Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-18 / 221. szám
— A politikai alapértékeket illetően teljes nézetazonosságot mutat a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Magyar Demokrata Fórum. A két párt képviselői között szoros a barátság, így az együttműködés továbbra is konstruktív és iránymutató lesz — mondta többek között tír. Wolfgang Schäuble, a CDU parlamenti frakciójának vezetője, aki kétnapos látogatást tett Budapesten. A sajtóértekezleten, amelyet a német vendég kifejezett kérésére az NDK- menekülteket 1989-ben befogadó s azóta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak otthont adó zugligeti templomban tártottak, Kónya Imre kifejtette: a világtörténelmet alakító eseményekben betöltött szerepet illetően hasonlóság van a CDU és az MDF között, amennyiben a CDU a német új raegyesülést, az MDF a politikai fordulatot követően vezető kormánypártként irányító szerepet vállalt az átalakulásban. Wolfgang Schäuble magyarországi találkozóiról elmondta: intenzív véleménycserét folytatott vendéglátóival az európai fejlődés főbb vonatkozásairól. Megbeszélései alapján úgy értékelte, hogy Magyarország valóban a stabilitás szigete a 'térségben, és e stabilitást feltétlenül' meg kell őriznie önmaga, de Európa érdekében is. Kérdésekre válaszolva a fellángoló idegengyűlölettel és a szélsőjobboldali nézetek megjelenésével kapcsolatban Wolfgang Schäuble leszögezte: Németországban minden demokrata erő egységes e jelenségek elítélésében. A CDU határozottan fellép a kirekesztés minden formája ellen, s a szociális piacgazdaság, a demokrácia és a szabadság megvalósítását tekinti céljának, akárcsak az MDF. Ezen alapul a két párt együttműködése. Kónya Imre a bőrfejűek akcióival és az egyebek között az MDF-ben is jelentkező szélsőséges nézetekkel kapcsolatban rámutatott: á diktatúra évei után sok minden felszínre jön, amit korábban elnyomtak. „A rendszerváltás kiélezett helyzetben folyik, s tartózkodni kell mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségektől. Stabilitás csak középen képzelhető el” — mondta Kónya Imre, A VIKSZ kezelje A Szakszervezetek, Munkástanácsok és Keresztényszociális Érdekvédelmi Tömörülések Konföderációja (Szamkét) „örömmel veszi tudomásul” a szakszervezetek vagyonmegosztási szándékát, ám elfogadhatatlannak tartja mind a módszereket, mind a vagyonmegosztás arányát mondta Lántzky László, a a Szamkét elnöke csütörtökön újságírók előtt. A 40 ezer tagot számláló ÉT-n kívüli, de a VIKSZ ben helyet foglaló szervezet azt kifogásolja, hogy a va gvonmegosztást a megkér dezésük nélkül határozták el, és az osztozkodás a jelenlegi szakszervezeti struktúrán alapszik A Szamkét szerint olyan megoldást kell találni, amelyben a vagyon a jelenlegi és a jövőben megalakuló szakszervezetek működésének anyagi alapját biztosítja. Úgy vélik, hogy a vagyon maradjon a VIKSZ kezelésében, ám annak működését újra kell gondolni. KÁRPÚTLÁSIJEGY-CSERE - FELFÜGGESZTVE Küldöttgyűlésre készül a VOSZ PALOTÁS ÁTIGAZOL A KÖZTÁRSASÁG PÁRTJÁBA Á teljes tisztújítás mellett egy új stratégia kidolgozását is fel kel) vállalnia a VOSZ soron következő küldöttgyűlésének — foglalt állást a Vállalkozók Országos Szövetségének választmánya csütörtökön Nyíregyházán. A testület kihelyezett ülésén elhangzott: a gazdaság élénkítéséért a szervezet az eddigieknél is többet kíván tenni. Hatékonyabb szakmai segítségadásra törekszik, mindenben támogatni akarja a vállalkozókat, Ezért javasolja az új stratégia kidolgozását a választmány a küldöttgyűlésnek, amely egyébként november 23-án tanácskozik majd Budapesten. A tisztújítással kapcsolatban Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára megerősítette: a szövetség elnöki tisztségét eddig ellátó Palotás János nem kívánja magát újra jelöltetni. A képviselő Palotás János elhatározását a szerveződő Köztársaság Pártjában betöltött vezető szerepével magyarázta. Ügy vélte: a VOSZ politikai semlegessége nem engedi meg, hogy ő pártvezetőként jelöltesse magát az elnöki tisztségre. A főtitkár szerint Palotás János'a társelnöki felkérésre .viszont minden bizonynyal igent mondana, hogy hazai és külföldi kapcsolatainak átadásával segíthesse a szövetség új elnökét, eír xiökségét. Az elnökjelöltségre egyébként pályázatot írtak ki, s a küldöttgyűlés napjáig várják a jelentkezőket. A VOSZ választmányának tagjai Nyíregyházán tanulmányozták a volt szovjet katonai laktanyában kialakított térségi vállalkozói központ működését, valamint a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány munkáját. A kezdő és a már működő nyírségi vállalkozóknak jelentős seidőre felfüggesztik az In- ter-Európa Bank-részvények kárpótlási jegyre történő cseréjét. Az átváltással kapcsolatban bennfentes információ gyanúja merült fel, mivel az értékesítésben részt vevő 20 brókercég közül néhány értékpapír-ügynökség a kárpótlási jegyek napi csomagjaiból saját számlára visszatartotta a nála lévő teljes mennyiséget. A kárpótlásijegy-csomago- kon ezen brókercégek saját maguknak Inter-Euró- pa Bank-részvényeket váltottak át — tájékoztatta az MTI-t Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese. Mint elmondta, az Inter- Európa Bank-részvények kárpótlási jegyre való cseréje során a brókercégek napi részvénymennyiséget gítséget nyújtó intézmények tevékenységéről elismerően nyilatkoztak, úgy vélték, hogy a szabolcsi szervezettség példaként szolgálhat akár a VOSZ új stratégiájának kialakításához is. kapnak a bank részvényeiből. Mivel a pénzintézet részvényeit egy az egyben lehet kárpótlási jegyre beváltani, és árfolyamuk 70- 75 százalék körül mozog, néhány brókercég elkezdte a saját számlára történő bankrészvény-fel vásárlást. A részvény—kárpótlási jegy cserének alapvetően az alanyi .jogú kárpótlásijegytulajdonosok érdekeit kell szolgálnia. Ha a cserét nem függesztik fel, a kárpótlásra jogosultak érdekei háttérbe szorultak volna. Az Inter-Európa Bank részvényeiből 62 millió forintos csomagot lehet az ÁVÜ döntésé alapján kárpótlási jegyre átváltani. Ebből már elkelt 10-12 millió forint értékű részvény, amelynek egy része valószínűleg egyes brókercégek saját tárcájába került. A SZÜKSÉGESNEK CSAK A FELE VAN MEG Év végi prognózis: 1 millió munkanélküli Jövőre a munkaadóknak és a munkavállalóknak mintegy 60-65 milliárd forint járulékot kellene befizetniük a Szolidaritási Alapba ahhoz, hogy biztosítható legyen az év végére várhatóan egymillió munkanélküli ellátása. Ennek érdekében a Munkaügyi Minisztérium a jelenlegi 5 plusz 1 százalékos járulék 7 plusz 2 százalékra emelését javasolta az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának csütörtöki ülésén. Emellett az ellátások mértékének csökkentésével mintegy 4-7 milliárd forint takarítható meg. A Szolidaritási Alap igénye jövőre 120 milliárd forint, ebből a költségvetés nem tud 50-60 milliárd forintnál többet vállalni. Az ülésen a munkavállalók és a munkaadók nem voltak hajlandók a járulékemelés és a járadékcsökkentés mértékéről tárgyalni. Rámutattak: 1 millió munkanélküli komoly válsághelyzetet jelent, ezt nem lehet a befizetések emelésével eV tézni, komplett intézkedési csomag kidolgozására van szükség. Egy ilyen tervnek az összes gazdasági összefüggést mérlegelnie kellene. Szólnia kell többek között arról, hogy elengedhetetlen védővámokkal védeni a magyar ipart, a munkahely-felszámolásnál, a privatizációnál következetesebben érvényesíteni a foglalkoztatási szempontokat s eredményesebben ösztönzöni a gazdálkodókat az új munkahelyek létesítésére. • A Munkaügyi Minisztérium képviselői ismertették a Szolidaritási Alap kiadáscsökkentő lehetőségeit is. Mintegy 4-6 milliárd foChrudinák Hankisshoz RÉSZLETEK A NYÍLT LEVÉLBŐL1 Az ön ellen szeptember 19-ére meghirdetett tüntetés egyik vezetőjéhez intézett nyílt .levelében ön újabb hazugságokra és rágalmazásokra ragadtatta magát, s ezt kénytelen vagyok ismét visszautasítani. ... ön szüntelenül sajtó- szabadságról, autonóm, szuverén újságírásról szónokol, holott éppen Ön sérti meg mind gyakrabban a sajtó- szabadság és az újságírói etika legelemibb normáit egyébként pontosan úgy, ahogyan ezt a sajtómaffia agit.-prop.-os urai tették hosszú éveken keresztül _ a magyar ^közvélemény ellen, ellenem, a Panoráma ellen. Függetlenségünk, önálló véleményünk, szókimondó sítlusunk akkor sem tetszett, most sem tetszik a TV vezetőinek, illetve azoknak a pártvezéreknek, akik zsebből irányították őket. De ehhez már hozzászoktunk! Az igazi alkotónak mindig meg kell küzdenie az ostobasággal, á klikkszellemmel, a hatalomtól megrészegült funkcionáriusokkal, kisszerű karrieristákkal, a lihegő, elfogult pártoskodással. 1981-ben például Győri Imre. az MSZMP KB agit.-prop.-titkára plé- nunr előtt többször azzal vádolt, hogy műsoraimat az „imperializmus szócsövévé” tettem, hogy „szembeköpöm az MSZMP külpolitikáját”. ön, Hankiss Elemér, most ugyanezzel rágalmazott meg engem, egyszóval feljelentett egy parlamenti bizottságban, mert hogy állítólag „károkat okozok a magyar külpolitikának ...” Tanulékony az új tévé-elit! De a • történelem végül is a Panorámát, bennünket igazolt, és igazol ma is, akár a szerb agresszióról és népirtásról, akár a szlovák és román nacionalizmusról vagy a korábbi szélsőséges izraeli politika megítéléséről van szó... O Levelében ön azt állítja, hogy „miközben ’56-osként börtönbe került”, én „akkor, vagy később a másik oldalon” álltam ... Azt nem tudom, hogy ön ’56-ban valójában mit csinált, de ez a nyilvánosság előtti kisiskolás ön- dícsérete és ifjúságom legszebb éveinek megrágal- mazása most arra kényszerít, — bármily nehezemre esik is ezt most megtenni —, hogy elmondjam: ... másodéves egyetemistaként én valóban részt vettem az ’56-os forradalomban. Ezért ’57-ben börtönbe zártak, és az ország összes egyeteméről kizártak, mivel az ELTE akkori ítélőszéke szerint: „Chrudinák Alajos a Nagy Imre-féle ideológiai platform alapján áll”. A hatalom 1956 után éppen azért üldözött és távolított el az egyetemről (sémi filológiát tanultam az ELTE-n), majd a munkahelyeimről, vont felelősségre azért, büntetett és próbált megalázni engem, mert mindig saját meggyőződésem szerint cselekedtem és az igazat mondtam ... Sorsom nyitott könyv. A több mint 100 riport- és dokumentumfilmem mondanivalóját és valóságfeltárását ismeri az egész ország, és a legjavát a .nagyvilág is. Nem véletlenül nyertek filmjeim nagydíjakat a világ legnagyobb filmfesztiváljain. Én 1972-ben áz utcáról kerültem a Televízióba, nem ejtőernyősként, mint ön és teljhatalmú helyettese, felesége volt férje, Bányai Gábor... © Állításával ellentétben ön semmilyen rendszerváltozást nem hajtott végre a Televízióban ... Aczél György volt ölebeivel, éppen az „ellenforradalomról” — Tollal és fegyverrel — fabrikált műsorok készítőivel, a volt intendánsokkal és az MSZMP volt függetlenített párttitkárával együttműködve két év alatt szétzilálta a Magyar Televíziót ... © Megmondom őszintén: .. .Rágalmazásainak színvonala oly alacsony, hogy a Panoráma szerkesztősége eddig még azt is rangon alulinak tartotta, hogy megcáfolja őket. De a pohár betelt... Ezért kérem önt, haladéktalanul vizsgáltassa ki, pártatlan fórumokkal, az ön és barátai által hangoztatott felelőtlen, becsületsértő rágalmakat, miszerint a Panoráma „mélyíti a szakadékot Magyarország és a szomszédai között”, és „árt a magyar külpolitikának”, vagy hogy a Külpolitikai Főszerkesztőség és annak vezetője „kiszolgálta a hatalmat”, stb. Kérem, vizsgáltassa ki, hogy a valóságban kik követtek el a Magyar Televízióban vagy a rágalmazók közül ilyen „politikai hibákat” (pl. ’56 megítélése, a nemzeti tudat leépítése, kulturális és erkölcsi rombolás, a magyarság pocskondiázása, vagy „a jövendő szocialista társadalom útkeresésének és tudatosításának szolgálata”, stb.). A rágalmazók — így ön is — bizonyítsák rágalmaikat! Vonja vissza őket, vagy ha ennek — rövid időn belül — nem tesz eleget, akkor a bíróságon kell felelnie. Hiszen bármilyen hatalom is van pillanatnyilag a birtokában, a személyiségi jogok megsértése, a hitelrontás büntetendő cselekmény. Budapest, 1992. szeptember 17, Chrudinák Alajos rinttal csökkenthetnék a kiadásokat, ha a jelenlegi kétszakaszos, az átlagkereset 7.0, illetve 50 százalékos járadékmértékét egységesen 60 százalékra változtatnák. Jövőre csak néhány százmillióval, de 1994-ben már 25-30 milliárd forinttal mérsékelhetné a kiadást; ha a járadékfizetés maximális idejét másfél évről egy évre csökkentenék. Igaz, így számottevően növekedne a szociális jellegű kiadás. A Munkaügyi Minisztérium képviselői« hangsúlyozta: mivel a munkavállalói, munkaadói oldal nem tett javaslatot a Szolidaritási Alap hiányának pótlásá a testületnek kell a felelősséget vállalnia ebben a rendkívüli helyzetben. A témakörrel az ÉT plenáris ülí.e is foglalkozik majd. Önök szerint most liíilbniíálótlunk? Az Anlall-kormány fennállása óta hazánk szép lassacskán balka- nizálódik. E kijelentést a parlament szerdai vitáján az SZDSZ vezérszónoka, Tölgyessy Péter tette. Nos, ha memóriánk nem csal, úgy emlékszem, a balkani- zálódás nem éppen az elmúlt két esztendő velejárója. Nekem inkább azok az idők voltak balkániak, amikor egyetlen párt pár száz vezető funkcionáriusa irányította az ország politikáját és gazdaságát, természetesen nem is a Balkánról, hanem még távolibb, tölünk idegenebb nagy város, azaz Moszkva urainak kézivezérlésével. Akkor — minő balkáni viszonyok! — mai parlamenti képvisclőKct pü- föltck egyenruhás elemek, ha jött március, vagy október. Avagy önök szerint az nem kellőképpen balkáni volt, hogy bizonyos dollármilliók keltek útra mindenféle feladóvevény nélkül, egy diplomatatáskában? Nem volt balkanizálódás akkor, amikor minden érdekeltet feledve építettek hűbelcbalázs módra vízerőművet, löszhátra lakótelepet, és 10 emeletes lakóházat, amelyből kifelejtették a lépcsőt... Véleményem szerint az volt az igazi balkanizálódás, amikor évtizedeken át csókolgattak „vezetőink” minket megszálló tábornokokat, amikor az egyetemes kultúra részét képező egyházi műemlékek omolhattak össze, miközben az ott évezrede honos keresztény értékrendet száműzték. Nem értem Tölgyessy Pétert, vagy önök szerint elképzelhető, hogy valaki ily gyorsan felejt? (Vödrös) 3 Stabilitás csak középen képzelhető el Péntektől az Állami Vagyonügynökség döntése alapján meghatározatlan