megtartott ülésén elfogadott nyilatkozat hang­súlyozza. hogy a csapatki­vonásról' Litvánia és Orosz­ország között létrejött meg­állapodással csupán elkez­dődött a júliusi helsinki európai csúcsértekezlet zá­ródokumentumában foglal­taknak a végrehajtása. A balti „államfők” értelmezé­se szerint a helsinki nyilat­kozatban szereplő kívánal­mak osaik akkor teljesülnek, ha Oroszország Észtország­gal és Lettországgal is ha­sonló megállapodást köt, s az utolsó orosz katona is el­hagyja a Baltikumot. Sevardnadze Szuhumiban Eduard Sevardnadze grúz államfő csütörtökön Szuhu- miba érkezett, hogy tájéko­zódjon a térségben kiala­kult helyzetről. Abház tiszt­viselők ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak: lehetsé­ges, hogy Sevardnadze lá­togatása során találkozik Vladislav Ardzinbával. sa abház parlament elnökével, az abház függetlenségi moz­galom vezetőjével. A meg­beszélésen a tervek szerint a szeptember 3-án Moszk­vában aláírt tűzszünet meg­valósítási lehetőségeit vi­tatják meg. Funar az Isten házában Magyarellenes hangulat Gheorghe Funar elnökje­lölt és pártja, de más poli­tikai erők is a demokrati­kus ellenzék lejáratására, a magyarok elleni hangulat szítására, választási propa­gandára igyekeznek kiak­názni a temesvári incidenst. A jelenléte ellen tiltakozó felpaprikázott tüntetők elől Funar az ortodox katedrá- lisban keresett menedéket, ahonnan két óra múlva -sak rendőri és csendőri se­gédlettel tudott távozni. A Demokratikus Konven­ció elítélte az erőszakos ki­lengést. Az ellenzéki szö­vetség elnökjelöltje, Emil Constantinescu a Romania Libera hasábjain hasonló­képpen nyilatkozott. — Ál­talában elítélek mindenféle erőszakos cselekményt, s különösképpen választási kampány idején — hangsú­lyozta Constantinescu, s rá­mutatott arra is, hogy Gheorghe Funar egyik test­őre a tüntetőkhöz intézett sértő kijelentéseivel maga is hozzájárult a kedélyek felkorbácsolásához. Gheorghe Funar az Ade- varul napilap csütörtöki számában megjelent nyilat­kozatában azt állította, hogy érkezésére a tüntetők eleve kövekkel és botokkal vártak s köztük sokan ma­gyarul beszéltek egymás között. „Különleges szer­vektől” arról is tudni vél, hogy a tiltakozók között volt egy Magyarországról autóbusszal érkező cso­port is. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. Németország Kiutasított románok Németország a bevándor­lók kezelhetetlen tömegé­től, illetve az ellenük irá­nyuló újabb erőszakos cse­lekményektől tartva csü­törtökön bejelentette, hogy több ezer — jórészt cigány származású — románt küld haza. Rudolf Seiters bel­ügyminiszter Románián kí­vül más országokkal is sze­retne megegyezni, hogy azok fogadják vissza saját — Németországban letele­pedni szándékozó — ál­lampolgáraikat. JSIP: „Nem volt joga' Szerb reagálás Panic javaslatára A szerb kormánypárt konzervatív szárnya s több politikai vezető értetlenül és felháborodottan fogad­ta Milan Panic jugoszláv miniszterelnök tervét, hogy ENSZ-segély az éhező Szudánnak A szudáni kormány és az ENSZ közötti megállapodás értelmében a világszerve­zet 21 dél-szudáni városba, köztük a több mint fél­millió menekültet befogadó Jubába küld sürgős élelmi- szersegélyt és orvosságot az éhínségtől és polgárháború­tól szenvedő lakosságnak — jelentette be csütörtökön Jan Eliasson, ENSZ-főtit- kárhelyettes nyugat-afrikai útjának újabb állomásán, Nairobiban. A megállapodás szerint a segélyszállítmányok a fel­kelők ellenőrzése alatt álló országrészekbe is eljuthat­nának. Eliasson úgy véli. amennyiben az SPLA-val (Szudáni Népi Felszabadító Hadsereggel) sikerül elfo­gadtatni az egyezményt, és a felkelőik szavatolják az ENSZ-gépek biztonságát, akár néhány napon belül megindulhat a segélyakció. az ENSZ-től kérni fogja a jugoszláv föderáció, -vagyis a szerb—montenegrói ál­lamszövetség felvételét. Borisav Jovic, a szocia­lista párt elnöke ismét a bizalmi kérdés felvetését sürgette, s azt állította, hogy Milan Panic a ja­vaslattal valójában azokat az országokat támogatja, amelyek Jugoszlávia ENSZ- ből történő kizárására tö­rekszenek. — Ez az álláspont ha­talmas és helyrehozhatat­lan kárt okoz — vélekedett Jovic, aki a párt egyik legmerevebben gondolkodó vezetője. A jugoszláv fo­lyamatosság fenntartását rendkívül fontosnak tart­ja, mivel szerinte így nem kell teljesíteni a felvételhez megkövetelt feltételeket, például a nemzeti kisebb­ségek jogainak, szavatolá­sát. PEKING ellenzi Kis-Jugoszlávia kizárását a világszer­vezetből — tűnt ki a kínai külügyminisztérium szóvivő­jének szavaiból csütörtökön. JAPAN támogatja azt az amerikai és angol törekvést, hogy Kis-Jugoszláviát fosszák meg ENSZ-beli jogaitól — közölte a japán kormány főtitkára csütörtöki sajtó- értekezletén. PIERRE MAUROY-T, a 64 éves volt francia miniszter- elnököt választották meg a Szocialista Intemacionálé új elnökévé csütörtökön Berlinben, a szervezet 19. kong­resszusának utolsó napján. Nyugodtabb éjszaka, égzengéses nappal A viszonylag nyugodt éj­szaka után, csütörtök dél­előtt kiújultak a harcok a bosnyák fővárosban. A muzulmán ellenőrzés alatt álló boszniai rádió azt je­lentette, hogy a szerb ala­kulatok légelhárító fegyve­rekkel és aknavetőkkel lőt­tek több városnegyedet. A támadásoknak számos se­besültje van, de pontos adatokat még nem lehet tudni. Több találat érte a szarajevói rádió és televí­zió épületét is, Űj-Szaraje- vóban pedig több lakóépü­letben tűz ütött ki. Állí­tólag a szerb alakulatok néhány helyen gyalogsági áttörést kíséreltek meg, de a bosnyák erőknek sikerült megtartaniuk az eddigi frontvonalakat. MAI KOMMENTÁRUNK i r r~ •• / ÁTTÖRÉS A MOSTANI FORDULÓN? MÉG UGYANCSAK ZORDNAK látszott a lég­kör kedden, miután tízna­pos szünet után újrakez­dődtek az izraeli delegá­tusok kétoldalú tárgyalá­sai Washingtonban Szíria, Libanon, Jordánia és a megszállt területek palesz­tin küldöttei között. Ügy tűnt, hogy azok az okmá­nyok, amelyeket a delegá­ciók zárt ajtók mögött ki­cseréltek. ezúttal sem hoz­nak áttörést abban a tár­gyalássorozatban, amely ta­valy ősszel Madridban kez­dődött el a közel-keleti békés rendezésre, s amely­nek hosszabb-rövidebb ideig tartó washingtoni for­dulói eddig csak az ellen­tétes álláspontolcat kristá­lyosították ki. Ügy látszott, hogy az arab—izraeli ki­egyezés, amely Rabin kor­mányra kerülésével a ko­rábbinál elérhetőbbnek lát­szott, fokozatosan távolo­dik, miután Izrael kemény­vonalasai heves tüntetések­be kezdték a „területeket a békéért” elv puszta elfo­gadása ellen. Szerdán azonban a hír­ügynökségek szenzációként röpítették világgá a hírt, hogy a washingtoni tárgya­lásokon sikerült végre el­mozdulni a holtpontról, s a Szíriái és izraeli delegá­ció már egy dokumentu­mot szövegez a békés ren­dezés elvi alapjairól, ame­lyet olyan közös közlemény­be foglalnak, amelyet még a jelenlegi forduló szep­tember 24-re kitűzött vé­gén elfogadhatnak. Hírma­gyarázók a készülő „áttö­résről” írtak, amit az tett lehetővé, hogy Peresz, a kétoldalú tárgyalások fel- ügyeletével megbízott iz­raeli külügyminiszter, meg­beszéléseket folytatott Pá­rizsban Dumas francia kül­ügyminiszterrel, aki viszont Asszad Szíriái elnökhöz to­vábbította a Tel Aviv-i el­képzeléseket, s vállalt ez­zel közvetítői szerepkört. Nem tudni, hogy mi hang­zott el a színfalak mögött, de tény, hogy a szerdai washingtoni ülésnap után, mind a Szíriái, mind az iz­raeli delegáció szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az álláspontok biztatóan köze­lednek és azt közölték: a megbeszélések rendkívül tárgyilagos, megegyezést kutató légkörben zajlanak. Valóban: korábban Da­maszkusz hallani sem akart arról, hogy Izrael vala­mennyi, 1967-ben megszállt arab területről való kivo­nulása előtt békeszerző­dést kössön vele, majd már engedményként, a Go- lan-fennsík teljes kiüríté­sét tűzte ki ennek előfel­tételéül, amit viszont Tel Aviv biztonsági okokból sokáig mereven ellenzett. Igaz is, e hegyvidék csú­csairól, legalábbis tiszta időben, egyik irányba az ide csak ötven kilométer­nyire fekvő Damaszkuszi lehet látni, s ugyancsak jó kilátás nyílik innen az izraeli Haifa ipari-kikötő centrumra is. Szükségtelen talán említeni, hogy mi en­nek a tüzérségi jelentősé­ge ... Bizonyára ez a ket­tős meggondolás késztette arra az alkura hajlandósá­got mutató Rabint, hogy e terület megosztását ajánl­ja fel Asszadnak. Annál is inkább, mivel az izraeli megszállás éveiben 32 zsi­dó települést létesítettek itt mintegy 12 ezer beván­dorolt lakossal. Az izraeli kormányfő a jelek szerint érzékeltette Damaszkusszal, Dumas út­ján, hogy a békülékeny po­litikája elleni tüntetőket csakis azzal csillapíthatja le, ha Szíria garanciát ad arra, hogy bármilyen terü­letátengedés esetén Izrael nem kerül veszélyeztetet­tebb védelmi helyzetbe. Ezt jól szolgálná, ha a békés együttélés alapelveit rög­zítő valamilyen dokumen­tumot fogadnának el. Vol­taképpen ennek nem lenne semmiféle akadálya, hiszen a Golan-fennsík felől im­már 17 év óta nem történt semmiféle terrorista beha­tolás a két országba. MÉG HA LÉTRE IS JÖN azonban az elvi nyilatko­zat a rendezésről, ugyan­csak hosszú lesz az út az igazi béke megteremtéséig. Rabin hat—tizennyolc hó­napra becsüli ennek meg­valósulását, hacsak nem jön közbe valami. Bárho­gyan is lesz azonban, a mostani fordulóban máris sok akadály hárult el, és ha kihasználják továbbra is a kínálkozó kedvezőbb lehe­tőségeket, közelebb kerül­het a térség oly hőn óhaj­tott békéje. Alkus István Túra képviselő-testületé­nek nyilatkozata az 1992. szeptember 12—13-i esemé­nyekkel kapcsolatban: A község önkormányzati képviselő-testülete mély megdöbbenéssel fogadta a történteket. Törvényadta lehetősé­geink határain belül igyek­szünk mindent megtenni községünkben a társadal­mi igazságosság, a béke és az alkotmányo's rend meg­óvása érdekében. Elítélünk minden olyan szándékot és megnyilvánu­lást, mely kísérletet tesz a helyi társadalom különbö­ző csoportjai közti gyűlöl­ködés szítására. Tiszteletteljes kéréssel fordulunk az országos és mepvei sajtóorgánumokhoz, a rádió és a televízió hír­műsorainak szerkesztőihez, hogy etikai és politikai fe­lelősségük tudatában tö­rekedjenek az objektív, pontos és tényszerű tájé­koztatásra. Ezen szempon­tok figyelmen kívül ha­gyása rendkívül kedvezőt­lenül és hátrányosan érin­tené községünk valameny- nyi lakóját. Nem szeretnénk, ha sze­rencsétlen módon falunk nevét egy egyedi bűnügy kapcsán, egy olyan jelen- sé"ael és fogalommal hoz­nák összefüggésbe, mely ránk nem jellemző, melyet elítélünk s visszautasí­tunk. Tiszta szívből kívánjuk, hogy továbbra is a köl­csönös megértés irányítsa polgártársaink viselkedé­sét és cselekedeteit. Fenti nyilatkozatunkat annak a felelősségnek tu­datában és súlya alatt tet­tük, mellyel tartozunk Tú­ra valamennyi lakosának. Túra Nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete és a cigányság szószólói A ceglédi önkormányzat nyilatkozata Cegléd Város önkor­mányzata testületi ülésen az alábbi nyilatkozatot in­tézte dr. Réti Miklóshoz, Cegléd MDF-es országgyű­lési képviselőjéhez: „Az elmúlt időszak poli­tikai viharai vezettek ah­hoz, hogy városunk ország- gyűlési képviselője, dr. Ré­ti Miklós éhségsztrájkot választva tiltakozzon a tör­vényellenes magatartások ellen. Erkölcsileg teljes mérték­ben elfogadjuk a képviselő úr döntését, és szolidaritá­sunkról biztosítjuk. Mindezek ellenére ezúton kérjük fel, hogy önpusztító cselekedetével hagyjon fel, és visszatérve az Ország- gyűlésbe, választóit tovább­ra is képviselve, a parla­mentáris demokrácia kere­tein belül küzdjön jogos igazságunkért.” Elutasítják a bulratolódást Üresen maradt a magyar szociáldemokraták helye a Szocialista Intemacionálé berlini kongresszusán. A nemzetközi szervezet ezzel is jelezni kívánta — véle­kedett Werner Lászlóné, a párt országos elnökségé­nek tagja —: nem kíván állást foglalni abban a kérdésben, hogy a magyar- országi szociáldemokráciát Petrasovits Anna, avagy Borbély Endre képviselné jogosan a tanácskozáson. A Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt Petra­sovits Anna vezette szár­nya — vélhetően szervezé­si hiba miatt — csak meg­érkezése után, a helyszí­nen, Berlinben kapott meghívást a Szocialista In- ternacionálé kongresszusá­ra, ám a pártvezetés 9 tag­ja saját költségén ennek ellenére kiutazott a nem­zetközi találkozóra. Az egy­koron teljes jogú tagsággal rendelkező pártot — szá­molt be csütörtökön Wer- nerné a sajtó képviselői­nek — jelenleg már csak ugyanolyan megfigyelői státus illeti meg, mint a posztkommunista Horn Gyula • által vezetett MSZP-t. Ezt a párt termé­szetesen visszalépésnek te­kinti, de — történelmi ha­gyományaihoz híven — nem kíván teljesen balra tolódni. Jelöltek már vannak Pártszakadás nélkül? Szinte biztosra vehető, hogy nem hoz pártszaka­dást a szabaddemokraták novemberi küldöttközgyű­lése. Erről Hack Péter, az SZDSZ Országos Tanácsá­nak elnökségi tagja egy csütörtök esti, nyíregyházi sajtótájékoztatón szólt, ahol az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta: a Szabad Demokraták Szö­vetsége most távolabb van a pártszakadás fenyegetett­ségétől, mint bármikor ko­rábban volt. Ügy vélte: több mint 90 százalék az esélye annak, hogy együtt marad a különböző plat­formokhoz tartozó tagság. A szóba jöhető elnökje­löltekről Hack Péter úgy vélekedett: Tölgyessy Péter és Pető Iván mellett lehet, hogy lesznek más jelöltek is, hiszen felvetődött pél­dául a párt parlamenti frakcióvezetőjének, Tardos Mártonnak a neve is. A kölcsönös megértés jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents